Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
1980. március 30., vasárnap o lüHil'Mici A Gyulai Kötőipari Vállalatnál a kötődében teljes kapacitással dolgoztak a körkötőgépeken Fotó: Béla Ottó (Folytatás az 1. oldalról) gyermekintézményeinek építésére, fejlesztésére ajánlották fel. Ahol március 22-én volt szabad szombat, ott akkor rendezték meg a kommunista műszakokat, a többi helyeken pedig tegnap. A gyulai járásban ezúttal főleg a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai használták ki a kedvező tavaszias időjárást, és dolgoztak egyrészt a gazdasági tervek sikeres végrehajtásában, másrészt felajánlásaik teljesítéséért. Méhkeréken a helyi Nicolae Balcescu Termelő- szövetkezet több mint 100 dolgozója vett részt a tavaszi munkákban. Hasonlóképpen a mezőgyáni termelőszövetkezetben hetvenen, Sar- kadkeresztúron harmincán, Lökösházán kétszázan, Eleken pedig százhúszan dolgoztak a földeken, műhelyekben istállókban. Ezenkívül Kétegyházán az ÉRDÉRT Vállalat szocialista brigádjai és dolgozói vettek részt kommunista műszakban. Gyulán tegnap délután, a városi tanács dolgozói környezetük szépítésében tevékenykedtek. Folytatódott a kommunista műszak a Gyulai Harisnyagyárban, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon pedig ezúttal a nehézgépek folytatták a földmunkákat. Kommunista műszak volt a Kötőipari Vállalatnál, a tejporgyárban, a Bútoripari Vállalatnál, az ÁFÉSZ- nél, a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalatnál, a DÉGÁZ-nál. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazgatósága a március 22-én rendezett kongresszusi műszakjában több mint 300-an vettek részt, és a munka értéke mintegy 150 ezer forint volt. A szocialista brigádok 2200 órát vállaltak, amit teljesítettek. A SZEGHALMI JÁRÁSBAN A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében, csatlakozva a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához, szombaton és vasárnap Szeghalmon is újabb kommunista műszakokat tartottak, illetve tartanak. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál mintegy hatvanan dolgoztak a különféle beruházásokon. A brigádok egy része a lakások befejező munkálatain és mezőgazdasági létesítmények munkáin tevékenykedik. A Sárréti Tsz-ben mintegy 250- en a tavaszi parkosításban, az általános takarításban dolgoznak majd. Ha az időjárás engedi, akkor az időszerű munkák gyorsításában is dolgoznak. A nagyközség lakossága a környezetvédelmi hét keretében lakóhelyének szebbé tételén, csinosításán is fáradozik. A tanácstagok, valamint a Hazafias Népfront aktívái mozgósították a nagyközség lakosságát a parkosításra, a vízelvezető-csatornák tisztítására, fásításra. A munkálatokba bekapcsolódnak az általános iskolások is. bán, a szabók szövetkezete hasonló műszakot tartott, s ugyancsak délután, amelyen mintegy 120 dolgozójuk teljesítette vállalását. Egyébként Szarvason csaknem A békéscsabai Május I. Tsz .gépműhelyének dolgozói,- a November 7., a Kilián ifjúsági szocialista brigád tagjai tegnap az üzem körüli kerítést építették, mások a kacsatelep rendbe hozásán dolgoztak A SZARVASI JÁRÁSBAN A múlt heti felajánláshoz hasonlóan tegnap is több százan vettek részt a kommunista műszakon Szarvason és környékén. Több mint 180-an jelentkeztek a Dózsa Tsz-ben növénytermesztők, állattenyésztők, építők és iro- dások. Közülük több brigád a szarvasmarhatelep központjában parkosított, fásított, mások a tanya kultúr- központ kialakításán fáradoztak. A traktorosok és műhelyesek a szervizműhely építését segítették, de akadt olyan brigád is, amely a szomszédos településen, Bé- késszentandráson a baromfi- nevelőt építette. Egy csoport a Tüzeléstechnikai Vállalatnál, egy pedig a KÖVIZIG- nél serénykedett. A Szarvasi Faipari Szövetkezetnél is a jelzettnél többen jelentkeztek munkára, így csaknem 130 szövetkezeti dolgozó teljesítette a felajánlást. Mindenki a maga területén dolgozott, vagyis bútorokat gyártottak e napon is, hiszen úgy érezték, hogy ezzel tehetnek legtöbbet a városért, és a szövetkezetért is. Hasonlóan a megszokott munkát folytatta a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet több, mint 300 dolgozója, ki délelőtt, ki délután. 9 szarvasi tangazdaságban is több mint 350-en jöttek be szabad szombatjukon, hogy teljesítsék vállalásukat. Az elmúlt hetihez hasonlóan több mint 400 cipőipari dolgozó jött be délutáni műszákra az Endrődi Cipész Szövetkezetbe. A szömszéd1400-an vettek részt a kommunista műszakon, közöttük 79 brigád. AZ OROSHÁZI JÁRÁSBAN A járás nagyközségeiben több helyütt is komoly munka folyt tegnap. Kardoskú- ton - a Rákóczi Termelőszövetkezetben öt szocialista brigád tevékenykedett, mintegy 120 taggal. Főleg a gépek javításával és azokkal a mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak, melyeknél még ma sem nélkülözhető a kézi munka. Nagyszénáson 45 emberkét brigádban dolgozott az ÁFÉSZ-nél. Csanádapácán a Széchenyi Termelőszövetkezetben két brigád huszonkét tagja serénykedett. Gádoroson 190-en dolgoztak szombaton. ők 14 brigádot képviseltek. A mai nap kerül sor kongresszusi műszakra a csorvási Lenin Termelőszövetkezetben. Náluk az elmúlt héten a rossz időjárás miatt nem sikerült megtartani a tervezett akciót, és ezt vasárnap pótolják. A szövetkezet 18 szocialista brigádja háromszáz taggal jórészt a földeken talál ma munkát. Orosházán, az üveggyárban lesz nagyobb szabású kongresszusi műszak. Itt a folyamatos műszak miatt csak több hét alatt tudják teljesíteni vállalásukat. Elhalasztotta a munkaakciót a MEZŐGÉP orosházi gyára. Az exportmegrendelésekhez igazodva április 19-én tartanak majd kongresszusi műszakot. Újabb kommunista műszakok megyénkben Labdázás a kosárlabdaállvánnyal A megyei pártértekezleten kért szót annak idején, március elsején Németh László, a békési Start Szövetkezet asztalosa. Beszélt a tömegsport és a sportszerellátás összefüggéseiről, a sportszer- gyártás helyzetéről. Elmondotta azt is, hogy a nehéz körülmények ellenére szépen fejlesztették a sportszer- gyártást a szövetkezetben. Tomagerendájuk tőkés importot tesz szükségtelenné, összecsukható verseny kosárlabdaállványuk pedig BNV-díjat nyert. Ezek után 1978-ban ismét dolguk akadt a TANÉRT-tel. Kosárlabdaállványokat kellett volna gyártani, hasonló mennyiségben, mint a tomagerendákat. Az első vita akkor adódott, amikor a már meglevő típusok helyett — melyek közt a legegyszerűbb kivitelűtől, a kényes plexitáblás versenyállványig minden megtalálható — egy újat akart kifejleszteni a TANÉRT. Ebben azonban még csak megegyeztek volna, de megint jött a feltéIlyen levelet a szövetkezet soha sem kapott, így nem is volt mire válaszolni. Sőt, ők említettek egy válasz nélkül maradt levelet. Ebben azt javasolták, hogy a Könnyűipari Minisztériumban üljön össze egy egyeztető tárgyalás a kosárlabdaállványok ügyében. Ezen részt vettek volna az érdekelt szervek képviselői, és ott kialakíthatták volna a közös álláspontot. Erre a javaslatra nem kaptak választ, nem A Start sportszerei az olimpia igényeit is kielégítik TRIŰL-lal vagy nélküle Még sincs minden rendben a sportszergyártás körül. Elmondta ugyanis a felszólaló, hogy a várakozás ellenére a termékszerkezetben a sportszerek részaránya nem a kívánt mértékben nőtt. Az előrejelzéseket nem igazolta a piaci igények változása. S miközben az edzőtermi berendezések, verseny kosárlabda-felszerelések megfelelnek a moszkvai olimpia követelményeinek és a KGST-piac igényeinek, az iskolákat ellátó TANÉRT Vállalat egy másik szövetkezettel kötött szerződést kosárlabdaállványok gyártására, holott a békésiek az iskolai labdajáték-felszerelések iránti összes igényt ki tudnák elégíteni. Az elmondottakat teljes mértékben megerősítette Ba- likó György, a szövetkezet elnöke. Sőt, elmondta, a megrendelés, illetve a meg nem rendelés történetét is. Ügy kezdődött, hogy még 1976-ban felkereste őket a TANÉRT képviselője. Közölte velük, hogy a TANÉRT, ha akarná, nagyon be tudna tartani a szövetkezetnek. Az általuk gyártott sportszerek tekintélyes részét az iskolákban használják, és ha azokat a TANÉRT legyártatná saját üzemeiben, akkor a Startnak aligha lenne megrendelése. E finom fenyegetés után kezdődött az érdemi tárgyalás. Ekkor még a tomagerendák megrendelésén folyt a vita. Egy program részeként mintegy 1000 tomagerendát kellett egy év alatt elkészíteni. Ez csak látszólag nagyon jó üzlet, mert a nagy széria tekintélyes gépesítést kíván, amit a későbbiekben nem tudnak kihasználni. A felszerelési programokra ugyanis az a jellemző, hogy rövid idő alatt kell nagy mennyiség valamiből, az utánrendelések minimálisra csökkennek. Nincs válasz Ennek ellenére vállalták a gyártást, de a TANÉRT csak közvetlen szállítást volt hajlandó elfogadni. Ezt viszont a békésiek nem akarták. ők a TRIÁL-lal sok éve álltak korrekt kapcsolatban, és az volt a véleményük, hogy nem célszerű, ha egy ilyen kis országban többen forgalmaznak sportszereket. Ezt az álláspontot a TANÉRT nem fogadta el, és úgy tűnt: oda az üzlet. Hogy mégis létrejött, az a szövetkezet szerint csak annak köszönhető, hogy a TANÉRT- nek nem sikerült más gyártót találnia. tel; csak közvetlen szállítást hajlandók elfogadni. Ebbe a szövetkezet nem ment bele: Azt mondták: ők gyártók, megcsinálják, amit kell, de a forgalmazásról egyezzen meg a TRIÁL és a TANÉRT. Ezek után az üzlet nem jött létre, a megrendelést a Kunhegyest Sportszergyártó Szövetkezet kapta, ahol még csak akkor kezdtek hozzá a fejlesztéshez. Felkerestük a másik felet, a TANÉRT-et is. Ott először a kereskedelmi igazgatóval, majd az illetékes osztályvezetővel próbáltuk ■ tisztázni a kérdést. Elismerték, hogy valóban tettek 1978-ban egy ajánlatot a Startnak. Ebben szó volt arról is, hogy ők közvetlenül akarják beszerezni a terméket. Azért közvetlenül, mert így a TRIÁL haszna is az övék lesz és kikapcsolnak egy közvetítő láncszemet. Látták azonban, hogy a szövetkezet ragaszkodik partneréhez, ezért megegyeztek a TRIÁL-lal a forgalmazás ügyében. Hinnék lényege, hogy a TRIÁL hozzájárul: a TANÉRT közvetlenül is vásárolhat a békésiektől, amennyiben a Start a TRIÁL igényeit teljesen ki tudja elégíteni. Ezt a tényt 1978. szeptember 20-án levélben tudatták a szövetkezettel. Választ azóta, sem kaptak, ezért úgy tekintették, hogy a Startot nem érdekli az ajánlat, és Kunhegyesről rendelték meg a kosárlabdaállványokat. Eltűnt a levél Így persze már egészen másnak tűnik az ügy. No, de nézzük meg, miért nem válaszoltak a levélre? Az elnök nem emlékezett arra, hogy ilyesfajta üzenet jött volna a TANÉRT-től. Utánanéztek tehát a postakönyvben és az irattárban, hogy mi lett a levél sorsa. Az eredmény egyértelmű. is jött létre a találkozó. Írtak viszont egy levelet a TANÉRT-nek, hogy a vállalat minden igényét ki tudják elégíteni. Ráadásul ez a megrendelés úgy kellett volna a szövetkezetnek, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Jelentős támogatástól estek el amiatt, hogy nem tudták teljesíteni sportszergyártási tervüket. Nyilvánvaló, hogy minden sportszermegrendelést teljesítettek volna, még ha ez a gyártás más ágazatainak rovására is megy. Nem tartják teljesen „sportszerűnek” a TANÉRT cselekedetét. Ha valóban volt egy ilyen levél, és arra nem kaptak választ, miért nem kérdeztek rá? Az, hogy máshol rendelték meg az állványokat, legalább egy év csúszást okozott, ez az idő pedig megért volna egy telefont, vagy telexet. Álláspontjukat fenntartják az ügyben: azért nem jött létre az üzlet, mert a TRIÁL-on keresztül akartak szállítani. A fentiekhez sokat már nem lehet hozzátenni. A TANÉRT-nél természetesen nem vizsgáltuk meg a postakönyvet, hogy a levelet valóban elküdték-e, de nincs jogunk feltételezni az ellenkezőjét. Az sem valószínű, hogy a szövetkezetnél eltűnt a levél, mielőtt bárki láthatta volna. Maradt tehát megoldásnak, hogy valahol elkallódott a sok milliós levéltömegben. Egyazonban bizonyos: egy kicsit több ráfigyeléssel, az írásban lefektetett kötelességek egy hajszálnyi túlteljesítésével elkerülhető lett volna egy sportszer gyártásának párhuzamos fejlesztése. Hogy nem így törént, az sok pénzébe került a népgazdaságnak és időveszteségbe az iskolai sportnak. Kép, szöveg: Lónyai László
