Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS - REKLÁM A hústermelés hunyai módszere alapján — mintegy 12 ezer sertést értékesíthetünk majd községünkből. Ehhez a meglevő férőhelyek mellé újabbakat kell kialakítanunk. Az idén építünk egy újabb, 1000 férőhelyes állattartó épületet, meg egy 800 férőhelyes energiatakarékos "hizlaldát, amely épí-. tési módjában a régi szerfás istállók, ólak előnyeit hasznosítja. A sertéstenyésztés hunyai módszere egyébként túllépte már a községhatárokat. Erre az évre a 710 Hunyán tartott koca mellett 105-re Kondoroson, 94-re Kamut— Muronyban kötöttek szerződést. összesen 14 ezer malacot várunk háztáji partnereinktől, de ezt a számot az igények és lehetőségek egyeztetésével növelni lehet még. Ez idő szerint 250 termelővel állunk kapcsolatban. Elmondhatjuk ázt is, hogy kezdeményezésünk sikerét nemcsak az értékesített hízók számának látványos emelkedése jelzi, hanem az ágazat gazdaságosságának alakulását tükröző mutatók is. Az elmúlt esztendőben 3 kilogramm és 82 dekagramm takarmányból állítottunk elő egy kilogramm sertéshúst, és az ágazat nyereségszintje elérte a 9,6 százalékot. Nem rosszabbak másik abrakfogyasztó ágazatunknak, a baromfitartásnak az eredményei sem. Egy kilogramm húscsirkét 2 kiló 21 dekából állítottunk elő, miközben az elhullás arányát sikerült úgy 3 százalékra csökkenteni, hogy abba már a szállítási veszteség is beleszámít. Az elmúlt évben mintegy 681 tonna baromfihúst értékesítettünk és 81 456 te- nyészjércével járultunk hozzá a környék baromfitartó háztáji gazdaságainak, tojás- termelőinek tenyészanyag- gal való ellátáshoz. A fogyasztási szövetkezetekkel kötött szerződések alapján így szállítottunk tojóhibrideket a nagyszénási, a mező- berényi, a gyomai és a szarvasi termelőknek. Állattartásunk említett két ágazatáról még annyit érdemes megjegyezni, hogy alapvetően határozzák meg szövetkezetünk termelését is, hiszen az állattenyésztés főágazata 1979-ben 49 százalékban vette ki részét a Hunyadi Tsz termeléséből, amely, meghaladta a 100 millió forintot. Ha mindent egybeszámítunk, — azt is többek között, hogy a kocatartás mellett nem kevesen vállalkoznak a hunyai gazdák közül sertéstartásra is, és évente 3600 hízót értékesitenek a szövetkezeten keresztül —, akkor kiderül, hogy községünk az átlagosnál jóval több húst ad a népgazdaságnak egy lakosra számítva. Ehelyütt építőbrigádunk szerepe érdemel még szót: telepi fejlesztéseink kivitelezése épp úgy az ő munkájukat dicséri, mint a községfejlesztés egyes építési feladatainak megoldása, a községi egészségház például. (X) A hizlalás feladata is a közösé Szövetkezetünkben, a hunyai Hunyadi Tsz-ben évtizedes . hagyományai vannak az állattartásnak. Következik ez abból is, hogy a 2700 hektáras közös szántónkon az abraktakarmány-terme- léshez igén kedvező talajadottságok uralkodnak. Ebből pedig már nem nehéz azt sem kitalálni, hogy az állatfajok közül az abrakfogyasztókat tartjuk nagyobb számban. Utóbbiak közül súlyánál és jelentőségénél fogva a sertéstenyésztés ágazatát kell első helyen említenünk. Ez az ágazat üzemünkben az ötödik ötéves terv időszakában meghatározó átalakuláson ment keresztül. A megelőző tervidőszakban a sertéshizlalás hagyományos körülmények között, hagyományos módon folyt termelő- szövetkezetünkben. Ezekben az esztendőkben alig-alig hizlaltunk meg értékesítésre 4 ezer sertést egy évben. Takarmánytermesztésünk lehetőségeinek kihasználásához ez még a kevésnél is kevesebb volt, de 1975 végére sikert hozó megoldásra jutottunk a továbblépés kérdésében. Abból indultunk ki, hogy a hunyai tsz-tagok állattartó tudományára, tapasztalataira alapozva kell ennek az ágazatnak a termelését újjászervezni. Megpróbálkoztunk azzal, hogy a közös gazdaság kocáit kiadtuk a portákra, és a malacokat vásároltuk vissza hizlalásra. Már az első, az 1976-os év eredményei is kedvezőek voltak. Nem is lehetett ez másként, hiszen ebben a szervezésben egy-egy gazda néhány anyaállatra felügyel, csupán 3-4-5 kocát gondoz nagy hozzáértéssel. De megtalálja módját annak is, hogy a gyengébb malacokat is vigyázza, életben tartsa, a minimumra csökkentve így az elhullási arányt. Az immár négyéves múltra visszatekintő rendszerben termelési szerződés alapján a fehér, húsjellegű malacok esetében 15—25 kilogramm bruttó súlyhatárnál egy kilogramm levonás mellett kilogrammonként 43 forint alapárat, 4 forint minőségi felárat, és január 1-től április 30-ig 4 forint idényfelárat fizetünk megszabott minőségi feltételek teljesítése esetén. Ugyanígy a vegyes fajtájú malacokért, 15—25 kilogramm bruttó súlyhatáránál, egy kilogramm levonása mellett kilogrammonként 43 forint alapárat és január 1- től április 30-ig 2 forint idényfelárat adunk. Az átvételre kerülő malacokat a szövetkezet szállítja el, és évente minden kihelyezett anyakoca után egy mázsa árpát is biztosít napi áron a kocatartóknak, amellett, hogy kocánként 50 négyszögöl zöldlucema földterület is megilleti a szerződő gazdát. A legutóbbi időkben az jelentett fejlődést, hogy szövetkezetünk szervezésében a A gazda kocát tart és fialtat A tsz felvásárolja a malacokat háztájiba is ugyanazt a takarmánytápot szállítjuk a kondorosi takarmánykeverőtől, amellyel átvétel után •telepünkön is etetjük az állatokat.-Nevelő-, hizlalótelepünkön s egyébként 1977-től áttértünk ” a battériás tartásra, s ma már ott tartunk, hogy a tavalyi 10 és fél ezer hizóután az idén — a szerződések Húscsirkét a feldolgozásnak, tojóhibrideket a kisállattartónak! I
