Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 13.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV ÉVFOLYAM. 61. SZÁM Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Tanácskozott a Magyar Partizán Szövetség választmánya Az elmúlt évi munkáról szóló beszámolót és az idei tervet vitatta meg tegnap a Magyar Partizán Szövetség választmánya a Parlament vadásztermében. A szervezetek és intézmé­nyek, valamint a budapesti és a megyei pártbizottságok képviselőit Fehér Lajos, a szövetség elnöke üdvözölte, majd az MSZMP közelgő, XII. kongresszusát köszomt- vel elmondta: a szövetség tagsága bizalommal van a párt kipróbált, helyes poli­tikája iránt, a jövőben is a kongresszus útmutatása Az Üvegipari Művek Parádi Üveggyára ólomkristályból ké­szült termékei határainkon túl Is — Kanadától az NSZK-ig — ismertek. A tetszetős használati eszközök és üvegtárgyak mintegy nyolcvanöt százaléka kerül exportra. Az elmúlt években a hagyományos technológia megtartása mellett kor­szerű és nagy teljesítményű gépi berendezéseket is üzembe állítottak, ennek eredményeként mintegy 17,5 százalékkal növelték az elmúlt esztendőben exporttervüket (MTI-fotó: Peri Márton felvétele — KS) Sajtótájékoztató Dudapesten Hz állami gazdaságok helyzetéről Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter, s ott vol­tak az MSZMP megyei és megyei jogú bizottságainak titkárai. A Központi Bizottság meg­hallgatta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP Központi Bi­zottságának február 28-i ülé­séről. A KB ezt követően — De­ák Gábornak, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében — megtárgyalta a KISZ-építés tapasztalatai­ról, valamint a KlSZ-szer- vezetek párttagajánló tevé­kenységéről szóló jelentése­ket és meghatározta a to­vábbi feladatokat. f Az utóbbi öt évben fejlő­dött a KISZ-építőmunka. 1975 óta hatvanezerrel növe­kedett az ifjúsági szövetség tagjainak száma. A KISZ je­lenlegi taglétszáma 855 ezer; tehát minden harmadik fia­tal tagja az ifjúsági szövet­ségnek. összességében az ifjúság csaknem minden ré­tegében nőtt a KISZ-tagok aránya; különösen a szak­munkástanulók, valamint az értelmiségi fiatalok egyes rétegei között. Kismérték­ben nőtt a szervezettség a munkás- és parasztfiatalok körében, de még elmarad a kívánatostól. Ezért kiemelt feladat, hogy a szövetség jobb munkájának hatására tovább emelkedjen a KISZ- tagók aránya a munkásfia­talok és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A KISZ Központi Bizottsá­ga megállapította, hogy a szervezettség fejlesztése csak a KISZ politikai hatásának, vonzerejének és tekintélyé­nek növelésével együtt, an­nak következményeként va­lósítható meg. A sárospataki Rákóczi Fe­renc Gimnázium KISZ-esei felhívással fordultak diák­társaikhoz. A Sziklai Sándor Szocialista Brigád példáján nekibuzdulva azt kérték a középiskolások, a főiskolá­sok és az egyetemisták sere­gétől, hogy minél többen je­lentkezzenek az idei nyári, önkéntes ifjúsági építőtábo­rokba. Egyben a felnőttek normájának 60 százalékában megállapított előirányzat he­lyett teljesítsen 70 százalé­kot minden táborlakó kol­lektíva. — Nagy öröm volt szá­munkra, hogy a példamuta­tásból már többszörösen ki­tűnőre vizsgázott kollektíva indítja útjára a dolgozók kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyéhez szer­vesen kapcsolódó sajátos di­ákmozgalmat — mondották a KISZ KB építőtáborok bi­zottságán az MTI munkatár­sának. — Az elmúlt hetek­ben nem kevesebb, mint 87 ezer önkéntes diákmunkást Fontos feladat, hogy a mozgalmi munka vonzerejét erősítve a KISZ-szervezetek tudatosabban növeljék szer­vezettségüket. A munkahe­lyi, intézményi KlSZ-szerve- zetekben legyen tervszerűbb a tagfelvételi munka. Az ifjúsági szövetség rész­vétele a párttaggá nevelés­ben, illetve párttagajánló munkája egyenletesen fejlő­dik. Évről évre növekszik a pártba felvett fiatalok, ezen belül a KISZ-tagok száma. 1979-ben a pártba felvettek 57 százaléka KISZ-tag volt. A számszerű változások is jelzik, hogy egyre inkább a KISZ jelenti a párt fő után­pótlási bázisát. A mindennapi élet meg- keserítői azok az apróbb- nagyobb fogyasztási cikkek, amelyeket hiába keresnek az üzletekben a vásárlók. Van belőlük jócskán, főleg avas­műszaki szakmában, ahol pe­dig évek óta próbálkoznak a sok bosszúságot, felesleges utánjárást okozó termékek előteremtésével. A különbö­ző vállalatok egyéni kezde­ményezéseit egyesítve, a Belkereskedelmi Minisztéri­um hadat üzent a hiánycik­keknek, erősítette termelés- szervezési tevékenységét. Csatlakozott a kezdeménye­zésekhez a Konsumex Kül­kereskedelmi Vállalat is, amely a szocialista országok- beli partnerek körében ku­tat eladókat, gyártókat az itthon keresett, sokszor hiá­ba keresett cikkekre. A múlt évben a miniszté­rium irányításával ország­szerte nyolc tanácskozást és kiállítást szerveztek, vállal­kozót kerestek olyan fo­gyasztási cikkek gyártására, amelyből - nem áll rendelke­kértek erre a vakációra a tsz-ek, az állami gazdasá­gok, az ipari munkahelyek. Ez jóval felülmúlja a tava­lyit. Szívesen várják tehát a fiatalokat, akik közül az el­múlt esztendőben 80 ezren vették ki részüket a népgaz­daság nyári feladatainak megoldásából. Teljesítmé­nyük elérte a 200 millió fo­rintnyi termelési értéket. A következő hetekben rangsorolnunk kell a kéré­seket. A tanévzáráshoz iga­zodva ugyanis június 22-től augusztus 16-ig tart az épí­tőtáborozás idei évadja, öt helyett csak négy turnust szervezünk. így is számítunk arra, hogy sikerül a tavalyi létszámot elérni. Újabb 15 központi ifjúsági építőtábor nyitja meg kapuit, s ezzel számuk 93-ra emelkedik. E helyeken mintegy 56 ezer fiú és lány kapcsolódhat be az idényfeladatok megoldásá­ba. A megyei szervezésű tá­borok mintegy 9000 fiatalt fogadnak. zésre elegendő vagy régóta gondot okoz beszerzésük. A kiállítások és a tanács­kozások eredményeként pél­dául a múlt évben csaknem félmilliárd forinttal bővítet­te árualapját a kereskede­lem. Csupán a kiállítások idején 12 vállalat kötött megállapodást a különféle termelőkkel — többségében ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetekkel, tanácsi válla­latokkal, oktatási intézmé­nyekkel, kisiparosokkal — 80 millió forint értékű áru gyártására, többségében idei szállítására, s a tárgyalások azóta is folytatódnak. Az újabb termelők, a helyiipar­ban, s a másutt fellelhető kapacitások fokozottabb be­vonása a lakosság ellátásá­ba kétségkívül a kezdetén tart, az eredmények azon­ban biztatóak. A múlt évi megállapodások alapján pél­dául a hiányzó cikkek kata-» lógusából mintegy 120-féle cikket törölhettek, s ezekből öt évre előre biztosították a szükséges mennyiséget. Ilyen egyebek között a satu, a kör­fűrészlap, a festékkaparó, a kőműveskanál, a menetvágó- és -fúrókészülék. Találtak partnereket gyúrótábla, rajz­tábla, kályhaajtó, fehér zo­máncozott cső, uborkaszele­telő gyártására is. Csökkent a harapófogó, a csavarhúzó, a faráspoly, a gyaluvas, az épületvasalás és a bútor­pánt hiánya is. Néhány nagykereskedelmi vállalatnak oroszlánrésze van abban, hogy mérséklőd­nek a vásárlóknak bosszúsá­got okozó hiányok. A VA­SÉRT például nyugdíjasok közreműködésével egy éve külön termeltetési csoportot tart fenn, amely eddig a vállalati hirdetésre a köz­ponti kiállítások nyomán je­lentkezett 240 érdeklődő gyártóval tárgyalt. Ezek eredményeként tavaly több­ségében idei szállításra 15 millió forint értékű „hiány­cikkre” kötöttek szerződést, s az idén újabb 7,7 milliós gyártási megállapodás szüle­tett. Sok év után ismét az üzletekbe kerülhet a paradi- csompaszírozó, a mákdaráló. A Pest megyei Fémipari Vál­lalattal együttműködve meg­oldották egyebek között az igen keresett gépi csavarhú­zó gyártását. Várhatóan nem keresik majd hiába a vevők a konzervbontót, amelyből Vértesszőlősön egy tsz-mel- léküzemág készít elegendőt, szellemében fog dolgozni a párt programjának, politiká­jának megvalósításáért, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért hazánkban. Ezt követően méltatta hazánk 35 évvel ezelőtti felszabadításá­nak történelmi jelentőségét, a Szovjetunió áldozatos har­cát, a Vörös Hadsereg hősi küzdelmét. A Magyar Partizán Szö­vetség Országos Bizottsága írásos beszámolójához Úszta Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést, majd megkez­dődött a vita az 1979-es munkáról és az idei felada­tokról. míg a gyakran hiányzó ház­tartási fémlétrából egy fővá­rosi szövetkezet vállalkozott az igények kielégítésére. A RAVILL-nak eddig 12 ' termelővel sikerült megálla­podásra jutnia fontos ház­tartási készülékek, alkatré­szek jobb ellátása érdeké­ben. Mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel, helyiipa­ri vállalatok közreműködésé­vel remélhetőleg lesz az üzletekben elegendő olyan mosógép-, centrifuga-alkat­rész, mint például a keverő­tárcsa, gégecső, gumiláb, amelyet a- gyártó üzemtől eddig hiába kértek. A Mobil Kereskedelmi Vállalat is talált gyártót tíz, korábban sok gondot oko­zott járműalkatrész, -tarto­zék, több mint tízmillió fo­rint értékű idei szállítására. A Soproni AFIT például importból is nehezen besze­rezhető gépkocsi-visszapil­lantó tükrök gyártására vál­lalkozott, a Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat Lada- lengéscsillapítókat készít a kereskedelem megrendelésé­re. A Hungária Műanyag­szövetkezet háromezer Tra­bant első sárvédő idei előál­lítására tett ígéretet, a Tex Elektro pedig a keresett ke­rékpár visszapillantó-tükrö­ket nemcsak a szükséges mennyiségben gyártja, de ol­csóbban, s a külföldinél jobb minőségben, és tetszetősebb formában is. Nemrégen hat újabb termelővel állapodott meg a vállalat 2,5 millió fo­rint értékű fogyasztási cikk idei szállítására. A vállalat most folyó tárgyalásaitól re­mélhető, hogy megoldódik a Skoda-sárvédő-ellátás is, s találtak hazai termelőt az ugyancsak keresett autó­gyermekülés gyártására is. Más vállalatoknál is több olyan tárgyalás van folya­matban, amelyek a termelői árváltozások elrendezésétől, a mintadarabok elfogadásá­tól függően az idén már gyártásra kerülnek. Most már az sem okozhat különösebb gondot, hogy egyes szabad kapacitással rendelkező termelőknek nincs megfelelő eszközük, szerszámuk, fejlesztési alap­juk. A minisztérium javas­latára ugyanis a Magyar Nemzeti Bank százmillió fo­rint hitelt biztosított a bel­kereskedelemnek szükséges fogyasztási cikkek gyártási feltételeinek megteremtésé­hez. Tegnap, szerdán Budapes­ten sajtótájékoztatón ismer­tette az állami gazdaságok helyzetét Klenczner András, az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának vezér- igazgatója. Tájékoztatójában elmondotta, hogy az 1960-as évek elején 230 állami gaz­daság gazdálkodott átlagosan 4 ezer hektáron, most össze­sen 124 gazdaság átlagban több mint 8 ezer hektáron termel, s nem is keveset, hi­szen a hazai mezőgazdasági termelésnek mintegy 15 szá­zalékát adják. Az állami gazdaságok az ötödik ötéves tervben a ter­melésüknek mintegy 75 szá­zalékát kitevő növényter­mesztés és állattenyésztés évi átlagos növekedését 6 százalékban jelölték meg. Az első négy évben a növény- termesztés kétszer nem tud­ta elérni az előző évi szin­tet, és visszaesett, csak 1977- ben mutatott jelentős növe­kedést. Ezért az ágazat tervezett 5 százalékos növe­kedése várhatóan nem telje­sül, csak 4,4 százalék lesz a tervidőszak végére. Sikere­Tegnap, szerdán a Békés megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE Békés me­gyei szervezete növényvé­delmi és agrokémiai szakosz­tálya, a Békés megyei AG- ROKER Vállalat, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás közös rendezésében növényvédelmi és agrokémiai napot tartot­tak Szarvason. A tanácsko­zást Horváth Pál, a MAE megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a szarvasi DA­TE Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Karának előadóter­mében. Nagy Bálint, a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai főosztályának vezetője a nö­vényvédelem és tápanyag­gazdálkodás aktuális teen­dőiről tájékoztatta a mint­egy 240 főnyi hallgatóságot. Elmondta, hogy népgazda­ságunk egyensúlya érdeké­ben a magyar mezőgazdasá­gunknak az ezredfordulóra meg kell kétszereznie terme­lését, s ebből a mennyiség­ből háromszor annyit kell sebb az állattenyésztési ága­zat, hiszen eddig 34 száza­lékkal nőtt a termelés, ösz- szességében az állami gaz­daságok az előirányzott évi 6 százalékos növekedése vár­hatóan 5 és fél százalék kö­rül alakul a tervidőszak vé­gére. Az elmúlt év nehézségei ellenére a 124 gazdaságból csak 10 zárta veszteséggel az évet, több pedig növelte is tervezett nyereségét. Ezek közé tartozik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság is. Az ötéves terv utolsó éve feszített tervet ír elő az ál­lami gazdaságoknak. E sze­rint az idén összességében 9 százalékkal bővítik termelé­süket, ezen belül a növény- termesztéstől 15 százalékos növekedést várnak, s a szak­emberek szerint — mint Klenczner András mondot­ta — erre megvannak a le­hetőségek. Feszítettebb mun­kával, a belső tartalékok fel­tárásával, a kedvezőbb bel­földi és külföldi értékesítési lehetőségek megtalálásával az idei terv teljesíthető. — m. szabó — majd exportálni, mint az el­múlt évben. Ennék a növekedésnek forrása az extenzív eszkö­zöktől — a termőföld meny- nyiségi, a munkaerő számbe­li növekedése — éppen meg­fosztott mezőgazdaságban a belső tartalékok feltárása és termelésbe állítása. Békés megyére a jobb természeti adottságai miatt nagyobb fe­lelősség hárul ebből az or­szágos feladatból, s ezért ha­tékonyabb műtrágyázást, ve­tést, növényvédelmet kell megvalósítani. A megye élelmiszergazda­sága előtt álló feladatokról tartotta meg előadását Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának a ve­zetője. Borbély László, a me­gyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás főmérnöke a növényvédelem szakember- ellátásáról és képzéséről, majd Madarász Mihály ag­rokémiai főmérnök a talaj- vizsgálatok alakulásáról adott számot. Készülődés a nyári építőtáborozásra Csökkenőben a hiánycikkek Hatóanyag nélkül nincs termés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom