Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1980. FEBRUAR 13., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM Harmincöt éve szabad Budapest A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Fővárosi Tanács Buda­pest felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést rende­zett kedd este a Vígszínház­ban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos hadseregtá- bomok, honvédelmi minisz­ter, Roska István külügymi­niszter-helyettes. ___ Ugyancsak az elnökség tagja volt a budapesti ün­nepségekre hazánkba érke­zett szovjet delegáció veze­tője, Leonyid Boriszov, az SZKP moszkvai bizottságá­nak titkára. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Mé­hes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat. Ezt követően Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tag­ja, a Fővárosi Tanács elnö­ke emelkedett szólásra: — 1945. február 13-án a szov­jet fővárosban — Moszkvá­ban — díszsortűz adta hírül a világnak: Budapest felsza­badult. A 25 évi elnyomást betetőző fasiszta uralom kor­szakának vetettek véget ha­talmas vér és emberáldoza­tukkal a szovjet katonák Bu­dapesten, ahol a hitleristák és magyar kiszolgálóik öl­tek, raboltak, pusztítottak. Kifosztott, romba döntött vá­ros vádolta a fasizmust. 35 esztendővel ezelőtt a gyöt­relem, a bénultság és a gyász mellett azonban már sok budapesti szívében új re­ményt hozott ez a nap. Ezért emlékezünk minden esztendőben február 13-án a felszabadító Vörös Hadsereg katonáinak hősiességére, példamutató bátorságára és emberségére. Áldozatos küz­delmüket megköszönjük az élőknek, és fájdalommal, örök hálával, tisztelettel gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik a legdrágáb­bat. életükét áldozták fővá­rosunkért, népünk felemel­kedéséért — mondotta Szép­völgyi Zoltán, majd így foly­tatta: — Az elmúlt évtizedek a tár­sadalmi összefogásnak szá­mos nagyszerű példáját ad­ták. A budapesti pártbizott­ság kezdeményezésére, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek és a KlSZ-szer- vezetek közreműködésével a lakosság nagymértékben hozzájárult a főváros fej­lesztéséhez önkéntes társa­dalmi munkával is. Az V. ötéves tervidőszak­ban a budapesti lakosság ön­kéntes társadalmi munkája több mint 2 milliárd forintos értékkel gyarapította a fő­várost, javította az életkö­rülményeket. Budapest az ország szíve, lendítő ereje, a politikai, a gazdasági, a szellemi és a kulturális élete központja, a forradalmi munkásmozgalom fellegvára. Szépvölgyi Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után Leonyid Boriszov szólt az ünnepség résztvevőihez. Be­szédében Leonyid Boriszov egyebek közt hangoztatta: — A moszkvaiak a közeli és az őszinte barát jogán szív­ből örülnek a budapestiek eredményeinek, és azt kíván­ják önöknek, hogy érjenek el újabb sikereket a város szociális-gazdasági fejleszté­sében. A szovjet emberek mély megelégedéssel állapítják meg, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a szocialista építés 35 éve egyben az or­szágaink közötti állandóan erősödő barátság és szünte­len fejlődő együttműködés esztendői voltak. A nagy tapssal fogadott beszéd után Méhes Lajos meleg szavakkal mondott köszönetét Leonyid Bori- szovnak, és ez alkalommalis kifejezte hálánkat, testvéri barátságunkat a Szovjetunió népeinek, Moszkva lakosai­nak. Az ünnepség után művészi műsor következett. A Buda­pest felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepi megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Újabb csatlakozások a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához Egyetemisták közművelődési gyakorlaton Országszerte nagy vissz­hangot váltott ki a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigád­ja által kezdeményezett fel­hívás, hogy pártunk XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére 12-szer 35 perces kommunista mű­szakot tartanak, és az ezen keresett pénzzel gyermek- intézmények fejlesztéséhez járuljanak hozzá. Ezt a fel­hívást követte egy másik, melyben a békéscsabai váro­si pártbizottság és a városi tanács fordult a város és a megye üzemeihez, dolgozói­hoz a fedett sportcsarnok építésének segítésére. Nyugodtan állíthatjuk, hogy mindkét felhívást örömmel fogadták megyeszerte. Sor­ban érkeznek a hírek az újabb és újabb csatlakozá­sokról. A Békéscsabai Kon­zervgyár a készáruraktári „Gagarin” Szocialista Bri­gád javaslatára csatlakozott a felhívásokhoz. A február 8-án megtartott vszt- és bi­zalmi küldöttek, valamint a szocialista brigádvezetők együttes tanácskozása úgy, határozott, hogy a vállalat valamennyi dolgozója és szocialista brigádja két kom­munista műszakot teljesít ebben az évben. Az egyik jövedelmét a gyermekintéz­mények megsegítésére, a másikét a sportcsarnok épí­tésére ajánlják fel. A szegalmi Sárréti Tej Közös Vállalat dolgozói a február 9-én megtartott ter­melési tanácskozáson hatá­rozták el, hogy csatlakoznak a Sziklai Sándor Szocialista Az utóbbi évek bevált gyakorlata, hogy főiskoláin­kon és egyetemeinken fa­kultatív tárgyként közműve­lődést is tanulnak a hallga­tók. Az elméleti ismeretek­hez 10 napos gyakorlati munka kapcsolódik. Megyénk 11 művelődési házában, Nagyszénáson, Ele­ken, Csorváson, Sarkadon, Mezőhegyesen, Gádoroson, Szeghalmon, Tótkomlóson, Békésen, Mezőkóvácsházán és Gyomán fogadnak már ezen a héten főiskolásokat és egyetemistákat. A hallga­tók között fizikusok, jogá­szok és tanár szakosok van­nak. Virágkötészeti tanfolyamot rendeztek az elmúlt héten a Bé­késcsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat virágboltjai dolgozóinak. Erről szól képes tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Brigád felhívásához. A Kos­suth Szocialista Brigád ja­vaslatára március 24-ig szerveznek egy olyan kom­munista műszakot, melynek munkabérét felajánlják a nagyközség gyermekintéz­ményének fejlesztésére. * * * Tegnap, kedden délelőtt rövid időre elnémult a gép­zaj a Gyulai Húskombinát­ban. Az itt dolgozó 56 szo­cialista brigád 1151 tagja képviseletében a brigádveze­tők tartottak rövid röpgyű- lést, amelyen Salka Béláné, a Zója Szocialista Brigád vezetője jelentette be, hogy elsőnek a vágóüzem Sza­muely Tibor nevét viselő szocialista brigád, második­nak a Bem József hűtőgép­szerelő szocialista brigád je­lentette be csatlakozását a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához. A röpgyűlésen valamennyi brigádvezető elhatározta, hogy a felhívás szellemében két szabad szombaton kom­munista műszakot rendez­nek, amelynek keretében termelő és társadalmi mun­kát folytatnak. A két mű­szak alatt mintegy 14 mil­lió forint értékű terméket állítanak elő és a munkabér­ből befolyt összeget — hoz­závetőlegesen 150 ezer fo­rintot — a város gyermek- intézményeinek fejlesztésére, bővítésére ajánlják fel. Ké­pünkön: a röpgyűlésen Salka Béláné ismertette a felhívás szövegét. Fotó: Béla Ottó N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fl megyei tanács vb-üléséről jelentjük Elismerésre mélté eredmények megyénk kulturális, oktatási életében / A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, Gyulavári Pál tanácselnök elnökletével ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a vb-határozatok végrehajtá­sáról szóló jelentés, a februári tanácsülés előkészítése, valamint néhány közérdekű bejelentés szerepelt elsőként. A tanácskozás fő napirendi pontjaként a kulturális, az oktatási és a Munkaügyi Minisztérium 1979. október 5. és november 15. között megyénkben folytatott, öt évre visszatekintő általános felügyeleti vizsgálatának tapasz­talatait tárgyalták meg Molnár Gyula, az Oktatási Mi­nisztérium főosztályvezetője, dr. Blahó Pál, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője és Téglás Gyula, a Mun­kaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese előter­jesztésében. A megye közművelődésé­nek vizsgálata során megál­lapították, hogy a megye párt- és tanácsi vezetése tervszerű fejlesztésekkel igyekezett megyénk hátrá­nyos kulturális örökségét fel­számolni. Az ismeretterjesz­tésben, az amatőr művészeti mozgalom néhány ágában, a könyvtárhálózat kiépítésében, a családi események társa­dalmi megünneplésében a megye országos összehason­lításban is az elsők között van. Békés megye az ötödik ötéves tervben 81 millió fo­rintot fordított saját erőfor­rásból fejlesztési célokra a közművelődésben. A tagadhatatlan eredmé­nyek mellett azonban to­vábbra is súlyos probléma az intézményellátottság megyén belüli aránytalansága. Éppen ez okból nem tudja Békés­csaba a felsőfokú szerepkö­réből következő kulturális kisugárzó hatását érvényesí­teni, de hasonló gondokra vezethető vissza Szeghalom és Békés közművelődési hely­zete is. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a szak­emberellátottság sem javult az utóbbi öt esztendő alatt. A művelődési otthonok szá­ma sem kielégítő. Az intéz­mények 10 ezer lakosra jutó átlagát tekintve Békés me­gye 17. a megyék rangsorá­ban. De az is megállapítást nyert, hogy a nehézségek el­lenére a kulturális életünk­ben folyó tevékenység kielé­gítő, egyes területein pedig (levéltár, könyvtárhálózat, politikai könyvterjesztés, a múzeumok szakmai, közmű­velődési tevékenysége) jó, sőt esetenként kiemelkedő. A megye oktatásügyében a megnövekedett gyermeklét­szám rendkívül súlyos gon­dokat okozott. Kevés a tan­terem, s a meglevők 20 szá­zaléka is szükségtanterem. Az országos átlagot meghaladó a tanerőhiányos iskolák száma is. Az óvodák túlzsúfoltak, és az óvodai orvosi ellátás sem kielégítő. Az általános iskolai napközik és tanuló­szobák tárgyi-személyi felté­telei sem megoldottak. E szép számmal sorolható gondok mellett azonban a vizsgálat elismeréssel szólt a városi, községi tanácsok sa­ját erőforrásból megvalósí­tott közoktatási intézmény- fejlesztéséről, s különösen a társadalmi összefogásból épí­tett, korszerűsített óvodák, tantermek, sportudvarok, tor­natermek növekvő számáról. Az általános iskolákban ja­vult a tartalmi munka, s az országosnál (2,1 százalék) lé­nyegesen alacsonyabb a bu­kási arány (1,5 százalék). S bár az országos átlagnál ked­vezőbb az általános iskolát 8 év alatt el nem végző gyerekek száma, az utóbbin tovább kell javítani. -Hason­lóképpen csak közös erővel lehet jobbítani az egy tanu­lócsoportra jutó dologi ki­adások — az országostól messze elmaradó — össze­gén. Mélyreható elemzést kö­vetel a jövőben a néhány esztendővel ezelőtt még ki­emelkedő eredményeket pro­dukáló dolgozók általános is­kolája beiskolázási tevékeny­sége. Az itt tapasztalható eredménytelenség mellett a középfokon viszont kiemel­kedő a beiskolázás jelenlegi mértéke. A középfokú oktatási in­tézményekben a tanterem­ellátottság kielégítő. Ugyan­akkor egyre súlyosodé gondot jelent a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek elhasználódott, korszerűtlen felszerelése, gépparkja. A szakközépiskolai hálózatban a profiltisztítás egyelőre megoldatlan. Csak több szempont alapos mérlegelése után találhatja meg a me­gyei vezetés a megoldást. A vizsgálat arról is szól, hogy javítani kell a szakközépis­kolák és a gyakorlati okta­tásban közreműködő üzemek kapcsolatát. Végezetül a minisztériu­mok jelenlevő képviselői szóbeli kiegészítőjükben meg­állapították, hogy a nehéz körülmények ellenére is je­lentős társadalmi javulás érezhető a megye közműve­lődésében és oktatásügyében. S ebben nem kis szerepe van a pedagógusok áldozatos munkájának, s a lelkiismere­tes munkát folytató tanácsi vezetőknek. A három minisztérium ál­tal készített jelentés vitájá­ban a megyei gondok reális felvetése mellett sor került a két vizsgált terület jövőjét meghatározó közös feladatok megvitatására is. B. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom