Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG __________■_______■[_____________, ) f l MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 7., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az országgyűlés elfogadta az atomenergiáról szóló törvényt A törvényhozói és az ellenőrző munká­ban egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült ösz- sze csütörtökön délelőtt 11 órakor a Par­lamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk ta­nácskozásán részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrácz Kálmán Budapest első mun­kás polgármestere, a Fővárosi Tanács volt elnöke és Kovács Sándor mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes eredményekben gazdag munkásságáról. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örö­kítette meg az elhunytak érdemeit, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának je­lentését a decemberi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogad­ták az ülésszak napirendjét: 1. az atomenergiáról szóló törvényja­vaslat; 2. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 3. a' legfőbb ügyész beszámolója; 4. a Legfelsőbb Bíróság elnökének be­számolója. Ezután megkezdődött az atomenergiá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter emel­kedett szólásra. Korunk a tudományos és technikai forradalom korsza­ka, amelyben az emberi tár­sadalom fejlődése — nem kis mértékben épp a tudo­mányos felfedezések révén — rendkívüli mértékben fel­gyorsult. E felgyorsult fejlő­désnek is az egyik legfonto­sabb állomása az atommag­hasadás felfedezése volt, amely történelmileg rövid időn belül új távlatokat nyi­tott az emberiség számára. Az itt megszületett tudomá­nyos eredmények a szó szo­ros értelmében forradalma­sították a termelés — s ezen belül a technológia — fej­lődését is. Nehéz megfelelő kifejezést találni a haladás­nak arra a mértékére, amely a századfordulót követően, vagy mondjuk 1938-hoz ké­pest, amióta ismeretes az atommaghasadás ténye, illet­ve 1946-hoz képest, amikor Igor Kurcsatov vezetésével Európa első kísérleti atom­reaktorát a Szovjetunióban üzembe helyezték, e vonat­kozásban tapasztalható volt. Az atomenergiával kapcso­latos tudományos kutatások, s ezek eredményeinek gya­korlati hasznosítása hazánk­ban is jelentős fejlettségi szintet ért el. A kutatások­ban nemzetközileg is elis­mert eredményekkel rendel­kezünk. E fejlesztésben kétségtele­nül új szakasz kezdetét, je­lenti a 440 megawattos egy­ségekből felépülő, összesen 1760 megawattra tervezett paksi atomerőmű építése. Ennek a valóban rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszí­téseket igénylő beruházásnak a megvalósítása 1985-re túl­zás nélkül kiemelkedő ese­ménye lesz energiahordozók­ban viszonylag szegény, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyokat illető­en dinamikusan fejlődő or­szágunk életének. Az atomenergiának ez a békés célú és egyre bővülő alkalmazása az emberiséget — s hazánk polgárait is — nagy reményekre jogosítja fel. Ugyanakkor kár lenne hallgatni arról, hogy az egyes emberben a tudo­mánynak és a technikának ezek a csodálatos vívmányai aggodalmat is keltenek. És ezúttal nem csupán az újtól, az ismeretlentől való általá­nos emberi félelemről van szó, A miniszter ezután szólt a végleges atomcsendegyez- mény jelentőségéről, majd a technológiai veszélyességről szólva kiemelte: A veszélyesség mértéke csupán potenciálisan nagy, a konkrét veszélyesség viszont — természetesen maximáli­san szakszerű és igen gon­dos tevékenység esetén — más, hasonló értékű techno­lógiákhoz képest ténylegesen csekély. Ha az atomerőműveket a hagyományos erőművekénél lényegesen szigorúbb biz­tonsági követelmények és óvórendszabályok maradék­talan betartásával építik fel, kifogástalan minőségű beren­dezésekkel látják el, s ha az erőműben jól kiválasztott, e tevékenységre alkalmas, ma­gasan képzett emberek dol­goznak, akik a tökéletesen megszervezett munkafolya­matok során megfelelően ké­pesek e bonyolult technikát működtetni, akkor tehát a lakosságnak nincs oka sem­miféle nyugtalanságra sem. A paksi atomerőmű a bé­kés célok szolgálatában ma­gas biztonsági színvonalon fog állni, s ennek egyik ga­ranciális jellegű biztosítéka lesz — a képviselő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása is. Magáról a törvényjavaslat­ról szólva, hangsúlyozni sze­retném a kiindulópontunkat: mivel az atomenergia hasz­nosítását és alkalmazását ko­rántsem kizárólag tudomá­nyos-műszaki problémaként kell kezelni, hanem fontos társadalmi kérdésként is, ezért az erről szóló szabá­lyozás sem lehet pusztán a műszaki-technikai normák gyűjteménye. A törvényjavaslatból a kö­vetkező lényeges rendezési elveket emelném ki: 1. Már említett nemzetkö­zi törekvéseinkkel összhang­ban a javaslat deklarálja, hogy a Magyar Népköztár­saságban — a nemzetközi szerződésekben vállalt köte­lezettségeinknek megfelelően —, az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható. Tilos az atomenergiát nuk­leáris fegyverek vagy egyéti tömegpusztító eszközök cél­jára felhasználni. 2. Hazánkban az atomener­gia alkalmazásának, az az­zal összefüggő tudományos kutatásnak és fejlesztésnek .az egész társadalom érdekét kell szolgálnia. Ennek egyik alapvető biztosítéka, hogy az atomenergia alkalmazási kö­rébe tartozó anyagok, beren­dezésék, készülékek, készít­mények, létesítmények álta­lában társadalmi tulajdonban vannak, s az ezekkei való ke­reskedelem az állam mono­póliuma. A javaslat csak kivétel­ként engedi meg, hogy egyes anyagok, készítmények, ké­szülékek (pl. orvosi röntgen- készülék) személyi tulajdon­ban is lehessenek. Ezek pon­tos körét azonban az egész­ségügyi miniszternek meg kell állapítania, aki a tulaj­donszerzést feltételhez is köt­heti, s bejelentési kötelezett­séget is előírhat. 3. Az atomenergiát az em­beri élet és egészség, az em­beri környezet, valamint az anyagi javak maximális biz­tonságának szem előtt tar­tásával szabad alkalmazni. Ügy kell hasznosítani, hogy ne jöhessen létre ellenőriz­hetetlen és szabályozhatat­lan nukleáris láncreakció, a lakosságot és az emberi kör­nyezetet ne érhesse káros szennyeződés, az esetleges üzemzavarok pedig tervsze­rűen elháríthatok legyenek. 4. Az atomenergia alkal­mazása során a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett is ke­letkezhetnek károk. A tör­vényjavaslat ezért rendelke­zik a felelősség és kártala­nítás kérdéseiről is. Ennek során abból indul ki, hogy az atomenergia különböző fajta felhasználása eltérő ve­széllyel járhat, s így a fele­lősséget és kártalanítást dif­ferenciáltan kell szabályozni. 5. Az atomenergia alkal­mazásának irányítása, ellen­őrzése és a tervszerű fej­lesztése a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács fel­adata. Ez a rendelkezés biz­tosítja a különböző minisz­tériumok és országos hatás­körű szervek hatáskörébe tartozó sokrétű tennivalók' megtervezésének és végre­hajtásának megfelelő össze­hangolását. A Minisztertaná­csot e feladata ellátásában mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizottság • tá­mogatja, amely a kormány tanácsadó és véleményező, hatósági feladatokat koordi­náló és ellátó, valamint el­lenőrző szerve. 6. Az atomenergia békés célú és biztonságos alkalma­zásában lényeges szerepe van a nemzetközi együttműkö­désnek. Számunkra különö­sen jelentős a KGST-orszá- gok ilyen irányú együttmű­ködése, amely az atomener­gia felhasználásával kapcso­latos tudományos kutatások­ra éppúgy kiterjed, mint az atomerőművek építésének, az atoiperőművi energiaterme­lésnek a gyakorlati kérdései­re, sőt az atomenergia al­kalmazásával kapcsolatos ipari háttér kiépítésének egész problematikájára is. Természetesen együttmű­ködési készségünk fennáll más országok vonatkozásá­ban is, és ezért támogatjuk olyan szervezetek tevékeny­ségét is, mint amilyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezt kívánja kifejezésre jut­tatni a törvényjavaslat, ami­kor a következőket mondja: „A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések kere­tében való együttműködéssel is elősegíti”. Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében be­terjesztem az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, be­fejezésül annak a meggyőző­désemnek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — el­fogadása esetén — eredmé­nyesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasznosításának ügyét szocializmust építő ha­zánkban, a Magyar Népköz- társaságban. (Folytatás a 3. oldalon) Az Egyesült Izzó adócsőgyárában készülnek azok az ún. ha­ladóhullámú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeket a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyárt­ják (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) A szocialista munkaversenyről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, március 6-án tar­totta ülését Békéscsabán a MESZÖV-székházban a KPVDSZ megyei bizottsága. Ott volt az összejövetelen dr. Sebők Éva, a KPVDSZ Központi Vezetőségének tit­kára, Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács, a MÉSZÖV képvise­lői. Elsőként jelentést hall­gattak meg a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezetek­nél folyó kongresszusi és fej­szabadulási munkaverseny­ről. Ábrahám Györgynek, a közgazdasági bizottság ve­zetőjének írásos beszámoló­jából kiderült: nem volt hi­ábavaló az igyekezet. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat 8,2 millió forinttal teljesítette túl nyereségter­vét, az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat szocialista brigádjai, dolgozói 27 millió forint értékű árut juttattak el terven felül a fogyasztók­hoz. A gyulai ÁFÉSZ úgy növelte a bevételét, hogy an­nak 80 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. A mezőkovácsházi szövetkezet csaknem 5 millió forint többletnyereségre tett szert, exportkötelezettségét pedig minőségi kifogás nél­kül teljesítette. Lényegesen nőtt a gyoma—endrődi és a szeghalmi ÁFÉSZ eredménye is. Ezután megvitatták az újí­tó mozgalomról, a jóléti és kulturális alap képzéséről, az üzemi balesetek alakulásá­ról szóló jelentést. Végül ja­vaslatot tettek a MÉSZÖV előterjesztése, az 1979: évi eredmények alapján a kiváló szövetkezeti cím odaítélésére. Elindult a nőnapi delegáció Ogyesszába Tegnap, március 6-án dél­előtt 9 órakor dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsa­bai városi bizottságának első titkára és Fabulya Balázs, az IBUSZ megyei kirendelt­ségének vezetője búcsúztatta a békéscsabai ifjúsági és út­törőház előcsarnokában azo­kat a lányokat és asszonyo­kat, akik a 70. nemzetközi nőnapot a Szovjetunióban, a Fekete-tenger partján, Ogyesszában töltik. A búcsúztató után elin­dultak az autóbuszok Buda­pestre, a Ferihegyi repülő­térre, ahonnan késő délután szállt föl a két repülőgép megyénk nőküldötteivel. A dr. Grestyák Gizella, az MSZMP mezőkovácsházi já­rási bizottságának titkára vezette küldöttség Ogyesszá­ban ellátogat a Tengerészeti és a Szépművészeti Múze­umba, valamint egy egész napos kiránduláson vesz részt Kisinyovban. Egy alkalom­mal színházba mennek. A nemzetközi nőnapról ünnepi vacsorán emlékeznek meg. A csoport résztvevői 11-én hajnalban érkeznek meg a békéscsabai vasútállomásra. Fotó: Martin Gábor Dr. Markója Imre beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom