Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
o 1980, február 12., kedd A KISZ idei közművelődési és művészeti akcióiról A mályvádi ágas-bogas ősfák Zöldövezetben... Fogyasztjuk a természetet? Boross Lászlóval egy évvel ezelőtt még a megyei tanács mezőgazdasági osztályán találkoztam. Már akkor is lelkes természetvédő és kertbarát volt, de főként a termelés oldaláról kellett foglalkoznia ezekkel a témákkal. Tavaly júniustól a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának titkára lett. Hogy mi a feladata? A megyei tanács minden osztályának van tennivalója a természetvédelemért, a környezetkultúra megőrzéséért, de nem volt, aki összehangolja, ösz- szefogja a sokrétű tevékenységet. Boross Lászlónak ezen kell munkálkodnia. — Van-e mit védenünk nekünk, Békés megyeieknek? — kérdeztük a természetvédelmi titkártól. — Huszonöt éve vagyok a megyében, de mostanában ébredtem rá, hogy a mi vidékünk értékei az itt élők számára nagyobbrészt ismeretlenek. A „Körösök-völ- gye” páratlan szépségű tájai feltáratlanok. Hetven kilométer hosszú szakaszon szinte néptelen a gyönyörű vidék. Nincs tonkretéve, ismeretlensége mindeddig megóvta eredeti formájában. Köztudottan országos érték a szabadkígyósi tájvédelmi körzet, a dévaványai túzoknevelő, a kardoskúti Fehértó nemzetközi „légikikötője” (madárvonulási terület), a tatársánci ősgyepmaradvá- nyok, s a Csorvás határában megtalált, jégkorszak utáni ritka növény; a Volga menti hérics. Kevésbé ismert a rendkívül értékes őserdő- maradvány-lelet, a Mályvádi erdőben, itt volt a honfoglaló magyarok egyik szálláshelye. A vésztő-mágori többezeréves emberi település nyomait körülvevő erdős, pusztai tájhoz hasonló nincsen messze földön. Felsorolni is nehéz lenne értékeinket; a szarvasi, a geszti, a dobozi, a tarhosi, a kárászmegyeri parkot, a Szarvas környékén talált érdekes növényeket; a békakontyot és kígyónyelvet, a bélmegyeri erdő-sztyeppét, a gyöngyvirágos tölgyest, a vátyonpusz- tai gém telepet, a körösújfalui magas kőrisállományt, a mezőhegyesi belső parkot. Hamarosan mindezeket védetté nyilváníthatjuk. — Meggyőzött, értékeink vannak hát bőven. Kié lesz a sok szépség, mire használható mindez? — A védettség nem azt jelenti, hogy elzárjuk ezeket a helyeket a látogatók elől. A feltárás éppen azt jelenti, hogy a szabad természetet alkalmassá tesszük a kirándulók fogadására: táborhelyeket, parkolókat jelölünk ki, szeméttárolókat helyezünk el. A természetet őrizve szerető emberekre, irányításra és őrzésre lesz szükség. A tervszerű, tudományos kutatás lehetőségeit az élővilág feltérképezését is nekünk kell megszerveznünk. Vannak és lesznek is kijelölt üdülőterületek, ilyenek például Gyula-Városerdő, a pós- teleki parkerdő, a gerla- marói erdő, a Körösök .völgye, Szarvas és környéke, az endrődi holtágak. Manapság, ha valaki Békés megyéről hall, üdülőhelyként csak Gyula jut eszébe. Az itteni emberek többsége pedig zsúfolt nyaralóhelyekre igyekszik „pihenni”. A mi történelmi emlékhelyeink, dús , levegőjű, pihentető csendű, fürdésre, barangolásra alkalmas vidékeink kihasználatlanok. Ezeket pedig nem kell milliókért felépíteni, ez a természet ajándéka, „csak” meg kell őriznünk és okosan hasznosítanunk. Bizonyos, hogy akkor utazási irodáink is felfedezik az óriási lehetőségeket, s talán több napos programokat is szerveznek ezekre a helyekre. — Közvetlen természeti környezetünk visszásságai legalább annyira foglalkoztatnak bennünket, mint a szép tájak jövője. A bizottságot is? Mi tartozik még a munkájukhoz? — A településkörnyezet szépítésével is törődünk, de főként az embereken múlik ez, az emberek érdekében. Nem elég a környezetvédelmi törvény. Néhány példa: az országutak mentén sok helyről eltűntek az árnyat adó, levegőtisztító fasorok. Okkal, ok nélkül, s ültetnek-e másikat a helyükbe? A különböző építővállalatok, a KPM vezetői erről időnként beszámolnak nekünk. A fákra, az okos fagazdálkodásra szükség van, ezt senki nem vitatja. Az új lakótelepek környékén szanaszét dobált értéktelen, vagy még használható anyagok eltakarítása kinek a feladata? (Érdekes, ha valaki, esetleg egy fotóriporter jelenik meg ilyen helyen a masinájával, néhány nap alatt eltűnik a szemét! — A szerk.) A környezet- és természet- védelmi bizottság tanácsadó, felügyelő, ellenőrző szerv. Tagjai között szűkebb társadalmunk egészének képviselői jelen vannak. Kevés a pénzünk, de a természetvédelem körüli költségeket (táblák kiállítása, propagandaanyagok készítése) mi viseljük, s emellett például olyan madártani bibliográfiát is kiadunk Réthy Zsig- mond ^szerkesztésében, amely egyedülálló Európában. Sikerült elérnünk, hogy a Tudományos Akadémia botanikai intézetének kutatói lejárnak a megyébe, kutatási programot készítünk a természeti értékek vizsgálaSzom balon este a Megyei Művelődési Központ nagytermében énekelt a Békéscsabai Általános Munkás Dalkör (képünk) Sutyinszky János karnagy vezényletével. A jubileumi hangversenyen ünnepelték az öt éve újjáalakult kórus érdemeit, s köszöntötték a több mint 50 éve éneklő alapítókat, Pribojszki Györgyöt és Murányi Antalt is. A nagysikerű esten fellépett még a hódmezővásárhelyi városi vegyes kar, a mezőtúri Petőfi Dalkör, a Békés megyei Pedagógus női kar és a békéscsabai Bartók Béla vegyes kar is Fotó: Császár Lajos keresik fel az ifjú turisták, hogy az alapszervezetekhez már megküldött 30 ezer játéklapon szereplő kérdésekre helyes válaszokat adhassanak. A Kulturális Minisztérium mellett működő „Tájak, korok” nevű szervező bizottság vállalta a zsűri szerepét. A legjobbak 1981 áprilisában részesülnek jutalomban. Az ifjúsági mozgalom kis közösségei áprilisban új terveket szőnek a következő akcióévre. Bizonyára sok alapszervezet immár másodszor iktatja be programjába a „Barátaink” elnevezéssel tavaly először meghirdetett akciót. Egy év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést a szocialista országok kultúrája, művészete iránt. Egy-egy baráti országot választottak, és választanak a jövőben is a közösségek. A testvérkapcsolatokat ápoló megyei KISZ-bizottságok, a helyi művelődési otthonok és a baráti országok kulturális központjai értékes segítséget nyújtanak abban, hogy személyes kapcsolatokat teremtsenek testvérintézményeik fiataljaival, műsorok szervezésével pedig közelebbi barátságba kerüljenek annak irodalmi és művészeti életével. A művészet és ifjúság akció felhívása az amatőr ifjúsági mozgalom 70 ezer énekesét, táncosát, zeneművészét és színtársulati tagját mozgatta meg. Februárban a jelentkezések zárultával művelődési otthonok, KISZ-bi- zottságok és helyi tanácsok szakemberei hamarosan elbírálják: ki mit tud? Mar-' ciusban már az első rostán túljutott „közönségképes” produkciókból országszerte bemutatók kezdődnek a városokban, a járásokban és a főváros kerületeiben. A munkahelyek, az oktatási intézmények legjobb amatőr előadócsoportjai és egyéni előadóművészei először kapnak szervezett országos - bemutatkozási lehetőséget áprilisban, nyolc egyetemi városunkban. Végül júniusban „Művészet és Ifjúság” bemutatótábort szervezünk Balatonfü- reden a 400 legszínvonalasabb ifjú előadóművészeknek. Lehetőséget teremtve a szakmai eszmecserékre, s ugyanígy a környék lakói, az ott nyaralók előtti bemutatkozásra — mondotta befejezésül Lendvai Ildikó. A Budapest Táncegyüttes megyénkben Békés megyében vendégszerepei e hónapban, 19-e és 24-e között a Budapest Tánc- együttes. Előadásukat Mező- kovácsházán, Orosházán, Szarvason és Mezőberényben mutatják be. Az előadáson új műsort láthat a folklórkedvelő közönség, Hegyen-földön címmel. Az első részben, amely a Polkától a kólóig címet viseli, a Magyarországon élő nemzetiségek folklórkincséből kaphatunk ízelítőt. A Hegyen-földön járogatok ...” — a második rész — az életből meríti témáját. Játék, ábránd, lakodalom és katonakísérő egyaránt helyet kap Simon Antal koreográfiájában. Az első és második rész zeneszerzője Vavrinecz Béla. A harmadik rész zenéjét György Zoltán szerezte. Itt a Magyarországon honos tánctípusokat koreografálta meg Molnár Lajos. Láthatunk többek között magyar verbunkot, s oláhos táncot. Az együttes művészeti vezetője az Erkel-díjas Simon Antal. Zenekarvezető Toki Gyula. Fotó: Boross László tához is. A társadalmi összefogással, a tudományos ismeretterjesztésre nagyon nagy szükségünk van. A társszervekkel, a Hazafias Népfronttal hamarosan környezetvédelmi akciósorozatot hirdetünk a települések szépítésére, a rend és tisztaság megőrzésére, a kulturált, egészséges munkakörülmények kialakítására. A környezetvédelemre szoktatni kell az embereket, vérünkké kell válnia, hogy ne fogyasszuk el létefeltéte- lünket, a természetet. Bede Zsóka A könyvtárakban való jobb eligazodáshoz, irodalmi nagyjaink emlékét őrző helyszínek felkutatásához, más népek kultúrájának megismeréséhez, és az ifjúsági amatőr előadóművészet népszerűsítéséhez ad változatos programkínálatot a KISZ KB alig néhány hónapja meghirdetett, s máris népszerű „művelt ifjúságért — korszerű műveltségért” akciója. Lendvai Ildikó, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője tájékoztatta erről az MTI munkatársát. Az ifik idei kulturális, művészeti és közművelődési lehetőségeiről, feladatvállalásairól szólva kiemelte: — A négyféle feladatot kínáló, átfogó akció egyike a „Könyv és'ifjúság”, hamarosan a rádió nyilvánossága előtt zárul országos könyves játékkal. Hatezer csapat — alapszervezetenként öt fiatal — indult a múlt év szeptemberében a helyi vetélkedőkön. Nemrég a 23 legjobb brigád Csillebércen mérkőzött meg egymással, s közülük nyolcán februártól áprilisig országos nyilvánosság előtt döntik el a végső sorrendet. Várakozásainkkal ellentétben nem diákok, hanem 70 százalékban üzemi, vállalati fiatalok alkotják a gárda gerincét. Rendkívül népszerűvé vált a honismereti mozgalom ifjúsági „változata”, a „Hazai tájakon”» című akció. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével áprilisban újra kezdődik a játék. Az idei irodalmi évfordulókhoz kötődve, költőink, íróink alkotói életútjának kiemelkedő állomásait w Nyitott könyv Szeretem ezt a sorozatot. Különösen azért, mert igyekszik a mai magyar irodalom legfrissebben megjelent produktumait bemutatni, hozzáértő ítészek magyarázó segítségét is igénybe véve. Célját tekintve leginkább a jó értelemben vett irodalmi ismeretterjesztéshez sorolhatnám. Az elmúlt hét szerdáján, február 6-án, valami különös izgalommal vártam Örkény István: Négykezes regényének tévés megjelenítését. Több okból is. Egyrészt izgatott az irodalmi alkotásokban ritkán fellelhető izgalmas szerkesztési mód lehetséges képi megfogalmazása, a hármas idősík —tévés megpróbáltatás számba menő — megvalósítása. A másik ok inkább érzelmi. Hiszen két olyan nagy íróegyéniség történelmi jelzőkarókkal szegélyezett találkozásának lehettünk szemtanúi, akik nemrég távoztak csak sorainkból. Örkény István Boldizsár Ivánnak írt szavaival élve: ők már mindketten átszakították a „célszalagot”. S bár szervesen nem tartozik hozzá a műhöz a barát, Boldizsár Iván rendhagyó bevezetője, mégis úgy érzem, nekünk, nézőknek ezek a megható, tiszta, szép gondolatok is hozzátartoznak most már végérvényesen a műhöz, a Négykezes regényhez. De miről is szól maga a mű? Szokványos tartalmát akár néhány sorban is meg lehetne fogalmazni. Az ötvenes évek elején a két jóbarát — Déry ötlete alapján — írópárost alkotva közös regény megírására adta fejét. S ennek a töredékben maradt közös műnek a születését írta meg sok-sok év távolából Örkény István. Mégpedig úgy, hogy szinte kívülről nézte önmagukat, mint valami idegeneket, s így tudott kíméletlen önkritikával, iróniával emlékezni. A második idősíkban, a közös alkotás történetét megelevenítő esemény- és gondolatsorban két tűz-víz habitusú íróegyéniség belső világába pillanthattunk úgy, hogy közben az ötvenes évek alkotói megalkuvásainak gyökerei is feltárultak előttünk. Maga a „négykezes” produktum valóban nem irodalomtörténeti jelentőségű mű, ahogyan azt a közös írást megunó alkotók kérésére érkezett lektor őszinte szavai is bizonyították. De az ötvenes évek politikai légköréről olyan remek kórképet sikerült Örkénynek alkotni, ami az adott kort megélőkben az emlékek sokaságát szülte. A tévéadaptáció rendezője és egyben forgatókönyvírója, Várkonyi Gábor szabadon, inkább a lényeget megragadó módon fogalmazta át képernyőre a művet. S a sikerben olyan segítőtársai voltak, mint az Örkény alakját nagyszerűen megformáló Szilágyi Tibor, s a Déryt megjelenítő Némethy Ferenc. B. S. E. SZÍNHÁZ, mozi 1980. február 12-én, kedden délután 15.00 órakor Szarvason: HAMPIP, CSIKÓ ÉS A TÖBBIEK * * * Békési Bástya: 4 órakor: Ko- csubej, 6 és 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A dervis lerombolja Párizst, 4, 6 és 8 órakor: A madarak is, a méhek is . . . Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A vad hattyúk, fél 8 órakor: A nagy halhé. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Hüvelyk Matyi, fél 8 órakor: Holttest a Temzéből. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Az asszony, aki énekei, 7 órakor: Az ártatlan. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A fekete fülű fehér Bim I., n„ fél 8 órakor: Bizalmi állásban. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I„ H. rész, 22 órakor: Dráma a vadászaton.
