Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

1980. február 6., szerda o Könyvkiállítás és -vásár Békéscsabán Kiadó, a budapesti Mező­fl fórumok és az érdekeltség A MEDOSZ Békés megyei bizottsága, a Körösök Vidé­ke Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége és Békés­csaba város Tanácsa a me­zőgazdasági könyvhónap ke­retében tegnap, február 5-én délelőtt 10 órai kezdettel Bé­késcsabán a MEDOSZ helyi szervezeténél könyvkiállítást és -vásárt rendezett. A ren­dezvényre mintegy 7 ezer forint értékű szakkönyvvel szállt ki a Radnóti Miklós Könyvesbolt, s egész napos árusítást tartott. A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy a könyvek nagy része elkelt ez idő alatt. A megnyitót követően Hankó László, a Békés me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást Földvédelem és föld- használat Békés megyében címmel. Az előadást meg­hallgatták a megye különbö­ző területeiről érkezett me­zőgazdasági szakemberek is. A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében többek között a Békéscsabai Állami Gaz­daságban, a Lenin Tsz-ben, valamint a Szarvasi Állami Tangazdaságban, s a Telek- gerendási Állami Gazdaság­ban is tartanak kiállítást és vásárt. Különösen érdekesnek ígér­kezik február 12-, 13-, 14-én, a szarvasi Árpád Szálló dísz­termében megrendezésre ke­rülő szlovák nyelvű mező- gazdasági szakkönyvkiállí­tás. A Szarvas város Taná­csa, a bratislavai Priroda II közlekedésről — Orosházán A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és az Orosházi városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács rendezésében a jogpropa­ganda-hónap keretében feb­ruár 4-én Orosházán a mű­velődési központban közle­kedési fórumra került sor. A fórum résztvevői között volt közlekedési szakember, forgalomszervező, jogász, műszaki mérnök, rendőrtiszt, akik a közel 200 jelenlevő 38 kérdésére válaszoltak. Igen sok volt a műszaki és Orosházával kapcsola­tos forgalomszervezési kér­dés. A kérdezők kielégítő válaszokat, és a válaszokon túl még javaslatokat, ötle­teket kaptak. A Linda nevű franciaágy minőségét fogyasztói kifogá­sok alapján ellenőrizte a KERMI, amely a gyártó Ka­locsai Asztalos- és Építőipa­ri Szövetkezetét elmarasz­talta. A szövetkezet az ágyat Berry műszőrmével vonta be, annak ellenére, hogy ezt a kelmét már korábban alkal­matlannak minősítették ilyen célra. Az intézet szakvéle­ménye ugyanis a műszőrmét csak díszítő termékek gyár­tásához tartotta felhasznál­hatónak. A mostani ellenőrzés is igazolta, hogy jogosak a vá­sárlók reklamációi, s meg­erősítette a korábbi szakvé­Tanulságos lehet hét vá- sárosbéci kisgyermek sze­rencsés kimenetelű kaland­ja: a kis csapat — a legidő­sebb 12 éves, a legkisebb 4 éves — vasárnap a déli órákban a közeli erdőbe in­dult hóvirágot szedni. A délutánra kialakult sűrű köd sötétbe borította a tájat, a gyermekek eltévedtek. A szülők és a község la­kói este hat óra tájban in­dultak keresésükre, de mi­vel nem bukkantak rájuk, hatósági segítséget kértek. A tizenhat órán át tartó kuta­gazdasági Kiadó, valamint a Debreceni " Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgaz­dasági Főiskolai Kara által rendezett bemutatón február 12-én 15 órától Juhász Sán­Pécsett megkezdődött a XII. magyar játékfilmszemle szakmai programja. Minden nap más-más filmstúdió al­kotóközössége mutatkozik be személyesen és műveivel a közönségnek, s nyilvános an- kéton vitatják meg filmmű­vészetünk egy-egy időszerű kérdését. Elsőiként — kedden — az Objektív Stúdió szak­mai napjára került sor, film­jeit — Bizalom, Mese hab­bal, Vasárnapi szülők —elő­ző napon láthatta a pécsi mozikban a szakma és a kö­zönség. Ez a stúdió „egy ge­nerációs” alkotóműhely, tag­jai a Balázs Béla Stúdióban nevelkedtek, annak első nemzedékét képviselik. A stúdiótanács nyilvános vitájának fő kérdése az volt, hogy milyen legyen a nyolc­vanas évek magyar filmje? A résztvevők hangsúlyozták: filmjeinknek továbbra is feladatuk a társadalomkriti­kai funkció, nem engedhetik át tehát a terepet a kizáró­lagosan szórakoztató filmek­nek. A film és a közönség kapcsolatát elemezve rámu­leményt is. Ezért a KERMI — az érvényes rendelet ér­telmében — a rendeltetés- szerű használatra alkalmat­lannak minősített műszőrmés franciaágy további árusítá­sát megtiltotta. Felhívta a kereskedelmi szervezeteket, hogy az emlí­tett ágyon kívül vonjanak ki a forgalomból minden olyan kárpitozott bútort, amely Berry műszőrmével készült. A KERMI intézkedésének megfelelően a már eladott bútorok reklamáló vásárló­it a műszőrme minőségének külön ellenőrzése nélkül kötelesek kártalanítani. tásban nagy erővel vett részt a helyi lakosság, a határőrség, a szigetvári munkásőrség, a szigetvári és pécsi rendőrkapitányság, míg végül hétfőn délelőtt megtalálták a gyermekeket, a községtől 11 kilométerre, Margitapusztánál. Nyom­ban három orvos vette gon­dozásba a fáradt kis csapa­tot. Szerencsére különösebb baj nélkül megúszták a ka­landot, egészségi . állapotuk jó. dór, a szarvasi Városi Ta­nács elnökhelyettese mond köszöntőt, majd Ing. Ján Braun, a Priroda Kiadó iro­dalmi vezetője tart megnyitó beszédet. tattak arra, hogy a gyártási költség és a megvalósult mű hatékonysága között igen nagy a különbség, mivel ke­vesekhez jut el a film. Még­sem kell és szabad defenzív vába vonulni, hanem arra kell törekedni, hogy ponto­san és hatásosan fogalmaz­zák meg a nézők alapvető gondjait. Az ilyen alkotások bizonyosan kiváltják a jó ér­telemben vett feszültséget a nézőben és találkoznak a kö­zösség egészséges igazságérze­tével. Az ankéton bejelentették: erősödni fog a film és a te­levízió kapcsolata. Ha ugyan­is a mozit kevesen látogat­ják, a tv-készülék elé viszont sokan leülnek, akkor a fil­meseknek alkalmazkodniuk kell az életforma váltásához. Kistermelők tanácsadója A közelmúltban jelent meg a Reklámújság különszámaként a Kistermelők tanácsadója című kiadvány. A negyedmillió pél­dányban megjelenő újság a kis­termelők legszélesebb rétegeihez jut el. A kiadványt a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium kezdeményezésére adták ki. Célja, a háztáji termelésben alkalmazott korszerű módszerek elterjesztése, az információ- áramlás javítása. A termelők csokorba szedve kaphatják meg a legalapvetőbb tudnivalókat, amelyek a kor­szerű kistermeléshez nélkülöz­hetetlenek. Hazánkban különö­sen igaz az, hogy a háztáji gaz­daságok sok szállal kötődnek a nagyüzemekhez. Ez nem vélet­len, hiszen azok biztosítják a vetőmagot, a tenyészállatot, ér­tékesítik az árut. Ezért a kiad­vány is részletesen ismerteti a forgalmazó és termelő nagyüze­mek kapcsolatát a kistermelők­kel, tájékoztatást ad a nagy­üzemek háztáji, termelést segí­tő munkájáról. Emellett fontos feladata a ki­adványnak, hogy ismertesse a legkorszerűbb és nagy termelő- képességű fajtákat, amelyek egyrészt jobban megfelelnek a fogyasztói igényeknek, másrészt nagyobb jövedelmet biztosíta­nak. A lap segítséget nyújt ab­ban is, hogy mind szélesebb körben tért hódítsanak a gya­korlatban bevált egyszerű, ol­csó, az igényeket jól kielégítő műszaki megoldások. A termelés szervezését és se­gítését az ócsai Vörös Október Tsz és a dunavarsányi Petőfi Tsz példáján keresztül mutatja be. Most tartják az egész or­szágban a kistermelők téli tan­folyamait. Az ott hallottakhoz is sok segítséget nyújt a Kis­termelők tanácsadója. A lap beszerezhető postahiva­talokban, hírlapárusoknál és . az AFÉSZ-boltokban. Tanácskozott a SZÖVOSZ elnöksége A szövetkezeti közös vál­lalatok munkáját és a Ská- la-Coop eddigi működésé­nek tapasztalatait vitatta meg a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége keddi ülé­sén. Amint a beszámolóból kitűnt: a tavaly megalakult Skála-Coop Országos Szövet­kezeti Vállalatnak jelenleg 218 tagja van, s tavaly 10 milliárd 73 millió forint kis­kereskedelmi forgalmat bo­nyolítottak le. A választékos áruellátást szolgálja a közvetlen terme­lői kapcsolatok bővítése a jelentősebb ipari vállalatok­kal és szövetkezetekkel. En­nek érdekében a Skála- Coop megállapodást kötött a többi között a Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal, a Má­jus 1. Ruhagyárral, a Cse­pel Kerékpárgyárral és az Egri Cipőipari Szövetkezet­tel. Ugyancsak a kiegyensú­lyozott áruellátást segíti — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége — az áru útjának rövidítése, s az elmúlt idő­szakban szervezett 180 ke­reskedelmi akció, amelynek eredményeként a nagykeres­kedelmi ágazatban az áruk forgási sebessége 56 napról 50 napra gyorsult. Ülést tartott a MNOT elnöksége Kedden ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége, a MNOT székházában. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tájékoztatójában a többi kö­zött beszámolt arról, hogy a tanácsi intézményeknél je­lentősen csökkent az azonos munkát végző férfiak és nők bére közötti aránytalanság. Jelentős, a nők munkáját könnyítő eredmény az is, hogy az V. ötéves terv idő­szakában a gyermekintézmé­nyek hálózata a tervezettnél nagyobb arányban fejlődik. A továbbiakban elmondta: a tanácsi intézmények és vállalatok csaknem 1 millió dolgozója közül mintegy 500 ezer nő, de sok leány, asz- szony tevékenykedik a taná­csi testületekben és appará­tusban is. A helyi tanácsok tagjainak egynegyede nő, ez a nők közéleti tevékenységé­nek fokozódására vall. Me­gyénként azonban különbö­zik az arány. Szükséges — mondotta —, hogy a követ­kezőkben még nagyobb szám­ban legyenek ott a nők. mind a tanácsokban, mind azok végrehajtó bizottságai­ban. A nők célratörően él­nek jogaikkal, a lakosság igényeinek a legjobb közve­títői. Szenvedélyesen száll­nak síkra a gyermekintéz­mények fejlesztéséért, a tár­sadalmi összefogás aktív szervezői — hangsúlyozta a Tanácsi Hivatal elnöke. GÉPKOCSlATVÉTELI sorszámok 1980. február 5-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 075 Trabant Lim. Bp.) 23 470 Trabant Lim. (Győr) 9 935 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Combi (Bp.) 5 260 Trabant Combi (Győr) 1638 Wartburg Lim. (Bp.) 17143 Wartburg de Luxé (Bp.) 23 112 Wartburg de Luxé tt. (Bp.) 6 350 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 3 657 Wartburg Tourist (Bp.) 7 717 Skoda 105 (Győr) 5 237 Skoda 105 (Bp.) 7 268 Skoda 105 (Debrecen) 4 302 Skoda 120 (Bp.) 6 782 Skoda 120 (Győr) 4 243 Skoda 120 (Debrecen) 3 565 Lada 1200 (Bp.) 108 099 Lada 1200 (Debrecen) 59 996 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 19 245 Lada 1300 (Debrecen) 10 624 Lada 1500 (Bp.) 29 888 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Moszkvics (Bp.) 8 876 Zaporozsec (Bp.) 30 507 Dácia (Bp.) 15 500 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 16 610 □ modern társadalom­ban a demokrácia csak meghatározott intézmények keretében mű­ködhet. Legyen szó akár a közvetlen, akár pedig a köz­vetett, képviseleti demokrá­ciáról, egyik sem nélkülöz­heti a különféle fórumokat, azok szabályozott rendjét. A tapasztalatok elemzése alapján ma már sok min­dent el tudunk mondani ar­ról, miként tehetők érde­mibbé, hatékonyabbá, de- mokratikusabbá a közélet fórumai. A feltételek között gyakran említik a gondos előkészítést, a napirend kö­rültekintő kiválasztását, al­ternatív javaslatok szerepel­tetését ; gyakorta hangsú­lyozzuk a résztvevők jó tá­jékozottságának, felkészült­ségének, hozzáértésének, fontosságát. Mindez — és még több más — valóban lényeges és elengedhetetlen. Ám ezeken túl nem csekély a jelentősége annak a kap­csolatnak sem, amely a köz­élet fórumainak működése és társadalmunk érdekvi­szonyai között áll fenn. A tudományos szocializ­mus gondolatrendszerének egyik sarkköve az a felis­merés, hogy a politikai vé­leményeket és cselekvést alapjában véve az érdekek határozzák meg. Immár több évtizedes tapasztalatok tanú­sítják, hogy ez a szocializ­mus viszonyai között sincs másként. Márpedig ebből az következik, hogy a szocia­lista demokrácia fórumainak működése sem csupán azért szükséges és előnyös, hogy érvényesülhessen a „több szem többet lát” elve, a kollektíva bölcsessége, hogy a különféle vélemények és látásmódok összevetésével kialakulhasson a legokosabb, legkörültekintőbb állásfogla­lás. Tudomásul kell venni, hogy a különböző vélemé­nyek és látásmódok mögött adott esetben különböző ér­dekek húzódnak meg. Köz­életi-társadalmi fórumaink egyik lényeges rendeltetése és szerepe pedig éppen az, hogy módot adjanak ezek­nek az érdekeknek felszínre kerülésére, kinyilvánításá­ra, s ezen az alapon érvé­nyesítésük elősegítésére vagy fékezésére, a különféle érdekek egyeztetésére, ösz- szehangolására, rangsorolá­sára. Ez a felismerés az utóbbi időben már egyre erőtelje­sebben hangot kap a külön­féle tudományos elemzések­ben, s gyakorlatilag is meg­jelenik a munkahelyi de­mokrácia, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet, a szö­vetkező mozgalom, a taná­csok, és "más intézmények, szervezetek szerepét és belső életét szabályozó elhatározá­sokban. Ám az előbbiekben említett kedvezőtlen tapasz­talatok is jelzik, hogy még nem minden tekintetben vontuk le a szükséges kö­vetkeztetéseket. Így jobban rá kell ébrednünk arra a ké­zenfekvő összefüggésre, amely az aktivitás és az ér­dekeltség között fennáll. A közélet dolgaiból mindenki­nek az a lényeges, aminek a kimenetelében érdekelt. A döntések előkészítésében és elfogadásában, a megvalósí­tás legcélszerűbb módoza­tainak megvitatásában való részvételre annál nagyobb a készségünk, minél inkább érintik ezek a döntések ér­dekeinket, s minél jobban tudatosodik ez bennünk. Történelmi fejlődésünk korábbi szakaszaiban a köz­élet fórumainak elsősorban az össztársadalmi érdekek megvilágításának és elfo­gadtatásának szerepét szán­tuk, s emögött háttérbe szo­rult az egyéni és csoportér­dekek kifejezésének lehető­sége. Ez még most is több tekintetben így van, noha időközben viszonyaink lé­nyegesen átalakultak, s ma társadalmunknak egyetlen olyan jelentősebb csoportja sincs, amelynek érdekei el­lentétesek lennének a fejlett szocializmus építésével. A közéletről alkotott felfogá­sunk, a vele szemben tá­masztott elvárásaink mégis fenntartanak egy olyan álla­potot, amelyben olykor ne­hézségekbe ütközik a való­ságos érdekviszonyok kife­jezése az intézményes fóru­mokon. Vajon nem időszerűtlen dolog-e az egyéni és cso­portérdekek nyíltabb meg­jelenése mellett lándzsát törni egy olyan szakaszban, amikor ismert gazdasági ne­hézségeink éppen az össz­társadalmi érdekek erőtelje­sebb érvényre juttatását sür­getik? E sorok írójának meggyőződése szerint az ilyen igényben megjelenni tűnő ellentmondás csak lát­szólagos. Éppen az egyéni és csoportérdekek markánsabb kifejeződése adna módot ar­ra, hogy ezeket megnyug­tatóbb és az összesség szá­mára hasznosabb módon ér­tékeljük, rangsoroljuk, s in­tegráljuk a közös cselekvés­be. Bizonyos, hogy így az egyeztetés és a rangsorolás elvszerűbb, s a társadalmi érdek ezáltal éppen nem ki­sebb, hanem nagyobb hatás­fokkal érvényesülhet. Magukon a fórumokon is tisztább helyzetet teremthet az érdekek pontosabb Kife­jeződése. Jelenleg ugyanis a különérdek nem ritkán kénytelen magára ölteni az általános érvényűség kön­tösét, hogy egyáltalán mó­dot kaphasson a megnyilvá­nulásra. Az effajta álöltöze­tek természetesen nem se­gítik a tisztán látást. El­lenkezőleg, zavart keltenek az értékrendben, eltorzítják a fórumok vitáit, teret ad­nak a kétarcúságnak, a sze­repjátszásnak. De ezen túlmenően, a fó­rumok intézményes rendjé­nek gyakorlati működésében is zavarokat okoz az érdek­viszonyok egyoldalú meg­nyilvánulása. Ha ugyanis mindegyik fórumtól lénye­gében ugyanazt várjuk, ugyanazt a rendeltetést tu­lajdonítjuk neki az össztár­sadalmi érdek megjeleníté­sében, akkor ez alapul szol­gálhat a párhuzamosság­nak, a jelleg egybemosódá- sának. Nem utolsósorban itt kell keresnünk a gyökereit annak a gyakran szóvá tett jelenségnek, hogy a külön­böző fórumokon ugyanazt és ugyanúgy tárgyalják, a párt- bizQttsági ülés ugyanolyan módon közelít meg adott té­mát, mint a tanácsülés, a párttaggyűlést, a szakszerve­zeti értekezletet és a ter­melési tanácskozást alig le­het megkülönböztetni egy­mástól. Vagy országos ügyekről szárnyal az előadás ott, ahol a mindennapok he­lyi kérdéseit kellene megvi­tatni, s ennek torz ellenté­telezéseként egyéni kérdések és panaszok kapnak hangot ott, ahol átfogó közösségi ügyekről kell határozni) Mindezek „tisztába tételé­hez” is szükségesnek mu­tatkozik, hogy pontosabban átgondoljuk, és egyértel­műbben megjelöljük az egyes fórumok szerepét az érdekek kinyilvánításában és összhangba hozatalában. O inden társadalmi cse­lekvés helyes irányá­nak meghatározásá­hoz általában véve elenged­hetetlen az érdekviszonyok számításba vétele. Nem nél­külözhető ez akkor sem, amikor közéletünk fórumai­nak működését törekszünk még hatékonyabbá és de- mokratikusabbá tenni. Gyenes László Megtiltották a Linda nevű franciaágy gyártását Hét kisgyermek szerencsés kalandja Fotó: Gál Edit Szakmai napok a pécsi filmszemlén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom