Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

a 1980. február 26., kedd Pártértekezletekrűl Jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) szellemében valósította meg hazánkban a nemzetiségi politika elvét. Ennek alfája és ómegája, hogy az itt élő nemzetiségiek olyan politi­kai, gazdasági és társadalmi egyenjogúságot élveznek, amely hangulatukban, pár­tunk politikájának támoga­tásában egyértelműen meg­nyilvánul. Ezt nem én mon­dom, hallhatták Bókáné elv­társnő hozzászólásában, hogy ez a gyakorlatban is így van. Becsüljük meg ezt a politikát, amelyet pártunk folytat, és valósítsuk meg A hat fejezetből álló írá­sos beterjesztéshez Barna Pál, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést, s tette azt tel­jessé. A nagy felelőségér­zettel összeállított önkriti­kus, nyílt és őszinte hangú beszámoló felölelte a XI. kongresszus óta eltelt idő­szak eredményeit, taglalta a gondokat, ugyanakkor min­den mondatából az előrébb lépés, a termiakarás szándé­ka csendül ki. Amint a beszámolóból ki­derült, jelentős változások mentek végbe a csaknem 40 ezer lélekszámú járásban. A társadalmi osztályok, ré­tegek szerkezetében, vala­mint a gazdasági életben a fejlődés jellemezte a járást. A beszámolási időszakban tovább gazdagodott a szocia­lista tulajdon, új beruházá­sok, bővítések, rekonstruk­ciók valósultak meg. A tár­sadalmi fejlődést méltán reprezentálja: a lakosság foglalkoztatottsága az utóbbi öt év alatt nagyot változott, napjainkban az aktív kere­sők 40,2 százaléka ipari munkás, 40,6 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, míg 19,2 százalékuk értel­miségi és alkalmazott. Az állami és szövetkezeti ága­zatban dolgozik a járás munkaképes lakosságának 95,8 százaléka, ők hozzák létre a járás termelésének 99 százalékát. A beszámolási időszakban tovább érvénye­sült és erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. Po­litikai állásfoglalása, fegyel­me, szemlélete egyre , meg­határozóbban befolyásolja a járás dolgozóinak tudatát, cselekvését. Ezután az ál­lamélet, a társadalmi szervek és a szocialista de­mokrácia helyzetét taglalta a beszámoló, majd a gazda­sági építőmunka eredménye­it részletesen elemezte. Az orosházi járás gazda­sága a XI. kongresszus ál­tal elfogadott gazdaságpo­litikai elvek szerint fejlő­dött, s az V. ötéves terv feladatai, az 1975-ös járási pártértekezleten meghatáro­zott célkitűzések időarányo­san teljesültek. A járásban két ipari szövetkezet, ezeken kívül szinte valamennyi köz­ségben ipari telephely, üzemrész vagy önálló rész­leg működik. Ezeknek első­sorban a helyben felszaba­duló és tartalék munkaerő foglalkoztatásában van je­lentőségük. Ha kis mérték­ben is, de hozzájárulnak a központi árutermeléshez, az export növeléséhez. A járás gazdasági életé­ben meghatározó a mező- gazdaság. Termelésében az évek óta tartó egyenletes — a megyei átlagnál nagyobb — növekedési ütem a párt minden szinten a XII. kong­resszus határozatait, amely jólétünk, továbbhaladásunk záloga és iránytűje. Sok szó esett még arról is, hogy a következő idő­szakban nehezebb körülmé­nyek között kell dolgozni. Ez így is van, de hadd em­lékeztessem a jelenlevőket arra is, hogy minden idő­szaknak megvoltak a maga gondjai és problémái, és mégis sikeresen túljutottunk rajtuk. Meggyőződésem, hogy kommunistáink, dol­gozóink a jövőben is ugyan­ilyen sikeresen túljutnak a meghatározott agrárpoliti­kájából, s annak nagyon is tudatos végrehajtásából fa­kad. Az üzemek párt- és gazdasági vezetése jól élt azokkal a lehetőségekkel, eszközökkel, amelyek segí­tették a megjelölt feladatok, célok elérését. Ebben je­lentős segítséget nyújtott a Dél-Békés megyei Területi Tsz-szövetség is. Négy évvel ezelőtt meg­történtek a tsz-egyesülések, ma már az üzemek átlagte­rülete megközelíti a 4 ezer 300 hektárt. Ez már pers­pektívával is biztosítja a korszerű, fejlett technológia alkalmazásának lehetőségét. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben az iparszerű termelési eljárások kerültek bevezetésre. A já­rás valamennyi közös gazda­sága a növénytermesztés és állattenyésztés valamelyik területével tagja valamelyik iparszerű termelési rend­szernek. A termelési rend­szerekhez való csatlakozás eredményezte, hogy a hoza­mok dinamikusan emelked­tek, nőtt a termelékenység, javult a termelési eszközök kihasználtsága, a nagy telje­sítményű traktorok száma megháromszorozódott, kor­szerűsödött a szállítókapaci­tás, s mind több mezőgaz­dasági végtermékből lesz ipari termék. A gazdaságok az eltelt években egyre nagyobb fi­gyelmet fordítottak a fej­lett, korszerű termelési eljá­rások bővítésére, anyagi bá­zisának megteremtésére. Ezt bizonyítja, hogy a szö­vetkezetek jövedelmükből fejlesztési alapra egyre na­gyobb hányadot fordítanak. Az V. ötéves tervben a ré­szesedési alap összegének növekedése 11,6 százalékos volt, a fejlesztési alapra for­dított összeg növekedése 31,4 százalékos. Ezt követően a növénytermesztés és állat- tenyésztés hozamaival fog­lalkozott az előterjesztés. A szóbeli beszámoló ön­kritikusan foglalkozott a gondokkal is. Eszerint nem fejlődött kielégítően a járás­ban a gépavító és -fenntar­tó bázis, több géptípusnál kifogásolható az anyag mi­nősége, gyakran költséges és bonyolult az alkatrészbeszer­zés és -ellátás, a különféle erő- és munkagépek alkat­részellátásában sok a hiány­cikk. A szálas- és tömegta- karmány-betakarító, -rakodó gépek az igények alatt van­nak, a közös gazdaságok ve­zetői mind gyakrabban te­szik szóvá, hogy a betakarí­tott szemes termények szá­rítása nagyon költséges, az állattartási létesítmények fejlettségi foka egyenlőtlen. Egyre gyakrabban tesznek említést arról is, hogy a mostani nehéz időszakon, és a következő pártkongresszu­son is újabb sikerekről ad­hatunk számot” — fejezte be nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszédét pártunk megyei bizottságának első titkára. A felszólalókon kívül még 16 jelentkező volt, de idő hiányában ők írásban adták be hozzászólásaikat. A vá­lasztások során a párt járá­si bizottságának első titkára ismét Klampeczki Károly lett, titkára Kóra Kornél. Megválasztották a 47 tagú járási pártbizottságot, a végrehajtó bizottságot és 27 megyei küldöttet. Béla Ottó technológiai berendezések csak részben felelnek meg a kor követelményeinek. Az életszínvonal és az életkörülmények is sokat változtak. A lakosság taka­rékbetét-állománya az el­múlt négy évben megduplá­zódott, az utóbbi öt évben több mint 600 új lakás épült, javult a települések egész­ségügyi ellátása, közműve­lődése, vízellátása, út- és járdahálózata. A lakosság részéről nőtt a szolgáltatás iránti igény. A járás ideoló­giai, politikai és kulturális helyzete fejlődött, melyhez a községi pártbizottságok, pártalapszervezetek tuda­tos és tervszerű munkájuk­kal járultak. A beszámoló utolsó feje­zete a párt vezető szerepé­vel, a pártmunka fejleszté­sével, a pártélet kérdései­vel, a párt belső életével foglalkozott. Az írásos beszámolót ki­egészítő szóbeli előterjesztés után általános vitára került sor. Felszólalásra 41-en je­lentkeztek, közülük idő hiá­nyában 18-an mondták el vé­leményüket, akik nem kaptak szót, írásban adták be hoz­zászólásukat. A pártértekez­let munkáját hozzászólásá­val segítette: Széli László (községi párttitkár, Csor- vás), dr. Lipcsei István (a Já­rási Hivatal elnökhelyette­se). Dohányos Jánosné, a tótkomlósi könyvtár veze­tője a hat évvel ezelőtt megjelent közművelődési törvény helyi tapasztalatai­val, eredményeivel foglal­kozott. Szólt a sokakban el­uralkodott szemlélet ellen, mely szerint: „a kultúra luxus, és az sok pénzbe ke­rül.” Berczeli Sándor, a gá- dorosi November 7. Tsz szá­rítóüzemének vezetője az ifjúságot érintő feladatokról beszélt. Mint mondta, a fia­talok KISZ-szervezettsége nem megfelelő, s ebben van még mit tenni. Ezt követően Tóth Béláné (kertészeti dol­gozó, Csanádapáca, Széche­nyi Tsz), Lóczi Istvánná (szövőnő, HISZ, Tótkomlós), Olajos Imre (a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke), Csiz­madia Zoltánná (pedagógus, Gerendás), Sáfrán István (állattenyésztési ágazatve­zető, Nagyszénás, Október 6. Tsz) kapott szót. Dr. Szalontai László bé­késsámsoni körzeti orvos az egészségügyi ellátás fejlődé­séről számolt be a pártérte- kezletnek. Mint mondotta, a járásban az anya- és csecse­mővédelem, az iskolai egész­ségügyi ellátás példás. Fog­lalkozott a betegségek meg­előzésével, a gyógyítás és betegápolás anyagi, vala­mint személyi feltételeivel, az egészségügyi dolgozókra háruló feladatokkal. Kifogá­solta, hogy az egészségügyi integráció még nem kielégí­tő, a létesítmények szűkek, a szakorvosi rendelések óra­számainak növelését szor­galmazta. Dr. Kovács Pál, a Járási Hivatal elnöke szenve­délyes hangon szólt a járás­ban folyó tanácsi munká­ról, melyben az a törekvés, hogy a lakossággal együtt­működve, annak megelége­désére folyjon a tanácsok tevékenysége. A későbbiek során az el­hangzott szóbeli beszámoló­val és az előterjesztett írá­sos anyaggal kapcsolatban fejtette ki véleményét Né­meth Antal (üzemi párttit­kár, Pusztaföldvár, Lenin Tsz), Lipcsei Mihályné (a HÓDIKÖT békéssámsoni üzemének láncolója), Pipis János (ÁFÉSZ-igazgató-el- nök, Tótkomlós), Kovács Já­nos (a csorvási Lenin Tsz elnöke), Malya Jenő (városi­járási munkásőr zászlóalj- parancsnok) és Lehoczki Já­nos (a járási KISZ-bizottság titkára). A vitában felszólalt Klau- kó Mátyás, az MSZMP KB Ellenőrző Bizottság tagja. Szólt a járás forradalmi ha­gyományairól, a XII. párt- kongresszus különös jelen­tőségéről, mely abból fakad, hogy a XI. kongresszus által meghatározottakat nehezebb külső és belső gazdasági kö­rülmények között kellett meg­valósítani. A megyei párt­értekezleten és a kongresz- szuson — mondotta a fel­szólaló — van miről számot adni. A járás termelési ered­ményei szépek, meghaladják a megyei átlagot. Növeli a felelősségérzetet az idén befejeződő V. ötéves terv, s az előkészítés alatt álló VI. ötéves terv, mely szerényebb feladatokat tar­talmaz, ugyanakkor nehe­zebb tennivalók elé állítja a párttagságot, az ország la­kosságát. A következő terv­időszak feladatai között kell, hogy szerepeljen a népgaz­daság egyensúlyának javí­tása, a termelés mutatóinak fokozása. Klaukó Mátyás megemlékezett hazánk fel- szabadulásának közelgő, 35. évfordulójáról, s beszélt azokról az eredményekről, melyeket a járás elért a há­rom és fél évtized alatt. Ezt követően a kongresszus ;utá­ni tanácsválasztásokról be­szélt, majd néhány időszerű külpolitikai kérdéssel fog­lalkozott. Ezután a küldöttértekezlet megválasztotta a 47 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 26 küldöttjét. Végezetül az új pártbizottság megtartotta el­ső, zárt ülését, ahol megvá­lasztották a 9 tagú végrehaj­tó bizottságot, a fegyelmi, valamint a négy munkabi­zottságot. Az orosházi járási pártbizottság első titkárává ismét Barna Pált, titkárává Antali Károlyt választották. Szekeres András tós fogyasztási cikkek szá­ma. A beszámoló sokoldalú helyzetjelentést adott az ideológiai és művelődéspoli­tikai életről is. Megállapítot­ta, hogy a pártalapszerveze­tek az agitációs és a propa­gandamunkában a meggyő­ző érveket alkalmazták, és széles körű, folyamatos poli­tikai képzés valósult meg a városban, amely a párton- kívüliek széles körére is ki­terjedt. Mindemellett fellel­hetők még a marxizmustól idegen nézetek, vélemények. Ezek közül a kispolgáriság a legjelentősebb. Komoly eredményként em­lítette a beszámoló a tankö­telezettségi törvény eredmé­nyes végrehajtását. Az álta­lános iskola 8 osztályát a ta­nulók 97 százaléka időben el­végzi. A felsőfokú taninté­zetek kivételével az oktató­nevelő munka és a tárgyi fel­tételek között jelentős fe­szültség mutatkozik: az is­kolák tárgyi feltételein javí­tani szükséges. A közművelődés legna­gyobb gondja, eredményei mellett, hogy nem sikerült még mindenkivel megértetni: a közművelődés társadalmi ügy, végrehajtása csak együt­tes erőfeszítés eredménye le­het. A társadalmi és tömeg­szervezetek munkájának ér­tékelésén kívül természete­sen bőven foglalkozott a be­számoló a párt belső életé­nek különböző vonatkozásai­val, érzékeltetve, hogy an­nak adott állapota minden­kor kivetítődik és motiválja a társadalom egészének hely­zetét, a közélet milyenségét. Jelentőségét éppen ez húzza alá, s ezért is igényel foko­zott figyelmet. A beszámoló az értékelés alapján végül csokorba kö­tötte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a jö­vőben a párt XII. kongresz- szusának határozataival összhangban meg kell olda­ni. A véleménynyilvánításhoz jó alapot nyújtó szóbeli és írásos beszámolóhoz 21-en szóltak hozzá. A vitában részt vettek: Ko­vács Péter, a Dózsa Tsz el­nöke a szövetkezet elért eredményeiről szólt, megál­lapítva, hogy a ma munká­ja már kevés a holnap ered­ményeihez. Zvara János, a szakmunkásképző intézet igazgatója a tárgyi feltételek hiányát tette szóvá, s a jövő munkásaiért érzett politikai felelősséget. Székely László, a vasipari szövetkezet elnö­ke szintén arról szólt, hogy a szinten tartáshoz is 6—8 százalékkal többet kell ter­melniük. Szóvá tette, hogy a sajtó indokolatlanul sok ide­gen kifejezést használ, ami nehezíti a megértést; a hi­ánycikkek egyik oka pedig az, hogy egyszerűbb bizo­nyos dolgokat nem termelni, mint törni a fejet, hogyan (Folytatás az 5. oldalon) Kommunista felelősséggel a mindennapi életben Az orosházi járás kommunistáinak küldöttértekezlete vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődött Orosházán, mely­nek munkájában 65 pártalapszervezet 155 delegáltja vett részt. Az elnökségben többek között helyet jogialt Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottság Ellen­őrző Bizottság tagja, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, a járás országgyűlési képviselője, vala­mint Badár Bálint felszabadulás előtti kommunista, ve­terán. A küldöttértekezlet levezető elnöki tisztét Hári J6- zsefné látta el. II ma munkája kevés a holnap eredményéhez A város szövetkezeteinek, tanácsának, gazdaságainak 1975 óta elért eredményeit képekkel, grafikonokkal, né­hány mondatnyi szöveggel beszédessé tett, igényes gond­dal kiállított nagyméretű táblák sorfala között juthattak el vasárnap a pártértekezlet küldöttei, meghívottai Szarvason az Árpád Szálló dísztermébe, a városi párt­értekezlet színhelyére. Számvetés az öt év alatt megtett útról, összefoglaló ál­lásfoglalás a kongresszusi irányelvek vitájáról, valamint az új pártbizottság, a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása volt a feladat, amelyet rangos tanácsko­zás nyomán, eredményesen oldottak meg Szarvas város kommunistáinak képviselői. Részt vett a pártértekezleten Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezleten részt vevők már korábban meg­kapták a pártbizottság írá­sos beszámolóját, amelyhez Vrbovszki György, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ennek során elmondta, hogy a vá­rosban 181 felszabadulás előtti és 1945-ös párttag él, akik közül 12-en a pártérte­kezleten is jelen vannak. Tő­lük tanulva dolgozunk né­pünk, hazánk javára — mondotta —, s néhány év óta bonyolultabb viszonyok között, ám ennek ellenére si­kerekről adhatunk számot. Ez a javuló alapszervezeti munkának, a kommunisták növekvő felelősségérzetének is eredménye, mint ahogy részesei ennek a széleskö­rűen kibontakozott munka- verseny-mozgalom részvevői is. Szólt a határozatok vég­rehajtásának nagyobb követ­kezetességgel történő ellen­őrzésének igényéről, arról a fegyelemről, • amely a párt­hoz tartozás követelménye. Szóvá tette a tömegszerveze­tekkel való munkakapcsolat további javításának szüksé­gességét is, hogy a még meg­levő „átfedéseket” ki lehes­sen iktatni. Hangsúlyozta szóbeli kiegészítőjében, hogy a vezetőkkel való foglalko­zás javítása szintén szüksé­ges minden szinten, hogy ne fordulhasson elő, hogy bárki is ne helyesen éljen, hanem visszaéljen a rendelkezésére álló hatalommal. A pártbizottság írásos be­számolója a város társadal­mi, gazdasági, politikai hely­zetének alapos elemzését nyújtotta. A város lakossága az eltelt ciklus alatt meghaladta a 20 ezret. A munkaképes ko­rú népesség 84 százaléka dolgozik. Nőtt az ipari és to­vább csökkent a mezőgazda- sági foglalkoztatottságú dol­gozók száma. Szarvason is az ipari termelés vált meg­határozóvá. A dolgozók 49 százaléka itt dolgozik. Az értelmiség belső rétegződése alapján kialakult csoportok sajátos arculattal rendelkez­nek. Egy részüknél szakmai ' bezárkózás, befeléfordulás ta­pasztalható. A városban szá­mottevő szlovák nemzetisé­gű lakosság él, amelyre a pártbizottság nagy figyelmet fordított. Egyenjogúságuk maradéktalanul érvényesül. A gazdasági munkában a fő törekvés a korszerű ter­melési feltételek megterem­tése, a szövetkezeti ipar termelési profiljának kiala­kítása, a gazdaságtalan ter­melés csökkentése volt. A termelési érték növekedési üteme az elmúlt négy év alatt évi 9,7 százalék volt, amely a termelékenységből származott. Az exportterme­lést sikerült ezen időszak alatt megduplázni. A kétség­telenül elismerésre méltó eredmények mellett még gond van az üzem- és mun­kaszervezéssel, az eszközha­tékonyság javításával, az anyag- és energiatakarékos­sággal, általában a tartalé­kok jobb kihasználásával, a munka szerinti elosztás és a munkafegyelem szilárdításá­val. A mezőgazdasági üzemek termelési tevékenysége meg­felel az V. ötéves terv cél­kitűzéseinek. A fejlődés ezen ,a téren i&. dinamikus. Ter­melési értékük csaknem 42 százalékkal emelkedett, erő­södött iparszerű termelésük. Az időjárási kedvezőtlen té­nyezőkön kívül vezetési és technológiai hibák is közre­játszottak abban, hogy a Táncsics Tsz 1976-ban, az ál­lami tangazdaság 1979-ben veszteséges lett. A nagyüzemek jelentős se­gítséget biztosítottak a ház­táji és kisgazdaságoknak. Jól segítette a városban levőkét kutatóintézet a mezőgazda­ság eredményeinek növelé­sét. Gyakorlati kapcsolat ala­kult ki köztük és a gazdál­kodó egységek széles köre között. A beruházási eredménye­ket értékelve a beszámoló megállapította, hogy az V. ötéves terv célkitűzései Szarvason néhány kivételtől eltekintve teljesülnek. Ka­pacitáshiány, határidő elhú­zódása miatt viszont nem várható a teljesítés a lakás­építés, az út- és járdaépítés területén. A lakosság életszínvonalá­nak növekedését jelzik: a dol­gozók keresete a tárgyalt időszakban mintegy 30—40 százalékkal nőtt, emelkedett a takarékbetét-állomány, a gépkocsik és az egyéb tar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom