Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
«fr 1980, március 25., kedd NÉPÚJSÁG Újítók a Sarkadi Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyár Bánki Donét Szocialista Brigádja története során háromszor volt a Vállalat Kiváló Brigádja, a tavalyi eredménye alapján pedig aranykoszorús jelvényt kapott. Legfőbb érdeme, hogy a brigád- tagok évente legalább 15—20 újítást adnak be. Boros József, a termeltetési gépcsoport vezetője, aki maga is a brigád tagja, ezt a tevékenységet egyszerűen így magyarázza meg: — Kitalálunk valamit, ami jobb, mint a régi, aztán — ha elfogadják, ha nem — megcsináljuk. Legtöbbször (alkatrészhiány miatt) kénytelenek vagyunk így segíteni magunkon. Máskülönben állnának a gépek. — Persze szakmai hozzáértés nélkül aligha lennének képesek nehezebb feladatok megoldására. Ám a brigád 11 tagja közül négyen gépipari technikumi, hárman szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek, javarészt pedig többszakmások, szerelők, hegesztők és lakatosok. Igaz, még ez is kevés lenne, ha hiányozna az új megoldások iránti törekvés, amely az itteniek nézete szerint a szakemberek legfőbb értékmérője. Készséggel ad tanácsot Ebben a törekvésben pedig a négy idősebb, Szabó Imre, Jakó Károly, Horváth Ferenc és Varga Gábor jár az élen, de — mint mondják — a fiatalabbak is mindinkább kedvet kapnak hozzá. Az egésznek Boros József a szellemi irányítója, aki gyakran biztatja munkatársait, hogy ne ragaszkodjanak a megszokotthoz, hanem keressék az újat, az ésszerűbbet. Ha valakinek valamilyen elgondolása van, ő — mint igen nagy tapasztalattal rendelkező géplakatos és gépipari technikus — szívesen ad tanácsot. Közre is működik a tervezésben és a megvalósításban. — Itt van — mutatja — ez a három magyar Dutra 650-es homlokrakodó gép. Keveset gyártottak belőle. Nálunk 1974 óta működik mind a három. Sok alkatrészét újítottuk, egyes szerkezetét is módosítottuk. Jó a teljesítménye, vetekszik a külföldiekkel, amelyeknek jóval magasabb az ára. Kár, hogy nem fejlesztették a Dutrát. Mi sokat korszerűsítettünk rajta, és még mindig dolgozik. A, szovjet gyártmányú járműbuktató és prizmázó gép billentést szolgáló munkahengere gyakran elfordul. Ennek megelőzésére vezető sínt alkalmazott, ami jól bevált. A prizmázó gumiszalagjának két végét gyárilag csuklós pánttal szerelték össze. A pánt gyakran eltört, a rendkívül nehéz szerelési munka másfél-két óra hosszat tartott, közben 40—50 cukorrépával megrakott gépkocsi várt. ö kikísérletezte, hogyan lehet elektromos sütővel összeerősíteni a szalagot. Hogyan lehetne jobban? Megbeszélés a járműbuktató és prizmázó gépné] Sikerült. Sok időt és anyagot lehet az újításával megtakarítani. — Az újításomat ugyan elutasították, de a szalag működik. A gépkezelők pedig ezt mondták: „Nem baj, Józsi bácsi, az a lényeg, hogy megszabadultunk a kegyetlen munkától.” Ne legyen balesetveszély! Szabó Imre egy balesetre így gondol vissza: — Sopronyi Lajos keze a járműbuktató és a prizmázó gép szalagjába szorult. Majdnem kiszakadt a karja. Rettenetesen szenvedett. Csak hegesztőpisztoly segítségével tudtuk kiszabadítani. Súlyosan megsérült, most leszázalékoltán dolgozik. Látott más súlyos balesetet is, § valamennyi megrendítő hatást gyakorolt rá. Ezért a legfontosabbnak a munka- védelmi újításokat tartja. Igaz, hogy ezeknek az éves gazdasági hasznuk nem mutatható ki, és csak eszmei díj jár értük, de az a lényeg, hogy ne legyen baleset. Érezzék biztonságban magukat a gépkezelők, annál eredményesebb a munkájuk. — Itt van például a Cas- tor román gyártmányú forgórakodógép ... Ha a hidraulikus szerkezet elromlik, a teheremelő kar lezuhan. Balesetet okozhat. Ezt a veszélyt tartószelep beépítésével megszüntettük. Podobnd János gépkezelővel munka közben jöttünk rá erre a megoldásra. Elkészíteni már gyerekjáték volt. De csak azért, mert értünk hozzá, és megfelelő műhely is rendelkezésre áll. Jócskán elláttuk magunkat saját készítésű célszerszámokkal is. — Mennyi újítása volt eddig? — kérdezem. — Tizenöt év alatt? — kérdez vissza, de megkerüli a választ és csak annyit mond: ezekből van a zsebpénzem. Szeretné azonban, ha gyorsabb leime az ügyintézés, mert előfordul, hogy az újítást régen alkalmazzák, és már el is felejtették, hogy újítottak, amikor a díjat megkapják. Jakó Károly ugyancsak elsőrendű fontosságúnak tartja a munkavédelmi újításokat. — Egyszer, régebben halálos végű baleset történt a gyárban — kezdi. — Láttam a gyászoló fiatal özvegy és a nyolcéves kisfia kétségbeesését. Mindig az emlékezetemben marad. R legjobbak között Több típusú géppel dolgoznak a cukorgyárban és a munkavédelmi követelmények országonként mást írnak elő. Feladatuknak tartják, hogy a gépeket a magyar munkavédelmi előírásoknak megfelelően alakítsák át. Jákó Károly megállapítja még: — A legtöbb újításkét- három személy nevéhez fűződik. Megbeszéljük, hogy mit tegyünk, és az újítást el is készítjük. Először Boros József bírálja felül, de ő is úgy, hogy magához hívja a legjobb szakértőket, és velük együtt jut elhatározásra. Ezért haszontalan újítást még nem csináltunk. Valamennyi rákerült a gépekre. Az újítási versenyben a Bánki Donát Szocialista Brigád nemegyszer országosan is a legjobbak közé került. A III. répaúsztató géppel való megtöltése évek óta gond a gyárban. A vállalat tervpályázatot írt ki, melyre Boros József is beadta az újítási javaslatát. Most az egész brigád kíváncsian várja az eredményt. Pásztor Béla Egy kis szerkezettel a répa szétszóródását akadályozzák meg MS; M Fotó: Veress Erzsi úi mezőgazdasági szakkfinyvek A népszerű Kertünk, házunk, otthonunk sorozat tagjaként jelent meg a Növények kiskerti szaporítása című könyv. Az NSZK-beli szerző, Fritz Köhlein gondos munkát ad az olvasók kezébe, részletesen ismerteti a kiskertekben, üvegházakban és fóliákban is használatos szaporítási eljárásokat. Külön értéke a könyvnek, hogy biológiai tudását is gyarapítja az olvasónak, hiszen a növényi mag, szaporítóanyag és a növényi élet jellemző folyamatairól is szól. Szakembereknek készült a csehszlovákiai szerzőpár, dr. Leénik és dr. Vrtiak műve, melynek címe: Az állatok víruseredetű daganatos betegségei. Művük bevezetőjében részletesen ismertetik a daganatos betegségek kórok- tanát és a daganatkeltőként szóba kerülhető vírusok szerkezetét, élettani tulajdonságukat, az általuk okozott daganatos megbetegedéseket. Állatfajonként sorolják fel a daganatos betegségek leírását, gyógyításuk lehetőségeit. A gépi fejes technológiája címmel jelentette meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó dr. Csiffó György, dr. Katona Ferenc, dr. Munkácsy László és dr. Patkós István könyvét. A mű részletesen ismerteti nemcsak a fejést, hanem a tőgy felépítését, működését, a tejképzés és fejés biológiáját. Megismerkedhet olvasója a kis- és nagyüzemben használatos fejőgépek felépítésével, működésével, a fejés munkafolyamatának megszervezésével, a higiénés és munkavédelmi teendőkkel. Mérnök és szakmunkás, kis- és nagytermelő egyaránt sok hasznos dolgot talál a könyvben. M. Sz. Zs. Hol tart megyénk gyepgazdálkodása? A gyepgazdálkodás folyamatos fejlesztése, korszerűsítése szorosan kötődik a kérődző állatállomány fejlesztéséhez. Az állattenyésztés egyre nagyobb tömegtakar- mány-igényének kielégítéséhez a gyepterületnek kell úgy hozzájárulni, hogy a szántóföldi tömegtakarmány-termő terület ne növekedjen. Van arra is lehetőség a gyepterületek felújítását követően, megfelelő hozam elérése esetén, hogy az üzem a szántóföldi takarmánytermő területének egy részén árunövényt termeljen. O Megyénkben 1977-ben 121 ezer 331 szarvas- marhát tartottak. Tavaly ez a szám elérte a 118 ezer hétszázat. A juhállomány ez idő alatt 177 ezer 485-ről, 194 ezer 110-re növekedett, az anyajuhoké 92 ezer 108-ról 115 ezer 300-ra. Az adatokból egyértelműen kitűnik a juhállomány növekedése, ezen belül is különösen az anyalétszám emelkedett számottevően: 23 ezer 192-vel a jelzett időszakban. Ilyen gyarapodás mellett a juhállomány további növekedése várható! Ez nem hagyható figyelmen kívül gyepgazdálkodásunk további fejlesztésében. A megye gyepterülete ösz- szességében több éve alig változik: 55 ezer hektáron telepítettek, újítottak föl gyepeket, ehhez a mezőgazdasági nagyüzemek támogatását rögzítő rendeleteknek megfelelően 23 millió forint állami támogatást használtak fel. Megállapítható, hogy a telepítések minősége megfelelő, s a tervet készítő intézetek munkatársai (ÖKI, DATE Főiskolai Kara, FLR) a technológiai tervben megjelölt munkafolyamatokat szak- tanácsadással is segítik. A legeltetéstechnika fejlőKutatók a termelésért A tudománypolitikai irányelvek megjelenése óta országosan, így megyénkben is mindinkább fokozódik a figyelem a tudományos tevékenység iránt. Ennek megvalósítására a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Békés megyei szervezete és tagegyesületei is jelentős feladatokat vállaltak. A MTESZ elnöksége tulajdonképpen már egy évtizede foglalkozik tervszerűen e kérdésekkel, s azóta is évről évre szorgalmazzák és publikációval elősegítik a kutatásban részvevők munkáját. Békés megye e területen sajátos helyzetben van. Nem állíthatjuk, hogy számos ipari kutatóbázissal rendel, kezünk. Ipari üzemeink többsége is telephelyek lé- tesülésévei jött létre, az anyavállalat más székhelyű vezetésével. A dinamikusan fejlődő mezőgazdasági üzemek és feldolgozó vállalatok azonban sok esetben önálló kutatóintézetekkel működnek, mint például az ÖKI, a HAKI. Sőt, nyolcadik esztendeje bekapcsolódott, a munkába az MTA Földrajzi Kutató Intézetének alföldi csoportja is. A szarvasi főiskolai kar az oktatáson kívül eredményes kutatómunkát is folytat. A MTESZ sokat tesz a megyei műszaki és természettudományi szakemberek összefogásáért. Segítséget ad a fejlődés új vívmányainak elterjesztéséért, azonban sok gonddal kell megküzdeniük. Mai napig nincs megoldva a felsőfokú végzettségű szakemberek szakmai továbbképzése megyén belül. Igaz, a GTE ezzel kapcsolatban kidolgozott tavaly egy javaslatot, amely egy konzultációs központ létrehozását jelentené, azonban e javaslat napjainkig csupán írás maradt. A középfokú végzettségű szakemberek továbbképzését a legtöbb tagegyesület meg tudta oldani „Mázon belül”, különféle oktatási formákon keresztül. így érthető, hogy a jövőbeni célkitűzések megvalósításáért új feladatokat tűzött ki maga elé a MTESZ. Ilyenek például: Törekedni kell a hazai és nemzetközi tapasztalatok alaposabb megismertetésére, folyamatosan vizsgálni kel] a kutatástól a termelésig vezető utat, célszerű felülvizsgálni és szükség esetén módosítani az információk áramlásának rendszerét. Ilyen és hasonló célkitűzések minden bizonynyal elősegíthetik megyénk további gazdasági fejlődését, s eredményesen felkészülhetünk a következő tervidőszak munkájára. dése a kívánatosnál lassúbb! Szabad legeltetéssel még mindig jelentékeny területet hasznosítanak az üzemek. Ennek káros hatásai a következők: elvész a megtermelt termés 30 százaléka, a faj összetétel kedvezőtlenné válik, elszaporodnak a gyomnövények. E területen lehet és kell a legradikálisabb változtatást végrehajtani, ugyanis kis beruházással, de alapvető szemléletváltozással a már megtermesztett takarmány hasznosulása 30—40 százalékkal növelhető minden átmenet nélkül. O A gyepek tápanyagvisszapótlásában az utóbbi években a felhasznált műtrágya hatóanyag-mennyisége nőtt, de ebben is sok még a tennivaló! A termésátlag növekedésének talán a legnagyobb gátló tényezője megyénkben az alacsony színvonalú tápanyag-ellátottság. Ennek következményeképpen különösen a nitrogén hiánya miatt az értéktelen fűfajok és gyomnövények elterjedésének teremtődik meg a feltétele. Addig, amíg a gyepterületek tápanyagigényét a talajtani adottságok, a különböző fűfajok mennyisége és aránya szerint nem elégítjük ki, nem számolhatunk nagyobb hozamokkal, de korszerű legeltetési eljárásokat' és módszereket sem alkalmazhatunk! O Kedvezőtlennek ítélhető továbbá, hogy a számviteli rendelkezésekből fakadóan az üzemek egy része a gyepterületeket nem a tényleges termésnek megfelelően ho- zamolja. A helytelen hozamolás nemcsak a gyepgazdálkodás valós megítélését akadályozza, hanem a takarmányozási költségek nem teljes körű ismerete és nyilvántartása elfedi a gyepet hasznosító állattenyésztési ágazatok esetleges egyéb problémáit is. A múlt évi átlagtermés hektáronként 1,95 tonna volt, az üzemi átlagok rendkívül nagy szóródást mutattak, pedig a megyénkben tevékenykedő intézmények, az ÖKI, és a szarvasi főiskolai kar kutatói, oktatói, valamint az FLR munkatársai az üzemeknek a gyepgazdálkodás fejlesztéséhez jelentős segítséget adnak. A továbblépés feltételei tehát adottak, szervezeti módosítások és a szükséges feltételek biztosítása mellett a gyepgazdálkodásban folyamatos előrehaladásra, eredményekre számíthatunk. Hunyadvári Árpád, Békés megyei Takarmányozási és ■ Állattenyésztési Felügyelőség Ha sok, ha kevés Teljes üzem van a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Nem csoda, hiszen közeledik a cukorrépa vetési ideje, s mind sürgetőbb feladat az egyes répatáblák tápanyagtartalmának megállapítása. Az állomás új laboratóriuma két éve működik, azóta kötelezővé tett talajvizsgálatokon kívül tavaly óta külön is megvizsgálják a cukorrépatalajok nitráttartalmát. Ennek lényege, hogy nemcsak ősszel, hanem tavasszal is mintát vesznek a táblákból és kimutatják tápanyagszolgál tató-képességét. A Cukoripari Vállalatok Trösztje és az agrokémiai szakemberek által javasolt technológia egyaránt fontosnak tartja a felvehető nitrogénmennyiség pontos beállítását. Ennek egyszerű oka van: a túl sok, vagy túl kevés nitrogén egyaránt károsan hat a répa cukortartalmára. Különösen fontos most a cukorképzés szabáfyozása, hiszen a múlt évben először nem a répatömeget, hanem a benne található cukrot díjazza a cukoripar. Ezt felismerve mind több üzem küldte be talajmintáját, március közepéig 3200 Békés megyéből, 2 ezer pedig Csongrádból érkezett. A laboratórium dolgozói nyújtott műszakban vizsgálják a talajokat, mert a nitrogénkimutatást a többi elemzéssel párhuzamosan végzik. Az átfutási idő 8—10 nap, a beérkezett anyagból eddig közel 3 ezret elemeztek. De nemcsak számadatokkal, trá- gyázási tanácsokkal is szolgálnak. Arra tesznek javaslatot, hogy az egyes táblák nitrogén-műtrágyázását fokozzák az üzemek, vagy éppen állománysűrítéssel, a foszfor- és káliumadagok növelésével állítsák be a kívánt tápanyagarányt. —m. szabó—
