Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

1980. február 10., vasárnap CBBZES Tűz az áruházban Földszint és négy emelet — Lotz Ireskéi Hazánkban a legrégibb és bosszú ideig a legnagyobb áruház a Párizsi Nagy Aru­ház volt. Alapítása a múlt századra nyú­lik vissza. A pesti Rákóczi utat még Ke­repesi útnak hívták, metró és autóbuszok helyett döcögő lóvasúti kocsik szállították az utasokat, amikor a mai Klauzál utca sarkán egy négyemeletes bérházban Gold­berger S. J. bazárt nyitott. (Ott, ahol a mai Otthon Áruház áll.) Az üzletet gyors iramban fejlesztette, családi részvénytár­sasággá alakította át; kibérelte a ház egész földszintjét, első emeletét, pincéjét, udvarát, sőt még a szomszédos bérház földszintjét is, és mindezt berendezte áru­sításra. Az udvar fölé üvegtetőt emelte­tett, és nagy betűkkel kiírta a cég új ne­vét: „Grand Magasin de Paris — Párisi Nagy Aruház”. Az áruháznak volt cipő-, kalap-, kesz­tyű-, függöny-, szőnyeg-, vad-, edény-, ruha-, bútor-, fegyver- stb. osztálya, sőt tűzijátékokat is árult. 1903-ban 148 alkal­mazottal dolgozott. A mai Otthon Aruház a Rákóczi úton 1903. augusztus 24-én este 7 órakor bekapcsolták a ki­rakatvilágítást, s ekkor a helytelen szigetelés miatt ki­pattant szikra felgyújtotta az áruházat. A tűz villám­gyorsasággal terjedt. Az áruház falépcsői, a minden kis zugot eltorlaszoló áruk gyorsan lángra lobbantak, sőt, hamarosan átterjedt a tűz a szomszédos bérházban levő részlegre is. A tűz elől az áruház al­kalmazottai és vevői ideje­korán kimenekültek. De a ház egyetlen kijárata, kapu- alja, amelyet ugyanis tele­zsúfoltak kirakatokkal, a tűz következtében elzárult, s az emeletek lakói nem tud­tak kijutni rajta. A nagy létszámmal kivo­nult tűzoltóság a ház mel­lett ponyvákat feszített ki, hogy a lakók abba ugorva meneküljenek meg a tűz- haláltól. Sokan azonban rosszul ugrottak, és a pony­va helyett a földre zuhanva, szörnyet haltak. A ponyvát elérők közül is sokan szen­vedtek törést, rándulást, összesen tizenhármán hal­tak meg. A szomszédos ház földszintje és első emelete is kiégett, de a tűz szeren­csére nem terjedt tovább. A tulajdonos új helyet ke­resett áruházának, és meg­vásárolta az Andrássy (ma Népköztársaság) út 29. szá­mú épületet. Ez Petschauer Gusztáv építész tervezte ne- oreneszánsz stílusban a Te­rézvárosi Kaszinó részére. Goldberger Sziklai Zsig- mond építészt bízta meg az átépítéssel. Sziklai elkészítette a ter­veket, és a munkát 1909 májusában elkezdte. Kide­rült azonban, hogy a ház alapozása gyenge, nem bírja el az átalakítást, olcsóbb lenne a teljesen új építkezés. Így is történt, és 1910 kará­csonyára készen állt az öt­emeletes, modem áruház, amelyben a földszint és a négy emelet egy középen üveggel fedett udvar köré csoportosul. Efelett van az ötödik emelet, ahol az iro­dahelyiségek, csomagoló és egy fényképész-műterem ka­pott helyet. A svéd gránit­ból készült bejárati homlok­zat modem diadalkapufélét mutat. Az épület másutt szép lenne, de itt, ezen a helyen elhibázott. A Népköztársa­ság útjának egyik szépsége abban rejlik, hogy mindkét oldalon egységes stílusú há­zak övezik. Ezt a harmóniát egyetlen épület rontja, az áruházé. Sziklai szerencsére nem bontotta le a kaszinó egész épületét, hanem a hátsó, Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai részt a reneszánsz homlokzattal meghagyta. Itt található a Lotz Károly ál­tal festett freskókkal díszí­tett gyönyörű díszterem, össze van kötve az áruház­zal, különböző kiállításokat, vásárokat rendeznek benne. Aki a Népköztársaság útján jár, feltétlenül nézze meg a Lotz-termet, és benne a mű­vész 1885-ben készült fest­ményeit. Az építkezés 1910 karácso­nyára fejeződött be, s az áruház új helyén 1911 már­ciusában nyílt meg. A fő­város egyik nevezetessége lett. Nemscák a budapestiek vásároltak sokat benne, ha­nem a Pestre jövő vidékiek túlnyomó része is felkereste. A virágzás fő oka az ügyes vezetés és a jó reklám. Ol­csó áraival a nagy forga­lom, kicsi haszon elvét va­lósította meg. Egyik külön­legessége a 96 filléres egy­ségár. Jóformán minden osztályán árultak ilyen árú csomagokat, ennyiért lehe­tett kapni például egy pár műselyem harisnyát, női nadrágot, 17 méter hosszú szárítókötelet, 6 zsebkendőt, 6 poharat, 3 és fél kg ba­bot ... és a büfében egy ká­vét habbal és brióssal. A Goldberger Rt. azon­ban hasznát máképp is fo­kozta, alkalmazottjainak a szokásosnál nagyobb kizsák­mányolásával. Fizetésük a lehető legkisebb volt, és be­lépésükkor nyilatkozatot kel­lett aláírni, hogy bármikor elbocsáthatók, felmondási időre nem tarthatnak igényt. Az épület Budapest ostro­ma alatt aránylag kisebb sé­rüléseket szenvedett, de csak sokára hozták rendbe. Éve­kig az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat használta rak­tárnak, és csak hosszú idő elteltével lett ismét áruház, Divatcsarnok néven. Vértesy Miklós A Divatcsarnok a Népköztársaság útján (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) Tudomány — technika Szauna — télen Filatéliai hírek Január 25-től február 3-ig In­dia fővárosában, Üj-Delhiben bélyeg-világkiállítást rendeztek INDIPEX *80 elnevezéssel. Az eseményen két magyar gyűjtő is részt vett anyagával. * * * Sopronban, a postásotthon­ban február 3-án délelőtt ren­dezték meg a helyi gyűjtők II. fórumát, amelyen a bélyeggyűj­téssel, a MABEOSZ munkájával, valamint a posta és a szövetség közötti kapcsolatról tartottak megbeszélést. * * * Február 28-án Nagytétényben, a művelődési otthonban a helyi bélyeggyűjtők köre árverést tart. * * * Felszabadulásunk 35. évfordu­lójának és az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére a különböző bélyeggyűjtőkörök sorra jelentkeznek kiállítások­kal. * * * A Győri Tanítóképző Főiskola szakköre február 10-től 20-ig rendez kiállítást a főiskolán. A honvédségi körök összefogásá­val a HM Dobó István köre feb­ruár 25-től március 1-ig tartja kiállítását. A Baranya megyei bélyegkiállítást március 24-én nyitják meg a pécsi helyőrsé­gi művelődési otthonban. Az’ április 7-ig nyitva tartó kiállí­táson alkalmi postahivatal mű­ködik, amely emlékbélyegzőt használ és emlékboritékot áru­sít. A Mátravidéki Fémművek bélyeggyűjtőköre „Felszabadu­lási bélyegbemutató” címmel április 3. és 6. között rendezi meg kiállítását a siroki műve­lődési otthonban. * * * Az idei országos ifjúsági bé­lyegkiállítást Dunaújvárosban rendezik meg. Az április 4-én nyíló kiállításra a Vigadó tér­ről hajó indul a helyszínre. A részvételi díj ebéddel együtt 70 forint, amelyre a MABEOSZ szervezési osztályán és az ille­tékes területi irodákban lehet jelentkezni március 15-ig. * * * A május 6-a és 14-e között rendezendő londoni bélyeg-vi­lágkiállításra a MABEOSZ az IBUSZ-on keresztül 5 napos utat szervez. A részvételi díj kb. 8 ezer forint (repülővel, fél­penzió, „B” kategóriás szállo­da). * * * Oj szolgáltatást, a vidéki gyűjtők jobb ellátása érdekében a területi irodákat a MABEOSZ egyhónapi időtartamra gyors csereanyagokkal látja el. Így a kisebb körök, kisvárosok, fal­vak gyűjtői is a tényleges for­galmi áron juthatnak a bélye­gekhez. SportolóK — szauna után Világszerte tért hódít a szatma, amelynek lényege a forró gőzfürdő és a hideg­vizes lehűtés. A köztudatban a szauna fogalma összefonó­dott Finnországgal. Ez igaz is, de már a finnek előtt is­merték az ókori népek is a szaunát, sőt az aztékok, az amerikai indiánok és még az eszkimók is használták. A középkori Görögországban és Rómában is maradt fenn egy-egy változata, de a vi­kingektől kezdve egészen a régi szlávokig kedvelték ezt a fürdőzést. A modem szaunázás vitára legtöbb okot adó része, a be­fejező szakasz, a lehűtés. Sok helyen a gőzből kifutnak a hóba hemperegni, hógolyóz­ni, vagy a jég között úsz­kálni. A finnek leggyakrab­ban például egy közeli tóba ugranak, esetleg úgy, hogy előbb léket vágnak. Sokan felteszik a kérdést: nem ká- ros-e ez a szervezetre? A sportorvosak szerint nem, megfelelő edzéssel minden ártalom nélkül számlázha­tunk. Felesleges az aggoda­lom, a szaunától nem kell félni. A félelem legfőbb oka, hogy a közhiedelem szerint (MTI Külföldi Képszolgálat) a szaunázónak felhevülten kell a hideg vízbe ugrania, vagy a hóban hemperegnie. Valójában pedig nem felhe- vült, hanem megizzadt a szaunázó, és ez merőben kü­lönböző dolog. Orvosilag bi­zonyított, hogy a szauna ki­váló gyógyszere a reumának, jó hatású a neurózisok va­lamennyi válfajára, a magas vérnyomásra, az érbetegsé­gekre, és használható álmat­lanság ellen. És természete­sen véd minden meghűléses betegséggel szemben, de csak kellő edzés után. A szalma világméretű el­terjedésében a sport játszot­ta a főszerepet. A stockhol­mi olimpián a finnek már használták a szaunát. A ké­sőbbi olimpiákon már má­sok is kipróbálták a finn für­dőt. A világ egyik legna­gyobb futótehetsége és rend­szeres szaunázója, Nurmi mondta: „A kimerítő küzde­lem után fájdalmasan meg­keményedett izmaimat a szaunázás azonnal rendbe­hozta, és feloldotta az eset­leges depressziót. Csodálatos újjászületés megy végbe a forró deszkákon.” Üj tüzelőanyag: a carbogel Porrá tört szénből, kevés víz és speciális szerves kötő­anyagok hozzáadásával, kocsonyás halmazállapotú új tüzelő­anyag keletkezik, amellyel helyettesíthető a kőolaj. Leg­alábbis ezt állítják a svéd AB Scaniainwentor cég kutatói, akik szerint ez az új tüzelőanyag nem drágább, mint a kő­olaj, és kisebb módosítások után mindenfajta olyan kazán­ban és fűtőberendezésben alkalmazható, amelyek folyékony tüzelőanyaggal működnek. Autó — motor Ki nem alkalmas autóvezetésre? A közlekedés hajmeresztő mutatványokat produkáló ámökfutói és a legmegdöb­bentőbb elemi hibákat elkö­vető analfabétái egyaránt megtalálhatók az utakon: ve­szélyeztetik önmaguk és má­sak életét. Vitathatatlanul bebizonyosodott, hogy nem szabad mindenkit a kor­mánykerék mögé engedni. Hosszú ideig csupán a nyil­vánvaló kizáró okok — vi- lágtalanság, elmebetegség, súlyos testi fogyatékosságok, nagymértékű gyógyszerfo­gyasztás, váratlan rosszullé- tekkel járó betegségek, idült alkoholizmus — tarthattak távol valakit az autóvezetés­től, egyébként, ha győzte pénzzel és türelemmel, akár élete végéig kísérleteket te­hetett a jogosítvány meg­szerzésére. Mivel ilyen fon­tos kérdést nem lehetett ki­zárólag az egyének önkriti­kájára bízni, valami módon meg kellett gátolni, hogy a járművezetésre kifejezetten alkalmatlan emberek kijus­sanak az utakra. Ma már előzetes alkalmassági vizsgá­latokkal igyekeznek kiszűrni azokat, akik veszélyeztethe­tik a közlekedés biztonságát. Mintegy másfél esztendő óta előzetes alkalmassági vizsgálatokon esnek át mind­azok, akik 55. életévüket már betöltötték, amikor ve­zetői engedély megszerzését határozzák el. Ugyanígy megvizsgálják a túl fiatal — a 18. évet még el nem ért — jelentkezőket is. Kötelező a vizsgálat a hivatásos veze­tőknek, valamint azoknak is, akik már ötször buktak meg járművezetési gyakorlatból (az elméleti anyagból való bukások nem járnak ilyen következménnyel). Más esetekben is el kell végezni a járművezetésre va­ló alkalmasság vizsgálatát (ez főként a már régebben jogosítvánnyal rendelkezők­re vonatkozik). Ilyen rendkí­vüli ellenőrzést kezdemé­nyezhet a rendőrség, az egészségügyi szervek, a mun­káltató és végül akár maga a gépjárművezető is. Kizáró ok lehet az elégtelen észlelé­si teljesítmény, a helytelen távolság- és sebességbecslés, a hiányos döntési képessé, valamint a szorongásos, pá­nikos reakció vagy a közös­ségellenes beállítottság, eset­leg indulati labilitásból kö­vetkező szélsőséges magatar­tás. Megvan tehát a lehető­ség a volán mögött ülő ideg­betegek, pszichopaták kiszű­résére. Eléggé problematikus az 55. életévüket betöltöttekkel kapcsolatos helyzet, annak ellenére, hogy közülük már egyre kevesebben akarnak jogosítványt szerezni. Idő­sebb korban általában ne­hezebbé válik a gépjármű- vezetéshez szükséges készsé­gek elsajátítása. Viszont az idősebbek ugyanannyi idő alatt akarják megtanulni a gépkocsivezetést, mint a fia­talabbak, ami csak ritkán si­kerül nékik. Nem szégyen és nem is ritka, hogy az idő­sebbek — természetesen a vezetésre való alkalmasság minősítésének birtokában — 80—90 órát is vesznek, míg sikeresen levizsgáznak. Az olyanok viszont ma már nem kerülhetnek gépjárműveze­tői tanfolyamra, akiknek az­előtt 150—200 órai gyakorlás is kevés lett volna a vizsga letételéhez. Az alkalmasságvizsgálaton és általában a gépkocsiveze­téssel kapcsolatos vizsgán nem az ügyetlen gépjármű­vezető-jelöltet kell kiszűrni, hanem az alkalmatlant. Van olyan vezető, aki a közleke­dési szabályokkal tisztában van, óvatosan és szabálysze­rűen vezet, de egyes techni­kai feladatokat nem tud tö­kéletesen megoldani (például szűk helyen nem képes par­kolni). Az ilyen vezetőnél le­het szó ügyetlenségről, de nem alkalmatlanságról. Ma már egyébként a gyakorlati vizsgáztatók is valamivel el­nézőbbek az ügyetlenekkel szemben. így azután, ha az ötödik próbálkozás is siker­telen, igazán jogos az alkal­masságvizsgálat elrendelése. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom