Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

1980. március 16., vasárnap A Duna-part palotája életre kelt 24 429 hrsz. — E helyrajzi szám alatt találhatjuk fő­városunkban a neoklasszikus és a romantikus építészeti stílus két legnagyobb magyar mesterének remekét, a Vi­gadót, a hajdani Redout-ot. Ismét pompázik. A tavasz, március vége, április eleje már a Vigadó estjeire küldi a meghívókat, az áprilisi hangversenyprogramok színhe­lyei közt már a Vigadó is szerepel. Ismét — mondjuk —, mert hányszor is hullott alá, s hányszor kelt életre újra?! Tudomány — technika Nagyfokú hanghííség Egy új termék, a lengyel gyártmányú G—1100 Dániel típu­sú sztereo lemezjátszó. A hi-fi minőségű készülék elektrodi­namikus hangszedővel rendelkezik és nyomógomb nélküli, szenzoros kivitelű. Keresettségre számithat a szocialista or­szágok hasonló gyártmányai sorában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Pollack Mihály első ki­emelkedő pesti alkotása. Gondolata a pozsonyi szín­ház példájából született. A koronázóvárosban, az 1740- es években a színház a tánc­teremmel együtt épült. Ami­kor II. József Pozsonyból Budára helyezte a kormány- szerveket, napirendre ke­rült a színházépület, a bál- és fogadótermek építése. 1808 tavaszán indultak meg az alapozási munkák; Pollack 1816-ban kapott megbízást a régi tervek átdolgozására. Munkája, kora egyetemes építészetéből is kimagaslik. 1833-ban készült el a pesti Redout. Az első bálok „A Redout-ban lezajlott a Nőegylet jótékony célú bál­ja. Körülbelül 1200 főnyi elő­kelő közönség jelent meg, de Pest nemes érzületére, jóté­konykodó szívére vall, hogy számosán akadtak, akik je­gyüket megvásárolták, anél­kül, hogy vigadni akartak volna. Megállapítottuk, hogy. a hangászok szerszámai pon­tosan és előnyösen vannak kiosztva, az új zenekari ta­gok sorában akad, ki mes­terségének igazi művésze. A zenét a terem minden zugá­ban pompásan lehetett hal­lani, egyetlen hangja sem ment veszendőbe. A zene­kart Scheller úr, az 5. pat­tantyús ezred karmestere ve­zényelte, Strauss úron kí­vül még nem élveztünk Pes­ten karnagyot, ki ilyen zenei érzékkel rendelkezett, mint Strauss úr... ” A vendégművészek sorát a bécsi valcerkirály vezette. Harmincegy muzsikusával három estet adott a Redout- ban. Majd Liszt Ferenc kö­vetkezett a pesti árvízkáro­sultak javára. 48-ban a forradalmi or­szággyűlés ülésezett itt, 49- ben Hentzki osztrák tábor­nok a budai várból esztelen ágyúzásával rommá lövette. Vigadó romantikus stilusban A klasszicista Vigadó, vagyis a Redout helyén, Feszi Frigyes kelti életre ro­mantikus stílusban az új Vi­gadót. (Hűdnek volt egy ter­ve az újjáépítésre 1853-ban, jóvá is hagyták, de anyagi­ak hiányában ... !) Rengeteg gáncs éri — de mi újat nem ér gáncs?! —: hiányzik a homlokzaton a főpárkány, a terem „szörnyű magasságát” bírálják: „tán nem túlzunk, hogy alig van közterem bár­mely európai városban, mely a miénkkel legalább rop- pantság tekintetében mér­kőzhetne”. Mégis, romanti­kus építészetünk egyik jelen­tős alkotása, az európai me­zőnyben" is az elsők közt a helye. „Csemegetárvita.” Ilyen is volt. Than Mór és Lotz Ká­roly freskói díszítették a Vi­gadót. (Csak a múlt időt használhatjuk: a freskók jó­része elpusztult.) A Cseme­getárra