Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
1980. március 13., csütörtök o A fejlett állattartás korszerű takarmánygazdálkodáson alapszik Karbantartási munkák a Béke Tsz gépjavítóműhelyének udvarán Tél végi látogatás Dombiratoson A kertészközségként emlegetett, 1100 lelket számláló település elnevezésére utalva egyesek feltételezik, hogy az „iratos” szó a régi falu valamelyik festett, szépen díszített épületére vonatkozhatott. Megjegyzem: manapság már egyre több csinos házat lehet látni mindenütt. A tanácsi vezetők természetesen igyekeznek rendbe hozatni a középületeket is. Például két pedagógus szolgálati lakást nemrég újítottak fel mintegy 160—170 ezer forintos költséggel. Kívül-belül kellemes benyomást tesznek a látogatóra a takarékszövetkezetet, a könyvtárat és más célokra használt helyiségeket magukban foglaló épületek. Kalocsai Béla tanácselnök kalauzolt el néhány helyre azért, hogy nagyobb áttekintésem legyen a községről. Közben felsorakoztatta azokat a tényeket, adatokat, amelyek a közelmúlt eseményeivel kapcsolatosak. Ez év januárjában Szarvas Attila adóügyi előadó vezetésével öt tanácsi és két könyvtári dolgozóból megalakult a Radnóti Miklós Szocialista Brigád. Nem sokkal ezután bejelentették, hogy ők is csatlakoznak a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához. A kollektíva a társadalmi munkákból származó keresetet egy KRESZ- park létesítéséhez ajánlotta fel. Az óvoda udvarán kialakítandó térség tervének elkészítését díjtalanul a békéscsabai városi rendőrkapitányság vállalta... Dombiratoson tavaly az eredeti 900 ezer forint értékű társadalmi munkát több mint 100 ezer forinttal túlteljesítették. Erre az évre viszont csak félmilliót terveztek. Az ízlésesen és korszerűen berendezett 5000 kötetes könyvtárhelyiségben Szarvas Attiláné, a kultúrház vezetője fogadott. Az 1976-ban átadott létesítmény 1 millió 100 ezer forintba került. A mintegy 30Q beiratkozott olvasó 14-féle napilap, illetve folyóirat, s több mint 150 hanglemez között válogathat. . Ezenkívül — az évi program szerint — rendszeresen tartanak raj- és őrsi foglalkozásokat, irodalmi rendezvényeket a könyvtárban. A rendelőben elég sok beteg várakozott. Dr. Sárosi Tibor körzeti orvos 1963 óta tevékenykedik a községben. Azóta nemcsak az épületet újították fel, hanem a berendezések nagy része is kicserélődött. Noha a gyógyításhoz szükséges eszközök megvannak, de nagyon elkelne még egy ÉKG-készü- lék, valamint néhány laboratóriumi felszerelés is. A meglevő kézi gyógyszertár helyett célszerűbb lenne — több környező települést is bekapcsolva — úgynevezett mozgó gyógyszertárat üzemeltetni. Korábban ugyan szó volt az új patika építéséről, ám ezt a beruházási keret nem tette lehetővé. A község szélén áll a Béke Termelőszövetkezet irodaépülete. Az eredményekről Forgó István elnök tájékoztatott.. Mint mondotta: 1979 decemberében a 442 tsz-tag közül 242-ten voltak nyugdíjasok, illetve járadékosok. A szövetkezet földjein főként búzát, kukoricát, repcét, cukorrépát termesztenek. A belvíz nem okozott különösebb nehézséget. Az egy hónappal ezelőtt tartott zárszámadás adatai szerint az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem meghaladta a 45 ezer 100 forintot. Ez az összeg 1978-hoz képest 6-8 százalékkal volt magasabb. A tavalyi nyereség 134 ezer forinttal haladta meg az előző évit. A tsz-központtól néhány száz méterre található a gépjavító műhely. Zsurkán József, az üzem vezetője Kuná- gotán lakik, s immár nyolcadik éve ingázik. Jelenleg 36-an dolgoznak itt, és 80— 85 százalékuk rendelkezik szakképesítéssel. A műszaki előkészítéssel, javítással ösz- szefüggő munkák november közepétől március 20—25-ig tartanak. Télen például a műtrágyaszórók, tavasszal a talaj-előkészítő gépek karbantartását csinálják. Nem kis nehézséget jelent, hogy a műszaki vezető, aki öt évig dolgozott itt, családi okok miatt elment. Ugyancsak gond van azzal is, hogy a műhelyben nincs olyan ember, aki ellátná a rengeteg adminisztrációval, könyveléssel kapcsolatos teendőket. A szakgárda jól dolgozik, az országosan is ismert alkatrészhiány viszont nagyban hátráltatja a munkát. Jól alakultak a keresetek: az órabérek 12,50 és 18 forint között mozognak. A mezőgazdasági termelés két fő ágazatának — az állattenyésztésnek és a növénytermesztésnek — eredményeit és gondjait csak a kettő közötti kölcsönös ösz- szefüggés tükrében értékelhetjük valósághűen. Amikor úgy fogalmazunk, hogy az igazán fejlett mezőgazdaságban, az értéktermelésben, az árutermelésben az állattartásé a vezető szerep, akkor sem tagadjuk ezzel a növény- termesztés jelentőségét, a földművelésben elért hozamok további fokozásának szükségességét. Az állattenyésztés vezető helye, szerepe, tudniillik éppen azon múlik; sikerül-e a növénytermesztésben, közelebbről a takarmánytermesztésben, a takarmánygazdálkodásban a követelményeknek megfelelő színvonalat elérni, a termésátlagokat a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével megfelelően magas szinten tartani. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Deák Antallal, a Békés megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával. — Ügy 8—10 évvel ezelőtt 41—43 százalék volt az állattenyésztés részesedése megyénk mezőgazdasági termelésében. Jelenleg ez 53 százalék az állattenyésztés javára, és várható, hogy az évtized második felében sikerül elérni az állattenyésztési főágazat 57—58 százalékos részesedését. — kezdte a beszélgetést Deák Antal. — A mezőgazdaság „nehézipara” a szarvasmarhatartás. Sikerült-e a céljainkat elérni ebben az ágazatban? — A múlt év végi állapotok azt, mutatják, hogy sajnos tovább csökkent a szarvasmarhalétszám. A nagyüzemekben levő 90 ezer, tavaly 3 ezer 300-zai lett kevesebb, ebből 1800 a tehén. S az ok? Több termelőszövetkezet szakosodás folytán csökkentette az állatok számát. Ezenkívül a nehéz gazdasági helyzet miatt nem épülhetett fel az új férőhelyek egyharmada, a rekonstrukciók fele nem valósulhatott meg. Sokan felszámolták a korszerűtlen, gazdaságtalanul termelő istállókat, így például, a kaszaperi Lenin, a köröstarcsai Petőfi, a battonyai Május 1. Termelő- szövetkezetek. Eddig indokoltak voltak a megszüntetések, azonban úgy érzem, a jövőben nem ez a járható út. Mégpedig azért, mert a fejőállomány megszüntetésével együtt a termelőalapok is megszűnnek, és zavar támadhat a tejtermelésben, sőt az ellátásban is. — a megyei pártértekezleten hangzott el, hogy 10 százalékkal nagyobb a megyei tejtermelés! átlag az országosnál ... — Igen örvendetes ez a tény, hiszen az állomány- csökkenés ellenére a fajlagos mutatók nagyon kedvezően alakultak. Bízom benne, hogy ezt az országosnál is jobb, 3756 literes tehenenkénti átlagot az év végére sikerül a 4 ezer liter közelébe hozni. Ebben nagy része lesz a tervszerű keresztezésnek, hiszen jelenleg több, mint 14 ezer fajtiszta vagy keresztezett, nagy tejhozamú Holstein- fríz utód termel. Ezelőtt 8— 10 évvel alig 10 gazdaságnál volt jövedelmező a tejtermelés, ma, aki 3500 liternél nagyobb átlagot hoz, nyereséggel zár. — Hasonló a helyzet a hűs- marha-előállitásnál is? — Sajnos, nem. A hizlalás közgazdasági szabályozói nem ilyen ösztönzőek, sokan éppen azért hagytak fel vele, mert volt, ahol az egész üzem gazdaságosságát aláásta az ágazat. Ügy érzem, felül kéne vizsgálni a támogatási rendszert. Keresztezési elveink azért is azt célozzák, hogy a háztájiban hizlalják a magyar tarka fajtát, a nagyüzem termelje a tejet. Hosszabb távon azonban meg kellene oldani, hogy a nagyüzemek is gazdaságosan termelhessenek marhahúst. — A megye hagyományosan nagy sertéshústermelő. Valóban jól is jövedelmez az ágagat? — Az adottságok és hagyományok is kedvező feltételt nyújtanak, különösen mióta állandó igénylőként megépült a Gyulai Húskombinát. Tavaly összesen 1,1 millió sertés volt a megyében, 200 ezerrel több, mint terveztük. Ez így nagyon jó, csakhogy az állomány 60 százaléka a háztájiban van, és ez külön gondot okoz. Országos szinten, így nálunk is cél a feldolgozó üzemek folyamatos ellátása. Az lenne jó, ha az arány fordított lenne, a nagyüzemek termelnék a több húst. Ez azonban éppen a fejlesztési lehetőségek hiánya miatt jó darabig nem valósulhat meg. Megnyugtató tenyésztést, kocatartást a kistermelőtől csak akkor várhatunk el, ha a sertéstartással kapcsolatos jogos igényeket a nagyüzemek a takarmánykeverőkkel és minden felettes szervvel, a piacra kerülő áru biztonságos felvásárlásával, a tenyésztőkedvet fenntartjuk, sőt fokozzuk. Sok kedvezőtlen hatás érte az utóbbi időben a kistermelőket. így a készhízóleadási idő bejelentése, a hizlalási idő rövidítése, a vágási súlyhatárok módosítása, a takarmányok drágulása, a beltartalmi értékének megváltozása. Ebből fakadóan az év első két hónapjában több kocát eladtak . a húsiparnak, 4—4,5 ezerrel nagyobb volt a piacokon a malacfelhozatal, mint tavaly ilyenkor, és jóval kevesebb táp fogyott az üzletekből. Ez részben a tavalyi felvásárlások miatt, de főként a tenyésztői kedv csökkenése miatt van. _ Látható, milyen érzékenyen reagál a kistermelő a kedvezőtlen változásokra. A nagyüzemek az anyagi lehetőségek miatt csak a fajlagos mutatók, így a szaporulat, takarmányhasznosítás, elhullás csökkentésével javíthatnak termelésükön. Másik feladatuk az előzőkből következik. Érezniük kell azt a felelősséget, amit ez a 60 százalékot adó háztáji jelent, és mindent meg kell tenni annak támogatására, fejlesztésére. Vannak, akik ezt értik, így a kamuti Béke, a hunyai Hunyadi, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a gyulai Munkácsy Tsz és mások. — Sok Jót hallani a Juhte- nyésztésről mostanában . • • — Valóban, a juhágazat fejlődött a leglátványosabban. A múlt évi tervhez képest 50 ezerrel nagyobb az állomány, örvendetes, hogy' ennek fele anyaállat. Túlteljesítették az üzemek a hús- és gyapjútermelési tervet is. A mennyiségi felfutás a minőség gyengüléséhez vezetett, ezért most legfontosabb feladatunk, hogy javítsuk a tartástechnológiai feltételeket, a szaporasági mutatókat, csökkentsük az elhullást, és tervszerűvé váljon a tenyésztési munka. Bizonyos fejlesztés is várható, hiszen a juh fontos exportállat. Nagy feladat vár az üzemekre, de az újjászervezett FLR-től is sokat várunk. — Változott-e valami a „ba- romfifronton”? — A megye két baromfi- feldolgozó üzeme kétségtelenül jó ipari hátteret teremtett az ágazatnak. Az ismert piaci gondok kicsit megtor- pantották a fejlődést. Csökkenő jövedelmezőség miatt néhány üzem nem élt a technológiai megújítás lehetőségével. Tavaly összesen 35 ezer tonna húst és több mint 150 millió étkezési tojást adott a megye a piacnak. Ez már egy visszafogottabb termelés eredménye. A továbblépés lehetőségei azonban adottak, s az ipar az idén is a tavalyihoz hasonló mennyiségű árut kíván. — Volt-e mit ennie ennek a hatalmas állatállománynak? — Volt, ezt mutatja takarmánymérlegünk is, amely szerint kiegyensúlyozott volt az ellátás, összesen 500 ezer tonna szemes és ipari takarmányt etettek fel a nagy- és kistermelők. A nagy számok törvénye szerint azért akadtak helyek, ahol hiány keletkezett. Abrakból 16, szénából 9 és erjesztett takarmányból 26 üzemnél voltak gondok. Sokan rosszul értelmezték azt, hogy a jó minőségű silókukoricát lehetőség szerint minősítsék át szemessé. Azt is átminősítették, amiből silót kellett volna készíteni. Ez okozta részben a hiányokat, amelyeket vásárlásból sikerült csökkenteni, nem éheztek az állatok. örvendetesen javult a tömegtakarmányok minősége, a gyepszéna és a lucerna nagy része első és másod- osztályú lett, osztályon aluli sehol sem volt. Az üzemek felismerték a minőségjavítás kényszerét, jó eredményeket produkált különösen a szeghalmi Sárréti, a bucsai Űj Barázda, az újkígyósi Aranykalász, a körösladányi Magyar-Vietnami Barátság, a szarvasi Táncsics Termelő- szövetkezet. Mind többen tértek át a betonozott silótároló használatára, felismerve, hogy ez a leggazdaságosabb tárolás és takarmányozási mód. Üj silót épített a Békéscsabai Állami Gazdaság, a geszti Egyetértés, a szarvasi Dózsa Tsz, hogy csak néhányat említsek. Jelentős eredmény az is, hogy míg 1977-ben a kukoricaszár alig 7 százalékát, tavaly már 34 százalékát használták takarmányozásra az üzemek. Hasonlóan kedvező az ipari melléktermékek felhasználása, ez reményt ad arra, hogy a jövőben mind több mellékterméket etetnek fel. Kiemelkedik e téren az újkígyósi Aranykalász, a kondorosi Egyesült, a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet. — Szintén a megyei pártértekezleten hangzott el, hogy országos elsfi a megye az egységnyi húsra jutó takarmányfelhasználásban. Sikerült a csúcsra jutni? t — Nem, ez nem jelenti azt. Van még tennivalónk, hiszen az egyes üzemek között is nagy a különbség. Az igazi az lenne, ha nem a megtermelt takarmánymeny- nyiséget, hanem a béltartalmat, a megtermelt fehérjét és keményítőértéket fizetnék meg az üzemek. Ezért szükséges a beltartalmi értékek állandó vizsgálata. Sokat segít a helyzeten, hogy jövőre Békéscsabán is beindul az új minőségvizsgáló laboratórium. — Szinte állandóan a figyelem középpontjában áll a legeld- és gyepgazdálkodás fejlesztése... — A másik, ami nélkül fejlett állattenyésztés einem képzelhető, a megfelelő szintű rét- és legelőgazdálkodás. Még 1977-ben készítettünk egy tervet a legelőgazdálkodás fejlesztésére. Kezdetben sokan nem örültek neki, azonban ma már mind többen jelentkeznek a vele járó anyagi támogatásért. Tavaly 22 üzem igényelte, és 12 kapta meg a kért összeget. Ennek feltétele, hogy kérődző állomány felfejlesztésére vonatkozó tervvel rendelkezzenek, és termelési színvonaluk alkalmas legyen a támogatás fogadására. Eddig csaknem 9 ezer hektáron újítottak és telepítettek 23 millió forint állami támogatással. A felújítás előtti 16—18 mázsás hektáronkénti szénatermelés 40— 50 mázsára nőtt, de öntözéssel ennek duplája is megterem. Az olcsó, fehérjedús, nyomelemekben gazdag széna szabad utat ad a juh- és szarvasmarha-ágazat létszám- és minőségi fejlesztésére — fejezte be mondandóját a felügyelőség igazgatója. M. Szabó Zsuzsa Higiénikus és modern körülményeket teremtettek a körzeti orvosi rendelőben Kép, szöveg: Bukovinszky István A könyvtár mintegy 11—12 ezer forintot költ könyvek, folyóiratok és hanglemezek beszerzésére évente
