Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
1980. március 18., kedd A tudomány megyénk fejlődésének szolgálatában... Kiadásra váró kutatási eredmények A gazdasági és a társadalmi fejlődés gyorsuló üteme országszerte fokozza a tudományos kutatások, eredmények felelősségét. Igaz, hogy az utóbbi években a megye jelentős tudományos intézetei (az öntözési, a Haltenyésztési Kutató Intézet, az Akadémia Földrajztudományi Intézetének Alföldi Csoportja) részt vettek a távlati tervek előkészítésében, de ma még nem mindennapos a tudomány és a gyakorlat közötti együttműködés. Nem csak megyei gond volt, hogy hiányoztak a szervezeti keretek a felső szintű tudományirányítás és a megyei kutatások, valamint a gyakorlat összehangolása között. Azért alakították meg vezetőink 1979 januárban a megyei tanács vb tanácsadó szervét: a tudományos koordinációs szakbizottságot, hogy a tudomány megyefejlesztést kezdeményező, segítő aktív szerepe mindinkább érvényesüljön nálunk is. A szakbizottság függetlenített titkárát, dr. Köteles Lajost kérdeztük munkájukról: Emlékszem — pedig 30 éve már —, hogy a gyulai népi táncosok milyen lelkesedéssel táncoltak neves ünnepeken, rendezvényeken mindenütt, ahová hívták őket. Akkoriban — lehet, hogy csak ma tűnik úgy — sokkal több kultúrest volt, megannyi szereplési alkalom néptáncosoknak, kultúrcso- portoknak, amatőr színjátszóknak. Nagyszerűen fel lehetett használni ezeket az öntevékeny amatőr együtteseket a politikai harcban is, az agitációs munkában. Volt közöttük gimnazista, munkás-, parasztfiatal, de ami közös volt bennük, a szép, a művészet tisztelete, szere- tete. Persze akkoriban, az 1940-es évek végén, az 50-es évek elején a Béke együttesnek — akkor ez volt a neve — korántsem volt olyan sok és változatos felszerelése, mint napjainkban. Számtalanszor lehetett látni a város utcáin jókedvű, fel- málházott fiatalokból álló csoportot, amint éppen talicskán tolják a cimbalmot a táncosokat, zenekart szállító lovaskocsi után. Aztán az első „komolyabb” fellépés 1951-ben Csepelen, ahol a gyulai táncosok fergeteges sikert arattak. Innen számítják népszerűségüket a mai gyulai Körös együttes táncosai, zenészei. Az elmúlt hét végén csendben, szerényen ünnepelték meg a gyulai táncosok fennállásuk 30. évfordulóját. Az Erkel Művelődési Központ előcsarnokában kiállítással kezdődött a rendezvénysorozat, amelyen bemutatták az érdeklődőknek az együttes értékes díjait, emlékeit, amelyek mind ehhez, a három, sikerekben gazdag évtizedhez fűződnek. A kiállítás megnyitójában mondotta Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese: „A gyulai együttes 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyar népművészet ápolása mellett a hazai nemzetiségeink tánckultúrájával is megismerkedjen, összegyűjtse a néphagyományokat, népdalokat és néptáncokat, s azokat színpadra alkalmas műsorrá szerkessze.” Szólt az elődökről, Man- ninger Györgyről, az együttes alapítójáról, akitől JámKiváló munkáért” kitüntetést bor István vette át a stafétabotot, majd koreográfusként itt tevékenykedett Szigeti Zoltán, s most már Born Miklós irányítja a fiatalokat immár 17 éve. Felvillantotta az együttes legkiemelkedőbb sikereit, a kelet-magyarországi néptáncfesztivált, a szövetkezeti táncfesztivált, a pécsit, és a SZÖVOSZ balatoni fesztiválját, ahol elsők voltak a legjobbak között. Négyszer érdemelték ki a „Kiváló együttes” kitüntetést, megkapták a „Gyula városért” kitüntető jelvényt, és egyszer nívódíjat kaptak. Külföldön is sok helyen képviselték sikeresen a magyar táncművészetet. Jártak Romániában, Lengyelországban, Franciaországban, Szicíliában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Hollankapott Szilágyi Éva Kép, szöveg: Béla Ottó diában. Így fejezte be megnyitóját: „A gyulai néptáncmozgalom 30 éves sikereinek, tekintélyének nincs titka. Amit itt találunk, az a tiszta amatőrszellem, a néphez és a népi hagyományokhoz való feltétlen hűség.” Majd a város vezetése nevében hatalmas vázát nyújtott át az együttesnek. A megnyitó után baráti beszélgetésen vettek részt a valamikori és a mostani együttes táncosai. A SZÖVOSZ osztályvezetője, Böle Dezső, a Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át az együttesnek. A táncosok és zenészek közül többen kaptak elismerést. „Kiváló munkáért” kitüntetést kapott Szilágyi Éva és Mészáros Zoltán. „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvényt Marsi László, Dobra László és Kardos István. A KISZ KB aranykoszorúját Szűcs Zoltán, dicsérő oklevelét Csűri Márta. Szombaton és vasárnap a jubiláló Körös együttes nagy sikerű műsort adott az Erkel Művelődési Központban, amelyen felléptek az „öreg” táncosok mellett a legfiatalabbak is, az együttes utánpótlása. Kedves jelenete volt az előadásnak, amikora jubiláló együttes képviselőinek ajándékot adtak át a békéscsabai és a gyomai együttes tagjai. — A szakbizottság feladata a megyében folyó valamennyi tudományos tevékenység koordinálása, szervezése, irányítása. Az elvi irányítás mellett munkánk fontos része a tudományszervezés, amihez anyagi lehetőségeket is kaptunk. Módunkban áll segíteni az értékes kezdeményezéseket, a kutatómunkát. Megyei érdekből kiemelt fontosságú területek kutatását javasoljuk a szakembereknek. Például a terület-, településfejlesztés témáit, Békés megye hévizeinek hasznosítását, az idegen- forgalom lehetőségeit, a természeti, környezeti és tájvédelmi kutatásokat, a megye vegetációs térképének elkészítését, a nemzetiségiek múltjára, történetére vonatkozó kutatásokat. E témák köré csoportosulnak a megye könyvkiadói tervei is. — Nemrégiben fogadták el a középtávú kiadói terveket. Kik szeretnének könyveket megjelentetni és milyen témakörben? — A kutatások összehangolását, eredményeinek tervszerű publikálását biztosítja ez az állami és szövetkezeti szervek bevonásával elkészített 1980—85-re szóló terv. Két fontos szempontot vettünk figyelembe; a takarékosságot és a tervszerűséget. Így csökkent körülbelül a felére az igényekhez képest a valóban megjelenő mű. Takarékosan gazdálkodunk, de a megye vagy az egyes községek jövőjét, fejlődését eldöntő kulcskérdések kutatásában, ezek publikálásában nem lehetünk takarékosak. Az elfogadás vitái során a hosszabb távú elképzelések is körvonalazódtak. Ilyen például az, hogy Békéscsabán 1990-ig városmonográfia készül, s ehhez időközben munkásmozgalom- és várostörténeti, nemzetiségi résztanulmányok jelennek meg. A békéscsabai parasztmozgalmakról, a szlovák nemzetiségekről, a város ipartörténetéről szólnak majd ezek. A megyei tanács támogatásával alakult az a munkaközösség, amely a Horthy-kor- szakban nálunk történteket kutatta, ennek eredményeit is kiadják. Elkészült a régóta igényelt Békés megyei útikönyv kézirata. Országos terjesztésben jelenik meg 1981-ben a Panoráma útikönyvek sorozatban. Pusztainé Madar Ilona tollából jelentetünk meg tanulmányt Békés megyei cselédek élete a nagybirtokon címmel, s ehhez Illyés Gyula ír előszót. A Levéltári forrás kiadványsorozat egyik csemegéje lesz Kristó Nagy Gyula munkája. Az ankarai levéltárban folytatott kutatásai során megyénkre vonatkozó adatokat is gyűjtött, könyvének címe: Békés megye törökkori összeírásai. 1981-ben jelenik meg dr. Takács János tanulmánya: A termelőerők fejlődésének hatása a területfejlesztésre Békés megyében. Még számos érdekes téma kínálkozik a kutatóknak, például megyénk 1848—49-es életéről szinte semmit sem tudunk. Orosházán az agrárszocialista mozgalmakról jelentetnek meg könyvet, ez is egy országos kutatáshoz kapcsolódik. A békésiek monográfiát adnak ki fiatal városukról, Gyulán Ruzsicskay-album, városismertető és szociográfia, Implom József kiadatlan kéziratai, s a múzeumi füzetek újabb sorozata szerepel a városi tanács tervei között. — Hogyan támogatja a szakbizottság a kutatómunkát, vannak-e kiadványaik? — Saját tudományos tájé*- koztatót szeretnénk kiadni, évente egyszer, vagy amikor mondanivalónk van. A tudományos események híreiről, az intézményekben folyó kutatásokról, céltémákról tájékoztatnánk így a kutatókat. Akik ezekkel, a már beszélgetésünk elején említett témákkal foglalkoznak, a publikálásnál előnyben részesülnek. Számon tartjuk kiadatlan kézirataikat, s az értékeseket, hasznosakat igyekszünk kiadni, összeállítottuk a főiskolákon, egyetemeken Békés megyéről készült dolgozatokat, doktori disszertációk jegyzékét, ezek is hozzáférhetőek. Felmértük a kutatások helyzetét, és most már szeretnénk szorosabbá tenni a kapcsolatot a kutatók és az irányítók között. Megyénkben meglepően magas a kutatók száma, de akik komoly eredményt értek el, azok nem sokan vannak. Sajnos az utánpótlás hiányzik, a fiatalok lendülete legfeljebb az egyetemtől a doktori disszertációig tart, tovább nem. Az okokat kutatjuk, próbálunk segítséget publikálási lehetőséget adni, például a kutató pedagógusok órakedvezményt is kaphatnak. — A kutatónevelés döntő része az utánpótlás biztosításának. Ezzel a feladattal csak a szakbizottság birkózik, vagy más megyén kívüli szervekkel is kapcsolatban állnak? — Csak úgy végezhetünk eredményes munkát, ha kapcsolódunk az országos és regionális szervekhez. Az eltelt rövid idő alatt jó néhány fővárosi és vidéki tudományos intézménnyel egyeztettük terveinket. A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézete, a Népművelési Intézet, a Dél- Alföld tudományos életének központi szerve: a Szegedi Akadémiai Bizottság javasol, segít kutatómunkánkban, a korábban alig művelt tudományok kibontakoztatásában. Szociológiai stúdiumokat indítottunk, a Megyei Művelődési Központban művelődési csoport alakul, amatőr kutatók (főként pedagógusok) gyűjtik a megye földrajzi helyneveit, s a hozzákapcsolódó folklóremlékeket. Kutatók klubját alakítunk a TIT-ben. Apró lépések az elmondottak a kutatásokban, a publikálási lehetőségekben, de ahhoz döntő fontosságúak, hogy az alkalomszerű kapcsolatokat váltsa fel a folytonosság, hogy a megye fejlődését a helyi kutatók mellett az országos tudományos intézetek is segítsék tanácsaikkal, útmutatásaikkal. Bede Zsóka KÉPERNYŐ Öt év az életemből... A párt közelgő XII. kongresszusa tiszteletére öt év az életemből... címmel új sorozatot indított a televízió. Ebben a rövid riportműsorban azokat a kommunistákat szólaltatják meg, akiket társaik bizalmuk jeleként kongresszusi küldötteknek választottak meg. Pénteken a műszakiaké volt. a szó. Mégpedig többnyire a közvetlen termelés- irányítóké, akiknek helyzetét az utolsónak szóló fiatalember úgy jellemezte: — A művezető olyan, mint két cintányér között a levegő. A REMIX Rádiótechnikai Gyárban 80 ember munkáját irányító Fülöp Jánosné művezető arról a. számára megszokhatatlan rossz érzésről számolt be, amikor minden erőfeszítésük ellenére az anyaghiány rendre visszaveti kollektívájukat a termelésben. Keserű szájízzel fogalmazta meg a megoldhatatlan probléma morális és egyben anyagi hátrányát. Őszintén, minden szépítés nélkül mert szólni gyáruk elavult technológiájáról, amely ellenére mégis igyekszik a rábízott emberekkel együtt a legjobban helytállni. S arra a riporteri kérdésre: — Miért hajtja magát, miért tanul mindig tovább és tovább, egyszerűen válaszolt: — Szeretem ezt a munkát, mert itt lehet produkálni, van sikerélménye az embernek. A második riportalany az Általános Épülettervező Vállalat osztályvezetője ég egyben párttitkára. Mint mélyépítő állandóan a lehető legjobb és legolcsóbb utakat keresi kollektívájával tervezői munkájában. Sorsa, az egyszerű kőművessegédből lett diplomás osztályvezető egy kicsit népi demokráciánk útját is példázza. Állandó mozgatóereje: az elégedetlenség ön:* igával. S a napi tíz óránál is többet dolgozó párttitkár 18 esztendő után lemondott ez utóbbi tisztségéről. Abból a figyelemre méltó meggondolásból, hogy ennyi idő után már köny- nyen előfordulhat: pusztán rutinból oldj,a meg a rábízott feladatokat. Ezt pedig nem tűri a politikai munka. Érdekes témákat feszegetett a harmadikként megszólaltatott esztergályosból lett, fiatal művezető is. A Kismotor- ég Gépgyár fiataljainak lakásgondjait, a változatlan műszaki körülmények között megnőtt követelmények okozta feszültséget, s az embereket izgató gazdasági, életszínvonal-politikai kérdéseket fogalmazta meg. Érdemes végezetül egy gondolatát idézni: — A munkások, igaz, nem örülnek a nehezedő körülményeknek, de tenni akarnak. Ha a cél érthető és értelmes, akkor mindenki hajlandó mögénk állni. Hát ezekért a tiszta gondolatokért, őszinte' hangért érdeme«; figyelemmel kísérni ezt a sorozatot. B. S. E. SZÍNHÁZ, mozi 1980. március 18-án, kedden este 13.00 órakor Békéscsabán: KOLDUSOPERA Déryné-bérlet. 1980. március 18-án, kedden este 19.00 órakor Orosházán: OLYMPIA * * * Békési Bástya: 4 órakor: A hét mesterlövész, 6 és 8 órakor: Asszony férj nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A kis hableány, 4 órakor: Harcmodor, I., II. rész, 8 órakor: Kabaré. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Iskolai valcer, fél 8 órakor: A madarak is, a méhek is. Gyulai Erkel: Négy bandita, tíz áldozat. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Piedone Afrikában, 5 és 7 órakor : Akiket a forró szenvedély hevít. Orosházi Partizán: Élve vagy halva. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Hair, 8 órakor: Főiskolás filmklub, 22 órakor: A burzsoázia diszkrét bája. Dér Lajos tanácselnök-helyettes a város vezetése nevében ajándékot nyújt át Varga Andrásnak, a művelődési központ igazgatójának
