Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
IgHSTPEEW. 1980. február 8., péntek Zárszámadásokról jelentjük: Nagyszénás, Október 6. Isz: Takarékos gazdálkodás - emelkedő hozamok Figyelemre méltó adatokat közölt Hegedűs Béla a minap a tsz zárszámadó közgyűlésén, ahol a csaknem 800 jelenlevő között volt dr. Garamvölgyi Károly, oktatásügyi miniszterhelyettes és Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára. A párt 1978. márciusi határozatának megfelelően szervezték a munkát, formálták a termelésszerkezetet. Takarékos költséggazdálkodást írtak elő 1979-re, ami itt egyértelműen azt jelentette: az 1978. évi termelési szintet úgy kell túlteljesíteni, hogy közben a költségek csökkenjenek. Ez a vállalkozás sikerrel járt. A megfontolt intézkedések következetes végrehajtása, az önálló ágazaton belül folyó fegyelmezett munka számokban is mérhető fejlődést hozott. Ezek alapján jelentette ki a tsz elnöke, hogy a termelőszövetkezet 1979-ben igen eredményes évet zárt. A 270,4 millió forint termelési érték 37,2 millió forint mérlegeredményt hozott. Nőtt a szövetkezet bruttó eredménye, fejlesztési és részesedési alapja is. Az egy dolgozó tagra jutó évi kereset 44 ezer 316 forint. A jó munka eredményeként 15 napi keresetnek megfelelő kiegészítő részesedést fizettek! Íme, néhány kiemelkedő hozam: kukoricát 3 ezer 464 hektáron termeltek, s ebből 1300 hektár 9,65 tonna átlagtermést adott. Ezen belül egy 600 hektáros tömb 10 tonnánál is többet termett átlagosan. Nagyon lényeges, hogy 100 kiló kukoricát 4,8 kiló műtrágya hatóanyaggal produkáltak. Ugyanez a szám a cukorrépa esetében 1,2 kiló. Hosszú évek óta először sikeres ágazat a kertészet. Paradicsomból hektáronként 100 tonnát termeltek. Paprikából 35 tonna, zöldbabból 7 tonna terméseredményt értek el. Az ágazat egy hektárra jutó nyeresége 40 ezer forint. Ugyanez a szám a zöldpaprika esetében 100 ezer forint. Beigazolódott, hogy Nagyszénáson is érdemes konzervgyári zöldséget termeszteni, illetve a lakosság ellátására vagy pedig exportra zöldárut adni. A különböző ágazatok: a növénytermesztés 7, az állattenyésztés 19 százalékkal adott több árut, mint 1978- ban. A többi ágazatban a Kétegyházi Béke Tsz: termelési érték egy év alatt megkétszereződött. Óriási eredmények ezek, melyek jól tükrözik a vezetés magas színvonalát és a tagság szorgalmas munkáját. Valaki meg is jegyezte a vendégek közt: a szénási tsz-ek egyesülése óta eltelt öt esztendőben beért a szövetkezet vezetése. Ez a tsz alkalmas a még nagyobb feladatok megoldására is. D. K. II jövőben többet kell tenni Szerdán tartotta közgyűlését Kétegyházán a, művelődési házban a helyi Béke Termelőszövetkezet. Egy hónappal ezelőtt még úgy látszott, hogy a rendkívül nehéz és szeszélyes időjárás ellenére 3 millió forinttal zárják a gazdasági évet. A közgyűlésen kiderült, hogy ninps nyereség, mert az elmúlt évben a forgóalap 3 millió forinttal csökkent, és ez elvitte a remélt nyereséget. Mindenesetre — és már ez is eredmény — nem lettek mérleg- és alaphiányosak. Ezzel kezdte beszámolóját Krisán György, a termelőszövetkezet elnöke. Részletesen elemezte a két főágazat elmúlt évi termelési és pénzügyi eredményeit. A növénytermesztésben nem tudták teljesíteni a tervet a belvíz, majd az ezt követő szárazság miatt, de az okok közé sorolták az emberi hozzáállás negatívumait, valamint a rendszeres számonkérés és ellenőrzés hiányát. Jelentős kiesés volt búzából, de hogy ezeken a földeken is lehet jó eredményt elérni, azt bizonyítja, hogy kukoricából viszont — a belvíz miatt kiesett 110 hektár ellenére — rekord- termést takarítottak be. A tervhez viszonyítva valamivel többet takarítottak be kenderből is, ami talán annak is köszönhető,1 hogy a szocialista brigádok és a termelőszövetkezet tagsága sok társadalmi munkát végzett a betakarítás idejében. Az állattenyésztésben túlteljesítették az árbevételt, viszont ilyen arányban növekednek a ráfordítás költségei is. A szarvasmarha-állomány fertőzöttsége miatt nem sikerült teljesíteni a tejtermelés tervét sem. A mostoha körülményekkel magyarázta, hogy itt magas volt az elhullás, csaknem 30 százalékos. Bár kicserélték két évvel ezelőtt a kocaállományt, és ez arra engedett következtetni, hogy javul az ágazat gazdaságossága, de nem sikerült biztosítani a hízóalapanyagot, még vásárolni is kellett. Alacsony az egy kocára jutó szaporulat, és itt is magas az elhullási arány. A szövetkezet nagy kiterjedésű réttel és legelővel rendelkezik. Ez indokolttá teszi a meglevő juhállomány fejlesztését. A juhágazat tavaly egymillió forint nyereséggel zárt, és mivel a tervekben szerepel a tehénállomány felszámolása, a szarvasmarhatelepet juhtenyésztésre szeretnék bevonni. Ez 2 ezer anyajuh számára lenne elegendő. Ez megtoldva a jelenlegi állománnyal, 3200 anyajuhot jelent, és ha sikerül kétévenként megvalósítani a háromszori ellést, csaknem 5 ezer hízóbárány értékesítésére nyílik lehetőség. B. O. Megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezetében, a füzes- gyarmati Vörös Csillag hatalmas műhelycsarnokában megkezdődött az erő- és munkagépek tavaszi felkészítése. A szövetkezetben jól felkészült szakembergárda — és néhány kivételtől eltekintve — megfelelő mennyiségű alkatrész áll rendelkezésre a javítás határidőre történő befejezéséhez Fotó: Béla Ottó Hz a jó, ha mindig jobb jön Az elmúlt évben, közvetlenül a szabályzómódosítások közzététele után a termelő üzemekben általános volt a pesszimista hangulat. Nem győzték bizonygatni, hogy az új rendszer szerint alig tudnak megélni, kevés lesz a nyereségük, nem marad pénz bérfejlesztésre. Ezért volt meglepő, amikor Kiszely Mihály, a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet elnökhelyettese kijelentette: a Szirénnek nagyon jó éve lesz az 1980-as! Imponáló volt az az optimizmus, de azért úgy tűnt, Sok az üresjárat, a szabálytalan gépkocsihasználat I közúti ellenőrzések tapasztalatai A KPM Autófelügyelete a mintegy 2 millió rendszámmal ellátott jármű igazgatási, hatósági eljárási feladatán túl több éves szünet után 1972-ben újból megkezdte, 1975. óta pedig fokozta a közúti közlekedés ellenőrzését. 1976—1979. között 134168 járművet ellenőriztek a közutakon, s több, mint ezer telephelyi vizsgálatot is tartottak. A tapasztalatokról Ágéi Vilmos, az autófelügyelet vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Az ellenőrzések azt jelzik, hogy a közületi járművek üzemeltetésében, különösen az utóbbi két évben, javult az állami fegyelem, az ellenőrzések során mintegy 12 és fél ezer esetben állapítottak meg valamilyen hibát, szabálytalanságot. A legtöbb hiányosság, főleg a tehergépjárműveknél, a menetlevelek helytelen, hiányos vezetéséből adódott. Sok volt a visz- szaélés. Az ellenőrzött személygépkocsik kilométerteljesítményének csaknem 3 százaléka magáncélokat szolgált, több, mint 4700 jármű szabálytalan, a rendeltetéstől eltérő használatát állapították meg. A tehergépkocsik- többsége a lehetséges terhelésnél rendszeresen jóval kevesebb árut fuvarozott, a közületek autóbuszainak férőhely-kihasználása is az országos átlag alatt van, s nem tartották kielégítőnek az ellenőrök a járművek műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát sem; 2250 kocsinál merült fel ilyen kifogás. Az észlelt szabálytalanságok miatt 1700 esetben csupán figyelmeztették a járművezetőket, az üzemben tartókat, de 8700 feljelentést is tettek ellenük. Az elmúlt öt évben mintegy 15 500 teherautóval gyarapodott a közúti közlekedés. A legjobb hatásfokkal a közhasználatú, valamint a szervezett fuvarozásba bevont teherautók dolgoznak. A kocsikihasználás a Volánvállalatoknál mutat évről évre javulást, a közületi járműveké romlott, különösen az üres kilométerek aránya növekedett indokolatlan mértékben. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közületek többsége nem sokat törődik a járművek jobb kihasználásával, nagyobb terhelésével, a fuvarfeladatok koncentrálásával. Az autófelügyelet az ellenőrzések összegezéseként megállapította, hogy a közületi személy- és áruszállítás a fuvarozásokat túlzottan nagy létszámmal és gépkocsiparkkal oldja meg. Az ellenőrzések arra is figyelmeztetnek, hogy sok jármű csak a közlekedési statisztikát növeli. A régi típusú, műszakilag elavult, csak jelentős többletmunkával és költséggel, gazdaságtalanul üzemeltethető járművek kihasználása minimális. Az ellenőrzések azt is jelzik, hogy a termelési és a szállítási feladatok jobb ösz- szehangolásával, az egyes közületek, ágazatok, minisztériumok közötti koordinációval, a fuvarozási szektorok közötti jobb munkamegosztással a járművek számának csökkentése mellett is növelhető lenne a teljesítmény, javulhatna az eszközkihasználás. Célszerű lenne például — az ésszerűség határáig — koncentrálni a közületi és a mezőgazdasági haszonjárműveket, s létrehozni összevont gépjármű- szaküzemeket, gépjárműtársulásokat. Reális számítás az is, hogy a gépjárművek jobb kihasználásával, helyes munkaügyi és pénzügyi szabályozással a következő években 20—30 ezer hivatásos gépkocsivezető munkája lenne felszabadítható. túlzott egy kicsit. Így csak most, az évkezdet után egy hónappal tértünk rá vissza, amikor már jobban látható, valóban olyan jó lesz-e az idei esztendő? Sikeres év A „szembesítésre” jó né- hányan összegyűltünk. Az asztal körül ült a szövetkezet egész vezérkara: Tari József né, a nemrég megválasztott új elnök, Kiszely Mihály elnökhelyettes, Ver- hás Mihály műszaki vezető és Barta Imre főkönyvelő. Közösen igyekeztünk megbeszélni, indokolt volt-e az elmúlt évi optimizmus? Ehhez először az elmúlt évi eredményeket vettük számba. Igazán nem panaszkodhatnak a Szirénnél, jó alapra építhetnek az idén. Árbevételük 217 millió forint volt, nyereségük 19 millió forint. Ezzel túlteljesítették az előirányzatot. Dinamikusan nőtt a tőkés export, 62,4 millió forintért szállítottak dollárért külföldre. Javult a hatékonyság, befejeződött a rekonstrukciós és termelést bővítő beruházás, egyszóval kedvező pozícióból vághattak az 1980-as évnek. Nyilvánvaló, hogy a lényeg az idén sem változik. Ugyanazt termelik, amit tavaly, csak éppen nem ugyanolyat. A piac igényeinek megfelelően új mintákkal, új fazonokkal jelentkeznek. Terveztek némi aránymódosítást is az értékesítésben. Belföldön talál majd vevőre a termelés 50 százaléka, tő- * kés exportra kerül 40 százalék, a többit a szocialista piacokon értékesítik. Ezek a számok azonban a szövetkezet teljes termelésére értendők, amibe a konfekción kívül gépi szövés, orsózás, játékkészítés és még jó néhány dolog beletartozik. Ha csak a legfontosabbat, a konfekciót nézzük, még kedvezőbb a kép. Az egymillió 200 ezer darab ingből és blúzból 800 ezer darab kerül határainkon kívülre, és valamennyi dollárért. A kép tehát világos, ha minden úgy lesz, mint ahogy tervezték, akkor tényleg fennállásuk egyik legjobb évét zárhatják december végén a Szirénben. Ahhoz azonban, hogy tényleg így legyen, nagyon sok feladatot kell még megoldani. Borítékban a minőség A legfontosabb talán az, hogy a fő bevételt jelentő konfekcióáruk megfelelő minőségben és határidőre elkészüljenek. Ennek érdekében új, minőségi munkára ösztönző bérezési rendszert is bevezettek a szövetkezetben. Ennek az a lényege, hogy lehetővé teszi a jó munkát végző dolgozók erkölcsi és anyagi elismerését, de lehetőséget ad a nem megfelelő munkát végző dolgozók büntetésére is. Mivel az ellenőrzés ideje és helye teljesen véletlenszerű, minden pillanatban vigyázni kell a minőségre. Azok a dolgozók, akik egyenletesen, átlagon felüli minőségű munkát végeznek, különféle kedvezményeket is kapnak. Magasabb kereseten és az erkölcsi elismerésen túl más munkahelyre is csak beleegyezésük után helyezhetők át, míg a gyengébb munkát végzők a termelés igényeinek megfelelően átcsoportosíthatók. Nemcsak a gép mellett dolgozók, hanem a termelésirányítók is érdekeltek a hozzájuk beosztottak teljesítményében. Ennek a bérezési formának az a kulcsa, hogy fizetésük erősen függ az általuk irányított dolgozók átlagkeresetétől így- tehát mindenki a zsebén keresztül is érzi, hogy milyen az általa végzett munka. > Bár a minőségi bérezéstől nagyon sokat várnak a Szirénben, önmagában ez még nem lenne elég. A sikerhez az is kell, hogy mindig legyen mit csinálniuk. A régebbi időkben ez sok gondot okozott. Nem azért, mert nem volt rendelésük, hanem amiatt, hogy a hazai alap- anyaggyártók nem szállítottak határidőre megfelelő választékban és minőségben. Ügy tűnik, az idei évben gyökeresen megváltozott a helyzet. Van alapanyaguk bőven, olyannyira, hogy — amire még sosem volt példa — a textilgyárak képviselői jöttek a Szirénhez ajánlgatni portékájukat. Sőt, arra is hajlandók, hogy a kért határidőre a kívánt mintaválasztékot a külföldi vevő igényeinek megfelelően elkészítsék. Ha ez a hajlandóságuk a jövőben is megmarad, akkor további komoly exportsikereket érhetnek majd el a szövetkezetiek. Azért persze most sem lehet panaszuk az exportra. Az évek óta tartó körültekintő piaci munkának már tavaly beért a gyümölcse, és az idén még többre számíthatnak. A közös piaci országokba szállítható kontingens 30 százalékát a Szirén adja, és van olyan ország — Anglia —, ahová csak a szarvasiak szállítanak Magyarországról. Divatirányítás a cél Ennek a piaci sikernek azonban ára is van. Rengeteg a kis tétel, a sokféle minta és fazon. Ez nagy követelményt ró dolgozókra és vezetőkre egyaránt. Ráadásul a világpiacon a támogatások megszűnésével csökkent a textilipari termékek exportára. A Szirénnél azonban választékbővítéssel sikerült elérni a tavalyi szintet. Bérmunkáknál viszont jelentős sikert könyvelhetnek el az ármunkában is. Nyolc, tizenegy százalékkal növelték az exportárakat és egész évre előre lekötötték az erre szánt kapacitást. A tőkés partnerekkel az év végéig abban is megállapodtak, hogy melyik napon jön a kamion az elkészült árukért. Ahogy tehát kinéznek a dolgok, úgy tűnik, nem volt túlzott a bizakodás az idei sikerekben. És hogy jövőre is hasonlóképpen legyen minden, már most megkezdték az előkészületeket. Nagy fába vágták a fejszéjüket: a divat követői helyett annak irányítóivá akarnak válni. Ezért együttműködésre lépnek a Magyar Divatintézettel, és bekapcsolódnak a nemzetközi divat kidolgozásába. Ez azzal az előnnyel járhat, hogy előre felkészülhetnek a változásokra, kínálatukkal a megrendelők igényei elé mehetnek. így akarják elérni azt, hogy az év végén megint azt mondhassák: „Jó évet zárunk, de egy még jobb következik majd!” Lányai László
