Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

1980. március 30., vasárnap o lüHil'Mici A Gyulai Kötőipari Vállalatnál a kötődében teljes kapacitással dolgoztak a körkötőgépeken Fotó: Béla Ottó (Folytatás az 1. oldalról) gyermekintézményeinek épí­tésére, fejlesztésére ajánlot­ták fel. Ahol március 22-én volt szabad szombat, ott ak­kor rendezték meg a kom­munista műszakokat, a többi helyeken pedig tegnap. A gyulai járásban ezúttal főleg a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai használ­ták ki a kedvező tavaszias időjárást, és dolgoztak egy­részt a gazdasági tervek si­keres végrehajtásában, más­részt felajánlásaik teljesíté­séért. Méhkeréken a helyi Nicolae Balcescu Termelő- szövetkezet több mint 100 dolgozója vett részt a tava­szi munkákban. Hasonlókép­pen a mezőgyáni termelőszö­vetkezetben hetvenen, Sar- kadkeresztúron harmincán, Lökösházán kétszázan, Ele­ken pedig százhúszan dol­goztak a földeken, műhe­lyekben istállókban. Ezen­kívül Kétegyházán az ÉR­DÉRT Vállalat szocialista brigádjai és dolgozói vettek részt kommunista műszak­ban. Gyulán tegnap délután, a városi tanács dolgozói kör­nyezetük szépítésében tevé­kenykedtek. Folytatódott a kommunista műszak a Gyu­lai Harisnyagyárban, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ságon pedig ezúttal a nehéz­gépek folytatták a földmun­kákat. Kommunista műszak volt a Kötőipari Vállalatnál, a tejporgyárban, a Bútoripa­ri Vállalatnál, az ÁFÉSZ- nél, a Kertészeti és Város­gazdálkodási Vállalatnál, a DÉGÁZ-nál. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazga­tósága a március 22-én ren­dezett kongresszusi műszak­jában több mint 300-an vet­tek részt, és a munka érté­ke mintegy 150 ezer forint volt. A szocialista brigádok 2200 órát vállaltak, amit tel­jesítettek. A SZEGHALMI JÁRÁSBAN A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ke­retében, csatlakozva a Szik­lai Sándor Szocialista Brigád felhívásához, szombaton és vasárnap Szeghalmon is újabb kommunista műsza­kokat tartottak, illetve tar­tanak. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál mintegy hatvanan dolgoztak a külön­féle beruházásokon. A bri­gádok egy része a lakások befejező munkálatain és me­zőgazdasági létesítmények munkáin tevékenykedik. A Sárréti Tsz-ben mintegy 250- en a tavaszi parkosításban, az általános takarításban dol­goznak majd. Ha az időjárás engedi, akkor az időszerű munkák gyorsításában is dolgoznak. A nagyközség lakossága a környezetvédelmi hét kereté­ben lakóhelyének szebbé té­telén, csinosításán is fárado­zik. A tanácstagok, valamint a Hazafias Népfront aktívái mozgósították a nagyközség lakosságát a parkosításra, a vízelvezető-csatornák tisztí­tására, fásításra. A munká­latokba bekapcsolódnak az általános iskolások is. bán, a szabók szövetkezete hasonló műszakot tartott, s ugyancsak délután, amelyen mintegy 120 dolgozójuk tel­jesítette vállalását. Egyéb­ként Szarvason csaknem A békéscsabai Május I. Tsz .gépműhelyének dolgozói,- a No­vember 7., a Kilián ifjúsági szocialista brigád tagjai tegnap az üzem körüli kerítést építették, mások a kacsatelep rend­be hozásán dolgoztak A SZARVASI JÁRÁSBAN A múlt heti felajánláshoz hasonlóan tegnap is több százan vettek részt a kom­munista műszakon Szarva­son és környékén. Több mint 180-an jelentkeztek a Dózsa Tsz-ben növénytermesztők, állattenyésztők, építők és iro- dások. Közülük több brigád a szarvasmarhatelep köz­pontjában parkosított, fásí­tott, mások a tanya kultúr- központ kialakításán fára­doztak. A traktorosok és mű­helyesek a szervizműhely építését segítették, de akadt olyan brigád is, amely a szomszédos településen, Bé- késszentandráson a baromfi- nevelőt építette. Egy csoport a Tüzeléstechnikai Vállalat­nál, egy pedig a KÖVIZIG- nél serénykedett. A Szarvasi Faipari Szö­vetkezetnél is a jelzettnél többen jelentkeztek munká­ra, így csaknem 130 szövet­kezeti dolgozó teljesítette a felajánlást. Mindenki a ma­ga területén dolgozott, vagy­is bútorokat gyártottak e na­pon is, hiszen úgy érezték, hogy ezzel tehetnek legtöb­bet a városért, és a szövet­kezetért is. Hasonlóan a megszokott munkát folytatta a Szirén Ruházati és Házi­ipari Szövetkezet több, mint 300 dolgozója, ki délelőtt, ki délután. 9 szarvasi tangazda­ságban is több mint 350-en jöttek be szabad szombatju­kon, hogy teljesítsék válla­lásukat. Az elmúlt hetihez hason­lóan több mint 400 cipőipari dolgozó jött be délutáni mű­szákra az Endrődi Cipész Szövetkezetbe. A szömszéd­1400-an vettek részt a kom­munista műszakon, közöttük 79 brigád. AZ OROSHÁZI JÁRÁSBAN A járás nagyközségeiben több helyütt is komoly mun­ka folyt tegnap. Kardoskú- ton - a Rákóczi Termelőszö­vetkezetben öt szocialista brigád tevékenykedett, mint­egy 120 taggal. Főleg a gé­pek javításával és azokkal a mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak, melyeknél még ma sem nélkülözhető a ké­zi munka. Nagyszénáson 45 emberkét brigádban dolgozott az ÁFÉSZ-nél. Csanádapácán a Széchenyi Termelőszövetke­zetben két brigád huszonkét tagja serénykedett. Gádoro­son 190-en dolgoztak szom­baton. ők 14 brigádot kép­viseltek. A mai nap kerül sor kong­resszusi műszakra a csorvási Lenin Termelőszövetkezet­ben. Náluk az elmúlt héten a rossz időjárás miatt nem sikerült megtartani a terve­zett akciót, és ezt vasárnap pótolják. A szövetkezet 18 szocialista brigádja három­száz taggal jórészt a földe­ken talál ma munkát. Orosházán, az üveggyár­ban lesz nagyobb szabású kongresszusi műszak. Itt a folyamatos műszak miatt csak több hét alatt tudják teljesíteni vállalásukat. El­halasztotta a munkaakciót a MEZŐGÉP orosházi gyára. Az exportmegrendelésekhez igazodva április 19-én tarta­nak majd kongresszusi mű­szakot. Újabb kommunista műszakok megyénkben Labdázás a kosárlabdaállvánnyal A megyei pártértekezleten kért szót annak idején, már­cius elsején Németh László, a békési Start Szövetkezet asztalosa. Beszélt a tömeg­sport és a sportszerellátás összefüggéseiről, a sportszer- gyártás helyzetéről. Elmon­dotta azt is, hogy a nehéz körülmények ellenére szé­pen fejlesztették a sportszer- gyártást a szövetkezetben. Tomagerendájuk tőkés im­portot tesz szükségtelenné, összecsukható verseny ko­sárlabdaállványuk pedig BNV-díjat nyert. Ezek után 1978-ban ismét dolguk akadt a TANÉRT-tel. Kosárlabdaállványokat kel­lett volna gyártani, ha­sonló mennyiségben, mint a tomagerendákat. Az első vi­ta akkor adódott, amikor a már meglevő típusok helyett — melyek közt a legegysze­rűbb kivitelűtől, a kényes plexitáblás versenyállvá­nyig minden megtalálható — egy újat akart kifejleszteni a TANÉRT. Ebben azonban még csak megegyeztek vol­na, de megint jött a felté­Ilyen levelet a szövetkezet soha sem kapott, így nem is volt mire válaszolni. Sőt, ők említettek egy vá­lasz nélkül maradt levelet. Ebben azt javasolták, hogy a Könnyűipari Minisztérium­ban üljön össze egy egyez­tető tárgyalás a kosárlabda­állványok ügyében. Ezen részt vettek volna az érde­kelt szervek képviselői, és ott kialakíthatták volna a közös álláspontot. Erre a javaslat­ra nem kaptak választ, nem A Start sportszerei az olimpia igényeit is kielégítik TRIŰL-lal vagy nélküle Még sincs minden rendben a sportszergyártás körül. El­mondta ugyanis a felszólaló, hogy a várakozás ellenére a termékszerkezetben a sport­szerek részaránya nem a kívánt mértékben nőtt. Az előrejelzéseket nem igazolta a piaci igények változása. S miközben az edzőtermi be­rendezések, verseny kosár­labda-felszerelések megfe­lelnek a moszkvai olimpia követelményeinek és a KGST-piac igényeinek, az is­kolákat ellátó TANÉRT Vál­lalat egy másik szövetkezet­tel kötött szerződést kosár­labdaállványok gyártására, holott a békésiek az iskolai labdajáték-felszerelések irán­ti összes igényt ki tudnák elégíteni. Az elmondottakat teljes mértékben megerősítette Ba- likó György, a szövetkezet elnöke. Sőt, elmondta, a megrendelés, illetve a meg nem rendelés történetét is. Ügy kezdődött, hogy még 1976-ban felkereste őket a TANÉRT képviselője. Közöl­te velük, hogy a TANÉRT, ha akarná, nagyon be tudna tartani a szövetkezetnek. Az általuk gyártott sportszerek tekintélyes részét az isko­lákban használják, és ha azo­kat a TANÉRT legyártatná saját üzemeiben, akkor a Startnak aligha lenne meg­rendelése. E finom fenyege­tés után kezdődött az érde­mi tárgyalás. Ekkor még a tomagerendák megrendelé­sén folyt a vita. Egy program részeként mintegy 1000 tomagerendát kellett egy év alatt elkészí­teni. Ez csak látszólag na­gyon jó üzlet, mert a nagy széria tekintélyes gépesítést kíván, amit a későbbiekben nem tudnak kihasználni. A felszerelési programokra ugyanis az a jellemző, hogy rövid idő alatt kell nagy mennyiség valamiből, az utánrendelések minimálisra csökkennek. Nincs válasz Ennek ellenére vállalták a gyártást, de a TANÉRT csak közvetlen szállítást volt hajlandó elfogadni. Ezt viszont a békésiek nem akar­ták. ők a TRIÁL-lal sok éve álltak korrekt kapcsolatban, és az volt a véleményük, hogy nem célszerű, ha egy ilyen kis országban többen forgalmaznak sportszere­ket. Ezt az álláspontot a TANÉRT nem fogadta el, és úgy tűnt: oda az üzlet. Hogy mégis létrejött, az a szövet­kezet szerint csak annak kö­szönhető, hogy a TANÉRT- nek nem sikerült más gyár­tót találnia. tel; csak közvetlen szállítást hajlandók elfogadni. Ebbe a szövetkezet nem ment bele: Azt mondták: ők gyártók, megcsinálják, amit kell, de a forgalmazásról egyezzen meg a TRIÁL és a TANÉRT. Ezek után az üzlet nem jött létre, a megrendelést a Kunhegyest Sportszergyártó Szövetkezet kapta, ahol még csak akkor kezdtek hozzá a fejlesztéshez. Felkerestük a másik felet, a TANÉRT-et is. Ott elő­ször a kereskedelmi igazga­tóval, majd az illetékes osz­tályvezetővel próbáltuk ■ tisz­tázni a kérdést. Elismerték, hogy valóban tettek 1978-ban egy ajánlatot a Startnak. Ebben szó volt arról is, hogy ők közvetlenül akarják be­szerezni a terméket. Azért közvetlenül, mert így a TRI­ÁL haszna is az övék lesz és kikapcsolnak egy közvetítő láncszemet. Látták azonban, hogy a szövetkezet ragaszko­dik partneréhez, ezért meg­egyeztek a TRIÁL-lal a for­galmazás ügyében. Hinnék lé­nyege, hogy a TRIÁL hozzá­járul: a TANÉRT közvetlenül is vásárolhat a békésiektől, amennyiben a Start a TRIÁL igényeit teljesen ki tudja elégíteni. Ezt a tényt 1978. szeptember 20-án levélben tudatták a szövetkezettel. Választ azóta, sem kaptak, ezért úgy tekintették, hogy a Startot nem érdekli az aján­lat, és Kunhegyesről rendel­ték meg a kosárlabdaállvá­nyokat. Eltűnt a levél Így persze már egészen másnak tűnik az ügy. No, de nézzük meg, miért nem válaszoltak a levélre? Az elnök nem emlékezett arra, hogy ilyesfajta üzenet jött volna a TANÉRT-től. Utánanéztek tehát a posta­könyvben és az irattárban, hogy mi lett a levél sorsa. Az eredmény egyértelmű. is jött létre a találkozó. Ír­tak viszont egy levelet a TANÉRT-nek, hogy a válla­lat minden igényét ki tudják elégíteni. Ráadásul ez a megrendelés úgy kellett volna a szövet­kezetnek, mint egy falat ke­nyér az éhezőnek. Jelentős támogatástól estek el amiatt, hogy nem tudták teljesíteni sportszergyártási tervüket. Nyilvánvaló, hogy minden sportszermegrendelést tel­jesítettek volna, még ha ez a gyártás más ágazatainak rovására is megy. Nem tartják teljesen „sportszerűnek” a TANÉRT cselekedetét. Ha valóban volt egy ilyen levél, és arra nem kaptak választ, miért nem kérdeztek rá? Az, hogy más­hol rendelték meg az állvá­nyokat, legalább egy év csú­szást okozott, ez az idő pe­dig megért volna egy tele­font, vagy telexet. Álláspont­jukat fenntartják az ügyben: azért nem jött létre az üzlet, mert a TRIÁL-on keresztül akartak szállítani. A fentiekhez sokat már nem lehet hozzátenni. A TANÉRT-nél természetesen nem vizsgáltuk meg a posta­könyvet, hogy a levelet va­lóban elküdték-e, de nincs jogunk feltételezni az el­lenkezőjét. Az sem valószí­nű, hogy a szövetkezetnél el­tűnt a levél, mielőtt bárki láthatta volna. Maradt te­hát megoldásnak, hogy va­lahol elkallódott a sok mil­liós levéltömegben. Egyazon­ban bizonyos: egy kicsit több ráfigyeléssel, az írásban lefektetett kötelességek egy hajszálnyi túlteljesítésével elkerülhető lett volna egy sportszer gyártásának pár­huzamos fejlesztése. Hogy nem így törént, az sok pén­zébe került a népgazdaság­nak és időveszteségbe az is­kolai sportnak. Kép, szöveg: Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom