Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG __________■_______■[_____________, ) f l MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 7., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az országgyűlés elfogadta az atomenergiáról szóló törvényt A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült ösz- sze csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrácz Kálmán Budapest első munkás polgármestere, a Fővárosi Tanács volt elnöke és Kovács Sándor mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes eredményekben gazdag munkásságáról. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az elhunytak érdemeit, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a decemberi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. az atomenergiáról szóló törvényjavaslat; 2. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 3. a' legfőbb ügyész beszámolója; 4. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. Ezután megkezdődött az atomenergiáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Korunk a tudományos és technikai forradalom korszaka, amelyben az emberi társadalom fejlődése — nem kis mértékben épp a tudományos felfedezések révén — rendkívüli mértékben felgyorsult. E felgyorsult fejlődésnek is az egyik legfontosabb állomása az atommaghasadás felfedezése volt, amely történelmileg rövid időn belül új távlatokat nyitott az emberiség számára. Az itt megszületett tudományos eredmények a szó szoros értelmében forradalmasították a termelés — s ezen belül a technológia — fejlődését is. Nehéz megfelelő kifejezést találni a haladásnak arra a mértékére, amely a századfordulót követően, vagy mondjuk 1938-hoz képest, amióta ismeretes az atommaghasadás ténye, illetve 1946-hoz képest, amikor Igor Kurcsatov vezetésével Európa első kísérleti atomreaktorát a Szovjetunióban üzembe helyezték, e vonatkozásban tapasztalható volt. Az atomenergiával kapcsolatos tudományos kutatások, s ezek eredményeinek gyakorlati hasznosítása hazánkban is jelentős fejlettségi szintet ért el. A kutatásokban nemzetközileg is elismert eredményekkel rendelkezünk. E fejlesztésben kétségtelenül új szakasz kezdetét, jelenti a 440 megawattos egységekből felépülő, összesen 1760 megawattra tervezett paksi atomerőmű építése. Ennek a valóban rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszítéseket igénylő beruházásnak a megvalósítása 1985-re túlzás nélkül kiemelkedő eseménye lesz energiahordozókban viszonylag szegény, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyokat illetően dinamikusan fejlődő országunk életének. Az atomenergiának ez a békés célú és egyre bővülő alkalmazása az emberiséget — s hazánk polgárait is — nagy reményekre jogosítja fel. Ugyanakkor kár lenne hallgatni arról, hogy az egyes emberben a tudománynak és a technikának ezek a csodálatos vívmányai aggodalmat is keltenek. És ezúttal nem csupán az újtól, az ismeretlentől való általános emberi félelemről van szó, A miniszter ezután szólt a végleges atomcsendegyez- mény jelentőségéről, majd a technológiai veszélyességről szólva kiemelte: A veszélyesség mértéke csupán potenciálisan nagy, a konkrét veszélyesség viszont — természetesen maximálisan szakszerű és igen gondos tevékenység esetén — más, hasonló értékű technológiákhoz képest ténylegesen csekély. Ha az atomerőműveket a hagyományos erőművekénél lényegesen szigorúbb biztonsági követelmények és óvórendszabályok maradéktalan betartásával építik fel, kifogástalan minőségű berendezésekkel látják el, s ha az erőműben jól kiválasztott, e tevékenységre alkalmas, magasan képzett emberek dolgoznak, akik a tökéletesen megszervezett munkafolyamatok során megfelelően képesek e bonyolult technikát működtetni, akkor tehát a lakosságnak nincs oka semmiféle nyugtalanságra sem. A paksi atomerőmű a békés célok szolgálatában magas biztonsági színvonalon fog állni, s ennek egyik garanciális jellegű biztosítéka lesz — a képviselő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása is. Magáról a törvényjavaslatról szólva, hangsúlyozni szeretném a kiindulópontunkat: mivel az atomenergia hasznosítását és alkalmazását korántsem kizárólag tudományos-műszaki problémaként kell kezelni, hanem fontos társadalmi kérdésként is, ezért az erről szóló szabályozás sem lehet pusztán a műszaki-technikai normák gyűjteménye. A törvényjavaslatból a következő lényeges rendezési elveket emelném ki: 1. Már említett nemzetközi törekvéseinkkel összhangban a javaslat deklarálja, hogy a Magyar Népköztársaságban — a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinknek megfelelően —, az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható. Tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéti tömegpusztító eszközök céljára felhasználni. 2. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának, az azzal összefüggő tudományos kutatásnak és fejlesztésnek .az egész társadalom érdekét kell szolgálnia. Ennek egyik alapvető biztosítéka, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok, berendezésék, készülékek, készítmények, létesítmények általában társadalmi tulajdonban vannak, s az ezekkei való kereskedelem az állam monopóliuma. A javaslat csak kivételként engedi meg, hogy egyes anyagok, készítmények, készülékek (pl. orvosi röntgen- készülék) személyi tulajdonban is lehessenek. Ezek pontos körét azonban az egészségügyi miniszternek meg kell állapítania, aki a tulajdonszerzést feltételhez is kötheti, s bejelentési kötelezettséget is előírhat. 3. Az atomenergiát az emberi élet és egészség, az emberi környezet, valamint az anyagi javak maximális biztonságának szem előtt tartásával szabad alkalmazni. Ügy kell hasznosítani, hogy ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan nukleáris láncreakció, a lakosságot és az emberi környezetet ne érhesse káros szennyeződés, az esetleges üzemzavarok pedig tervszerűen elháríthatok legyenek. 4. Az atomenergia alkalmazása során a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett is keletkezhetnek károk. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a felelősség és kártalanítás kérdéseiről is. Ennek során abból indul ki, hogy az atomenergia különböző fajta felhasználása eltérő veszéllyel járhat, s így a felelősséget és kártalanítást differenciáltan kell szabályozni. 5. Az atomenergia alkalmazásának irányítása, ellenőrzése és a tervszerű fejlesztése a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács feladata. Ez a rendelkezés biztosítja a különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek hatáskörébe tartozó sokrétű tennivalók' megtervezésének és végrehajtásának megfelelő összehangolását. A Minisztertanácsot e feladata ellátásában mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizottság • támogatja, amely a kormány tanácsadó és véleményező, hatósági feladatokat koordináló és ellátó, valamint ellenőrző szerve. 6. Az atomenergia békés célú és biztonságos alkalmazásában lényeges szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Számunkra különösen jelentős a KGST-orszá- gok ilyen irányú együttműködése, amely az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tudományos kutatásokra éppúgy kiterjed, mint az atomerőművek építésének, az atoiperőművi energiatermelésnek a gyakorlati kérdéseire, sőt az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos ipari háttér kiépítésének egész problematikájára is. Természetesen együttműködési készségünk fennáll más országok vonatkozásában is, és ezért támogatjuk olyan szervezetek tevékenységét is, mint amilyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezt kívánja kifejezésre juttatni a törvényjavaslat, amikor a következőket mondja: „A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti”. Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében beterjesztem az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — elfogadása esetén — eredményesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasznosításának ügyét szocializmust építő hazánkban, a Magyar Népköz- társaságban. (Folytatás a 3. oldalon) Az Egyesült Izzó adócsőgyárában készülnek azok az ún. haladóhullámú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeket a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyártják (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) A szocialista munkaversenyről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, március 6-án tartotta ülését Békéscsabán a MESZÖV-székházban a KPVDSZ megyei bizottsága. Ott volt az összejövetelen dr. Sebők Éva, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára, Írházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a MÉSZÖV képviselői. Elsőként jelentést hallgattak meg a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél folyó kongresszusi és fejszabadulási munkaversenyről. Ábrahám Györgynek, a közgazdasági bizottság vezetőjének írásos beszámolójából kiderült: nem volt hiábavaló az igyekezet. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat 8,2 millió forinttal teljesítette túl nyereségtervét, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat szocialista brigádjai, dolgozói 27 millió forint értékű árut juttattak el terven felül a fogyasztókhoz. A gyulai ÁFÉSZ úgy növelte a bevételét, hogy annak 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A mezőkovácsházi szövetkezet csaknem 5 millió forint többletnyereségre tett szert, exportkötelezettségét pedig minőségi kifogás nélkül teljesítette. Lényegesen nőtt a gyoma—endrődi és a szeghalmi ÁFÉSZ eredménye is. Ezután megvitatták az újító mozgalomról, a jóléti és kulturális alap képzéséről, az üzemi balesetek alakulásáról szóló jelentést. Végül javaslatot tettek a MÉSZÖV előterjesztése, az 1979: évi eredmények alapján a kiváló szövetkezeti cím odaítélésére. Elindult a nőnapi delegáció Ogyesszába Tegnap, március 6-án délelőtt 9 órakor dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára és Fabulya Balázs, az IBUSZ megyei kirendeltségének vezetője búcsúztatta a békéscsabai ifjúsági és úttörőház előcsarnokában azokat a lányokat és asszonyokat, akik a 70. nemzetközi nőnapot a Szovjetunióban, a Fekete-tenger partján, Ogyesszában töltik. A búcsúztató után elindultak az autóbuszok Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre, ahonnan késő délután szállt föl a két repülőgép megyénk nőküldötteivel. A dr. Grestyák Gizella, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottságának titkára vezette küldöttség Ogyesszában ellátogat a Tengerészeti és a Szépművészeti Múzeumba, valamint egy egész napos kiránduláson vesz részt Kisinyovban. Egy alkalommal színházba mennek. A nemzetközi nőnapról ünnepi vacsorán emlékeznek meg. A csoport résztvevői 11-én hajnalban érkeznek meg a békéscsabai vasútállomásra. Fotó: Martin Gábor Dr. Markója Imre beszéde
