Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

1980. február 28., csütörtök Sürgető munkák, felújítások Békéscsabán Műemlékes tervek Gyarmathy Lívia Koportosa a békési Dankó Klubban Egy drámai jelenet a Koportosból. A főszereplő Balog Mi­hályt Rostás Mihály alakítja A közelmúltban elkészült jegyzék szerint huszonegy, műemlékvédelmi szempont­ból fontos épület áll Békés­csabán. Közülük a legtöbb az úgynevezett műemléki jelle­gű, illetve városképi jelentő­ségű építmény. Sokszor esik arról szó, hogy az alföldi te­lepülések — történelmi és településtörténeti okok miatt — sokkalta szegényebbek a gondot és örömet egyaránt bőven okozó építészeti emlé­kekben. Ezért is fontos, hogy a meglevőket óvjuk, meg­mentsük a pusztulástól, meg­felelő célra hasznosítsuk. A megyeszékhely ez évi mű­emlékvédelmi terveiről Katsányi Pál, a városi ta­nács főelőadója adott tájé­koztatást. *8* Talán a békéscsabaiak kö­zül is sokan vannak olya­nok, akik nem nagyon isme­rik: a majd mindennap lá­tott házak közül, melyek a védettek. Nos, az októberi műemléki-múzeumi hónapra — a tervek szerint — már minden ilyen építményen el­helyezik a süttői kemény mészkőből készített, falba süllyesztett táblát, amely az építési időt, a stílust, az ere­deti funkciót, valamint a tervező, esetenként az épít­tető nevét is tartalmazza. Ilyen tábla kerül majd a Bartók Béla úti görögkeleti templomra, a Békési úti né­pi lakóházra, a Gyulai út 2. és 5. szám alatti két kúria­épület falára, az iskolacent­rum melletti Gajdács-tanyá­ra, a városi tanács homlok­zati falára, a Csaba Szálló­ra, az István király tér 10. szám alatti házra, a Rózsa Ferenc téren álló egyházi lakóházakra, a gimnázium­ra, valamint a két evangé­likus templomra, a Luther utcai magtárra, a Kinizsi utca 20. szám alatti népi la­kóházra, a Vigarga, azaz a színház épületére és a köz- gazdasági és kereskedelmi szakközépiskola Tanácsköz­társaság úti épületszárnyára. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a városi ta­nács műszaki osztálya az el­telt évek alatt igen jó mun­kakapcsolatot alakított ki. Ennek eredményeképpen részben tovább folytatódik, részben újabb, nagyszabású felújítási munkálatok kez­dődnek az említett védett építmények nagy részén, il­letve részében. A múlt század végén épült Fiume Szálló, azaz a Csaba Szálló teljes rekonstrukciója az egyik legsürgetőbb fel­adat. Az elhasználódott épü­letgépészeti berendezések már-már szinte lehetetlenné teszik, hogy megfelelő szín­vonalon lássák el a vendég­látást. Ezzel párhuzamosan kellene folytatni a szállóhoz korábban évtizedeken át szervesen hozzákapcsolt, a színház emeletén, a homlok­zati részen elhelyezkedő, úgynevezett vigadóterem helyreállítását. Jelenleg itt helyezték el — épülethiány miatt — a színház díszlet-és festőműhelyét. A belső tér, a jalak míves kiképzése a legtöbb helyen a felismerhe­tetlenségig megrongálódott, tönkrement. Megyénkben négy ilyen terem van, a leg­szebbek közé tartozik, a „né­hai” csabai Vigadó. A szál­lókomplexus felújítását vár­hatóan csak 1981-ben kezd­hetik meg, jelenleg a mun­ka még a tervezőasztalon van. A tervek között szere­pel az is, hogy a pincét is hasznosítani fogják, sőt, a mostani cipőbolt is visszake­rül a vendéglátás szolgála­tába. Kevesen tudják, hogy a Kórház utcai Sörház a térség egyedülálló ilyen jellegű épülete. A XIX. században, 1840 körül épült. Az alag­sorban vendéglátó, a föld­szinti, emeleti helyiségekben pedig sörfőző-, előkészítő helyiségek voltak. Az erede­ti funkciót szeretnék vissza­állítani, mihelyt a sporthiva­tal megfelelő, másik irodát talál. Most a homlokzati helyreállítást, valamint kör­nyezetének rendezését terve­zik. A város legérdekesebb együttese a Békési úton ta­lálható. A nemrégiben ava­tott szövetkezeti kis-ABC — amelvet Beleznay László ter­vezett a környéken álló né­pi házak hangulatában — csak a kezdete annak a munkasorozatnak, amely so­rán mintegy kis szigetet ala­kítanának ki a város népi építészetére jellemzően, an­nak hagyományait konzer­válva. Az ABC melletti avult, jellegtelen ház megvá­sárlásáról is szó van, helyé­re a tervek szerint vendéglá­tói rendeltetésű épület ke­rülne A 17. szám alatti ház múzeumi célokat szolgál majd. A szomszédos, 15. szá­mú házban kap helyet a szlovák klub és könyvtár. Mindkettőnél a zárt, ugyan­csak közművelődési célokra kiválóan megfelelő udvart is hasznosíthatják. *8* Az amúgy is szűkös pénz­ből a földrengés legnagyobb békéscsabai kártevését is helyre kell állítani. A konti­nens egyik legnagyobb, ará­nyában és belső kiképzésé­ben is legszebb • evangélikus temploma a természeti csa­pás következtében kereszt irányban elnyíródott. A kár felmérése megtörtént. A tel­jes helyreállítás — amely­hez az amúgy is szükséges felújítási munkálatok is hoz­zájárulnak — várható költ: sége igen sok millió forint. A helyreállítást úgy kell el­végezniük a szakemberek­nek, hogy a beépített sok­tonnányi vas- és vasbeton szerkezeti anyag szemmel láthatatlanul tartsa a hatal­mas falakat, boltoztos mennyezetet. Sor kerül a to­ronysisak felújítására is. A templom külső falai Stologen műanyag festékkel, időt ál­lóan lesznek fedve. Ez utóbbit a falak speciális vegyi szi­getelése előzi meg. A terve­zett határidő 1981 ősze. Évtizedek óta húzódik a Luther utcai magtár sorsa. A közelmúltban a gyomai halászati szövetkezet vásá­rolta meg a korábban rak­tárnak használt, meglehető­sen elhasználódott, de belül szép, értékes épületet. A helyreállításra kész kiviteli tervek vannak. A munkák megkezdése mégis a jövő évekre marad kivitelező hiá­nyában. Az épület pedig to­vább pusztul... A Bartók Béla úti görög­keleti templomot — amelyet most tettek védetté — kul­turális célokra, például a vá­rosban oly annyira hiányzó kamarazene-teremnek, kiál­lítócsarnoknak kellene hasz­nosítani, mivel évek óta nem szolgál már egyházi célokat. A más irányú hasznosítást a közművelődési létesítmé­nyekkel ellátatlan lakótele­pek közelsége is indokolná. 8* Tovább folytatódik a Gyu­lai úton, az iskolacentrum szomszédságában a gabona­múzeum kialakítása. A Gaj­dács-tanya restaurálása még az elmúlt években befejező­dött, most a kapcsolódó mel­lék- és gazdasági épületek helyreállítását folytatják. A Békéssámsonból áttelepített szélmalom felállításához szükséges alapozásokat is most készítik el. A szomszé­dos tanyát szintén eredeti formájába állítják helyre. A tervek szerint itt birka­csárda lesz. A tanács műszaki osztálya a műemléki felügyelőséggel közösen ebben az évben is szeretne még néhány lakó­épületet védetté nyilvánítani, amelyek a város és a táj­egység, az itt élő nemzetisé­giek lakó- és életmódkul­túráját, építészeti stílusait reprezentálják. Ezekre a „megmentésekre” az új be­építések folyamán kerülne sor. Különösen a múlt szá­zad végi és e század eleji polgárházak megvédését sze­retnék. Ezekben az épületek­ben helyet kaphatnának a környék lakóit szolgáló egészségügyi, kereskedelmi és kulturális egységek, intéz­mények. Természetesen min­denkor szem előtt tartva az úi funkció és az épület vé­delmének egymást kiegészítő egységét. . Nemesi László „Számomra nagyon értékes találkozás volt!” — össze­gezte a hétfő esti élményeit Gyarmathy Lívia filmren­dező, útban Békésről Békés­csaba felé. A falusi filmnapok ese­ménysorozatának részeként, a megyei moziüzemi válla­lat rendezésében február 25-én este a békési művelő­dési központ Dankó Klubjá­ban levetítették Gyarmathy Lívia: Koportos című játék­filmjét. A klub tagjaival együtt nézték, majd kérdé­sek özönével árasztották el a rendezőnőt a vendégség­ben Békésen tartózkodó sar- kadi cigányklub tagjai is. A címadó kis szabolcsi faluban, Koportosban törté­nik a Balázs József azonos című regényéből készített, magyar—NSZK koproduk- ciós, színes film cselekmé­nye. A Budapesten dolgozó Balogh Mihály feleségének hirtelen halálára utazik ide, hogy a fiatal, nagyon szere­tett Rozáliát illő módon el­temesse. Emberi gáncsosko- dásokkal, természeti aka­dályokkal kell megküzdenie; az önmaga elé állított ideál megvalósításáért, a tisztes­ségért, a becsületért, az adott szó tisztaságáért. Cigányok között, cigány szereplőkkel készült a film. De ettől függetlenül nem érezheti igazán senki, hogy valami vad romantikájú, hazug reklámfilmről van szó a külföld számára. Álta­lános emberi érzésekről szól, amelyet az adott körül­mény mindössze csak még jobban sarkít, katarzisát közérthetőbbé, értékeit job­ban láthatóvá teszi. A bensőségesen meleg hangulatú, izgalmában is ér­dekes ankéton végeredmény­ben ezeket a gondolatokat is megfogalmazták a klubta­gok. Nemcsak a rendezővel, hanem egymással is vitáz­tak. Elsősorban a filmben látott környezet hitelességé­nek és az általuk élt, ta­pasztalt viszonylatok külön­bözőségéről, kapcsolatáról. Az is megfogalmazódott, hogy a Koportosban látottak megváltoztatására tett erő­feszítések mindaddig nem hozhatják meg a várt ered­ményt, amíg maguk az ott élők nem ízlelik meg, nem veszik komolyan a másabb, a szervezettebb, a munkás­élet ön- és társadalomépítő lényegét. S ennek legfonto­sabb eszköze a felvilágosí­tás és a tanulás. A Koportos című filmet az országos bemutató előtt vetítették le a békési Dan­kó Klub nagy számú közön­sége előtt. Az est nagyszerű hangulata azt sugallta, hogy nemcsak Gyarmathy Líviá­nak, hanem a résztvevőknek is élményt nyújtott ez a ta­lálkozás. Tanulságos és érté­kes élményt. HANG­SZÓRÓ Tolna és Békés Rokonszenves, figyelemfel­hívó sorokat közöl a Rádió- és Televízióújság mostani száma a kedd este elhang­zott Öt év a harmincötből című sorozatról: Közeleg a pártkongresszus, sokat be­szélünk eredményeinkről, gondjainkról mostanában. De vajon, legszűkebb pátrián­kon túl mennyit tudunk más tájak, más vidékek életéről, mindennapjairól, mennyire ismerjük mai arcukat, túl azon, ami az országos szám­vetésbe bekerül? Pedig a hazát szeretni elsősorban azt jelenti — ismerni a hazát. Az Esti magazin különki­adása elsőként Tolna megyé­be látogatott, s a szelíd du­nántúli táj hol lírai, hol reá­lisan kemény hangképeit hallgatva a viharsarki rá­diókészülékek mellett is fel­szisszenhettünk : milyen ki­csi a világ, hiszen a tolnai valóság mozaikkockái, akár nálunk is fellelhetők. Különös rangot adott a műsornak, hogy kalauzként a Tolna megyei pártbizott­ság első titkára vállalkozott szűkebb hazája bemutatásá­ra. Nem tudom megérteni, korábban ez a megye miért volt annyira elhallgatva? — kérdezte, akár helyettünk Is. Pedig, ma már nem lehet ki­zárólagosan mezőgazdasági megyének elkönyvelni ben­nünket — folytatta a tol­naiak első embere. A vidék­re „csalogatott” ipari létesít­mények embert, környezetet formáló hatásairól is ma­gunkra ismerhettünk, akár itt, a Körösök mentén is. Is­merősként hangzott a két szomszédvár (ott Dombóvár­nak és Szekszárdnak nevezik őket) csatározása, ahol a „ha a megye nem támogat ben­nünket, majd mi megmutat­juk” — harcok után a köl­csönös fejlődés eredményei mosták el az ellentéteket. Tudósítást hallhattunk az épülő szekszárdi húskombi­nátból, ahol többszöri határ­idő-módosulás után újabb időpontot tűztek ki az át­adáshoz. Ismerős a gond? Ugye, valamelyes tapaszta­latot mi is szereztünk már hasonló ügyekben? Mint ahogy arról is bővebben tud­nánk beszélni, ami még a tolnaiaknak csak a „jövő ze­néje”, mármint, hogy abba a húskombinátba egyszer majd megfelelő számú és minőségű állatot kell bizto­sítani, hiszen a külföldi vevő már nemcsak a késztermék­re kíváncsi, de azt is ellen­őrzi, milyen alapanyagból készül a tetszetős csemege. És az se mindegy, mennyi­ért sikerül majd „megter­melni” azt a dollárt, vagy éppen a rubelt? S hogy ne mindenáron az azonosságokat halljuk ki még a tolnai riportokból is, ellá­togattunk az épülő Paksi Atomerőműhöz. Mert olya­nunk itt Békésben igazán nincs. Bár ami az építkezés különös környezetvédő „fi­lozófiáját” illeti, hasonló el­kelne nálunk is, az élővize­ket szennycsatomává változ­tató, településeinket bűzzel, mocsokkal elárasztó „hagyo­mányos” üzemeinknél. (Andódy) SZiNHÍZ, MOZI 1980. február 28-án, csütörtö­kön este 19.00 órakor Békéscsa­bán: OLYMPIA Sarkadi-bérlet. 1980. február 28-án, csütörtö­kön, este 19.00 órakor Tótkom­lóson : UNALMIA * * * Békési Bástya: Halr. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: S órakor: A keselyű három nap­ja, 7 órakor: Vadember. Békés­csabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hívj a messzeségbe. 6 és 8 órakor: Lidércnyomás. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Koldus és királyfi, fél 8 órakor: Meg kell ölni a szerelmet! Gyu­lai Erkel: Élve vagy halva. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Fan- tozzi, 5 és 7 órakor: Skalpvadá­szok. Orosházi Béke: Sugarlan- di hajtóvadászat. Orosházi Par­tizán: fél 4 órakor: Bankrablás, fél 6 és fél 8 órakor: Asszony férj nélkül. Szarvasi Táncsics: Ajándék ez a nap. A Luther utcai magtár: pusztuló állaga gyors beavatkozást igényelne (Archív felvételek, fotó1: Gál Edit és Martin Gábor) A Gajdács-tanya, amely a békéscsabai gabonamúzeum köz­pont jár képezi majd a tervek szerint (N. L.) Békéscsabán, a negyedik kerületi pártházban működik az a kézimunkakor, amelyen heti egy alkalommal mintegy 20 asszony gyűlik össze. Hogy jól érzik magukat, arról tanús­kodjon ez a kép... * Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom