Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1980. február 12., kedd Közéletünk hírei Leonyid Alekszandrovics Boriszovnak, a moszkvai pártbizottság titkárának ve­zetésével hétfőn Budapestre érkezett a moszkvai pártbi­zottság delegációja. A kül­döttség — az MSZMP bu­dapesti bizottságának meg­hívására — részt vesz a fő­város felszabadulásának 35. évfordulóját köszöntő ün­nepségeken. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Mol­nár Endre, a budapesti pártbizottság titkára fogad­ta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Magyar-román színházi kapcsolatok A román lapok elismerő hangon számolnak be a ma­gyar—román színházi kap­csolatok fejlődéséről a Rad­nóti Színpad bukaresti és a kolozsvári Állami Magyar Színház magyarországi ven­dégjátéka kapcsán. A Radnóti Színpad először szerepelt a román főváros­ban, s a kritikák kiemelik: olyan társulatot ismertünk meg, amelyet bármikor öröm­mel és szívesen látunk vi­szont. Nem csalódtunk vá­rakozásainkban, mind a négy előadás kiemelkedő, felejthe­tetlen művészi teljesítmény volt, amelyet méltán illetett percekig tartó vastaps. A központi román lapok a kolozsvári Állami Magyar Színház budapesti és szegedi vendégszerepléséről a nagy siker jegyében számolnak be. A Contemporanul című heti­lap szintén elismeréssel ír a kolozsvári színészek vendég­játékáról. Csodálkozva állják körül a kis óvodások a régi traktort Szeghalom főutcáján. Nekik csak a hatalmas Rábák az igazi traktorok, s el sem tudják képzelni, hogy nem is olyan ré­gen még ezekkel a gépekkel művelték meg földjeiket a gaz­daságok Fotó: Veress Erzsi Népfrontvezetfik tanfolyama Gyopároson A HNF Békés megyei tit­kársága kétnapos tanfolya­mot szervez a városi, nagy­községi, községi és városkör­zeti népfronttestületek, vala­mint a tanyai HNF-bizottsá- gok, -csoportok vezetőinek Gyopároson, a Dunai Vasmű üdülőjében. Február 14-én délelőtt 10 órától a megnyi­tó után S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára A népfrontmozgalom 1980. évi feladatai címmel tart előadást. Délután fél 2- től dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előké­szítésének helyzetéről és tennivalóiról tájékoztatja a tanfolyam részvevőit. Ezt követően csoportos konzultá­ció és filmvetítés szerepel a programban. Másnap reggel 8 órakor kerül sor arra az előadásra, amelyen Gál Gyula, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának munka társa a pártnak a szo­cializmus építésében és a népfrontmozgalom irányítá­sában betöltött szerepéről beszél. Ugyancsak délelőtt hangzik el egy külpolitikai tájékoztató, majd Szikszai Ferenc, a HNF megyei tit­kára értékeli a népfrontve­zetők részére szervezett tan­folyam tapasztalatait. Friss diplomás gyógyszerészeket köszöntöttek Az elmúlt hét hétfőjétől csütörtökig vizsgáztak a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti ka­rán Békés megyéből 14-en. Közülük heten ösztöndíjjal, egy gyógyszerészpályázattal került a megye gyógyszerel­látási hálózatába. Tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsa­bán, a megyei gyógyszertári központban a megyébe ér­kezett — sikerrel vizsgázott — fiatalokat köszöntötte dr. Palovits Gyula igazgató, va­lamint a párt-, a szakszerve­zet és a KISZ-szervezet kép­viselői. A végzősök Szeg­halmon, Kondoroson, Füzes­gyarmaton, Dobozon, Mező- kovácsházán és Endrődön helyezkednek el. Az utóbbi évek folyamatos káderután­pótlásának köszönhető, hogy a megye 70 gyógyszertárában képzett gyógyszerészek áll­nak az egészségvédelem szol­gálatában. örvendetes jelenség az is, hogy minden évben avatnak a megyéből gyógyszerész­doktorokat. Ezekben a na­pokban avatták dr. Bácskai Tamást gyógyszerészdoktor­rá, akinek bizonyítványán ez áll: summa cum laude. A gyógyszertári központ igaz­gatója köszöntőjében hoz­zátette, hogy minden fiatal részt vehet tudományos mun­kákban, és számítanak rá­juk a községekben a társa­dalmi életben is. Borverseny Gyulán Gyula környéke nem tarto­zik a történelmi hírnevet kivívott bortermelő vidékek közé, ám néhány kerttulaj- donos már régóta foglalko­zik szőlőtermesztéssel és be­bizonyították, hogy odaadás­sal, lelkiismeretes munká­val még a kedvezőtlen adottságú földeken is lehet jó szőlőt előállítani. Halló! Készülékalj, készülékház, automata billentyű, számtár­csa, csengőszabályozó, kézibeszélőnyél, hallgatófedél, mik­rofonfedél, kézibeszélő-zsinór, készülékzsinór, falicsatla­kozó (felső rész). Ez nem rejtvény, de azért közvéleményt kutattam: s akadtak jó néhányan, akik (kitalálták, mit takar e foga­lomsor. Nos, akinek e ál tételről mégsem jut eszébe sem­mi, lapozza fel fiz új telefonkönyv 49. oldalát. Itt a „gyen­gébbek” kedvéért egy fotó is látható a megfejtendő mű­szerről. Most már csak az izgat, hogyan hasznosítsam az imént tanultakat. Például megkérhetem testes (kollégámat: légy szives, ne gubancold össze a kézibeszélő-zsinórt! Vagy: add ide a kézibeszélőnyelet, s forgasd meg a számtárcsát. Esetleg megmagyarázom apró gyermekemnek, hogy mi­ért nem szabad piszkálnia az öt ujja] rendelkező testré­szével a falicsatlakozó (felső részt). Ha netán beszélni akar, akkor a mikrofonfedél felé adjon /ki hangokat a hang­képző szervével. Ha pedig hallani szeretne, akkor a hall­gatófedelet illessze a páros hallószerve egyikének külső járatához. —jávor— MHHMHMUMtMMtMtMMMtMnMMMHMMMMHHt Újabb filmsorozatok, tv-filmek a képernyőn Három újabb filmsorozat kezdődik e hónapban a tele­vízióban. Az idősebb korosz­tálynak Jean Gabinnel kap­csolatos emlékeit eleveníti fel a nagy francia színész életművének jelentősebb filmjeit bemutató sorozat. Az első programot, a Szajna- parti szerelem című filmet február 17-én mutatja be a tv. A következő hetekben a Mulató a Montmartre-on, A nagy ábránd, A nagy csalá­dok, A szerelem kikötője, az Átkelés Párizson, az Al­világi melódiák című alkotá­sokat tekinthetik meg a né­zők. Február 19-től kedd estén­ként a Napóleon és a szere­lem című angol tv-filmso- rozatot láthatják a képer­nyőn. A kilencrészes alkotás ifjú korától a száműzetésig követi nyomon a császár magánkalandjait. A címsze­repet Jan Holm alakítja — magyar hangja Lukács Sán­dor. Húsz héten át — február 27-től szerdán esténként — sugározza a televízió a Hat év történelem című szovjet— amerikai dokumentumfilm­sorozatot. Az alkotás — amely a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, az Néhány szőlőtermelő már régen összefogott, hogy egy­mást segítsék, támogassák a minél jobb eredmények el­érésében. Több mint egy év­tizede már, hogy ilyenkor, amikor már lefejtik a bort, szakmai zsűri elé viszik ter­mésüket, hogy meghallgas­sák miként vélekednek ar­ról. Az idén immár 11. alka­lommal rendezik meg a gyulai borok versenyét. A termelési kedv növekedését jelzi, hogy soha nem hoztak még ennyi mintát, mint ez­úttal a művelődési házban megrendezett versenyre. A zsűri alaposan megvizsgálta és osztályozta a beérkező borokat, és ennek alapján hozta meg döntését. A fehér borok között a legjobb volt NDK-ban és az NSZK-ban is nagy sikert aratott már — a második világháború keleti frontjának eddigi leg­teljesebb bemutatása filmen Az alkotók feldolgozták benne a szovjet filmarchí­vumok, s a korabeli német filmhíradók anyagát is. Két magyar mű televíziós feldolgozása is képernyőre kerül a következő hetekben Krúdy Gyula: Bolondok kál­váriája című regényéből Bessenyei Ferenc, Garas De­zső, Kozák András, Gobbi Hilda és Szirtes Ági fősze­replésével készült tv-film. A századeleji történet hősei a régi Pest jellegzetes alakjai, akik komikus és tragikus helyzetekben keresik az „iga­zi” nőt, az „igazi” élet lehe­tőségét. Március végén ismerked­hetnek meg a nézők Mik­száth Kálmán Sipsirica cí­mű művének televíziós fel­dolgozásával. A romantikus történet a kezdeti anekdoti- kus elbeszélésmód után ke­mény társadalomkritikába torkollik. A Katkics Ilona rendezte alkotás főbb sze­repeit Pécsi Ildikó, Őze La­jos, Sinkovits Imre, Horkai János alakítja. idős és ifjú Hrabovszki Györgyé és Kalmár Józsefé. A vörös borok kategóriájá­ban a pálma Kalmár Józsefé lett, akinek bora első és harmadik helyet szerzett. Második helyre Kiss Berta­lan került. A gyümölcsbo­roknál Vas János, Pénzes Sándor és Török Bálint volt a sorrend. A desszertborok­nál Pénzes Sándor „tarolt”, aki mind a három díjat megszerezte. A versenyen első ízben vettek részt szekszárdi sző­lészek is, és az estet színesí­tette a művelődési ház cite- razenekarának muzsikája. Képünkön a zsűri gyertya­fénynél vizsgálja a borok színét. Kép, szöveg: Béla Ottó Gyümölcsöző magyar—szovjet mezőgazdasági együttműködés Ö z idén lépett ötödik évébe két hosszú tá­vú egyezmény, amely a magyar és a szovjet me­zőgazdaság együttműködését szabályozza. Mellettük még további két megállapodás ve­zérli a közös programokat, amelyekét továbbiak — pél­dául a minisztériumok és a vállalatok, gazdaságok szer­ződéses munkakapcsolatai — egészítenek ki, túl a KGST- ben amúgy is élénk és mind ■ teljesebbé váló közös tevé­kenységen. A magyar és a szovjet me­zőgazdák, tudósok és a me­zőgazdasági területek más szakértőinek együttműködé­se jól segíti — mintegy ki­egészíti azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket a két ba­ráti országban tesznek a ho­zamok növelésére, a lakos­sági ellátás javítására. Hasz­nuk abban van, hogy az egyszerű árucserén túlnövő kooperációk és szakosítások a legkülönbözőbb területeken kölcsönös előnyökkel járó munkamegosztást tesznek le­hetővé. A gépi és a növény- termesztési technológiák ki­dolgozásánál, valamint a tu­dományos munkában — egy- egy részterületen vagy akár átfogó témakörökben is — megelőzik a párhuzamos fej­lesztéseket, kölcsönösen te­hermentesítve a magyar, il­letve a szovjet partnereket. Az együttműködés, amely­nek alapjait az 1949-ben alá­írt tudományos-műszaki megállapodás vetette meg, s amelyet 1973-ban a magyar —szovjet gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési kormányközi bizott­ság megalakítása tett teljes­sé, sokféle módon járult hozzá a magyar mezőgazda- sági termelés fellendülésé­hez. Volt olyan év — az 1970-es — amikor a hazai gabonatermő-terület 80 szá­zalékán a világhírű szovjet Bezosztája fajtát termesztet­ték, s ugyanilyen arányban vették igénybe a szovjet nap­raforgó- és rizsfajtákat, ame­lyek azóta is meghatározói a magyar üzemek termelési szerkezetének. Az állatte­nyésztésben ismertté váltak a gyapjúhozamokat egy ki­lóval fokozó szovjet juhfaj- ták, s a kiváló genetikai képes­ségekkel rendelkező, a ha­zai sertésállománynak jelen­leg 10 százalékát kitevő észt­lapály fajta. Meghatározó szerepük van a növényter­mesztésben a szovjet gépek­nek; az elmúlt időszakban évente mintegy 4 ezer trak­tort, 6 ezer munkagépet, az összes beszerzés közel felét vásároltuk meg a Szovjet­unióból. A magyar vállalatok az exportált friss és tartósított zöldség és gyümölcs csak­nem 50 százalékát a Szov­jetunióba szállítják. Az 1960- as évi 29 ezer tonnás zöld­ség-, gyümöcskivitel 1965-re 84 ezer tonnára nőtt, újab­ban pedig eléri a 220—240 ezer tonnát. A Szovjetunió mezőgazdaságában széles körben elterjedtek, közis­mertek a magyar gyártmá­nyú csávázógépek, zöldbor- sóbetakarítö-gépek, barom­fitartó berendezések, s szov­jet dokumentáció alapján előállított gyümölcs- és sző­lőpermetező gépek. Általá­ban: a mezőgazdaságot érin­tő külkereskedelmi forga­lomra az a jellemző, hogy a magyar vásárlásokban a fő helyet a gépek, berende­zések foglalják el, az eladá­sokban viszont a gabonának, a húsnak és a kertészeti ter­mékeknek van a legnagyobb szerepe. A hazai gazdaságok ké­miai ellátását segíti, hogy a foszfor műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyag 80—90 százalékát, a fontos kálium­készítményeknek pedig mint­egy 65 százalékát a szovjet külkereskedelem szállítja. Az ágazat területéről 1952 —1979. között 760 ösztöndí­jas került a Szovjetunióba, közülük hazatérve 450-en a mezőgazdaságban, 170-en pe­dig az élelmiszeriparban he­lyezkedtek el. A tudományos együttmű­ködés nagy számú eredmé­nye ma már a gyakorlatban gyümölcsözik; új gépek, technológiák és állat- vala­mint növényfajták formájá­ban. Az 1975-ben aláírt vető­mag-, szőlő- és gyümölcssza- porítóanyag-termelési szer­ződés folyamatosan biztosít­ja a szaporítóanyagok cseré­jét. A magyar szállítók az­óta évi átlagban kétezer ton­na hibrid kukoricát, 3-4 mil­lió szőlőoltványt, félmillió gyümölcsfaoltványt és gaz­dasági növény vetőmagját exportálják. A szovjet part­nerek egyebek között 150 ezer tonna úgynevezett elit gabonavetőmaggal látják el a magyar termelőket. Az öt éve aláírt zöldség-, gyü­mölcs-, szőlő-, borszállítási egyezmény alapján évente mintegy 200 ezer tonna zöld­ségkonzervet, közel 300 ezer tonna friss gyümölcsöt — fő­leg almát —, továbbá palac­kozott és hordós bort vásá­rol a Szovjetunió, amely biz­tos felvevőpiaca ezeknek a cikkeknek. Az egyes nyers­anyagok kölcsönös szállításá­ról 1978-ban aláírt egyez­mény keretében az egyéb­ként csak tőkés devizáért be­szerezhető cikkek egész so­rát, például olajat és nehéz­ipari alapanyagokat szállít a Szovjetunió, értékes termé­nyek, élelmiszerek ellenében. Ugyanabban az évben ba­romfitenyésztési szerződés jött létre. A Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát ennek keretében 80 millió rubel ér­tékben nagyüzemi baromfi- telepeket szállít a Szovjet­uniónak. z egyéb megállapodá­sok is előreviszik az élelmiszer-termelés fejlesztését mindkét ország­ban. A minisztériumok éven­te felülvizsgálják a közös programokat, különös tekin­tettel a következő évek együttes teendőire. Egyetemisták és főiskolások népművelési gyakorlaton Hétfőtől harminchárom Bács, Békés és Csongrád megyei községben tíz napon át folytat népművelési gya­korlatot 5 szegedi, illetve kecskeméti egyetem és főis­kola több mint 100 hallgató­ja. Olyan orvostanhallgatók, bölcsészek, tanárképzősök, különféle műszaki és agrár­képzésben részesülő fiatalok utaznak a falvakba, akik fa­kultatív tárgyként év közben is foglalkoznak a népműve­léssel. A szegedi József At­tila Tudományegyetemen működő egyetemközi szerve­zési bizottság irányításával kezdődött gyakorlaton a hallgatók a népművelés le­hetőségeinek tanulmányo­zása mellett aktívan bekap­csolódnak a falvak közéleté­be, elsősorban a helyi KISZ- szervezetek és ifjúsági klu­bok munkájába. Emellett jogi, egészségügyi előadáso­kat tartanak, az orvostan­hallgatók segédkeznek a so­ron levő védőoltásoknál, az énekszakosok műsort adnak az öregek napközi otthonai­ban. A népművelési gyakorla­ton részt vevő hallgatók 10 nap múlva beszámolót ké­szítenek tapasztalataikról, a közművelődés javítását szol­gáló javaslataikról. Ezeket a dolgozatokat megküldik az őket vendégül látó községi tanácsoknak és a művelődést irányító országos és megyei szerveknek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom