Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI 1980. MÁRCIUS 15., SZOMBAT Ára: 1,20 forint xxxv Évfolyam, 63. szám Több szállás, vendéglátóhely, gazdagabb kulturális programok Március 15. Nemzedékek óta ünne­peljük ezt a napot, ame­lyen 1848-ban a magyar polgári forradalom kez­dődött. Jogos büszkeség­gel tekintünk e másfél év forradalmat és sza­badságharcot magában foglaló hősi küzdelmére. Haladó hagyományaink között rangos helyet fog­lal el. Emlékezni rá nem a puffogó hazafiság hang­ján kell, amely lénye­gét hamisítaná meg, ha­nem emlékezve tanulni belőle. A társadalmi fejlődés és a szabadság 132 éve sem voltak elválasztha­tók egymástól. A túlélt társadalmi rendben az évtizedes reformkorszak törvényszerűen torkollott forradalomba, a forrada­lom pedig kikerülhetet­lenül szabadságharcba. A feudalizmusból kellett ki­tépnie magát a nemzet­nek. Mindez olyan történel­mi viszonyok között ke­rült napirendre, amikor Magyarországon még szá­mottevő polgárság nem volt. A nemesi vezetés­sel kibontakozó polgári forradalom kezdettől ma­gában hordozta felemás voltát. A nagyszerű tö­rekvések, a jelentős eredmények, a túlerővel szembeni hősi küzdel­mek az utódok körében is büszke elismerést vált ki, és joggal. De a saját árnyékát átlépni képte­len vezető réteg tragi­kus következményű mu­lasztásait a kései ünne­pi szónoklatok sem ta­karhatják el. Nemcsak a nemzetiségi egyenjogú­ság elmaradására gondo­lunk, hanem a paraszt­ságnak jogos, de kielégí­tetlen igényeire is. Magyarországon ekkor minden harmadik lakos paraszt volt. A polgári forradalom jogilag fel­szabadította ugyan őket a feudális úrbéri kötött­ségek alól, de hatvan százalékuk föld és meg­élhetés nélkül maradt. A földéhség sajgó sebként élt tovább bennük. Ezért nem válaszoltak 1849 ko­ra nyarán az általános népfelkelésre, hiszen földfoglaló mozgalmaikat is letörték. A szabadság- harc elbukott. És közel egy évszázad telt el, míg ezeréves jussukhoz jut­hattak. A Tanácsköztársaság jó szándéka ellenére is na­gyobbat lépett ebben a kérdésben, s ezért nem talált megértésre. A pa­rasztság számára is ki­elégítő megoldást csak a felszabadulás hozott. Ma 35 éve, március 15- én történt, hogy a kom­munisták vezette balol­dali erők és a néptöme­gek forradalmi nyomásá­ra döntés született a földreform radikális megoldására. Néhány hó­nap alatt hivatalosan is birtokukba került a föld, megszűnt a nagybirtok- rendszer. Határkő ez, történelmi .forduló a pa­rasztság életében. S ezen a birtokba vett földön — csakis ezen — teremthet­te meg a világ egyik legkorszerűbb gazdasá­gát, a szövetkezeteket. Ma kettős ez az ünnep: a magyar agrárforrada­lom évfordulója is. Enyedi G. Sándor Hamarosan^ megkezdődik az idegenforgalmi szezon, is­mét benépesülnek a szállo­dák, üdülőhelyek. A turiz­musban érdekelt vállalatok már készülnek a vendégek fogadására, a nyári szállo­dákban, éttermekben sok he­lyen felújítják a berende­zést, festik az épületeket, hogy megújulva fogadhassák az első turistákat. A fejlesz­tésekhez jelentős támogatást nyújt az állam: 529 millió forint áll rendelkezésre az idegenforgalmi alapból. Ezt pályázat útján adja az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács támogatásként a válla­latoknak, intézményeknek. Elsődleges tennivaló a szál­lodák bővítése, s ezen belül is az olcsó szálláshelyek fej­lesztése. Ennek megfelelően 16—17 ezerrel bővül a fize­tővendég-szolgálati szállások száma, Budapesten, a Bala­ton partján és Nyugat-Du- nántúlpn háromezerrel töb­ben kempingezhetnek egy- időben az idén, mint tavaly, s 700 hellyel gyarapodnak a motelek. A kiemelt területe­ken tízezer négyzetméternyi új vendéglátóhely, kereske­delmi egység épül, több lesz a sportolási, szórakozási le­hetőség, s a kulturális prog­ramok is gazdagodnak. A Duna-kanyarban meg­nyílik a visegrád—mogyoró­hegyi kirándulóközpont új. 300 személyes kempingje. A Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság gondoskodik arról, hogy a táborban a szolgál­tatások megfeleljenek a há­romcsillagos nemzetközi elő­írásoknak. A visegrád—le- pencei fürdőben a szezon kö­zepére két meleg vizű me­dence elkészül a már meg­levő hidegvizes mellé, első­sorban kisgyermekek számá­ra. A Duna-kanyarban üdü­lőknek Leányfalun a Buda­pest Tourist 26 személyes nyaralóházcsoportot és ugyan­csak 26 személy számára fo­gadót alakított ki. A folya­matos élelmiszer-ellátás ér­dekében Szentendréről napi több ezer adag gasztrofol étel jut el a környékbeli étter­mekbe. A Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat a ter­vek szerint utánfutós büfé­kocsikat helyez forgalomba, amelyek mindig ott állnak meg, ahol a legnagyobb a vendégsereg. Nemcsak a Duna-kanyar­ban, hanem Pest megye más részein is kellemes táborozó­helyet találhatnak a hazai és a külföldi vendégek. Fő­ként az átutazó turistáknak ajánlható a monori erdei kemping. A tavaly megkez­dett újszerű idegenforgalmi szolgáltatást az idén is meg­szervezi a Pegazus Tours a Kiskunsági Nemzeti Park­ban. A lovastúra útvonalán, Dömsödön és Bugacon két új fogadóépületet emelnek. Bővítik a soproni és a győ­ri kempingeket és növelik a fizetővendég-szolgálat férő­helyeit. Győrött a közeljövő­ben nyílik meg az Arrabona szövetkezeti nagyáruház, Sopronban pedig az Ikva áruház. Ezek mellett mind­két városban új éttermeket adnak át. A Mátrában és a Bükk- ben még tart a szokatlanul hosszúra nyúlt téli szezon, de már megkezdték a felké­szülést a nyárra, amely az idén az eddigieknél színe­sebb kínálatot nyújt az oda­látogatóknak. Befejeződött a Mátrában az autóspihenő­hálózat kiépítése. Egerben, Mátrafüreden, Mátraháza kö­zelében, valamint a Parád- fürdő—Galyatétő közötti Gyökeresréten több száz gép­kocsi befogadására alkalmas pihenőhelyeket alakítottak ki, amelyek a turistautakat is érintik. 1980. idegenforgalmi slá­gerének ígérkezik a Szilvás­váradon felépült új fedett lo­varda, amely 1200 nézőt be­fogadó csarnokával április 26-án nyílik meg, s egész év­ben rangos lovasversenyek­nek nyújt otthont. Korszerű­sítve, minden kényelemmel ellátva várja az első tábo.- rozókat az egri kemping, amelyet megközelítően 50 millió forintos költséggel mo­dernizáltak, bővítettek, s en­nek nyomán ezerrel több lesz itt a hely az idei nyáron. Fogadóval, száz új sátor­hellyel és új élelmiszerüzle­tekkel gazdagodik az idegen- forgalmi idény kezdetére a Velencei-tó környéke. Az agárdi kemping korszerűsí­tésére kétmillió forintot köl­tött a Fejér megyei Tanács, új zuhanyozókat, mosdókat, s minden sátorhelyhez vil­lanyáram-csatlakozókat sze­reltek fel. Az elavult turis­taszállóból hangulatos foga­dót alakítottak ki, amelyet Szárcsa névre kereszteltek. A gyorsított fejlesztési program első eredményeként új üzle­teket nyitnak az idény kez­detére Agárdon, kibővítik az ABC-áruházat Gárdonyban, s új bisztrók is várják majd a vendégeket. Az üdülők szórakoztatásáról is gondos­kodnak, kéthetes vízisport- tanfolyamokat szerveznek, amelyben a vitorlázás, kaja­kozás, a széllovaglás és a hullámlovaglás alapjait sa­játíthatják el a sportkedve­lők. A Balatonnál a forgalom­növekedéssel járó igények kielégítésére újabb ABC- áruházak és önkiszolgáló­éttermek épülnek, a többi között Boglárlellén, Balaton- fenyvesen, az északi oldalon pedig kilenc új bolttal gya­rapodik a kereskedelmi há­lózat. Gazdag és színvonalas lesz az idén a Balaton-part nyári kulturális és szórakoz­tató programja. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei kotrással tisztítják a békéscsabai Élővíz- csatornát. Hasonló nagyságú tisztítás mintegy 20 éve volt a csatorna városbeli szakaszán Fotó: Martin Gábor A képünkön látható Nemzeti Újság 1848. március 16-i, csütörtöki száma lelkes hangulatban számol be történel­münk nevezetes napjáról, az 1848. március 15-i esemé­nyekről. A hazafias lelkesedéstől fűtött tudósítások ha­gyományos kereteit szétfeszíti az átélt történelmi válto­zások ereje. A nap eseményeinek leírása mellett felkiál­tójelként ott lobog a Nemzeti dal és a 12 pont. A for­rongás szele érződik a pozsonyi országgyűlés március 14-i eseményeinek hangulatos leírásában, majd az Or­szággyűlési Közleményekben is. A Nemzeti Újság e 660. száma ma már sajtótörténelem. De 132 évvel a leírt események után is képes megdobogtatni a szíveket Koszorúzás Pákozdon Megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata Tegnap, március 15-e elő­estéjén az országban több helyen megkezdődött a for­radalmi ifjúsági napok ese­ménysorozata. Pákozdon, az 1848-as em­lékműnél 2000 fiatal vett részt a Fejér megyei meg­nyitón. Az 1848-as forrada­lomról és a szabadságharc első győztes csatájáról Tóth Tihamér, a Fejér megyei KISZ-bizottság első titkára emlékezett meg, majd kato­nai tisztelgés mellett a me­gye párt- és állami vezetői, valamint a fegyveres testü­letek képviselői megkoszo­rúzták a pákozdi obeliszket. A program keretében meg­kezdődtek a középiskolás di­áknapok is Fejér megyében. Székesfehérváron az építők munkásszállójában megnyi­tották a diák képzőművészek tárlatát, Móron, a Perczel Mór Szakmunkásképző Inté­zetben pedig szakmatörténe­ti kiállítást rendeztek. Esz­tergomban, a rendezvényso­rozat első Komárom megyei eseményeként sok száz fia­tal részvételével kulturális bemutatót, irodalmi műsort és mozgalmi daléneklő- versenyt tartottak. Debre­cenben az orvostudományi egyetemen megnyitották a forradalmi ifjúsági napokra meghirdetett országos pla­kátpályázat válogatott’ anya­gának kiállítását. Ülést tartott az Országos Munkavédelmi Bizottság A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumhoz tar­tozó vállalatoknál az utóbbi két évben- javult a munka- védelmi helyzet: tavaly 11 százalékkal kevesebb üzemi baleset fordult elő, mint 1977-ben, ami elsősorban a fokozott ellenőrzésnek, a mulasztók felelősségre voná­sának köszönhető — állapí­totta meg tegnap, pénteki ülésén az Országos Munka- védelmi Bizottság. A MÁV vezérigazgatóságon például két év alatt körülbelül 900 irányító és 1300 beosztott el­len indítottak fegyelmi eljá­rást munkavédelmi szabá­lyok megszegése miatt. A helyzet azonban továbbra sem kielégítő, sőt az eddigi­nél is határozottabb intéz­kedésekre van szükség, mert a halálos baleset több, mint korábban, és az egyéb sérü­lések is általában súlyosab­bak, amit az is jelez, hogy egy-egy baleset átlagosan 31,4 napos betegállomány­nyal jár, szemben a két év­vel ezelőtti 29 nappal. Sú­lyosabb sérülésekkel járnak a közúti közlekedési balese­tek, a vasútnál pedig a ko­csirendezés. Az Országos Munkavédel­mi Bizottság nyomatékosan felhívta a minisztérium ve­zetőit, hogy kivétel nélkül számoltassák be azoknak a vállalatoknak a vezetőit, ahol halálos baleset történik. A súlyos sérülések okait mindenütt alaposan elemez­ni kell, s valamennyi válla­lat számára kötelező, hogy ezeket az okokat a maximá­lis mértékben csökkentse, el­hárítsa. A mulasztók ellen a tárca vezetőinek határozot­tan fel kell lépniük. Mivel a vasút legveszélyesebb mun­katerülete a kocsirendezés, az intézkedés is itt a leg­sürgetőbb. Az NDK-ban és Csehszlovákiában szerzett tapasztalatok szerint az egyik leghatékonyabb mód­szer a vasúti járművek álló helyzetben történő összekap­csolása. 1980. január 1-től a KGST-országok öt munka- védelmi alapszabványa lé­pett életbe, amely egysége­sen értelmezi a munkavéde­lem fogalmát, a munkavé­delmi szabványrendszer fel­építését, a veszélyes és ár­talmas termelési tényezőket, a dolgozók védőeszközéinek és a termelőberendezések ál­talános munkavédelmi köve­telményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom