Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

IgNiUJkfiTrf 1980. február 5., kedd Sárréti lej: az átmeneti nehézségek ellenére tnvább né a feldolgozás Magasabb szakmai színvonal — nagyobb bevételek A Szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat február 5-én tartotta igazgatótanács-ülé­sét. A megbeszélésen az el­múlt év gazdálkodásának tapasztalatait összegezték. A közös vállalat az elmúlt évben 2,8 millió liter tejjel vásárolt fel többet, mint az azt megelőző évben. A fo­gyasztói árváltozások miatt csak átmenetileg csökkent a tej és tejtermékek iránti kereslet. Néhány területen azonban így is értékesítési nehézségekkel kel] szembe­nézni. A trapista sajt eladá­sa okozott átmenetileg gon­dot. A körültekintő áruellá­tás és a sajt kifogástalan minősége végül is azt ered­ményezte, hogy ,a készletet értékesíteni tudták. Ugyan­Készülődés a Barték- centenáriumra Már idei programjukat is a Bartók-centenáriumra való készülődés jegyében állítot­ták össze amatőr zenei együtteseink. A Kórusok Országos Tanácsának felhí­vására az év során különbö­ző rendezvényeken, talál­kozókon részt vevő ének­karok minden fellépésükkor legalább egy Bartók-művet, illetve a mester rendkívül gazdag népdalgyűjtéséből, -feldolgozásából válogatott összeállítást tűznek műso­rukra. Fokozott gondot for­dítanak arra is, hogy az amatőr dalosokat mind job­ban megismertessék a nagy zeneszerző életével, mun­kásságával. Ősszel ismét megszervezik a középiskolás énekkarok országos feszti­válját, s az itt legkiválóbb­nak bizonyult kórusok no­vemberben díszhangversenyt adnak a Zeneakadémia nagytermében. Valamennyi megyében önállóan is meg­emlékeznek Bartók Béla születésének 100. évforduló­járól. Apák iskolája... Színhely: az általános iskola harmadik osztá­lyosainak tanterme. Nyílt tanítási óra az új matematikából. Ahíta- tos tekintetű szülők ül­nek a falak mentén el­helyezett székeken, s lé­legzetvisszafojtva figyel­nek. Mindenki a maga csemetéjének szurkol: „csak tudjon, le ne ma­radjon a gyors tempó­tól !” Sokan, (mi felnőttek) bizony alig értjük, alig tudjuk követni az új lo­gikai rendszert, de a gyerekek szépen veszik az akadályokat. Az utol­só padban árván, de ko­rántsem gyámoltalanul egy apuka izgul. A szó szoros értelmében teszi ezt, izeg-mozog, ágasko­dik, szemmel láthatóan töri a fejét a tanító né­ni kérdésein, s a választ súgja a körben ülő gye­rekeknek. Ez az ember most harmadikos gye­rekké változott. A negatív számok kö­vetkeznek: „Péter csoko­ládét vásárol 8 forintért, de csak hat forintja van, a többit a barátjától ké­ri kölcsön. Mennyi pén­ze van Péternek?” Izga­tottságtól elszorult férfi­hang válaszol: „Két fo­rint adóssága van.” Az apuka elismerésre várva diadalmasan néz körül teremben ... b. zs. csak gondot okozott, hogy a mezőgazdasági üzemek a legnagyobb mennyiségű te­jet a nyári időszakban kí­nálták fel eladásra. Ez a termelés körültekintő és pontos szervezését tette szükségessé. Az igazgatótanács tagjai a keddi megbeszélésen az 1980-as terv feladatairól szóló beszámolót is megvi­tatták. A vállalat a korábbi évekhez hasonló eredménye­ket csak akkor érhet el, ha a termelők is betartják szerződéseiket, ha tovább csökken a feldolgozatlan tej mennyisége a nyári idősza­kokban is. Ebben az évben egyébként a feldolgozás to­vábbi növekedésp várható. Korszerűsítenék az orosházi MÉH-telepet A Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vál­lalat orosházi telepét 1979 decemberében adták át. Az itt dolgozók több mint két évig igen nehéz körülmé­nyek között teljesítették fel­adatukat. A vállalat egyik fontos célkitűzése volt a szociális körülmények szín­vonalának javítása. Kiala­kították az öltözőket. A rak­tárak megnövekedett mére­te, korszerűsége elősegíti a gyors, pontos, hatékonyabb munkát. A telep új Weimar rakodógépet kapott, ezzel is növelve a telep forgalmá­nak kapacitását. A régi te­lep 1976-ban 10 millió 463 ezer forint forgalmat bonyo­lított le, ezzel szemben az új, korszerű telepen 1980-ra 14 millió 700 ezer forint ár­bevételt terveznek. A telep rendben tartását és parkosí­tását az ott dolgozó szocia­lista brigád vállalta. Űj helyre költözött az IBUSZ Az IBUSZ Békés megyei Ki- rendeltsége tegnap, a Szabadság téri régi posta épületébe költö­zött, s ma még a régi és az új helyen együtt fogadják a ven­dégeket, amíg a költözés be nem fejeződik. Azért volt az iroda áthelyezésére szükség, mert csaknem 4 millió forintos költ­séggel az István király térit felújítják, s átalakítják. A gyors és pontos munkával egy nap alatt alkalmassá tették a régi posta földszintjét az utazni kívánók fogadására. A mezőgazdaságban is kü­lönleges jelentősége van a szakmai ismeretek bővítésé­nek. Az ezzel kapcsolatos feladatokról adott tájékoz­tatót hétfőn Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. Fel­hívta a figyelmet arra: na­gyobb hozzáértéssel, a tudo­mányos eredmények gyakor­lati alkalmazásával gazda­ságosabbá tehető a termelés, növelhetők a bevételek. A mezőgazdasági nagy­üzemek közép- és felső fokú vezetőinek szakmai képzett­sége általában megfelelő. Az egyetemekről, főiskolák­ról, valamint a középfokú iskolákból mind felkészül­tebb kezdő szakemberek ke­rülnek ki. Egyes területeken azonban még csak részered­ményeket értek el. Kevés a jelentkező, és ennek nyo­mán a végzős hallgató pél­dául a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetekben. Így az üzemek igényeit nem tudják kielégíteni. Jobb a helyzet az egyetemeken. A felsőoktatási intézmények­A Kulturális Minisztéri­um a közművelődési alap elosztásakor előnyben része­sítette a megyei tanácsok, közművelődési intézmények olyan igényeit, amelyeket a a könyvtári szolgáltatás ja­vítására, a kis települések, peremkerületek és kis intéz­mények műsorellátására kértek. Könyvtárfejlesztési célok­ra 11 megyéből érkezett ké­rés, amelyet korszerűsítésre, egységes gyűjtemények ki­alakítására, gyarapítására használnak majd fel. Békés megye 404 ezer forintot ka­pott, s ezt a pénzt Békés város, a szeghalmi, gyulai és Tegnap délután a TIT Bé­kés mégyei szervezetének elnöksége ülésezett Békés­csabán az Értelmiségi Klub­ban. A téma ezúttal a bé­késcsabai városi és város környéki szervezetek mun­kája volt. Bakó Ignác vá­rosi elnök és Kára Meny­hért városi titkár beszéltek munkájukról, módszertani ben elegendő számú friss diplomás fejezi be tanulmá­nyait. Más kérdés, hogy el­helyezkedésük meglehetősen egyoldalú. Mindenekelőtt a nagyvárosok környékén vál­lalnak munkát, és a nagyobb településektől távolabbi, és ráadásul kedvezőtlenebb adottsággal rendelkező gaz­daságokat messze elkerülik. Márpedig mindenekelőtt ezekben az üzemekben len­ne szükség rájuk, hiszen a rosszabb körülményekből csakis a jól felkészült szak­emberek segítségével lehet kilábalni. A MÉM-ben már korábban is sok intézkedést tettek letelepülésük támoga­tására, és tovább vizsgálják: miképpen ösztönözhetnék még jobban a pályakezdőket, a fiatal szakembereket, hogy ilyen gazdaságokban is vál­laljanak munkát. Az oktatási tanterv mó­dosításával is foglalkoznak a MÉM irányítása alatt mű­ködő intézetekben. Az ok­tatás tartalmát közelebb hozzák az iparszerű terme­léshez. orosházi járás, valamint Me- zőberény környéke ellátásá­nak fejlesztésére használ­hatják fel. A kis települések, kis in­tézmények műsorral, kiál­lításokkal való ellátására 300 ezer forintot fordíthat a Megyei Művelődési Központ. A napokban dolgozzák ki az elképzeléseket, amelyekkel 31 kisközséget, 4 peremkerü­leti intézményt, ifjúsági, nyugdíjas- és gyermekklu­bokat segítenek. A tervek szerint az akcióba bevonják a Békés megyei Jókai Szín­ház művészeit és az amatőr művészeti csoportokat is. korszerűsítési terveikről, az egyre önállóbbá váló tevé­kenységükről. Az elnökség értékelte a szervezetek és csoportok munkáját, majd dr. Krupa András, megyei TIT-titkár elmondta a februári megyei elnökségi ülésre készülődés feladatait. Mit érdemes Ö mi eddig csak amo­lyan sürgető kíván­ság volt, napjaink­ban kényszerítő valósággá vált. A termelési szerkezet korszerűsítését — ezt az una­lomig hangoztatott közgazda- sági kifejezést — sokáig jel­szóként kezelték a vállala­tok. Érdemi intézkedés, jól használható terv kevés ké­szült az országban. Pedig ma már bizonyos: a termelési és termékszerkezet fejlesztése gazdaságunk egyik kulcskér­dése. A hatékonyság növelé­sének legfőbb forrása egy, a hazai adottságokhák, s a nemzetközi feltételeknek job­ban megfelelő, a külföldi pia­cokat is kielégítő, korszerű termékösszetétel. — Mit jelent valójában ez a kifejezés? A legegyszerűb­ben fogalmazva: azt gyártsa a vállalat, amire képes, ami­re adottak a személyi, s tár­gyi feltételek, amit jó áron a nemzetközi versenyben is értékesíteni tud. Nem vár­ható el egy vállalattól — legalábbis egyelőre —, hogy valamennyi terméke megfe­leljen ennek a legszigorúbb mércének. Ám elengedhetet­len, hogy ma már világossá váljon: a cikkeknek melyik csoportjára számíthatnak hosszú távon, ameiy biztos alapot ad a további fejlődés­re, gerincét adhatja egy gyár munkájának. A vállalatok termékszerke­zet-korszerűsítési munkáját segítő első követelményrend­szer hét éve látott napvilá­got. Elveit mégiscsak elvétve alkalmazták a gyakorlatban. Sem a vállalati fejlesztési döntéseknél, sem a központi célkitűzések megalapozásánál nem hasznosították a krité­riumrendszer előnyeit. Talán az újszerű, gondolkodásmód­ban,- a tanulmány elvont jel­legében kereshető a magya­rázat. Beszélhetünk külső zavaró körülményekről is. Az 1973-ban tapasztalt ár­robbanás akadályozta egy új­szerű vállalati magatartás kibontakozását. Néhány, kül­földi piacokra is termelő nagyvállalat részletesen ele­mezte az új kritériumrend­szer alapján a termék ösz- szetételét, ám a kedvezőtlen eredmény miatt nem vont le megfelelő következtetéseket, s a tudományos elemzésből elfekvő akta lett. Több gép­ipari' vállalatnál a termékek öthatoda korszerűtlennek bi­zonyult. Január 1-én új szabályozó rendszer lépett életbe ha­zánkban. A vállalatok soha ilyen közel nem érezték ma­gukhoz a világpiacot. A leg­magasabb mérce áll most előttük is. Ilyen helyzetben elkerülhetetlen adottságaik eddiginél pontosabb felméré­se, termékeik pontos vizsgá­lata, s egy új stratégiai — hosszú távú — terv kidolgo­zása. Az első számítások’ után a legtöbb vállalat pontosan tudta: mit nem érdemes gyár­tani. A nyersanyag magasba szökő ára, a napról napra nehezebb piaci viszonyok le­hetetlenné tették az elavult Ezekben a hetekben dön­tenek a továbbtanulásról az idén érettségizők — és a korábban végzettek —, a je­lentkezési lapokat március 31-ig kell eljuttatniuk a megjelölt egyetemre, főisko­lára. Várhatóan ismét sokan pályáznak majd az állam- igazgatási főiskolára. Az idén jelentkezhetnek harmadszor az ország leg­fiatalabb, oktatási intézmé­nyébe, az államigazgatási főiskolára a fiatalok. A jelentkezők magyar nyelv és irodalomból, vala­mint történelemből vizsgáz­nak, ám a történelem helyett — mit nem? termékek értékesítését. De mit gyártsanak a korszerűt­lennek bizonyultak helyett? Melyek azok a cikkek, ame­lyeket feltehetően hosszú ideig értékel a világpiac? Receptet adni nem lehet. Megfontolt döntést hozni csak egy-egy iparág, vállalat adottságait figyelembe véve a helyi lehetőségek ismere­tében lehet. Ám a tervezés módjának pillérei adottak. Milyen követelményeknek kell megfelelniük az úgyne­vezett korszerű termékek­nek? Elsőrendű, meghatározó kérdés a sorozatnagyság. A világ legnagyobb gyártóinak munkáját kell elemezni, az ott alkalmazott sorozatokhoz kell viszonyítani saját ter­melésünket is. Sokan már ennél a kérdésnél megtor­pannak, arra gondolva, ho­gyan kelhetnének versenyre a százezreket foglalkoztató múltinacionális konszernek­kel. Pedig van rá mód. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a világ egyik legnagyobb hátsóhídkészítője, s az első számú exportőr. Az autókhoz, buszokhoz készülő alkatrészből csak a legna­gyobb járműgyárak gyárta­nak annyit, mint a Rába. Kü­lön hátsóhídgyár Győrben létesült először a világon. A Rába nem is gondolt arra, hogy komplett teherautók­ból, autóbuszokból, trakto­rokból készítsen annyit, mint mondjuk a Ford. Ám ebből az egy igényes, fontos al­katrészből tud annyit gyár­tani, mint bármelyik cég a világon. A második kritérium: a termék műszaki színvonala. A Taurus Gumiipari Válla­lat nem tartozik a világ leg­nagyobb gumigyárai közé. Ha a termelés méreteit néz­zük, hiába keressük az első ötven között. Ám nem egy termékből a világ legna­gyobb gyártója. Az olajkuta­tásnál használatos, s mind fontosabb mélyfúrótömlőkből Magyarországon készítik a legtöbbet. Kétszáz fős önálló kutató-tervező gárda fejlesz­tette ki az új típust, amely­nél korszerűbb sehol sem készül. Az új mélyfúrótömlő métere több mint kétezer dollár. Az önálló szellemi al­kotást értékeli ennyire a vi­lágpiac. Ha nagy sorozatban ké­szül, s műszakilag megfele­lő a termék, világszínvona­lon kell eladni. Mert a piac­kutatás, piacszervezés, a ke­reskedelmi hálózat kiépítése ma már nem szakma, hanem tudomány, amely szellemi felkészültséget, jól képzett gárdát kíván. Ö termékszerkezet kor­szerűsítésére készült kritériumrendszer al­kalmazása ma már kötelező valamennyi hazai vállalat számára. A gazdálkodás ne­hezebb körülményei kény­szerítik is a vállalatokat az önálló tervezésre, a hosszú távú elképzelések kidolgozá­sára. az igazgatási ismeretek cí­mű tantárgyat is választhat­ják azok, akik azt a közép­iskolában tanulták. A sike­res vizsgázók közül 150-en a hároméves nappali, 300-an pedig a négyéves esti és le­velező tagozaton kezdhetik meg a tanulmányaikat. Lényegében a tananyag­ból is következik, hogy első­sorban a városi, községi, járási és megyei tanácsok munkaerőpótlását hivatot­tak megoldani, de a szak­embereket minden bizony­nyal szívesen látják az ál­lamigazgatás legkülönbö­zőbb területein. IMVWWVtmmWMWTOWHBWMWWWMMWWHM4WWV\MWWTOWWVW Hagyomány már hosszú évek óta, hogy a Magyarországi Románok Demokratikus Szövet­sége ilyenkor, farsang táján, megrendezi a román nemzetiségiek bálját. Az elmúlt hét végén, szombaton Gyulán, a Komló étterembe jöttek el a megyéből és a szomszédos me­gyék román nemzetiségiek lakta településeiről a vendégek, hogy az Arad megyei népi együttes ég szólisták ,műsorát meghallgassák és szórakozzanak. A szép számú résztvevő­ket Martyin György, a szövetség titkára köszöntötte, aki jó szórakozást kívánva megnyitot­ta a farsangi bálát Fotó: Béla Ottó Tizennégymillió a közművelődési alapból Elnökségi ülés a TIT-ben H. L. Jelentkezés az államigazgatási főiskolára

Next

/
Oldalképek
Tartalom