pályázatot hirdettek, megadott témákkal. Megle­petésre a bizottmány Hein­rich Ede „Kötöny hun ki­rály hódolata IV. Béla előtt” című képét helyezték Than Mór pályázata elé. A kora­beli sajtóban óriási „Cseme­getárvita” indult, végül is Than Mór kapta meg a megbízást, s megfestette Attila lakomája és Mátyás mennyegzője faliképeket. A nyitás. „Az 1865-i far­sang fő eseménye a Redout termeinek megnyitása volt. Már hónapok óta ez képezte a kíváncsiság tárgyát, job­bára csak erről beszélgetett a pesti ember, s szerette el­képzelni, hogy a hatalmas termekben, mily szépen fog hangzani a magyar zene, s mi ennél is édesebb, a ma­gyar szó”. Az első bálon kevesen je­lentek meg, alig 600-an. De azért nem lehetett oly csen­des ez az első nyitóbál. „Tör­tént sok kihágás, mely bálba nem járja. Festői, eredeti, és sok egyéb lehet, ha valaki a Komlóban muzsikáltatja ma­gát, de ilyen helyen nem va­ló. Pedig egynémely bővérű szittyafi félrevágott kalappal húzatta...” Mai neve ekkor honosodott meg. „A jóízű Vigadó szót, mint legmagyarabbat hihető­leg elfogadják, a bérlők ál­tal használatba vett Vigar- dát pedig majd elhagyják. Mert annál még jobb a Gondilla, vagy a Díszcsárda néy is.” A Bálház, Bájlak, Gyönyörde, Idénylő, Gondil­la, tiszavirág-életű nevek, maradt végérvényesen: Vi­gadó. fl zene otthona A díszlépcsőt eredeti -álla­potában állították helyre. Ki mindenki taposta? (A beru­házó mérnöktől kérdem, mi­kor járt először a Vigadó­ban? „Szabolcsból, a hábo­rú alatt Pestre jőve, akkor valaki azt mondta, a Viga­dóba telepedett át a lakás­hivatal, ott kérjünk lakást.”) Liszt hangversenyt adott az udvarnak, amikor „Bösen- dorfer zongoragyáros is je­len volt”. Wagner Bayreuth javára hangversenyez. Salja- pin megy fel ezeken a lép­csőkön, Pablo Casals, Sztra­vinszkij itt dirigálta a Tűz- madárt; Berlioz, Brahms, Dvorak, Debussy, Ravel: még 1942-ben is a zene ott­hona. De már megszólalnak a légvédelmi szirénák. Óvó­hellyé alakítják át a Vigadó alsó szintjeit. 1945 ostroma romba dönti. 1945 óta? Először az élet­veszély elhárítása volt a feladat... A városnak élni kellett, nem Vigadót építeni. De azért mégis! Idéznem kell az Akadémia egyik megállapítását: „a 45- ös kiégés után a főlépcsőház­ban levő freskók még meg- menthetőek lettek volna. Az azóta eltelt időszak viszon­tagságai többet pusztítottak, mint a II. világháború hadi cselekményei.” — Amikor idejöttünk 1963- ban — mondja a kísérőm, a beruházást vezető mérnök —, beázott a lépcsőház. A nagy­terem horganyzott bádoggal volt lefedve —, a háború után nem volt horgany —, s bizony, majd 20 év alatt szinte szitává vált. Legalább évente kellett volna mázol­ni... De most ne a múltról beszéljünk, hanem az öröm­nek adjunk hangot: a Duna- partnak egy elsüllyedt palo­tája feltámadt, él! Vala­mennyiünk gyönyörűségére. Autó— motor flz autó szellőztetése A vezetés biztonságának egyik feltétele az autó utas­terének jó levegője. A meg­felelő szellőztetés csökkenti a vezető elfáradásának a le­hetőségét, és így a fáradság­ból származó balesetek va­lószínűségét is (aktív bizton­ságosság). De természetesen az autóban ülő utasok köz­érzetét is befolyásolja, hogy milyenek a „légköri viszo­nyok” a kocsi belső terében. A kocsi levegőjének tisz­taságát zavarja, ha egy vagy több utas erősen do­hányzik, vagy ha megtölti az utasteret az előttünk ha­ladó gépkocsik kipufogó gá­za (ez főleg a konvojban haladáskor, az egyébként is szűk utcákban, lassú menet­nél okoz gondot). Az a jobb megoldás, ha a dohányosok lehetőleg egyszerre gyújta­nak rá, és utána alaposan kiszellőztetjük a kocsit. A vezető fokozottan vigyázzon, ha égő cigarettával a szájá­ban vagy a kezében menet , közben megnyitja valamelyik ablakot. A hirtelen bevá­gódó levegő lesodorhatja a cigaretta parazsát, de az sem kellemes, ha „csak” rá­fújja a hamut a hátsó uta­sokra. Bizony jó lenne elér­ni, hogy menet közben se a vezető, se az utasok ne gyújtsanak cigarettára, ha­nem időnként álljanak meg az autóval, és szánjanak ki egy rövid cigarettaszünetre. Sokan elfeledkeznek róla, hogy a korszerű kocsik fű­tőberendezése egyúttal szel­lőztető készülék is. A fűtés kikapcsolásával nyáron fo­lyamatosan biztosíthatjuk az utastér légcseréjét, ha meg­nyitva tartjuk a levegősza­bályozót. Az ilyen szellőzte­tés pormentesebb is, mint az ablakleengedéses légcse­re. A fűtő-szellőztető ké­szüléken át beáramló leve­gő részint a lábakra terelhe­tő, részint az arcra irá­nyítható. A karosszériater­vezők már arról is gondos­kodnak, hogy a szellőztető készüléken benyomuló le­vegő az ablakok megnyitása nélkül távozhasson az utas­térből. Erre szolgálnak a, hátsó ülések fejmagasságá­ban elhelyezett beépített szellőzőnyílások. A folyók áradása mindig nagy veszélyt jelentett az emberek életében. A víz el­sodorta a házakat, elárasz­totta a vetéseket, a dolgos élet eredményeit semmisítet­te meg. Különösen tragikus yolt az áradás régen, amikor á folyókat még nem szabá­lyozták, és nem védték erős gátak a településeket. A Duna egyik nagy áradá­sa 1830. tavaszán volt. Ezt az eseményt örökítették meg a Tolna megyei madocsaiak falukönyvükben, szinte ri- portszerűen írva le a tragé­diát és előzményeit. 1829 no­vemberében elkezdett havaz­ni, és majdnem mindennap esett: „A gyakorta való ha­vazás által annyira megsza­porodott a hó mindenfelé, hogy három lábnyomnyi, vagy fél ölnyi magasságú hó­nál nagyobb volt, mind he­gyen, völgyön egyaránt. A Duna vizét is az ekkori tél oly erősen lezárta^ hogy a jég vastagsága az egy öl mértéket tökéletesen meg­ütötte: mindezek bámulással szemléltettek. Könnyen le­hetett hát előre gondolni, hogy a nagy hóból az olva­dás által nagy víz lészen: és a szörnyű vastagságú jég a víz folyamatjának nagy aka­dályt okozván, még a lakó­A milliószámra forgalom­ba kerülő hanglemezek több­sége ma már olyan hang­minőséget őriz, amit csak korszerű lemezjátszón lefor­gatva, hi-fi minősítésű erő­sítőn felerősítve, több kü­lönféle, kiváló minőségű hangszórón megszólaltatva lehet maradéktalanul" él­vezni. Nem árt tudni, hogy a hi-fi jelzés a high fidelity angol szavak rövidítése, je­lentése: nagyfokú hűség. E széles körben elterjedt fo­galom tehát azt a feltételt szabja, hogy a hangfelvétel lejátszására szolgáló be­rendezés a természetes hang­zást megközelítve, nagyfokú hanghűséggel adja vissza a lemezre, vagy szalagra rög­zített zenei művet. A ter­mészethű hangzás visszaadá­sához ma már az is hozzá­tartozik, hogy a felvétel és a lejátszás térbeli hatású, sztereofonikus legyen. A lemezjátszóknál a hi-fi hangminőség eléréséhez mindenekelőtt a forgatás egyenletességét, rezgésmen­tességét kell megoldani, ami házakra is a víz veszedelmet fog hozni.” Ezért az elöljá­róság 1830 márciusában ki­rendelte .a lakosokat a szom­szédos Bölcske töltésének erősítésére. Hiába volt azon­ban az erőfeszítés, mert az ár március 21-én berontott Bölcskére, innen pedig a madocsai szántóföldekre. „Már ezt látván a madocsai lakosok, hogy bizonyos a ve­szedelem, mert a víz a hely­ségnek napnyugoti részére siet, a munkát elhagyta, és a veszedelemben forgó hely­ségének, házának, vagyonai- nak oltalmára sebes futással sietett.” Megpróbálták újabb töltések emelésével a vizet megállítani, de nem lehetett, mert március 21-én délután négy órakor betört a község­be is. „Ekkor már nem lehetett másról gondoskodni, mint a vagyonok bátorságos helyre leendő takarításáról.” Este hét óráig tudták a házakból menteni a holmijukat, de így is „nem kevés aprólék va­gyonokat kéntelenítettek a víznek hagyni, amellett is, hogy egymásnak szorgalma­tosán segítettek, mivel azo­kat vagy a víz elvitte, vagy a ház leomlása eltemette”. Hatalmas pusztításokat oko­zott az áradás. „Ekkor az nem könnyű feladat.,A vég­letekig kifinomított haiig- visszaadást sokban befolyá­solja a mechanikai rezgése­ket villamos jelekké alakító hangszedő szerkezet, a pick-up minősége. A hang­szedőt a lejátszókar vezeti végig a forgó hanglemez ba­rázdáin: alakján, hosszán, anyagán egyaránt sokat vál­toztatott a meg nem szűnő korszerűsítés. Napjaink le­mezjátszóinak finoman ki­egyensúlyozott lejátszókarján — a tűnyomás nem lehet több 1,5—2,5 grammnál — elektrodinamikus pick-up ül, s gyémánthegyű letapogató fut a fekete lemez finom barázdáiban. A szakembe­rek véleménye szerint a nem is olyan távoli jövő le­mezjátszói már nem tűs, hanem lézersugaras letapo­gatásnak lesznek, s megje­lennek a 11,5 centiméter át­mérőjű, 1,1 milliméter vas­tag minihanglemezek, ame­lyeknek mindegyik oldalán egyórás sztereo-hangfelvétel lesz rögzítve. árvíz 220 házakba ment bé, és csak 105 házak maradtak szárazon.” A lakosok ide me­nekültek a veszedelem elől. „Irtóztató volt látni, hogy azon kis száraz hely milyen rakva volt emberekkel és barmokkal, mégpedig elve­szett vagyonjaikért kesergő férfiakkal, és fejekre kap­csolt kezeik alatt jajgató asszonyokkal, a veszedelem­től megrémült siránkozó gyermekekkel, várván mind­nyájan a végső veszedelmet.” Így telt el az éjszaka, „mígnem az óhajtott nap meghozá a világosságot, és az álomtalan nép kívánván elmaradott vagyonárnak ösz- sze szedésére sietni, szorgal- matosságát megújított?”. Mi­kor a lakosság meglátta „összeomlott házának falai felett a házának fedelét a víz színén lengeni, megújult a jaj mindenfelől, a siralom könnyekbe áztatta a szeme­ket”. 99 ház dőlt össze, több megrepedt, megsérült. Még a községháza is összedőlt. A víz, bár másnap már apadni kezdett, egészen áp­rilis 24-ig bent volt a falu­ban. Csak ezután lehetett a romokat eltakarítani, és új­jáépíteni a községet. Kisasszondy Éva Kőbányai György Régi fényben (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) Ahogy még Saljapin, Pablo Casals látta ... Krónika az 1830-as dunai árvízről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom