Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

o NÉPÚJSÁG 1980, február 21„ csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek Orosházáról, a Körösi Cso­rna Sándor utca lakói nevé­ben írt rovatunknak Poban Lajos. Kérésük, hogy segítse­nek rajtuk az illetékesek, tűrhetetlen nagy a sár az utcájukban. A DÉLÉP az utcába vitte a betonkeverőt, hozzákezdtek egy bekötő út építéséhez, de csak az alap­köveket rakták le. Ezen jár­nak közúti gépjárművek. Az utcának csak az egyik olda­lán van betonjárda, a má­sik oldalról a szülők a há­tukon cipelik át a gyerme­keket ide, hogy viszonylag tiszta cipővel mehessenek iskolába. * * * A levél birtokában felke­restük Bátori Árpádot, az orosházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályvezetőjét. A panasz nem volt előtte is-' meretlen, hiszen tanácstagi beszámolón is szóvá tették a lakók a jogos kérést. Való igaz, hogy a Körösi Cs. ut­cában nagy a víz, a sár, s az egyik oldalon nincs jár­da. De sajnos, Orosházán számtalan utcában hiányzik . még az egyik oldalról a jár­da. A városi tanács csupán a meglevő járdák javítására, korszerűsítésére évente több mint egymillió forintot költ. Űj járda is kellene, de nincs rá anyagi fedezet. A DÉLÉP az említett utca végében létesített betonkeve­rő-telepet. A saját költségén építette ezt a félkésznek sem mondható bekötő utat, hi­szen enélkül még nagyobb lenne a sár. A nehéz gépek a földúton elülnének, így pe­dig kátyúkat okoznak. A DÉLÉP építésvezetője meg­ígérte, hogy amint kitava­szodik, a kátyúkat betömik. Jelenleg — a kedvezőtlen időjárás miatt — erre nincs lehetőség. A városi tanács műszaki osztálya szíves türelmet kér az utca lakóitól. Gondjuk lesz rá, hogy amint az idő engedi, a DÉLÉP a kátyú­kat betömje. * * * A Volán 8. sz. Vállalat il­letékes vezetői kérésünkre több panaszt kivizsgáltak. Lipták Györgyné, Békéscsa­ba, Szamuely u. 18. szám alatti lakos arról írt, hogy hónapok óta csak négy-öt alkalommal sikerült a haj­nali öt órakor induló hár­mas autóbuszhoz csatlakozó 10-es járatot elérni. Ez vin­né ugyanis munkahelyére, a Dürer Nyomdába. Mivel a hármas busz rendszerint 5 perccel később indul, gyalog kell folytatni a kötöttáru- gyártól az utat, s ráadásul elkésik. A Volán illetékes vezetői megállapították: a panasz jogos. A késésért a gépkocsivezetők a felelősek. Az érintett autóbusz-vezető­ket írásbeli figyelmeztetés­ben részesítették. * * * Papp Józsefné, körösladá- nyi olvasónk arról írt, hogy 1980. január 12-én Békéscsa­bán kollégista fia egyik ba­rátjával fel akart szállni a Békéscsaba—Füzesgyarmat járatra, de a kalauz durván leszállította őket. A vizsgá­lat megállapította: a jegyke­zelő az utasításban előírtak szerint szólította az utaso­kat. A két fiatalember ezt nem vette figyelembe, két­szer is megpróbált soron kí­vül felszállni. Ezért marad­tak le. Sajnos, az említett autóbusz túlzsúfoltan indult el Békéscsabáról, és a két diákon kívül több utas ott maradt a pályaudvaron. A durva hangot utólag nem sikerült bizonyítani. * * * A Népújságban megjelent „Időzóna” című írás szerzője nem közölte, hogy melyik napon, melyik járattal tör­tént a késés, így senki nem vonható felelősségre. Egyéb­ként, ha induláskor késik a busz, annak csakis műszaki meghibásodás az oka, amiről a vezető nem tehet. Az utób­bi időben, való igaz, hogy több autóbusz késett pár percet a rendkívül rossz út­viszonyok miatt, épp az uta­sok testi épségének védelmé­re a megszokottnál lassúbb volt a közlekedés. Ezért in­kább elismerés illeti a bal­esetveszélyt elkerülő buszve­zetőket. * * * „Miért hiánycikk a gázpa­lack Kevermesen?” címen megjelent panaszt a Mező- kovácsháza és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezet kivizsgál­ta. Igaz, hogy az említett időben nem tudták vala­mennyi igénylő gázpalackját kicserélni. Akkor még hóát- fúvásosak voltak az utak, fő­leg Kevermes környékén. Előfordult, hogy két napig meg sem tudták közelíteni a községet. A telep készlete kimerült, Algyőről is akado­zott a szállítás. Egyébként is Kevermesen — csakúgy, mint más köz­ségekben — decemberben és januárban a szokásosnál jó­val több a gázpalackigény, sokat felhasználnak disznó­vágáskor perzselésre. Java­solja az ÁFÉSZ vezetősége, hogy a lakosság saját érde­kében szerezzen be tartalék­palackot, ma már nem kell erre oly sokat várni, mint korábban. Várható az elkö­vetkező teleken is, hogy aka­dozik áz ellátás^ az útviszo­nyók miatt. Ezenkívül — a jobb gázellátás érdekében — megkapta a községi tanács a DÉGÁZ-tól az engedélyt egy újabb mini gázcseretelep építésére. Az ÁFÉSZ kész­séggel vállalja továbbra is Kevermes palackkal való el­látását, ha a tanács felépíti és üzembe helyezi az újabb telepet. Remélhetőleg azután már nem lesz probléma a cserével. * * * „A számla jött...” címen közölte rovatunk korábban Kádár Pál gyulavári lakos panaszát. A pecsenyesütő kisiparos kifogásolta, hogy szerződést kötött a szemét elszállítására a Gyulai Ker­tészeti és Köztisztasági Vál­lalattal. A számla negyed­évenként jött, a szemét pe­dig maradt. A vizsgálat megállapította többek között, hogy a ne­gyedévenkénti számlákat minden esetben a kisiparos által aláírt munkautalvány alapján készítették el. Az el­ső befizetés július 2-án tör­tént, a többi számla kiegyen­lítése még többet késett, vagy csak bírósági felszólí­tásra érkezett meg az ösz- szeg. Az kizárt dolog, hogy Kádár Pál pavilonja mellett ott maradt volna a Szemét, hiszen a köztisztasági rész­leg az egész piacon takarít. A pénzügyi csoport helyesen járt el, amikor a leigazolt munkalapok alapján a szám­lát kiküldte. A hiba ott volt, hogy eleve helytelenül kötötték meg a kisiparossal a szemétszállí­tási szerződést. A vizsgálat során kiderült, hogy a pe­csenyesütő a városi tanácstól úgy bérli a piacterületet, hogy a bérrel együtt fizeti a takarítási díjat is. A hibát a köztisztasági részleg vezető­je követte el, aki ezért fi­gyelmeztetésben részesült, Kádár Pálnak pedig vissza­küldték a szemétszállítási díjat. A zaklatásért ezúton kér elnézést a vállalat ve­zetősége. Legyen Viharsarok Sportcsarnok „ ... Örömmel olvastam a békéscsabai sportcsarnokról írt cikket. Javasolnám, hogy kezdettől fogva nevezzük a Viharsarok Sportcsarnoká­nak, mert nemcsak a békés­csabaiaké lesz, hanem az egész megyéé. A megye la­kossága pedig tegye félre a lokálpatriotizmusát, és mu­tassa meg, hogy mit tud kö­zös erővel alkotni. Az ósz- szefogás a Viharsarokban az önként adott forintokért so­kat adhat. Nemes célra ad­juk ez esetben a pénzt. E sorok írója már nyug­díjas, de gondol gyermekei­re, unokáira, akik még so­káig használhatják a sport- csarnokot a megyeszékhe­lyen. Remélem, számos ha­zai és nemzetközi sportese­mény színhelye lesz az épü­lő csarnok. Azt indítványozom, hogy minél hamarabb nyissanak folyószámlát a téglajegyek befizetésére. A csekket jó volna a totózóban kapni, oda ugyanis sokan járnak. Időn­ként a Békés megyei Népúj­ság hasábjain lehetne tájé­koztatni az olvasókat a be­érkezett összegről. Javaso­lom, hogy plakáton hívjuk fel a lakosság figyelmét, erejéhez mérten ki mennyit tud, adjon a sportcsarnok építéséhez. A KISZ és a TIT is sokat tehetne ez ügy­ben. Szórólapok is sokat se­gítenének, főként a lakóte­lepeken. Gyulán a propagan­dát vállalom. Nagy István, Gyula, Kálvin u. 44. Vállalták- teljesítették A Békés megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság betegellátási osztályán dol­gozó szocialista brigád elsők között csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád országos felhívásához. A bri­gád már — megyei szinten ugyancsak az elsők között — teljesítette, amit vállalt. A 420 perc társadalmi mun­kaórát a Békés megyei ZÖL­DÉRT Vállalat telepén 1980. február 15-én ledolgozták. Dr. Lagzi Györgyné osztály- vezető irányításával a bri­gád 23 tagja dolgozott a prizmába rakott alma válo­gatásánál. Balogh János igazgató alá­írásával megküldött köszönő levél arról tanúskodik: a csoport tagjai hét óra alatt 136 mázsa almát válogattak, ez rekord munkateljesít­mény. Munkabérüket — ké­résükre — a békéscsabai Városi Tanács V. B. gyer­mekintézmények fejlesztése alapszámlájára utalják át. Szerkesztői üzenetek Ifj Szabó János, Elek, Zal­ka u. 40.; Cs. A.-né, Oros­háza; Puskás Demeter, Sar- kad keresztúr; Fábián Ká- rolyné, Békéscsaba, Kulich- lakótelep; V. Gy., Szegha­lom. A Szerkesszen velünk rovathoz írt leveleiket meg­kaptuk, kivizsgálás céljából továbbítottuk az illetékesek­hez. Választ — kinek-kinek kérése szerint — lapunk ha­sábjain vagy levélben adunk. * * * Faragó Valéria, Csanád- apáca: Megértjük, hogy nagyszülei — Veres Jenő és neje — aranylakodalmára nagy izgalommal készülnek. A meghívót köszönettel vet­tük. Sajnos, nem áll mó­dunkban valamennyi házas­párról írni, aki jóban, rossz­ban együtt élt fél évszáza­dokat, és gyermekeket ne­velt. Az ünnepeiteket mi is szeretettel köszöntjük, to­vábbi jó egészséget kívá­nunk. Kérjük, írjon rova­tunknak máskor is, kész­séggel állunk rendelkezésére minden olvasónak. * * * Egy gyulai és egy mezőbe- rényi régi, kedves olvasónk­nak : Mindketten közérdekű bejelentést tettek. Rendkívül sajnáljuk, hogy sem a ké­ményseprésügyben, sem az „Idill az autóbuszon” című levél alá olvasónk nem mer­te á nevét odaírni. Névtelen levelekkel, sajnos, nem áll módunkban foglalkozni. Azt azonban újból leszögezzük: nyugodtan írják alá nevü­ket a közérdekű bejelentést tartalmazó leveleknek, mert kérésükre nevüket nem kö­zöljük. * * * Krucsó Józsefné, Gyoma; Elődei jól tudták, a névna­pokat tartalmazó gyűjte­ményben a Mária napok megünneplési listáján első helyen szerepel január 23. De az év különböző szaká­ban több tucat dátum szere­pel a névnapokat tartalmazó gyűjteményben, amikor a Máriák ünnepelhetnek. Leg­elterjedtebb a szeptember 12., és a február másodika. Az ősi szokásokhoz való ra­gaszkodás nem szégyen: ha önnek úgy tetszik — naptár ide, naptár oda —, tartsa a Mária névnapot január 23- án, és ezt a rokonságnak tu­domásul kell vennie. * * * Nagy Imre, Békéscsaba VII., Augusztus 20. utca 22: Főnökei elismerik, hogy ön beteg. A gerincsérülés miatt az orvosi bizottság nem adott lehetőséget a leszáza- lékolásra. Sajnos, önnél újabb megbetegedés lépett fel. A vezetőség azt sem tudja, hogy jelen pillanat­ban kórházban van-e vagy odahaza? Az a kérésük: sür­gősen jelentkezzék az üzemi orvosnál. A rokkantnyugdí­jaztatási kérelmét megis­métlik. Egyébként utólag 1979. december 8-tól az ÖTA-alapon napi 71 forintot számfejtettek levélírónk ja­vára. ■4 Felvételünk az orosházi buszpályaudvaron készült, amikor is egy 8—10 év körüli fiú nagy buzgalommal egy habszivacs­darabot széttrancsírozott. Ekkor valamelyik buszra várakozó utas erélyesen rászólt, és összeszedette vele a szemetet MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Csernus István, Békés- szentandrás: Levelében azt kérdi, megilleti-e a házastár­si pótlék? Több helyen föl­vetette már ezt a kérdést, de nem kapott egyértelmű választ. Havi nyugdíja 2 ezer forint. Felesége, akivel 39 éve él házasságban, a Va­kok Országos Szövetségétől 1160 forint segélyt kap. A házastársi pótlék folyó­sításának feltételei vannak. Azt az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjast illeti meg az együtt élő felesége, vagy legalább egy éve együtt élő élettársa után, akinek nyugdíja az ösztönző nyug­díjpótlék nélkül a havi 2 ezer forintot nem éri el. Ez a jogosultság azonban csak akkor áll fenn, ha a feleség, illetve az élettárs az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant, illetve nyugellátása, keresete, vagy jövedelme a múlt évben nem haladta meg a havi 1110 forintot. A házastársi pótlékra való jo­gosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a házastársi pót­lékra való jogosultság vala­mennyi feltétele teljesül. A folyósítást viszont szünetel­tetni kell abban a hónapban, amelyben a házastárs nyug­díja, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj havi összege az 1500 forintot meghaladja, házas­társi pótlék címén csak az az összeg jár, amely a nyug­díjat havi 2 ezer forintra egészíti ki. Ennélfogva az öregségi nyugdíj és a házas­társi pótlék együttes össze­ge nem haladhatja meg a 2 ezer forintot. Mivel az ön nyugdíja eléri ezt az érték­határt, és felesége rendsze­resen segélyt kap, házastár­si pótlékra nem jogosult. D. K. R„ Gyula: A koráb­bi házasságából egy gyerme­ke született. Feleségétől el­vált. A gyermeket is neki ítélte a bíróság. Havi 600 forint tartásdíjat fizet. Egy évvel ezelőtt újabb házassá­got kötött, fia született. Ar­ra szeretne választ kapni, hogy a korábbi házasságából született gyermeke után fi­zetendő tartásdíjnak a csök­kentését kérheti-e? S mivel immár két vér szerinti gyer­mek van, jogosult-e családi pótlékra? A gyermektartásdíjat a bí­róság a tartásra köteles sze­mélynek a munkabére, já­randósága, vagy egyéb jöve­delme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A tartásdíj gyermekenként 20 százalék lehet. Ám, ennél kisebb összegben is megálla­pítható akkor, ha a 20 szá­zalék a kötelezett munkabé­rének és egyéb juttatásainak figyelembevételével akkora összeget jelent, mely veszé­lyeztetné a megélhetését. A bíróság a tartásdíj összegét az összes körülmény alapján módosíthatja is. Mégpedig akkor, ha a gyermektartás­díj megállapításának alapjá­ul szolgáló tények megvál­toztak. Ezek közé tartozik az is, amikor a kötelezett újabb házasságot köt, és gyermeke születik. Természetesen a bí­róság ez esetben is a család jövedelmét tartja szem előtt. A családi pótlékra a jogsza­bály rendelkezése szerint az jogosult, akinek háztartásá­ban legalább két gyermek van. Olyan gyermekre, aki nincs a biztosított háztartá­sában, vagy akit nem kell a biztosított háztartásában élő gyermeknek tekinteni, nem jár családi pótlék. Az önök háztartásában csak egy gyer­mekről gondoskodnak. Egy gyermek után pedig nem jár családi pótlék. Az a tény, hogy a férjének korábbi há­zasságából gyermeke van, és tartásdíjat fizet utána, ebből a szempontból nem lehet családi pótlékra jogot adó gyermeknek tekinteni. Hi­szen önök saját háztartásuk­ban nem is gondoskodnak róla. Dr. Serédi János VISSZHANG „Több figyelmet!” címmel, a Szerkesszen velünk rovat­ban közölt panaszlevélre id. Bereczki Imre, békéscsabai nyugdíjas reagált.........Éven­te három-négy esetben meg­jelenek a szemészeti szak- rendelésen. Saját meggyőző­désem, és a folyosón vára­kozókkal való beszélgetésből is az derül ki, hogy a sze­mészeti dolgozók igenis ud­variasak a beteggel. Ha szü­lői felügyelet nélkül érkezik gyermek, akkor sem kerül hátrányos helyzetbe. Láttunk olyan esetet is egyszer, ami­kor rendelési időn túl több beteg került még megvizsgá­lásra. Volt rá eset, amikor jómagam csak szemüvegcse­rét kértem, de a gondos vizs­gálat után gyógyszereket is felírtak... ... A panaszos levél író­jának az esete rendkívüli lehetett, az is előfordulhat, hogy a kislány édesanyja túl érzékeny. Panaszunkkal néha ellenkező hatást vált­hatunk ki, mint amire gon­dolunk. Felmerülhet: érde­mes-e udvariasan, embersé­gesen dolgozni?...” Csakis úgy érdemes! * * * „Virsli helyett gersli” cím­mel a Népújság 1980. febru­ár 7-i számában megjelent írás késztette tolifogásra Kovács Lajos gyomai nyug­díjast. „ .. .Olvasom, hogy nagyszüleink ették a sok pu­liszkát, máiét, görhét, mert nem ehettek mást. Téves fel­fogás ez így. Én 77 éves va­gyok, nyolcán voltunk test­vérek, mindannyian felnőt­tünk. Pedig még kicsik vol­tunk, apám maga járt dol­gozni. Nem volt se családi pótlék, se más segítség ... Én hatéves koromtól ta­nyáról jártam be az iskolá­ba. Ügy volt az akkor is, ma is úgy van: aki szeret dol­gozni, annak van, aki nem szeret, annak nincs. Sok va­jas kiflit látni úton-útfélen, a kukákban jókora kenyér­darabokat kolbásszal, hússal, vagy szalonnával...” * * * „Hol vannak a régi nép­dalkörök?” című levélre a következő sorokat kaptuk: ......Mint a lap régi előfize­tője, olvastam, hogy több dalt, citerazenét szeretnének hallgatni a gyomai nyugdíja­sok. Én magam is tagja va­gyok a nagyszénási citera- zenekarnak. Voltunk már rádiófelvételen is... Én is a magyar nóta kedvelője va­gyok. Magnóra játszottam 75 nótát, ebből húszat ének­kísérettel. Ha Kovács Lajos gyomai nyugdíjasnak megfelelne, szívesen küldenék neki egy ilyen citerazenés magnóka­zettát ...” Szemenyei Imre, Nagyszénás, Partizán u. 47. * * * „A rokkant nyugdíjas pa­nasza” címen megjelent írás­ra Cselényi Demeter, a Hi­dasháti Állami Gazdaság vszb-titkára reagált.,,... Bög­re Imre 1959-től Csárda- szálláson dolgozott. Hozzánk 1961-ben került, amikor a két gazdaságot egyesítették. 1971 augusztusa óta rokkant nyugdíjas ... Évente meg­rendezzük az öregek napját, meghívunk minden nyugdí­jast, rokkant nyugdíjast. A távoli községekben élőknek válaszleveleket küldünk, megkérdezzük: egyedül vagy a feleségével együtt kíván-e részt venni a találkozón. Bögre Imrét is meghívtuk, de nem válaszolt... A szakszervezeti bizottság és a gazdaság vezetőinek ne­vében írom: igenis foglalko­zunk nyugdíjasainkkal, indo­kolt esetben szociális segély­ben részesítjük őket, a lehe­tőségekhez mérten üdülési beutalót vagy egyéb juttatást kapnak... Ha tudjuk, hogy Bögre Imrének problémái vannak, az adott lehetősége­ken belül készséggel segí­tünk ...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom