Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

1980. március 27., csütörtök o A Tisza vizével Szovjet építőipari delegáció Békéscsabán A szovjet építőipari delegációt dr. Takács János osztályvezető tájékoztatta Békés megye életéről Oj helyen a Néprajzi Múzeum Befejezéséhez közeledik Budapesten a Néprajzi Mú­zeum átköltöztetése a Kos­suth Lajos téri egykori kúria épületébe. Hazánk legna­gyobb, tárgyi és szellemi em­lékeinket magában foglaló etnográfiai jellegű intézmé­nye több mint fél évszázadig a Könyves Kálmán körúton -kapott helyet, a régi épület azonban — amint Kodolányi János főigazgató-helyettes az MTI munkatársának elmon­dotta — az utóbbi időben már egyre kevésbé tudott feladatának megfelelni. A műtárgyak rohamos sza- porodtával mind nagyobb raktározási gondokkal küz­döttek, a nem megfelelő tá­rolási körülmények miatt pe­dig az óriási értéket képvise­lő muzeális anyag rongálód­ni, majd pusztulni kezdett. Felismerve' a helyzetet, az illetékes kormányzati szervek még 1975-ben jelölték ki az új helyet a Néprajzi Múze­um számára. Áttelepítése azonban csak több lépésben történhetett meg, mert az eredetileg más rendeltetéssel készült Kossuth Lajos téri palota építészeti, elsősorban térbeli beosztását kellett előbb a közgyűjtemény kor­szerű követelményeinek meg­felelően átalakítani. Kodolányi János azt is el­mondotta, hogy a műtárgy­állományon kívül a könyvtár és az adattár megfelelő el­rendezéséről is gondoskod­tak. Nem kis gondot jelentett ez, hiszen egyedül az adat­tár területéről kétmillió lap- nyi kéziratnak, 280 ezer fényképnek, 80 ezer méter filmnek, 120 ezer méter mag­netofonszalagnak, 4400 — többek között Bartók, Ko­dály. Vikár, Lajtha — nép­zenei felvételnek, illetve fo­nográfhengernek, 15 ezer rajznak, 20 ezer kerámiának és 35 ezer textiltárgynak kellett méltó helyet biztosí­tani. Csaknem 4700 szövetkezeti tag képviseletében 140 kül­dött foglalt helyet a szeg­halmi „Sárrét” vendéglő asz­talai mellett, őket és az el­nökségben, többek között, helyet foglalt Kerekes Kál­mánt, a szeghalmi nagyköz­ségi pártbizottság titkárát, Bálint Istvánná országgyűlé­si képviselőt, Bagi Sándort, a MÉSZÖV elnökhelyettesét az ÁFÉSZ-küldöttgyűlés le­vezetője, Kurucz Pál kö­szöntötte, majd Szebelédi Já­nos elnök tartotta meg vi­taindító számvetését. Bevezetőként hangsúlyozta a szövetkezet elnöke, hogy olyan eredményről adhat számot az igazgatóság e kül­döttgyűlésen, amely a szö­vetkezet 34 éves fennállása óta egyedülálló. Különösen kiemelkednek a múlt évi eredmények — hallottuk a beszámolóból — akkor, ha a füzesgyarmati, a körösladá- nyi és a szeghalmi ÁFÉSZ egyesülése óta eltelt évek tükrében szemlélik a küldöt­tek. És ez arra utal, hogy az egyesülés óta a nagy szövet­kezet — Szeghalom, Füzes­gyarmat, Körösladány, Bu- csa, Kertészsziget — dolgo­zói, vezetői megértették az együvé tartozás jelentőségét; és jól értik közös dolgaikat. Ez vezetett el oda, hogy 1979-ben a bolti kiskereske-i delem — ami a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ legnagyobb ágazata, mivel az évi árbevé­tel 78 százalékát adja — 15,5 százalékkal haladta meg az előző évi forgalmat. Második legnagyobb ágazatnak a ven­déglátást említette az ÁFÉSZ elnöke, amely 16 százalékkal növelte forgalmát 1979-ben. És bár a szövetkezet műkö­dési területén nem mondha­tó honosnak a kisáruterme- lés, mégis, 1978-hoz képest 7,6 százalékkal vásárolt fel több árut az ÁFÉSZ. A szak­csoportok a múlt évben már 8,4 millió forint értékű ter­méket adtak le az ÁFÉSZ- nek továbbértékesítésre. öntöznek Az elmúlt hónapokban — szerencsére — nem okozott gondot mezőgazdasági üze­mekben a belvíz, hiszen el­öntések sehol sem keletkez­tek, sőt, a vízszegénység volt a jellemző. Nem így volt ez 1979 tavaszán, amikor vad pusztításokat okozott a gyors hóolvadás és a kelleténél több esőkés. A jelenlegi helyzet meg­nyugtatónak tűnik, azonban a gazdaságföldrajzi helyze­tünk, a szélsőségeket sem ki­küszöbölő éghajlati adottsá­gunk miatt fel kell készülni arra, hogy előtérbe kerül az aktív vízgazdálkodás, ami­kor is esetleg vízhiány ese­tén nő a víz termelési sze­repe. A mezőgazdasági ter­melésben kiemelkedő fontos­ságúvá válik 1980-ban Békés megyében a növénytermelés erőteljes növelése, amely megalapozott, hiszen az őszi kalászosok helyzete jelenleg is jó. Több — a mezőgazda- sági termelés fokozására al­kalmas — eljárást kell fi­gyelembe venni (tápanyag­gazdálkodás, talajvédelem, gépesítés, korszerű növény­fajta, vezetés színvonalának növelése), de a mezőgazda- sági termelés tervszerű, gyors­ütemű növelése szükségessé teszi az öntözéses gazdálko­dásban rejlő lehetőségek, a meglevő öntözőkapacitások teljesebb hasznosítását, a víz szerepének növelését is. A víz a mezőgazdaság szá­mára fontos nyersanyagfor­rás, kitermelése, tárolása egyre több befektetést igé­nyel. Az új árszabályozás mind a vízbiztosító vízügyi szerveket, mind a mezőgaz­dasági vízhasznosító üzeme­ket arra a célkitűzésre ösz­tönzi, hogy korszerű techni­kai színvonalon történjen az öntözővíz ellátása, szállítása, és hatékonyabb legyen a hasznosítása. Szebelédi János ezután ar­ról adhatott számot a kül­döttgyűlésnek, hogy 1979-ben 554 millió forintos forgalmat teljesített a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ. Vagyis, 15,2 százalékkal többet, mint az előző évben. És mert javult a hatékonyság, továbbá a gazdálkodás minősége, tavaly a nyereség 16 millió 429 ezer forintban realizálódott, ami 26,2 százalékkal volt nagyobb az 1978. évinél. Beruházásra és rekonstrukcióra mintegy 10 millió forintot költött ta­valy a szövetkezet, miköz­ben felkészültek a szeghalmi üzletsor és a füzesgyarmati iparcikkszaküzlet építésére, s a körösladányi új presszó, illetve vendéglő konyhájának korszerűsítésére. Számvetésének második részében az idei esztendő terveiről szólt Szebelédi Já­HÁZI jogtanAcsadó Turistáknak, üdülőknek, vendéglátóknak Ki gondol arra, amikor utazik, hogy ő tulajdonkép­pen szerződésnek tesz ele­get. Minden indulás előtt szerződést köt az utazó ak­kor is, h,a az utazási időre a szolgáltatásokat nem veszi igénybe. Ezekről a legfonto­sabb tudnivalókról szól a Házi jogtanácsadó márciusi száma. Az idegenforgalmi szezon közeledtével ismerte­ti mi a teendő, h,a valaki az utazási iroda szervezésében kívánja eltölteni szabadsá­gát, vagy éppen kempingben, turistaszálláson, esetleg nya­ralóházban szándékozik pi­henni. Szól a vendég, az utazást szervező és a szál­lást adó jogairól, kötelezett­ségeiről. Hasonlóan informá­A vízügyi szervek a ko­rábbi évekhez hasonlóan be­gyűjtötték a vízigényeket, és ezek alapján felkészülnek ezek folyamatos kielégítésé­re. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazga­tósága 40 szivattyúval ápri­lis 15-re készül fel. Az ön­tözőrendszerek, halastavak vízellátása a megyében 5 duzzasztómű üzemelését, mintegy 600 kilométer hosz- szú főcsatomahálózatban a víz kormányzását, 10 na­gyobb szivattyús fővízkivétel üzemeltetését, sok száz zsi­lip kezelését igényli. Az ön­tözővízkészlet biztosításához igénybe kell venni a tisza- lökiésa kiskörei vízlépcsők­től kiinduló főcsatornákon átvezetett TisZa-vizet is. Ebben az évben mintegy 240 millió köbméter vizet kell biztosítani Békés me­gyében ahhoz, hogy minden gazdaságban, nagyüzemnél és a kistermelőknél megfelelő időben és helyen ott legyen a termőterületeken az éltető víz. 1980-ban először Békés és Mezőberény között a Ket­tős-Körös bal partján az NK—XIV-es öntözőfürt már megépült főcsatornájában is megjelenik az öntözővíz. A jó talaj adottságú területek egy részén is reális lehető­séggé válik a hiányzó csapa­dék pótlása a növényeknek. Mind az állami főműve­ken, mind a mezőgazdaság­ban javítani kell a kitermelt és felhasznált víz hasznosí­tási fokát, csökkenteni kell az elosztórendszerek veszte­ségét. A vízminőség-védelem ellenőrző szerepe is növek­szik ebben az évben, az el­használt, szennyezett vizek tisztítására, „hígítására” mesterséges vízfolyásokban nagyobb gondot fordítanak a vízügyi szervek. nos. így több más mellett arról, hogy ebben az évben a szövetkezet 663 dolgozójá­nak 607,5 millió forintos for­galmat kell elérnie. Ez tíz százalékos növekedésnek fe­lel meg. Ezzel párhuzamosan a nyereséget 13 millió fo­rintban határozta meg az igazgatóság. Az igazgatóság múlt évi számvetését, valamint Vára- di Gyula felügyelő bizottsá­gi elnök beszámolóját vita követte. Szót kért a küldött- gyűlésen Kerekes Kálmán, Szeghalom nagyközség párt­titkára és Bagi Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. Mindketten felhívták a kül­döttek és az ÁFÉSZ veze­tőinek figyelmét a nagyobb követélmények teljesítésére, a működési területen élő mintegy 28 ezer lakos áru­ellátására. Balkus Imre dókat szerezhetünk a bel­földi utazásokat szabályozó utazásokról és a külföldi ki­rándulásokról. A turistáknak szánt rész­letes útmutatás mellett a budapesti lakásigénylők ér­deklődésére is számot tart­hat ,a márciusi szám. Sokan nem tudják, de maguk is kiszámíthatják a lakásra való igényjogosultságuk mértékét megfelelő szem­pontok alapján. Ezekről a szempontokról szól a lap. Olvashatunk még a Jogi ese­tek adásáról megjelentetett anyagról, az Autó és jog cí­mű rovatban pedig a hasz­nált gépjárművek adás-véte­léről. Közirdekű postarendelet A közlekedés- és posta­ügyi miniszter rendelete mó­dosította a postai levélkül­demények feladásának felté­teleit. A rendelkezés lényege, hogy ezentúl a levelek csak leragasztott borítékban — a nagyobb terjedelmű, 500 grammon aluli, még levél­nék számító küldemények pedig dobozban, tasakban vagy papírba csomagolva — adhatók postára. Az eddigi gyakorlattól el­térő változás az is, hogy a korábban nyomtatványként kezelt meghívók, értesítések, gyászjelentések, körlevelek szintén csak borítékban és leragasztva adhatók fel. Bo­ríték nélkül kizárólag, nyom­tatványlapokat fogad el a posta. Az intézkedést a küldemé­nyek egységesítése érdeké­ben, s az automatizált levél­feldolgozás tapasztalatai alapján vezették be. A szab­ványostól eltérő küldemé­nyeket a berendezés össze­gyűri, eltépi, s ez gyakran okoz zavart az érzékeny, nagy teljesítményű értékes gép működésében. Azok a küldemények, amelyeknek szabályos borí­tékolása nem oldható meg — például a hírlapok, nyomtat­ványok, füzetek — változat­lanul az eddigi gyakorlat szerint adhatók postára, eze­ket továbbra is kézi munká­val irányítják, osztályozzák. Az intézkedés többségében a közületeket érinti, ezért a posta külön értesíti a válla­latokat, az intézményeket a tennivalókról. A lakosságot a postahivatalokban külön fel­iratok tájékoztatják a válto­zásokról, a levélfeladás új szabályairól. A miniszteri rendelet ugyan január 1-től érvényes, végre­hajtására, a zavartalan átál­lásra azonban június 30-ig időt adnak, az év második felétől azonban már nem fo­gad el a rendelkezéstől el­térő küldeményeket a posta. Rázga József, a békéscsa­bai Bartók Béla Állami Ze­neiskola igazgatója nyitotta meg március 25-én délelőtt azt a megyei csellóversenyt, amelyre 21 fiatal érkezett, hogy összemérjék hangsze­res tudásukat. A kis „művé­szek” kötelező és szabadon- választott műveket adtak elő, s ezek alapján a kora dél­utáni órákra megszületett a zsűri döntése is. Jákó Jenő, a zsűri elnöke, aki a buda­pesti II. kerületi zeneiskolá­ból érkezett, valamint Lu­kács Jánosné, a kecskeméti Tegnap, szerdán délelőtt négytagú szovjet építőipari delegáció érkezett Békéscsa­bára. A delegáció tagjai, R. I. Orlova, a Moszkvai Kom­munális Gazdálkodási Osz­tály vezetője, V. E. Korsza- kov, a Moszkvai Kommuná­lis Gazdálkodási Osztály cso­portvezetője, E. A. Poljakov, a Szovjet Tervhivatal osz­tályvezető-helyettese és A. I. Deveikies, a Litván SZSZK Kommunális Minisztérium Lakás- és Kommunális Osz­tály vezetője. A vendégeket, a megyei tanácsnál fogadta Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője és dr. Takács János, a megyei tanács épí­Juhtenyésztési tanácskozás és gyakorlati bemutató szín­helye volt szerdán a déva- ványai Lenin Termelőszövet­kezet. A megjelent vendégek elő­ször Hankó Lászlót, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét hallhat­ták, aki megyénk juhte­Kodály Intézet csellótanára, és Fekete Ferenc, a debrece­ni Zeneiskola igazgatója második osztályban a béké­si Kazár Évának és az oros­házi Hegyesi Ágnesnek, har­madik osztályban a békési Domokos Gyöngyinek, ne­gyedik osztályban az oros­házi Tóth Szilviának, ötödik osztályban a békéscsabai Kraszkó Enikőnek ítélte oda az első díjat. Hatodik osz­tályban nem adtak ki első díjat, második díjat Gáli An­na békési és Korponai Elza gyulai versenyzők értek el. Fotó: Gál Edit tési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. A ven­dégeket dr. Takács János tá­jékoztatta Békés megye éle­téről. A szovjet delegáció ezután ellátogatott a Békés megyei Tervező Vállalathoz. Délután városnézés szerepelt a prog­ramban, melynek során megtekintették a megyeszék­hely lakótelepeit és a sorház- tatarozásokat. Ezután a Bé­kés megyei Víz- és Csator­namű Vállalathoz látogattak. Ma, csütörtökön a küldött­ség Gyulára látogat, dél­után pedig Battonyára utaz­nak, ahol megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet, s megtekintik a felszabadulási emlékparkot. nyésztésének időszerű fel­adatairól beszélt. Elmondta, hogy már a múlt évben tel­jesítették a megye üzemei az ötödik ötéves terv mennyi­ségi célkitűzéseit, a követke­ző időkben legfontosabb a minőségi mutatók javítása. Kiss Ferenc, a vendéglátó termelőszövetkezet elnöke a szövetkezet juhtenyésztését jellemezte. Mint mondotta, nincs szégyellni valójuk, hi­szen az országos átlagnál lé­nyegesen jobbak a termelési eredményeik, évek óta gaz­daságosan termel a juhásza- tuk. Szabó István, a Gyap­júforgalmi és Textilfeldolgo­zó Vállalat munkatársa az^ export lehetőségeit, a jelen­legi piaci helyzetet ismertet­te. Gyárfás Tamás, a GYTV Békés megyei kirendeltségé­nek munkatársa a gyapjúfel­vásárlás, -minősítés tapasz­talatairól számolt be. Kenye­res Imre, az FLR termelési igazgatóhelyettese az egye­sült lucernatermelési és juhtenyésztési társulat juh- technológiáját ismertette. Az előadások után a résztvevők megtekintették a Lenin Tsz juhtelepét, és birkanyírási bemutatót az Aranykalász Tsz-nél. — m. szabó — Új Aurora-est Budapesten A TIT budapesti irodalmi szakosztálya, a Magyar írók • Szövetsége és a Magyar Rá­dió irodalmi osztálya már­cius 28-án, pénteken este 7 órakor Új Aurora irodalmi estet rendez Budapesten, a Kossuth Klubban. A folyóiratest vendégei: Bata Imre, Fábián Zoltán, Fehér Ferenc, Filadelfi Mi­hály, Kiss Anna, Vojtech Kondrot és Petőcz Károly lesznek. Közreműködnek Csemus Mariann, Lukács Sándor, Mécs Károly és Szi­lágyi Tibor színművészek. A házigazda Bodnár György lesz. Küldöttgyűlésen Szeghalmon Megyei csellóverseny Kazár Éva, a második osztályban indulók egyik első helye- zettje Fotó: Gál Edit Juhtenyésztési tanácskozás Dévaványán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom