Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 26., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Pártértekezletekről jelentjük Előrehaladásunk záloga a párt és a nép egysége Vasárnap Gyulán, az MSZMP-székházban találkoztak a járás kommunistáinak képviselői, küldöttei, hogy megvitassák a járási pártbizottság beszámolóját, amely a legutóbbi választások óta eltelt időszak alatt végzett munkát értékelte. Állást foglaltak a kongresszusi irányelvekről és megválasztották a járási tisztségviselőket, a megyei pártértekezlet küldötteit. Az elnökségben helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt megyei bizottságának első titkára. Az elnöki tisztet Kóra Kornél, a párt járási bizottságának titkára látta el. A pártbizottság írásos beszámolójához Klampeczki Károly, a párt járási bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elégedetten állapította meg többek között, hogy bár az utóbbi 5 esztendő nem voltköny- nyű időszak, ennek ellenére a társadalmi élet minden területén, nemcsak országosan, hanem a járásban is jó eredmények születtek. „Nincs olyan községünk, üzemünk, amely az elmúlt évek alatt ne gazdagodott volna anyagiakban és szellemiekben, nincs olyan rétege vagy csoportja járásunknak, amely ne jutott volna előbbre a társadalmi-szociális haladás útján. Mindez csak a dolgozók teremtő munkájának nyomán jöhetett létre ... Előrehaladásunknak ebben az időszakában is a párt és a nép egysége, összeforrottsága volt a legfontosabb záloga. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy ez a jövőre nézve is egyik legfontosabb tanulság, mert ez egész politikánk központi kérdése.” Nagy teret szentelt a gazdasági helyzetnek, a piaci cserearányok romlásának, amelynek hatása alól mi sem vonhattuk ki magunkat. Persze, nemcsak ebben látta az okát az egyensúly romlásának, hanem abban is, hogy mi sem tettünk meg mindent, voltak munkánknak hiányosságai. Ezek megfogalmazódtak a beszámoló taggyűléseken és az irányelvek vitájában is. A párt tagjai közül sokan követelték a hiányosságok felszámolását, a szigorúbb felelősségre vonást. Hangsúlyt kapott szinte minden fórumon a takarékosság gyakorlati megvalósítása, a tartalékok feltárása, a bérezés differenciált elosztása. Kiemelte — éppen a hatékonyabb, gazdaságosabb munka érdekében —, hogy a jövőben a gazdasági vezetők minősítésénél döntően az legyen a mérce, hogy mennyiben tud megfelelni a nép- gazdasági igényeknek az az egység, amelyet irányít. Felhívta a figyelmet, hogy a teljesítményektől és a hatékonyságtól független, egyenlő bérezés káros gyakorlatát a pártszervezetek ne támogassák. Óvakodjanak attól, hogy a látszatra tetszetős, sőt, pillanatnyilag népszerűnek tűnő, de politikánkkal és céljainkkal ellentétes programok segítői legyenek. Bő teret szentelt a párt belső életével összefüggő kérdéseknek. Megállapította, hoev a járás kommunistáinak politikai tisztánlátását és érettségét tükrözi, hogy a beszámoló taggyűlések és az irányelvek vitája során meggyőződéssel vallották, hogy a szocialista építés döntő követelményének tartják a párt vezető szerepének további erősítését, annak gyakorlati megvalósítását. Ez az alapja és biztosítéka szocialista nemzeti egységünknek, fejlődésünknek. Erre a járásra is jellemző, hogy habár mérsékelten, de tovább nőtt a munkásság létszáma, és csökkent a mezőgazdaságban dolgozóké. Az utóbbi 5 esztendőben tovább fejlődött és korszerűsödött a járás ipara, sokat javult a gépi beruházás műszaki színvonala, és évről évre gyarapodott — azonos létszám mellett — a termelési érték. Persze gondok is akadnak a járásban. Különösen a me- > zőgazdaságban, hiszen a 11 termelőszövetkezet közül 7 kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik. A több éve tartó belvíz miatt súlyos pénzügyi gondok jelentkeztek. Mindezek ellenére mintegy 24 százalékkal növekedett — a negyedik ötéves tervidőszakhoz képest — a búzatermés. Valamivel biztonságosabban lehet termelni a napraforgót, ezért — különösen a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben — növelték e vetés- területet. A már éppen említett belvízveszély miatt, a járás mezőgazdaságának egyik legfontosabb tennivalója a komplex meliorációs beruházások megvalósítása. Az állattenyésztésben tovább folytatódott a szakosodási folyamat. Ennek eredményeként jelentősen nőttek a termelési eredmények. A hústermelés kétszeresére nőtt, és tejtermelésben elérték már tavaly az idei évre tervezett szintet. Folytatódott a juhászat fejlődése, amit az is indokol, hogy nagy legelőterületekkel rendelkeznek a termelőszövetkezetek, s így gazdaságosan tudják hasznosítani az aránylag olcsó tömegtakarmányt. örvendetes módon gyarapodott a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. A háztáji forgalom érteke évente átlagosan 360 millió forint. Gátolja a mezőgazdasági nagyüzemek továbbfejlődését, hogy kevés a jól képzett szakember, és ami tetézi a bajt, nagy a fluktuáció körükben. Tovább javult a járásban a kereskedelmi ellátás, a tömegközlekedés helyzete. Bár valamelyest korszerűsödött a járás úthálózata, minőségben még így is alatta van a megyei átlagnak. Nem kielégítő a telefonösszeköttetés, nem folyamatos a sajtótermékeknek az olvasóhoz való juttatása. A járás területén csaknem 300 szocialista brigád tevékenykedik 3 ezer taggal. A kollektívák vállalásaiban kiemelten szerepel az ésszerű takarékosság, a munkafegyelem erősítése, a termelékenység színvonalának emelése, a minőség javítása. Az ország többi járásaihoz hasonlóan, itt is tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Javultak az életkörülmények, növekedett a reáljövedelem és a fogyasztás. A tervciklusban 1270 családi ház épült, és megnyugtatóvá vált az egészségügyi ellátás. Ugyancsak kedvezően lehet értékelni, hogy megélénkült a pártonkívüliek körében a párt politikája iránti érdeklődés. Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy csaknem 500 új párttaggal gyarapodtak. A beszámoló és szóbeli kiegészítők sok gondolatot ébresztettek a résztvevőkben. Ezt bizonyítja, hogy csaknem 40 hozzászólási lapot adtak le a küldöttek. Kesztyűs Lajos, a sarkadi párt- bizottság titkára a nagyközség ezer kommunistájának politikai és gazdasági erőfeszítéseit méltatta, Pálffy György, a kétegyházi szakmunkásképző igazgatója a jövő munkásainak felelősségteljes képzését hangsúlyozta, Tari Imre, a geszti termelőszövetkezet kovácsa a közös gazdaság gondjairól szólt, ugyanígy Rocskár János, az eleki termelőszövetkezet villanyszerelője is. Perei András, az eleki párt- bizottság titkára, Králik János, az újkígyósi iskola igazgatója, Illyés Sándor, a sarkadi Szellőző Művek lakatosa, Tapasztó Istvánná, a lökösházi termelőszövetkezet növénytermesztője, Nagy József, a sarkadi tsz pártvezetőségének titkára, Kölüs Imréné, a Sarkadi Cukorgyár dolgozója, Kris- ka András, a kétegyházi, Varga János, a mezőgyáni, Ruck János, az újkígyósi tsz képviseletében szólalt fel. A dobozi harisnyagyár dolgozója, Molnár Ferencné azt elemezte, hogy nem könnyű az ipari munka a falusiaknak, és azt is, hogy a terv nem teljesítésében nem minden esetben a munkások hi- báztathatók. Jánki József, a járási KISZ-bizottság titkára a fiatalok országépítő tevékenységét méltatta, Bóka Mihályné, Méhkerék tanácselnöke biztosította a pártértekezletet, hogy a nemzetiségiek, köztük a románok, akiket ő képvisel, elégedettek pártunk nemzetiségi politikájával, és tevékenyen részt vesznek a gazdasági építőmunkában. Klampeczki Béla, az eleki iskola igazgatója a pártpropaganda hatékonyságát, erőteljesebb terjesztését szorgalmazta. No- vák Mátyás, a Járási Hivatal elnöke a települések fejlődéséről, a lakosság nagyszabású társadalmi munkaakcióiról beszélt. Nagy várakozás előzte meg Frank Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a párt megyei bizottsága első titkárának felszólalását. Az aktuális külpolitikai kérdések után nagy teret szentelt az ország, s ezen belül Gyula járás gazdasági helyzetének. Különösen fontosnak ítélte meg, hogy a járás kommunistáinak, dolgozóinak a részben mostoha természeti adottságok, körülmények miatt az átlagosnál is többet kell tenniük azért, hogy biztosítsák mindennapi megélhetésüket. De azok a mezőgazdasági termékek sem nélkülözhetők, amelyeket a gyulai járás gazdaságaiban állítanak elő, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Reflektált néhány olyan hozzászólásra, amelyben csak szerény eredményekről adhattak számot. Ezek az eredmények még így is elismerésre méltóak, hiszen köztudott, hogy ezt a területet évek óta sújtja a belvíz és földjeik sem tartoznak a legjobbak közé. A még jobb eredmények megalapozásához döntőnek tartotta, hogy a komplex meliorációt gyorsabb ütemben valósítsák meg, megnyugtató módon kell rendezni a krónikusan veszteséges termelőszövetkezetek ügyét, és sokkal jobban fokozni a mellék és segédüzemági tevékenységet, ami e térség szövetkezeteinek szinte létét jelenti. Természetesen nem szabad megfeledkezni a meglevő belső tartalékok feltárásáról, jobb hasznosításáról sem. Bő teret szentelt beszédében az életszínvonal, az életkörülmények alakulásának. Ebben nagy szerep jut a társadalmi juttatásnak, amely két évtized alatt ötszörösére emelkedett. A közeljövő tennivalóiról így beszélt: „Ideje volna most már nemcsak beszélni, hanem a gyakorlatban is érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a differenciált bérezést. Jó volna az is, ha sok helyen nem a jelenlétet, hanem a végzett munkát, a teljesíményt díjaznák. Nem kellene aláírásokat adni az olyan, úgynevezett „szocialista szerződések” megkötéséhez, amelyben csupán az egyébként is előírt kötelességeket kell teljesíteni minden plusz vállalása nélkül. Kevesebbet kellene beszélni és többet tenni a hatékonysági követelmények érvényesítése érdekében. A minőséget, a jövedelmezőséget, gazdaságosságot nem átmenti kategóriának, hanem a szocialista gazdálkodás állandó velejárójának kell tekinteni és érvényesíteni.” Megyénket több nemzetiség lakja, és ezért is nagy figyelem kísérte beszédének azt a részét, amely a nemzetiségiekkel foglalkozott. „Olyan pártunk van, amely a marxizmus—leninizmus (Folytatás a 4. oldalon) A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényházában már virágoznak a napraforgók, amelyeknek fejlődését a tudományos kutatók figyelik. Rendszeres és sokoldalú ellenőrzéssel érik el, hogy csak a legjobb genetikai tulajdonságokkal bíró fajták kerüljenek köztermesztésbe (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveit, amelyek a vállalatok és szövetkezetek szociális tervezéséhez nyújtanak segítséget a VI. ötéves terv időszakára. Ezenkívül kijelölte a szakszervezetek feladatait a testnevelési és sportmozgalomban elért eredmények megszilárdítására és továbbfejlesztésére. A munkaszervezés, az irányítás fejlesztéséről tárgyaltak Az építőanyag-iparban az utóbbi négy évben az időbérben dolgozók aránya 11 százalékkal csökkent, a teljesítmény-követelmények alapján foglalkoztatottak aránya 77 százalékra növekedett. Ez is jelzi, hogy erősödnek azok a törekvések, amelyek a korszerű szervezési megoldások bevezetését, elterjesztését szolgálják — állapította meg Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes az építőanyag-ipari vállalatok vezetőinek országos tanácskozásán, amelyet hétfőn tartottak a Közmű- és Mélyépítő Vállalat székházában. A tanácskozás munkájában részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter ég Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese is. Az országos szervezési munkaértekezleten a sikerek között említették, hogy az építőanyagok előállítására fordított élőmunka mennyisége az utóbbi 4 évben jelentősen csökkent: a téglánál 15, a cserépnél 20, a cementnél 25, a zúzott kőnél 16 és a gázszilikát-termékeknél 35 százalékkal. Javult a nagy termelőberendezések kihasználása is. így 1975-höz viszonyítva az alagútkemencék napi teljesítménye a téglaiparban 18, a finomkerámiaiparban 10, az üvegolvasztó kemencéké 20 százalékkal növekedett. Az utóbbi években megkezdett nemzetközi összehasonlító vizsgálatokból azonban kitűnt, hogy az építőanyagiparunk termelékenysége még jóval kisebb, mint a fejlettebb országokban. A megvizsgált korszerű cementgyárakban például mintegy 20 százalékkal kevesebb az élőmunka termelékenysége, mint az NDK- ban. Sok tartalék rejlik tehát a kedvező nemzetközi tapasztalatok hazai hasznosításában. Eddig nálunk főként a műszaki ég technológiai fejlesztéssel javították a termelékenységet. Indokolt, hogy a magasabb technikai szinttel összhangba kerüljön a munkaszervezés és a termelésirányítás fejlettsége is. A vitában sokan hangsúlyozták, hogy különösen nagyok a tartalékok a veszteségidők csökkentésében, a berendezések gyorsabb javításában és az alkatrészutánpótlás programozásának fejlesztésében. Lengyel környezetvédelmi kutató érkezett megyénkbe A lengyei tudományos akadémia környezetvédelmi kutatóintézetének tudományos munkatársát, Kristián Volkmundzky-t, a TIT Békés megyei szervezetében ma délelőtt dr. Krupa András, a TIT megyei titkára fogadja, majd délután a lengyel vendég és kísérete ellátogat Szabadkígyósra, ahol megtekinti a tájvédelmi körzetet. Délután Csorváson Szilágyi Menyhért, a nagyközségi tanács elnöke fogadja, ezt követően pedig a helyi művelődési házban előadást tart Kristián Volk- mundzky, a TIT értelmiségi klubjában „A nemzeti parkok védelme” címmel. I Holnap, február 27-én, a lengyel vendég délelőtt Orosházára látogat, ahol a városi tanácsnál a TIT városi-járási szervezetének képviselői fogadják, majd ezt követően ellátogatnak a kardoskúti természetvédelmi körzetbe. A lengyel vendég kétnapos programja délután az Orosházi Üveggyár megtekintésével folytatódik, délután 3 órakor pedig az orosházi Petőfi Művelődési Házban újabb előadást tart a TIT orosházi tagjainak.
