Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

1980. február 7., csütörtök Az OTP sajtótájékoztatója Napirenden az alumíniumipar idei tennivalói Van mit megőriznünk! A lakosság takarékbetét­állománya a múlt év végén megközelítette a 136 milli­árd forintot, a tartozás pe­dig meghaladta a 94 milli- árdot. Az elkészült 88 300 la­kás 90 százaléka az OTP közreműködésével épült. Több mint 410 000 átutalási betét tulajdonosának megbí­zásából 3(1 millió tételre 5 milliárd forintot fizettek ki. A takarékszövetkezetekkel együtt mintegy 900 ezer áru- vásárlási hitelt, 730 000 sze­mélyi kölcsönt és csaknem 130 000 mezőgazdasági ter­melői hitelt folyósítottak. Ez összességében azt jelenti, hogy tavaly átlagosan min­den második háztartásnak jutott valamilyen .célra rö­vid lejáratú kölcsön. Ezekkel az adatokkal szem­léltette egyebek között Szir­mai Jenő vezérigazgató szer­dai sajtótájékoztatóján, a MUOSZ-ban az Országos Ta­karékpénztár elmúlt évi te­vékenységét. A vezérigazgató az idei tervekről szólva elmondotta, hogy a központi célokkal Az árualapot megvizsgálva, a keresletet és a lehetőségeket fi­gyelembe véve a Belkereskedel­mi Minisztérium „felfrissítette” és — az OTP-vel és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — február 1-i hatállyal megha­tározta az áruvásárlási kölcsön- akcióban árusítható cikkek jegy­zékét és a hitelfeltételeket, ösz- szehangolva a rendelkezésre ál­ló hitel- és árulehetőségeket, az akció egyes feltételeit megszigo­rították, a cikklistát néhány termékkel — elsősorban azok­kal, amelyekből a készpénzes vásárlók igényeit sem tudják kielégíteni — szűkítették. A híradástechnikai cikkek kö­re nem változott: rádiók, mag­netofonok, lemezjátszók, zene­szekrények, elektroakusztikai berendezések, televíziók — szí­nes készülékek is — vehetők részletre. Eltérés viszont a korábbitól, hogy a Color Star színes tele­vízióért vásárláskor nem a ko­rábbi kedvezményes 10 százalék hanem — az általános feltételek­nek megfelelően — 30 százalék előleget kell fizetni. A konyha- és fürdőszoba-berendezésekből is mindaz kapható hitelre, ami eddig. A fűtőberendezések kö­zül viszont kikerült a hőtárolós villanykályha és a gáztüzelésű kazán. Ugyancsak teljes a köl- csönakció lakberendezési és fel- szerelési cikk listája: bútor, kép, festmény, szobor, kerámiatár­gyak és díszműáruk, belföldi lakásvilágítás! cikkek változat­lanul kaphatók. A járműjegyzék a kerékpárokkal, a kismotorok Február 3-án, vasárnap rendezték Szeghalmon a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Központban az E kategóriá­jú táncversenyt, amelyen úttörő és ifjúsági korosztály vett részt. Az érdeklődést bi­zonyítja, hogy 50 pár je­lentkezett és vett részt a versenyen Békéscsabáról, Békésről, Gyuláról, Gyomá- ról, Debrecenből, Szarvasról, Szentesről és természetesen a verseny szinhelyéről. Különösen a szeghalmi út­törőtáncosok szerepeltek jól, hiszen az első, a harmadik és az ötödik helyezést ők szerezték meg. Bartalus László és Ladányi Gabriella az első, Darida Tibor és összhangban a háztartások szerényebb fejlesztésével, a lakosság takarékossági haj­lamának mérséklésével szá­molnak. Ennek megfelelően a betétállomány 12 milliárd, a hitelállomány 13,2 milliárd forintos növekedését terve­zik, s alapvető törekvésük a lakosság igényeinek megbíz­ható, pontos, gyors, kultu­rált teljesítése. Idén össze­sen 32 milliárd forint köl­csönt folyósítanak. Ebből hosszú lejáratú hitel formá­jában 30 000 családi ház, s további 31 000 lakás felépí­tését, vásárlását segítik. A kölcsönkérelmek közül vár­hatóan csupán a személyi hiteligényeket nem tudják teljes egészében kielégíteni. Ugyanakkor tervezik az if­júsági takarékbetét korsze­rűsítését, például olyan for­mában, hogy megteremtik a betét összegével azonos köl­csön lehetőségét. Foglalkoz­nak az átutalási betétforma továbbfejlesztésével, a la­kossági csekk jövő évi be­vezetésének előkészítésével is. köre a Jawa, a Babetta és a Simson S 50 típusokkal szűkült. Készpénzért vásárolhatók az ed­dig hitellevélre is kapható fa­házak, csónakok és csónakmo­torok. Változatlanul érvényes az a korlátozás, hogy a dollárelszá­molású országokból származó fogyasztási cikkek nem forgal­mazhatók az áruvásárlási köl- csönakcióban. Ez most már a Bizományi Aruház import kele­ti szőnyegeire is vonatkozik. A módosított feltételek szerint áruvásárlási kölcsön — ezer he­lyett — ezerötszáz forintért vá­sárolt cikkekre igényelhető. A kölcsön lejárata ötezer forintig 20 százalék előleg mellett legfel- Jabb 12 hónap, ezen feül az elő- eg 30 százalék, a lejárat pedig 18 hónap. Változás az is, hogy a havi legalacsonyabb törlesztő­részlet 150 forint helyett 300 fo­rint lett. Az általánostól eltérő feltéte­lekkel 10 százalék előleg mellett — 5000 forintig 12 havi, azon fe­lül 18 havi lejárattal — árusít­ják október 1. és március 31. között a háztartási hűtőszekré­nyeket, az akcióból törölt tí­pusok kivételével a kismotor­kerékpárokat. A hétvégi házak — a faházakat kivéve — 30 szá­zalék előleggel 24 havi, 40 szá­zalékossal 36 havi részletre vá­sárolhatók. Az állami vállalatok leadott használt személygépko­csijai is vátozatlanul kaphatók a hitelakcióban, de csak 50 szá­zalékos előleggel, s a korábbi 24 hónap helyett 18 hónapos le­járatra. Kiss Erika Szentesről a má­sodik, Szabó József és Hu- nya Katalin a harmadik he­lyen végzett. Az ifjúsági korosztályban Kovács Ist­ván és Tóth Szilvia szarvasi, valamint Budai Mihály és Rohoska Zsuzsanna békés­csabai versenyzők bizonyul­tak a legjobbaknak. Nagy Tamás és Lebzényi Éva Bé­késcsabáról, Vigh Imre és Vágási Mária Békésről ér­keztek, ők második helye­zettek lettek. Harmadik he­lyezést két szentesi páros, Wiedermann Attila és Csor­ba Ildikó, valamint Genes Gyula és Kállai Aranka ért el. Az idén tovább javul a termelési szerkezet és jelen­tősen növekszik az export — erről tájékoztatta dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumínium- ipari Tröszt vezérigazgatója szerdán, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének el­nökségét. Az ülésen az alumínium- ipar idei feladatait és a szakszervezet termelést se­fl gyulai müvésztelep Budapesten Pénteken délután 4 óra­kor Budapesten, a Bartók ’32 elnevezésű galériában nyílik meg a nyári gyulai művész­telep hét alkotójának kiál­lítása. A március 9-ig nyit­va tartó tárlaton Albrecht Júlia, Balogh Gyula, Laka­tos J. Péter, Marosvári György, Szakáll Ágnes és Tömpe Emőke mellett a Gyulán élő és alkotó Szé­kelyhídi Attila legfrissebb alkotásaival is megismerked­het a közönség. A mai meg­nyitó beszédet Fábián Gyula múzeumigazgató mondja. A brnói vásárközpont ez évi programjairól tartott sajtótájékoztatót szerdán a budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályán Ludovit Prie- cel kereskedelmi taná­csos. Mint elmondta, az idei gazdag program a február 20-án megnyíló Szalima nemzetközi élelmiszeripari Halálbüntetés A 40 éves Magyar Józse­fet aljas indokból és célból elkövetett emberölés bűn­tettében és egyéb bűncse­Tegnap, szerdán Békés­csabán, a Széchenyi téren kigyulladt egy fehér Moszk­vics személygépkocsi. Az ar­ra haladó autók vezetőinek sikerült egy kilogrammos poroltókkal megfékezni a gyorsan terjedő tüzet. A gépkocsivezető, akinek az ijedtségen kívül semmi ba­ja nem történt, a helyszínre érkező tűzoltóknak elmond­ta, hogy éppen az AFIT-ból igyekezett tankolni, amikor a baleset történt. A tűz oká­nak kivizsgálása folyamat­ban van. Magyarbánhegyesen ha­gyományai vannak a térítés- mentes véradásnak. Éppen 20 évvel ezelőtt kezdődött a mozgalom. Ennek jubileumát a közelmúltban ünnepelték, amikor is 167-en 59 liter vért adtak. A szervezésben a község minden üzeme részt vett. A fiatal és az idősebb véradókat a helyi termelő- szövetkezet és a tanács ven­gítő tevékenységét, vitatták meg. Az elhangzottakból ki­tűnt: az iparág a nehezebb gazdasági körülmények kö­zepette is biztató esztendő elején tart. A fejlődés zálo­gának a magasabb feldolgo- zottságú termékek arányá­nak növelését és a termelé­kenység további fokozását tartják. Munkavédelmi továbbképző tanfolyam A TIT és az SZMT szer­vezésében januárban Békés­csabán három csoportban munkavédelmi továbbképző tanfolyam kezdődött, melyen a vállalatok műszaki, gazda­sági és munkavédelmi szak­emberei — mintegy 200-an — vesznek részt. Az első csoport tanfolyamának be­fejezése után 40-en dolgoza­tot írtak, ami a tananyag igen jó elsajátítását igazol­ja. A második és a harma­dik csoport tanfolyama foly­tatódik, és az előadássoroza­tok február 25-én fejeződnek be. kiállítással kezdődik, amely­re 32 országból 650 kiállító jelentette be részvételi szán­dékát. Április 16-a és 22-e között a fogyasztási cikkek XI. nemzetközi szakvására nyílik meg Brnóban, erre is hasonló számban jelentkez­tek már a kiállítók. Magyar- ország mindkét nagy sereg­szemlén részt vesz. lekmények elkövetésében találta bűnösnek a Legfel­sőbb Bíróság. Ezért szerdán hirdetett ítéletében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott halál- büntetését. A legfőbb bírói fórum büntető tanácsa határozatá­nak indokolásában rámuta­tott arra: elvetemült, maga­tartását és személyét tekint­ve a társadalomra rendkívül veszélyes bűnözővel szemben kellett alkalmazni a legsú­lyosabb büntetést. Az ítéletet a vádlott, tudo­másul vette. Védője hivatal­ból kegyelmi kérvényt nyújt be a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. (MTI) Falugyűlés Biharugrán Falugyűlést tartott a na­pokban Biharugrán, a helyi tanács és a Hazafias Nép­front községi bizottsága. Ez­úttal gazdálkodási téma ke­rült sorra: dr. Bodrogköz}­Zoltán állatorvos a sertésne­velés és -hizlalás állategész­ségügyi kérdéseiről tartott előadást. A szívesen háztáji­zó falu lakosai közül mint­egy hetvenen jelentek meg, sok kérdés és hozzászólás hangzott el. Felvetődtek a takarmányellátással és az ér­tékesítéssel kapcsolatos gon­dok is. Vigh József, a Fel­szabadult Föld Termelőszö­vetkezet elnöke ismertette a közös gazdaságnak a háztá­ji segítésére vonatkozó ter­veit, elképzeléseit. dégelte meg. A munkából kivették részüket a körzeti orvos, a vöröskeresztes akti­visták, a véradóállomás or­vosa és dolgozói. Mindez azt mutatja: az emberek, az egészségügyben tevékenyke­dők tisztában vannak a vér­adás társadalmi jelentőségé­vel, hiszen életek megmenté­séről van szó. i Igyetlen korábbi idő­szakban sem gyara- I podott olyan * egyen­letesen a lakosság reáljöve­delme, mint a hetvenes években, ugyanakkor a gaz­dasági hatékonyság növeke­dése és a termelési szerkezet átalakítása a tervezettnél ki­sebbnek, illetve lassúbbnak bizonyult; a gazdasági egyen­súly jelentős romlása követ­kezett be. 1973 és 1979 között a reál­bérek tizenhét, a reáljöve­delmek huszonegy százalék­kal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 között évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és'1978 között eszten­dőnként csupán három szá­zalékkal gyarapodott az egy főre jutó reáljövedelem. Ez a három százalék még min­dig meghaladta — a csere­arányok ismert változása, valamint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott forrásokat. „Megelőífegeztünk” ma­gunknak bizonyos életszín­vonalbeli elemeket, tényező­ket, ez a „hitelezés” azon­ban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annak megőrzése vált elsőd­legessé. Ez történt 1979-ben, s folytatódik idén, valamint a következő esztendőkben. Amit elértünk, nem ke­vés! Ebben az időszakban vált természetessé, hogy az ingyenes egészségügyi ellá­tás mindenki állampolgári joga. Utalhatunk arra, hogy két évtized alatt négymillió ember költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személy- gépkocsija. A hús és húské­szítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt ki­logramm, 1960-ban 48 kilo­gramm volt. S bár 1979-ben már a lakosság is a korábbi­aknál jobban érzékelte a vi­lággazdaságban végbemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőtt a takarékbetét­állomány, igaz, a számított­nál — hárommilliárd forint­tal — kisebb mértékben, aminek oka a megnőtt áru- vásárlási kedv. Ez utóbbi hatására nem a pénz fogyott el, hanem több iparcikk; műszaki áruk, bútorok, épí­tőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiány­cikkek listájára. Köznapi ismeretek, tapasz­talatok alapján is beláthat­juk: értelmetlen a vásárló­erő — a keresetként, pénz­beli juttatásként kiáramló forintösszegek — növelése, ha nincs megfelelő árufede­zet. Ezért a nominálbérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reálbérek — a nominálbérek és az árszín­vonal növekedésének külön­bözeié — alakulása. Ez utóbbi tavaly — a júliusi ár­emelések hatására — átme­netileg csökkent, idén na­gyon lassan — országos át­lagban " 0,5 százalékkal — gyarapodik. S mert a nomi- nálkeresetek a korábbiaknál Az elmúlt években jelen­tősen megnőtt a lakosság szállítási, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok gépi- munka-igénye. Ezzel kapcso­latban a Minisztertanács — a lehetőségek kibővítésére — rendeletet hozott, amely a Magyar Közlöny 8. számában jelent meg. A lakosság szállítási meg­rendeléseit továbbra is első­sorban a fuvarozást fő tevé­kenységként folytató állami vállalatok és szövetkezeti nagyüzemek elégítik ki. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek is fokozott se­gítséget nyújtanak a háztáji gazdaságok különböző gépi munkájához. Az ipari szövet­kezetek pedig tehergépjár­műveikkel vállalnak nagyobb részt a lakossági fuvarozás­ban. jobban igazodnak a gazdasá­gi eredményekhez, e fél szá­zalék mögött jelentős — egyéni — reálbéreltérések rejlenek. Félreérthetetlenül szólt er­ről 1979. szeptember 25-én, a Csepeli Sportcsarnokban megtartott budapesti pártak­tíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, amikor azt mondotta: „Nem azt akarjuk, hogy most böjt kö­vetkezzék, hanem azt, hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a megfelelő árualap kifejezé­sen nem egyszerűen termé­kek tömegét kell értenünk, hanem a bel- és külföldi ér­tékesítés változó követelmé­nyeinek mindenkor eleget tevő, azaz versenyképes, gazdaságosan forgalmazható árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fo­gyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így pél­dául azt is, hogy tavaly a rendkívül kedvezőtlen idő­járás miatt kétmillió tonna kalászos gabonával kevesebb termett a tervezettnél. 1976 és 1979 között az or­szágban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvo­dai helyet. Ahogy az a szin­te észrevétlen tényezők kö­zé tartozik az is, amit a jelzett időszakban a keres­kedelemfejlesztésben elér­tünk, egyebek mellett 230 ABC-áruház fölépítésével. Ráadásul ismeretes gondja­ink ellenére sem kell kény­szerűen arról számot ad­nunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemei­ről lemondunk. A családi pótlékra kifizetendő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forint­tal nagyobb az 1979. évinél, a nyugdijaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombizto­sítási kiadások idén 78 mil­liárd forintot követelnek! Folytathatjuk: 82 ezer lakás fölépítése szerepel az idei népgazdasági tervben — s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980 vége között —, 1900 új autóbusz javítja a tömegközlekedést, 16 300 első éves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagoza­tára. Q másik oldalról kö­zelítve: kettő és ki­lenc százalék között szóródnak — a munka ered­ményességétől függően — a vállalati béremelési lehető­ségek, s ez a differenciáló­dás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonalban, az életkö­rülményekben, de ezt csak sokkal jobb munkával, na­gyobb eredményekkel, a gazdasági hatékonyság ma­gasabb fokával érhetjük el. Először az elértek megőrzé­séért kell cselekednünk, s majd csak azután indulha­tunk tovább; előre. Amennyiben a vállalatok és a szövetkezetek fuvarozá­si szolgáltatásai a lakossági megrendeléseket nem elégí­tik ki, úgy — amint arról a rendelet intézkedik — lehe­tőség nyílik arra, hogy a munkaviszonyban, illetve a mezőgazdasági vagy az ipari szövetkezettel tagsági vi­szonyban álló magánszemé­lyek egy 30 lóerő teljesít­ményű új, illetve 35 lóerő teljesítményű használt trak­tort, továbbá ezek munkagé­peit és a pótkocsit, vagy pe­dig — július 1-től — 1,5 tonna hasznos teherbírású kistehergépkocsit üzemeltet­hessenek. Minden esetben munkáltatói hozzájárulás és hatósági-tanácsi engedély alapján. A Fővárosi Jelmezkölcsönző Vállalatnál több száz szellemes jelmez várja a farsangi bálra készülőket (MTI-fotó — Németh Ferenc felvétele — KS) Változások a kölcsönfeltételekben Táncversenv Szeghalmon II brnál vásárközpont programjáril Fotó: Veress Erzsi Véradók Magyarbánhegyesen Lázár Gábor Rendelet a lakosság áruszállítási igényeinek jobb kielégítéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom