Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

IgMPPKcl 1980, február 28., csütörtök o A gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet kertészetében már le­szedték az első szépen fejlett salátafejeket. Kilencezret szállí­tottak Budapestre, s még további 60 ezret küldenek a fővá­rosi piacra. Ezt követően ültetik ki a fóliák alá és az üveg­házakba a paprikapalántákat. A kertészet nagyszerű ered­ménnyel zárta az elmúlt évet, 3,5 millió forintos árbevételt ért el. Képünkön: szedik a szépen fejlett salátafejeket Fotó: Béla Ottó Vállalták - teljesítenék Szocialista munkaverseny a víz- és csatornaműnél A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál ta­valy augusztusban bontako­zott ki a kongresszusi és a felszabadulási munkaver­seny. Ennek is köszönhető, hogy a 186,5 millió forintos termelési tervüket csaknem 3,4 százalékkal túlteljesí­tették, amelynek nagy része a termelékenység emelke­déséből származott. Időköz­ben két új munkahelyet lé­tesítettek Sarkadkeresztú- ron és Békéssámsonban. Az itt dolgozó kollektívák több mint 2 millió foriiittal szár­nyalták túl éves tervüket. A víztermelés 1600 köbméterrel nőtt, s 900 köbméterrel ve­zettek el több szennyvizet, mint 1978-ban. Az elmúlt év­ben 4 új vízmüvet helyeztek üzembe: örménykúton, Nagyszénáson, Telekgerendá­son és Sarkadon. Így a me­gye ivóvízhálózatának a hossza 1780 kilométer lett. A szivattyúk naponta 44 ezer 627 köbméter vizet hoz­nak a felszínre. Elkészítet­ték azt a tervet, amelynek segítségével 194 ezer forint értékű villamos energiát ta­karítottak meg. Szép eredményeket értek el az élet- és munkakörül­mények javításában. Átad­ták a békési telephelyen és a vandháti vízműnél a szo­ciális, illetve az üzemi épü­letet. Ezzel 200 dolgozó kul­turált munka- és étkezési lehetőségeit teremtették meg. Nagy gondot fordítot­tak a munkavédelemre. Az oktatásban korszerű audio­vizuális módszereket alkal­maztak. Novemberben mun­kavédelmi hónapot rendez­tek. Csökkent a balesetek és az emiatt kiesett munkana­pok száma. Az újítási ver­seny szintén megmozgatta a szocialista brigádok tag­jainak, az egyéni újítóknak a fantáziáját. Az ésszerűsíté­sek révén 2,4 millió forintot sikerült megtakarítaniuk. Ugyanakkor javult az újítá­sok minősége. Az OVH által kiírt 3 éves versenyben a vállalat a negyedik lett. Természetesen lehetőséget teremtenek a szakmai és a politikai ismeretek bővíté­sére is. Párt-, KISZ-, szak- szervezeti képzésben, _a .szocialista brigádvezetők tanfolyamán 510-en ' gyara­pítják tudásukat. Közép- és felsőfokú politikai iskolába 23-an járnak. A múlt esz­tendőben 22-en szakmunkás­bizonyítványt, 46-an érettsé­git szereztek, egyetemi ta­nulmányaikat pedig 7-en fe­jezték be. A szocialista bri­gádok különböző kulturális programokat bonyolítottak le. A Kossuth Könyvkiadó kiadványaiból 76 ezer fo­rint értékűt vásároltak, Pós- teleken gyermeknapot, a vállalat központjában gyer­mekrajzversenyt, vetélkedő­ket szerveztek. Egyre jobban bevonják a fiatalokat a munkaverseny- raozgalomba. A kidolgozott KfSZ-akcióprogramon felül célul tűzték ki a hatéko­nyabb munkát, a minőség javítását. A hagyományok­hoz híven 1979-ben is meg­hirdették az Alkotó Ifjúság pályázatot, amelyre egy újí­tás és 10 népművészeti al­kotás érkezett. A 7 KISZ- csoport védnökséget vállalt az óvodák, általános iskolák, sportpályák építésében, kar­bantartásában. Politikusab- ban, aktívabban! jelszóval ifjúsági vitakörön vettek részt. A szocialista kollektívák kivették a részüket a nem­zetközi gyermekév sikeres megrendezéséből is, hiszen mintegy 15 ezer forintot utaltak át erre az alapra. Műrosokat, versenyeket, sportvetélkedőket hirdet­tek és bonyolítottak le a ki­csinyeknek. Ezenkívül 8400 óra kommunista műszakot teljesítettek, amelynek be­vételét a kislakásépítők meg­segítésére fordították. A tár­sadalmi munka értéke pedig elérte a 700 ezer forintot. Az 54 szocialista brigád 630 tagja, a Rákóczi kétsze­res vállalat kiváló brigád­jának kezdeményezésére csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívá­sához. Ezek szerint a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére 8417 óra kommunista műszakot telje­sítenek. Az ott keresett összeget a gyermekintézmé­nyek, a békéscsabai sport- csarnok és a vállalati üdülő építésére ajánlották fel. —s. Győzi-e az építőanyag-ipar? Gyoma-Endrilil is Vidéke flz ÁFÉSZ, a szakcsoportok és a kistermelők Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen anyagellátásra szá­míthatnak a magánépítők a következő ötéves terv során, akkor néhány meghatározó tényt már a bevezetőben rögzíteni kell. Igaz, hogy csökken a beruházási építés, ívv az építőanyag-ipar ter­mékeiből több juthat a kis­kereskedelembe, de e két szféra anyagai eléggé külön­böznek egymástól. Ugyanak­kor a beruházások visszafo­gása az építőanyag-iparban is érezteti hatását, és itt is igaz az új gazdasági szabá­lyozók azon tétele, hogy az áraknak tükrözniük kell a ráfordításokat. A beruházások ütemének csökkenése kétségtelenül a magánerős építkezések irá­nyába tolja el az építőanyag- ipart. A következő öt évben, tehát, ha mérsékelten is, de növekszik a magánerőből la­kást építők száma. Alapvető célkitűzésnek tekinthetjük az ő anyagszükségletük biztosí­tását. Figyelembe véve, hogy az építőanyag-ipar néhány területén — elsősorban a tég­laiparban — a termelés a korszerűtlen üzemek leállí­tása miatt csökken, így az igények kielégítéséhez fej­lesztés szükséges. A következőkben vegyük sorra a különféle anyagokat. Kezdjük nyomban az épület- szerkezetek alapvető elemé­vel, a téglával. Ma 1,9 mil­liárd darab kisméretű téglá­nak megfelelő falazóanyagot gvártunk évente, ennek kö­rülbelül háromnegyede kerül kiskereskedelmi forgalomba. Ezt a mennyiséget úgy tudja előállítani a tégla- és cse­répipar, hogy jó néhány kor­szerűtlen téglagyárat működ­tet. Ezeket fokozatosan le kell állítani, mivel sok, ne­héz fizikai munkát végző dolgozót igényelnek. Ugyan­akkor korszerűtlenek termé­keik. nem elégítik ki az új hőtechnikai szabványban elő­írt hőszigetelési követelmé­nyeket sem. A kieső üzemek pótlása 5-6 új téglagyár épí­tését igényli. Az ilyen be­ruházások átfutási ideje hosszú, és mint szóba került már, a források szűkösek ... A tégla- és cserépipar gyártja a nevében szereplő tetőfedő anyagot is, évente 106 millió darabot. Ennél többet várnak a TÜZÉP-te- lepék, de a jelenlegi gyártó­bázis csak ennyire képes. Viszont azbesztcement sík­palával ez a hiány pótolha­tó. Volt idő, amikor ez éppen fordítva volt, és arra kérték az építőket, hogy cseréppel fedjék be a házaikat pala helyett. A következő fontosabb anyag a cement. Ez időnként hiánycikk a TÜZÉP-eken. A lakosság évenkénti igénye mintegy 1,3 millió tonna. Ebből 800 ezer tonna a zsá­kolt importcement, és ez a mennyiség teljes egészében a kiskereskedelembe kerül. A maradék hányad hazai ter­melés. A Bélapátfalvai Ce­mentgyár felfutásával tovább nő a hazai termelés, így ez, , és a szocialista import együt­tesen biztosítani fogja a la­kosság cementellátását. Amiből már most ütemesen kielégíthető az építők szük­séglete, az a kerámiatermé­kek választékban is egyre bővülő tábora. A Finomke­rámiaipari Művek hódmező­vásárhelyi gyára korszerű egészségügyi kerémia termé­keivel — mosdókkal, WC- kagylókkai — el tudja látni a lakosságot. Ugyanez áll a csempére és a padlóburkoló laDokra is. Itt a választék bővítése és az export gazda­ságosságának javítása a cél, ugyanis a romhányi új gyár beindulásával már a hazai igények kielégítésén túl, ex­portálható felesleg is terme­lődik. S végül néhány adat az idei építőanyag-ellátásról. A T UZÉP-egyesülés vezérigaz­gatója nemrég egy interjú­ban elmondta, hogy falazó­anyagból 1 milliárd 425 mil­lió kisméretű téglaegység­nyit kötöttek le a Tégla- és Cserépipari Trösztnél. Az egyre népszerűbb, zsaluzás és emelőgép nélküli födém készítésére alkalmas FERT- gerendából 400 ezer folyómé­ter; kerémia béléstestből pe­dig 4 millió 667 ezer darab lesz a kínálat. A Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója és a XII. kongresszus tiszteletére tett munkaver- seny-felajánlásukban vállal­ták, hogy az idén a szerző­déses kötelezettségükön fe­lül további 10 millió forint értékű termékkel — vasbeton gerendával, födémpallóval, áthidalóval, mozaiklappal — segítik a magánépítőket. — németh — A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ több mint 24 millió forintra tehető összes felvásárlási forgalmának nagy részét 1979-ben a kis­gazdaságokban megtermelt áru képezte. Fellendült Gyomán, End- rődön és környékén a szö­vetkezet által kiemelten tá­mogatott szakcsoporti terme­lés is. 1979-ben a már em­lített 24 millió forint értéket meghaladó felvásárlási for­galomból 12 milliónyit az ÁFÉSZ védnökségét és tá­mogatását okosan hasznosí­tó 12 szakcsoport adta. Ezek a szakcsoportok 920 termelő tevékenységét koordinálták. A kisgazdaságokban meg­termelt jó minőségű termé­kek a múlt évben is igen ke­resettek voltak, igaz egyes cikkeknél értékesítési gon­dok jelentkeztek. Ez volt ta­pasztalható a nagy súlyú hí­zott sertések, a kövér liba, a tojás, a bab, a mák és egyes zöldség-, valamint gyógynö­vényfélék esetében. „Az ér­tékesítésre panaszkodók nem érdeklődtek a szövetkezet­nél, hogy mit, és miből mennyit érdemes termelni, hogy milyen állatfajtákkal ajánlatos foglalkozni. Sokan még mindig a szabadpiacban próbálnak reménykedni, de amikor csalódnak, sietnek áruikkal a szövetkezethez. Nem biztos persze, hogy adott esetben tudjuk fogad­ni a termékeiket és ilyen­kor szidják a szövetkezetét.” — mondta Tanai Ferenc el­nök. Ezért is szorgalmazza a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ mind jobban a ga­ranciát jelentő szerződéskö­tést, adott termékek eseté­ben több évre szólóan is. A jól átgondolt termeltetés ve­zetett el oda, hogy tavaly egymillió 600 ezer tojást, 34 ezer galambot, 11 ezer 500 libát, 8 ezer házinyulat, 2 ezer pulykát, ezer sertést, 456 mázsa mézet, 450 mázsa zöldséget és gyümölcsöt vá­sárolhatott fel az előzőleg megkötött szerződések alap­ján a szövetkezet. A Körösladányi Metaké- mia Ipari Szövetkezet két, a közeljövőben megrendezendő kiállításon is megismerteti korábbi és új termékeit a fogyasztóközönséggel, a ke­reskedelemmel. Mondhatni úgy is: felerészben a már bevált, szívesen vásárolt vas­ipari és vegyipari termékeit viszi el a vásárra, másrészt pedig azokat, amelyek csak A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ vezetői azon­ban jól tudják: a szakcso­portok és egyéni termelők segítséget is várnak. Ezért 1979-ben is tetemes mennyi­ségű napos- és egyéb te­nyészállat beszerzéssel, illet­ve kihelyezéssel, továbbá kü­lönböző gazdasági eszközök­kel, felszerelésekkel, vala­mint egymillió 650 ezer fo­rint kamatmentes előleggel segítette a szerződést kötött termelőket. A múlt évi ka­matmentes előlegből — mi­vel több termelési ágban, különösen az állattartásban, folyamatos az áruelőállítás — 510 ezer forintot hoztak az idei esztendőre. Ehhez tesz hozzá majd év közben az igazgatóság jó 1 millió fo­rintot. Ebben az esztendőben — tájékoztatott Tanai Ferenc elnök — az ÁFÉSZ 27 mil­lió forint értékű zöldség, gyümölcs, kisállat és egyéb vegyescikk felvásárlását ter­vezi. Ez a mennyiség 12 szá­zalékkal haladná meg a fel­vásárlás múlt évi összes for­galmát. A szövetkezet veze­tői bíznak e feszített terv teljesítésében, akkor is, ha az intézkedési terv egyértel­műen kimondja: csak olyan áru termeltetését kell szor­galmazni, amely a népgazda­ság igényeinek megfelel, il­letve hazai és külföldi pia­cokon is jól értékesíthető. Az ÁFÉSZ legközvetlenebb ter­melő partnereinek ezután is a szakcsoportokat tartja. Ilyen egyértelmű elképze­lésekkel akarja megnyerni a kertészkedő és állattartó kis­gazdaságok termelőit a Gyo­ma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ. Lehet, hogy az in­tézkedési tervben foglaltak szigorúnak tűnnek. Viszont az is igaz, hogy azok a ter­melők, akik e feltételeket megértik és magukévá te­szik, kockázatmentesen ter­melhetnek, és értékesíthetik szerződésben lekötött árui­kat a szövetkezet közremű­ködésével. Balkus Imre ezután kerülnek a kirakatok­ba, az üzletek polcaira. De nézzük részletesen. Vasipari részlegük a Körös öltözőszekrénysort állítja ki egy-, két- és háromajtós vál­tozatban, de látható lesz a tavaly nagy sikert aratott modulrendszerű öltöző Mi­di box is, amely tulajdon­képpen dominószerűen föl­építhető kisebb fém öltöző- szekrényekből áll. Ezen túl­menően a különböző irat- szekrények változatait is be­mutatják. Vegyi üzemrészük termé­keiből a különbzöző irtósze­reket állítják ki. Ezek közül látható lesz egy régebbi, las­san ölő vegyszer, a Bi-Tox és a Ra-Tex. Ugyanennek a rágcsálóirtó szemek két új változatát is bemutatják, a Bitox-Rapid és a Ratex-Ra- pidot, amelyek gyorsabb eredményt hoznak. Éppen egy évtizede gyárt­ják az iskolai gombi esték­családot, amelynek három új változatát mutatják be. Két esztendővel ezelőtt vették át a KHV-tól a Depilex fantá­zianévre keresztelt szőrtele- nítő folyadék gyártását, s az Exodor izzadásgátló szer készítését. Ezekből már új választékkal jelentkeznek a kiállításon. Korszerű csoma­golásban, s esztétikus cím­kével hozzák forgalomba. S hogy hol lesznek ezek a kiállítások? Először április első felében — 6-tól 11-ig — a szabadkai Pannónia vásá­ron, majd július második fe­lében a hagyományos szege­di ipari vásáron. Mindkét al­kalommal csaknem 10 négy­zetméteres alapterületen mu­tatják be termékeiket az ér­deklődőknek. A Gyöngyös melletti Gagarin Hőerőművet a szomszédos külszíni fejtés, a Mátraaljai Szén­bányák Thorez Üzeme látja el szénnel. A bányából a tervek szerint ebben az évben hétmil­lió tonna szén kerül ki, de vállalták, hogy ezt 120 ezer tonnával túlteljesítik. Képünkön: a Gagarin Hőerőmű 200 MW-os blokkjának vezérlőterme (MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS) Két kiállításon a Metakémia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom