Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
1980, február 27., szerda A háztáji Okányban Személygépkocsi utánfutókat gyártanak Kis beruházás — nagy eredmény Majd egy évtizedes következetes munka eredménye a háztáji és a közös „békés egymás mellett élése” Okányban. A háztáji gazdálkodás fellendítésére tett első intézkedések éppen arra az időre estek, amikor az egész országban heves vita bontakozott ki szerepükről, szükségességükről. Az eszmecsere „eredményeként” a hetvenes évek első felében hozott intézkedések szinte mindenütt a kistermelés visszaesésével jártak. Ez az állapot nem tarthatott sokáig. Az 1976-os kormányhatározat végül is fordulatot hozott a háztáji termeltetésben. Azóta nemegyszer előfordult már, hogy néhányan a saját rangsorukban, a közössel szemben a háztáji tették az első helyre. Mindez csak kitérő, hiszen Okányban visszaesésektől mentesen évről évre nőtt a termelés. o — Ez persze nem azt jelenti, hogy mi nem szereztünk tudomást a határozatokról. Több szempontot is mérlegelve kellett azonban tennünk, amikor semmilyen külső hatásra sem módosítottunk korábbi elképzelésünkön — magyarázza Fazekas Béla, az okányi Haladás Tsz elnöke, aki a kistermelés növekedésétől szemmel láthatóan nem félti a társadalom fejlődését. Éppen ellenkezőleg... — Igyekeztünk a háztáji termeltetést a közös gazdaság fejlődésének szolgálatába állítani. Ebben mi magunk vezetők jártunk elöl, jó példával. Tojóhibrideket helyeztünk ki, még most is 12 ezer tyúk termel a háztájiban a tsz-nek ... Azután arról sem feledkezhettünk meg, hogy a házaknál, a portákon eszközök, korábban épült istállók, ólak álltak, félig vagv teljesen kihasználatlanul. Mekkora pazarlás lenne ezeket üresen hagyni — meditál Mártha Sándor elnökhelyettes. — Azután itt vannak a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, akik így hasznosíthatják magukat. Az egyik és talán a legfontosabb mozgatórugó mégis, amely a háztáji támogatását, segítését indokolta, a tsz sajátos helyzete volt. A kedvezőtlen adottságok és az ezzel járó nehézségek miatt a tagok jövedelme jóval az átlagos alatt maradt. A havi jövedelem ma sem több 3 ezer forintnál. A háztájinak tehát jövedelempótló szerepe van ... o A termelőszövetkezetben dolgozók lucernát, szemes terményt vásárolhatnak önköltségi áron. A közös gazdaság szállítóeszközt biztosít, két takarmányboltot, egy darálót üzemeltet. Megoldják az állatok mesterséges megtermékenyítését. S hogy ezekkel a feltételekkel, no és nersze az árakkal, menynyire elégedettek az okányi- ak, azt a következő számok is bizonyítják. A 3800 lakosú községből tavaly 7300 sertést és csaknem 500 hízómarhát vett át a téeszen keresztül az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Több mint 3,1 millió tojást értékesítettek. 1977 óta háztáji ágazat működik a tsz-ben. — A háztáji gazdálkodásban meghatározó az állattartás. Termelőszövetkezetünk kísérletet tett ugyan a méhkeréki példához hasonlóan a fólia alatti zöldség- termesztés elterjesztésére, de ez az elképzelésünk nem járt eredménnyel. Ma is csak öten-hatan foglalkoznak primőrfélék termesztésével. A jövőt illetően úgy tűnik, kényszer szülte változtatásokkal kell szembenéznünk. A tojás csak nehezen értékesíthető, ezért a termelés csökkentése lenne indokolt. Helyette, elsősorban az asz- szonyoknak más jellegű munkát biztosítanánk. Felvettük a kapcsolatot a Gyulai Harisnyagyárral... — magyarázza az elnökhelyettes. o Mindeddig csak a háztájiról hallottunk. De milyen lesz a kapcsolat a portáján állatot tartó gazdának, a munkahelyével, a közössel. A választ Szívós László, a tsz háztáji ágazatának volt vezetője, akit a közelmúltban választottak meg a községi pártbizottság titkárává, fogalmazta meg. — A szövetkezet alapszabálya tartalmazza a háztáji és a közös kapcsolatára vonatkozó elképzeléseket. Ebből mindenki számára érthetően kitűnik: az előbbi gyarapodása, növekedése nem lehet akadálya a tsz fejlődésének. Csakhogy valamit nem elég megfogalmazni, ügyelni kell arra, hogy a leírták valósággá váljanak. Ez pedig a tsz-ben a vezetők feladata volt ezelőtt 10 évvel és ma is az. Mi az alapszabályban leírtakból jottányit sem engedtünk. Persze, ahhoz, hogy ne legyenek ellentmondások, egy sor dolgot a tsz-nek biztosítania kellett. Például az állatok szállítását úgy oldjuk meg, hogy a reggel hat órára munkába igyekvő is időben munkahelyére érjen. A nagy teljesítményű gépeken olyanok dolgoznak, akik ilyen okok miatt ritkán fordulnak hozzáik helyettesítési kéréssel. A tsz-tagok minden háztájival kapcsolatos jelzést az ágazatvezetőhöz juttatják el, aki a főmezőgazdász beosztottjaként adja tovább az információt. Vagyis abban, hogy a háztáji termelés ne legyen akadálya a tsz-ben folyó gazdálkodásnak, a tsz vezetői sokat tehetnek. — Hogy a közös gazdaság korábban és tavaly sem állított elő nyereséget, annak nem a viszonylag magas szintű háztáji termeltetés az oka. Ha az időjárás kegyesebb lesz hozzánk, ha sikerül növelni a talaj termő- képességét, helyzetünk gyorsan megváltozik — mondja az elnök. * * * S végül egy jellemző kép. Majd egy tucat házat kerestünk fel a februári téli dél- előttök egyikén, míg végül a nem nyugdíjas tsz-tagok közül valakit otthon találtunk. Zagyva Sándor is csak „hazaugrott”, miután a tsz közeli telepén ellátta az állatokat s ilyenkor ott két-há- rom óra hosszáig nem akad munkája. — Akiről tudják, hogy na- gvobb számban tart sertést, szarvasmarhát, annak gyakran kijut a megjegyzésből, ha munkahelyén lazítani próbál. Ezért a közösben többet és jobban kell dolgozni ... — magyarázza. Kepenyes János Gépmesterek lesznek Elektromoshalászgép-mes- ter tanfolyamot szervez halász szakmunkásoknak a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet, a Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és a Tatai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Gyomén. A tanfolyam tananyagát és az oktatógárdát a gyomai iskola biztosítja, a tárgyi feltételekről a halászati termelőszövetkezet gondoskodik. A 25 résztvevő az ország különböző halászati szövetkezeteiből érkezik, s március elejétől ismerkedik az elektromoshalászati gépészettel. A tanfolyam résztvevői áprilisban vizsgán adnak számot tudásukról. Kedvezően érintette a sertéstartókat az átvételi súlyhatárok módosítását előíró rendelet. Mint ismert, a korábbi 100—125 kilogrammos határ helyett a 95—115 kilós sertésekre kapják a legkedvezőbb árat a termelők. A végeredmény A múlt év októberében érvénybe lépett rendelet egyben azt is jelenti, hogy kevesebb ideig kell hizlalni áz állatokat, kevesebb ideig foglalják az istállót és több elfér benne. Vagyis, a korábbi 6 ezer 600 helyett 7 ezer 800 hízót nevelhetnek egyszerre a hizlaldában a tótkomlósi SERKÖV-telepen. S hogy a hízóalapanyagot saját maguk biztosítsák, megnövelték a kocák számát is, megteremtve az elhelyezés lehetőségét. Több- köca, több malac, több hízott sertés, több jövedelem. Röviden így foglalja össze a múlt év első negyedében befejeződött rekonstrukció eredményét Varga Imre, a telep főállattenyésztője és Benke Imre, az orosházi járás állattenyésztési főfelügyelője. A több malac és hízó nemcsak a megnövelt kocalétszámnak köszönhető. A korábbi 22—25 kilós súllyal szemben ugyanis most 40 kilósán viszik át a hízóba a malacokat, s ez azt is jelenti, hogy megerősödve kerülnek oda. Ezt bizonyítja, hogy az eltelt háromnegyed évben majdnem 3 százalékkal csökkent az elhullás, 610-zel kevesebb malac pusztult el, mint az előző évben. A tanulság Az előbbiek egyenes eredménye, hogy tavaly egy koca átlagosan egy mázsa hússal többet termelt, jelentősen nőtt a hatékonyság. Lényegében új épület létesítése nélkül, viszonylag csekély — 6,7 milliós — ráfordítással növelték termelésüket a tótkomlósiak úgy, hogy nyerségük több mint 8 és fél millióval lett nagyobb. Ezt az eredményt nem egészen egy év alatt sikerült elérni. Nem csoda, hogy bizakodnak a SERKÖV vezetői, hiszen a technológiamódosítás hatása a továbbiakban fog igazán jelentkezni. —m. .szabó— Csemeték, oltványok, dísznövények Személygépkocsi-utánfutót fejlesztett ki több éves kísérleti munkával az AFIT pécsi központtal működő 14- es Autójavító Vállalata. Célja az volt, hogy a javítómunka mellett, e kiegészítő tevékenységgel, jobban kihasználja eszközeit, szellemi kapacitását olyan cikk gyártásával, ami érdeklődésre tarthat számot a turisták körében. Tavaly egyedi rendelésre készített első hatvan darabbal elégedettek voltak a vevők. A KERMI vizsgáján is megfeleltek: a vállalat engedélyt kapott a kereskedelmi forgalmazásra. Az AUTÓKER 300 darabot rendelt 1980-ra, piros és zöld színben készülnek, a gumiköpenyen kívül teljes egészében hazai anyagokból. Növekvő export Háromszorosára növelte nyugati exportját a Magyar- szoanbatfiai Kerámiagyár azzal, hogy a futószalagszerűen öntött, sajtolt kerámia- gyártástól visszatért a sima korongozáshoz. A régi technológiához való „megtérés” itt kivételesen teljes sikert hozott. A régi őrségi fazekasok -gyári utódai jó érzékkel felismerték, hogy a hagyományos használati fazekasedények ma újiból divatosak, jól eladhatók. Ráadásul ugyanabból az olcsó helyi agyagból előállíthatok, amiből hosszú időn át csak virágcserepet és csibeitatót gvártottak. A muronyi Lenin Tsz az elmúlt évben a szocialista munkaverseny keretében felajánlásokat tett az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A kitűzött célokért valamennyi brigád és tsz-tag mindent megtett, s a közös munka meghozta eredményét. Az elmúlt napokban értékelték a szövetkezetben a munkaverseny tavalyi teljesítését. A növénytermelésben a kukorica betakarítását jó minőségben és veszteségmentesen oldotta meg a tsz. A silótakarmány megfelelő minőségi biztosítása mellett 28 hektár silókukoricát szemesen takarítottak be. A cukorrépára rendkívül nagy gondot fordítottak egész éven át, s ennek nyomán a tervezetthez képest nagyobb cukortartalommal, 16,4 százalékos béltartalommal adRégőta törték fejüket Tótkomlós SERKÖV-vezetői, hogyan tudnák sertéstelepük termelését megnövelni. Két út állt a szakemberek előtt. Az egyik, hogy jelentős bővítéseket hajtsanak végre nagy saját és esetleg külső anyagi forrásokat is igénybe véve. A másik, hogy kisebb beruházási összeget felhasználva, a telep nagyságának változatlanul hagyásával, technológiai módosításokkal növeljék termelésüket. Ez utóbbi mellett döntöttek. Az elképzelés A bábolnai rendszerű sertéstelep pavilonos megoldásokkal épült, s mivel építészeti bővítése nem jöhetett számításba, az igazgatótanács felkérte az ISV-rend- szer szakembereit, hogy dolgozzák ki a technológiabővítés programját, erre 1977- ben került sor. Rá egy évre megkezdődtek a munkálatok. A tervezők, kivitelezők mindenekelőtt az adottságokat vették számba. Megállapították, hogy a fiaztató fogadóképessége jelentősen növelhető. Mégpedig úgy, hogy az 512 fiaztatókutricá- nak a felét megszüntetik, s helyükbe összesen 768 batáriét helyeznek. A batériák- ba egyenként 6 malac fér el. s ezzel a helyek 4 ezer 600- zal szaporodnak meg. S hogy valóban több állat fordulhasson meg az istállóban, a kutricákban töltött időt a korábbinak felére, 30—32 napra csökkentették. ták át a nyersanyagot a feldolgozóiparnak. A növény- termesztés a tervezett 750 ezer forintos felajánlását több mint 3 millió forintra teljesítette. Az állattenyésztés is hasonlóan jó eredményeket ért el. Javult a technológiai fegyelem és a takarmánnyal való gazdálkodás. Sikerült növelni a hízómarha- és a baromfiértékesítést. Az állat- tenyésztésben dolgozók 800 ezer forint többlettermelést ajánlottak föl, amit 1 millió 50 ezer forintra teljesítettek. A többlethozamokat a növekvő energia-, növényvédő- és vegyszerárak mellett megfelelő költségszint mellett érték el. A szervezett munkában, a hatékonyság fokozásában a szövetkezet így a tervezettnél az elmúlt évben jóval nagyobb nyereséget ért el. A hosszan tartó, kedvező időjárást a kiskerttulajdonosok kihasználták telepítésre, ezért a kertészeti szaporítóanyagokat előállító és forgalmazó gazdaságok, vállalatok nem számolnak kiugró tavaszi értékesítéssel. Ennek ellenére a telepeken és az üzlethálózatban megtették a szükséges előkészületeket a kertészkedők fogadására, kiszolgálására. A tavaszi ellátás általában folyamatos és zavartalan lesz — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Merényi Károly, a KERTFORG KFT igazgatója. Négyszázhatvanezer gyümölcsfacsemete vár eladásra. A következő hetekben elegendő almafa lesz az üzletekben, mintegy 60—70- fajta áll a vásárlók rendelkezésére. Körtéből is kielégítik az igényeket; bővítik a választékot is, az idei tavaszon több nyárikörte-fajtát telepíthetnek. Kajszibarackból a korábbinál többet tartalékoltak, összesen 20 ezer csemete vár vásárlóra, őszibarackból ugyanennyi a kínálat. A szilva és más gyümölcsök csemetéiből szintén van elegendő. A szőlőszaporító-anyagból 376 ezret tartalékoltak a tavaszra. Több mint 600 ezer bo- gyósgyümölcs-palántát biztosítanak a kiskerttulajdonosoknak. A keresett frigo- szamócapalántát a dán- szentmiklósi termelőszövetkezet hűtőházában tartották a télen, és innen kerül majd a bolthálózatba. (A nagyobb tételeket közvetlenül a hűtőháztól rendelhetik a vásárlók.) ötszázezres igénnyel számolnak, de ha többre lesz szükség, azt is szállítják. Az utóbbi években sokan keresik a magas törzsű köszméte, valamint a fekete és piros ribizli szaporítóanyagot. Még egyetlen tavaszi szezonban sem volt ekkora raktárkészlet. A magas törzsű bogyós gyümölcsök szaporítóanyagából akár százezret is eladhatnak. A meggy- és a cseresz- nyecsemete-készlet az őszön csaknem teljesen elfogyott, a tavaszi telepítésekre csak kismértékben lesz lehetőség. A boltok felkészülnek a kistermelők tavaszi „rohamára”. Tizenkét télen— nyáron nyitva tartó üzlet mellett 56 ideiglenes lera- katban szolgálják ki a vevőket a KERTFORG-hoz tartozó vállalatok és további 90 ÁFÉSZ-lerakat is forgalmaz szaporítóanyagot. Négy nagyobb elárusítóhelyen utánvételes szállításra rendezkednek be. A Siófoki Állami Gazdaság velencei kirendeltségén, a rákóczifal- vai tsz-ben, a borbási állami gazdasági telepen, valamint a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Űj üzletet nyitott Hatvanban az Óbuda Termelőszövetkezet. A bolthálózatban a dísznövények nagy választéka kapható majd, igény szerint vásárolhatók díszfák, dísznövények, cserjék a kertek szépítésére. Kinyíltak az ibolyák A hét elején kinyíltak az első ibolyák a Bükk széltől védett, déli lankáin, Mocsolyás környékén és a Hór patak völgyében. Virágzik az ibolya a sályi—latorúti völgyben is, ahol a melegvizű források miatt enyhébb a mikroklíma. Bár a hegység északi lejtőin még nem tűnt el teljesen a hó, a napsütötte réteken, így Kis- győr és Cserépfalu környékén valóságos szőnyegként virít a hóvirág. Megjelent a tavasz hírnöke a Tolcsva környéki fenyveserdők tisztásain is. A MÁV Dunakeszi Járműjavító tízemében az idén harmincnégy új vasúti személykocsit gyártanak, kétszázötvenet javítanak és mintegy ezerkétszáz kocsi közlekedésbiztonsági ellenőrzését, futóműjavítását végzik el. Az üzem az idei feladatokat a tavalyinál kevesebb létszámmal oldja meg (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Munkaverseny a muronyi Lenin Tsz-ben
