Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

1980. február 24., vasárnap Téli olimpia, Lake Piacid: Eric Heiden ötödik aranyérmét nyerte A Lake Placid-i téli olim­pia túl sok meglepetéssel nem szolgált eddig, a külön­böző számokban az esetek nagy részében az esélyesek „köréből” kerültek ki a győz­tesek, a helyezettek. Szinte csak a jégkorong torna a kivétel a papírformaszabá­lyok alól, hiszen a legjobb négy közé már nem jutott be a csehszlovák és a kanadai csapat, a négyes döntő első fordulójában pedig megszü­letett az eddigi legnagyobb szenzáció: az Egyesült Álla­mok válogatottja egy gól különbséggel legyőzte az olimpiai és világbajnok szov­jet csapatot! Egyesült Államok—Szov­jetunió 4:3 (2:2, 0:1, 2:0). négyes döntő másik mér­kőzésén, az „észak-európai rangadón” a Svédország— Finnország összecsapáson döntetlen eredmény született. Svédország—Finnország 3:3 (0:1, 1:1, 2:1). A négyes döntő állása az utolsó forduló előtt: 1. Egy. All. 2 11-6-53 2. Szovjetunió 2 1-1 1-6 2 3. Svédország 2-2-5-52 1. Finnország 2-11 5-1 1 A téli olimpia férfi 50 km-es sífutás érmesei: arany: Nyikolaj Zimjatov (Szovjetunió), ezüst: Juha Mieto (Finnország), bronz: Alekszandr Zavjalov (Szov­jetunió). Ötödik olimpiai bajnoki címét szerezte meg Eric Heiden a téli olimpia 10 000 m-es fináléjában. Az amerikai Eric Heiden nevéhez fűződik minden idők téli olimpiai játékának eddig legkiugróbb teljesít­ménye. A korábbi 12 olim­pián még sohasem fordult elő, hogy valaki öt arany­érmet szerezzen egy esemé­nyen. A női műlesiklás érmesei: arany: Hanni Wenzel (Liechtenstein), ezüst: Chris­ta Kinshofer (NSZK), bronz: Erika Hess (Svájc). A mai műsor közép-európai idők feltüntetésével: 15.30 óra: né­gyes bobok 3. és 4. futama, eredményhirdetés. 17.00 óra: Finnország—Egyesült Államok jégkorongmérkőzés, az 1—4. he­lyért. 20.30 óra: Szovjetunió— Svédország jégkorongmérkőzés, az 1—4. helyért. Hétfő hajnali 3.30 óra: záróünnepség. SPORT Öt gól a főpróbán A tavaszi rajtra készülő Bcs. Előre Sp. NB I-es labdarúgó- csapata tegnap délután a tarta­lékgárda ellen játszott. Németh játékvezetése mellett, 200 néző előtt már pályára lépett az olimpiai válogatott olaszországi edzőtáborozásáról péntek éjjel hazaérkezett Pásztor és Kerekes Is. Az NB I-esek így álltak fel: Tasnádl (Henyecz) — Királyvári, Láza, Hódi (Kerekes), Vágó — Kőhalmi, Csepregl, Budavári — Ravasz, Vágási, Oláh (Pásztor). G.: Vágási 2, Csepregl, Kerekes, Pásztor, 111. Fehér 2. □ □ HÉTFŐN: LABDARŰGÓ­JÁTÉKVEZETÖI TOVÁBBKÉPZÉS A megyei labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottsága holnap égés? napos játékvezetői tovább­képzést rendez Békéscsabán, az SZMT-székházában, 9.00 órai kezdettel. A továbbképzésre — melyen részt vesz Petri Sándor, az MLSZ JB elnöke is — minden Békés megyei játékvezetőt vár­nak. Az év legjobb sportolói ’79 Edzők az esélyekről NB ll-es labdarúgó-együt­teseink közül ma csak a Bcs. TASK gárdája játszik hazai környezetben — a Debrece­ni USE-val. A Gyulai SE szintén debreceni csapattal mérkőzik, idegenben, a Ki­nizsi otthonában vendégsze­repeinek. Az OMTK együtte­se idegenben, Mezőtúron, a Szabó L. SE-vel, a Szarvasi FSSC gárdája a Szolnoki MÁV MTE-vel mérkőzik. Az edzők az esélyekről a követ­kezőket nyilatkozták: Kleibán Antal (OMTK):— Si­keresen kezdtünk, nemcsak az eredménnyel, hanem a Játékkal Is meg lehetünk elégedve. Az új fiúk bemutatkozása jól si­került, és a régi játékosok Is önmagukat múlták felül az el­ső fordulóban. Ügy érzem, bi­zakodó hangulatban nézhetünk a jövő elé. Mai ellenfelünk, a Szabó L. SE ellen a régi elvet megbontva — „Győztes csapa­ton ne változtass!” — valószí­nűleg változik összeállításunk. Az idegenben már korábban jól bevált 4—4—2-es formációt fog­juk Játszani. Ha ezt a formát Jó tartalommal meg tudjuk tölte­ni, úgy bízom a sikeres sze­replésben. A kezdő 11 Mezőtú­ron a következő keretből kerül ki: Nyárádi, Tóth I., Pólyák, Plástyik, Debreczeni, VerbőczI, Kökény, Rozsán, Czifra, Lovas, Szegi, Friderikusz, Peják, Fritz, Tóth Z. Szita László (Bcs. TASK): — A Nyíregyháza ellen szoros eredmény elérésére törekedtünk, amit sikerült kiharcolni. A DÚ­SÉ elleni mérkőzésünkre is az elmúlt heti keret készül, Moho- vics nélkül, ö két sárga lapja miatt nem szerepelhet. A hazai mérkőzéseken döntő fontosságú­nak tartom a pontok megszer­zését, ma is csak ez lehet a cé­lunk. A kezdő csapat a követ­kező játékosokból kerül ki: Oláh, Gulyás, Hajdú, Hajas, Jegyinák, Bertalan, Lukoviczkl, Erős, Alberti, Hegyest, Somogyi, Rózsa, Magyar, Soós és Nagy. Szűcs Mihály (Gyulai SE): — Az elmúlt vasárnapi mérkőzé­sen a két pont megszerzése volt a legfontosabb! A csapat első félidei játékával elégedettek va­gyunk, megfelelt a várakozás­nak. Sajnos, a középpályások gyenge napot fogtak ki, emiatt a II. félidőben már nem tudták azt nyújtani, amit kellett vol­na. A Debreceni Kinizsi elleni mérkőzésen hatalmas küzdelmet várunk, hiszen a hajdúságiak­nak nagyon fontos a két pont. A mi elképzeléseink? Szeretnénk pontosan hazaérkezni, természe­tesen ezt nem a menetidőre ért­jük. A csapatban változás nem várható, az elmúlt heti keret utazik Debrecenbe. Burázs György (Szarvas): — Nem a legjobban sikerült a rajt, az kétségtelen. A hazai pá­lyán elszenvedett vereség után, most idegenben kell javítani. Az összeállításról csak a mérkőzés előtt döntök. flz argentin—brazil mérkőzés volt a legnehezebb Beszélgetés Palotai Károllyal Szerkesztőségünk tegnap délelőtt rendezte meg az „Év legjobb sportolója 1919” olvasói szavazás eredményhirdetését. Az ünnepségen Enyedi G. Sándor, lapunk főszerkesztője ad­ta át a vándorserlegeket a győzteseknek, valamint a Népújság emléklapját, ajándékát a sportolóknak és edzőiknek. Képünk a díjnyertes sportolókról és edzőikről készült Fotó: Gál Edit Kern tilos! A Viharsarok Halászati Tsz horgász területi engedélyein ol­vasható: „Napnyugtától napkel­téig a horgászat tilos I” Ezzel kapcsolatban Nagy Sán­dor megyei halászati felügyelő a következő tájékoztatást adta: — A halászati szabályzat, ame­lyet a megyei tanács vb szak­igazgatási szerve hagyott jóvá, Ilyen megkötöttséget nem tar­talmaz. Az éjszakai horgászás megtiltása tehát csak félreértés­ből származhat. Jó, ha tudják ezt azok is, akik már megkapták a területi engedélyt, hogy „Napnyugtától napkeltéig a horgászás nem ti­los!” Portréját már sokszor meg­rajzolták. Lapunkban is több alkalommal írtunk ró­la. Palotai Károly azonban azok közé tartozik, akinek pályafutása újra és újra ér­dekli a sportközvéleményt. A világ egyik legjobb lab­darúgó-játékvezetőjeként számon tartott Palotai 1935- ben született Békéscsabán, aktív labdarúgó-pályafutá­sa azonban a győri Rába ETO-ban ívelt magasra. 1967-ig játszott a zöld-fehé­reknél, több mint 30-szor volt B válogatott, s tagja volt az 1964-es tokiói olim­piai labdarúgótornán arany­érmet nyert magyar együt­tesnek. Ezt követően súlyos térdsérülése miatt átváltott a játékvezetésre A kezdeti sikertelenségek után nagyon rövid idő alatt egészen bámulatos karriert futott be. 1959-ben vizsgá­zott, és 11 évvel később már az NB I-ben fújta a sípot, a Haladás—Salgótarján mér­kőzésen debütált. Még ugyanebben az esztendőben tagja lett a FIFA-keretnek. Ettől kezdve szinte futó­szalagon vezette a rangos nemzetközi találkozókat, ott volt az 1972-es müncheni, majd 1976. évi montreali olimpián. Az 1974-es, NSZK- ban lebonyolított világbaj­nokságon a Hollandia— Uruguay (2—0), míg a leg­utóbbi argentínai Mundiá- lon az osztrák—spanyol (2—1) és az argentin—brazil (0—0) bizonyította kivételes képességeit. Palotai még egy, a labdarúgó-játékveze­tés történetében talán egye­dülálló csúccsal büszkélked­het: 1976-ban a Bayern München—AS St. Étienne (1—0) BEK-döntő után há­rom nappal később ugyan­azon a pályán az oly sok „vihart” megért glasgow-i Hampden park-stadionban a skót és az angol labdarúgó­szövetség megtisztelő meg­hívására játékvezetője volt a két ősi rivális, Skócia— Anglia (2—1) Brit Kupáért vívott találkozónak. És ő fújta a sípot 1978- ban a brüsszeli Anderlecht— FC Liverpool (3—1) Szuper Kupa-döntő első találkozó­ján, és a tavaly Baselban lejátszott, drámai fordula­tokban bővelkedő, 120 per­ces csatát hozó Fortuna Düsseldorf—FC Barcelona (3—4) KEK-döntőn. Palotai nem tagadja, hogy meglehetősen drukkolós tí­pus. De azt is hozzáteszi: „érdekes módon, a felfoko­zott izgalom abban a pil­lanatban megszűnik, amikor a pályára lépek.” Heti három alkalommal átlag 60—80 perces futással és kiadós gimnasztikával ké­szül fel fizikailag mérkőzé­„Téglák” Budapestről, KISZ-felajánlás Csabáról Aki gyorsan ad, kétszer ad ... címmel a Népsport február 23-1, szombati számában olvastuk: „Február 14-1 számunk hetedik oldalán közöltük dr. Ábrahám Bélának, az MSZMP békéscsabai városi bizottsága első titkárának tájékoztatóját, miszerint állami és társadalmi összefogással sportcsarnokot építenek Békés­csabán. A megjelentekkel kapcsolatban Egri Péter — volt békéscsabai lakos — megkereste szerkesztő­ségünket, s kérte, adjunk hangot kívánságának lapunk hasábjain.-Kérem a békéscsabai sport­vezetőket, hogy a Népsport út­ján közöljék a sportcsarnok téglajegyre szóló folyószámla- elmét, számát, hogy mielőbb ei- küldhessem tégláim árát, amely­hez remélem, szerte az ország­ból sok békési patrióta és sport­aki barát csatlakozik, mert, gyorsan, az duplán ad.«” * * * A Békés megyei Vegyesipari Vállalat KISZ-esei — akik me- gyeszerte ismertek sportszerete- tükről — eredeti módon tettek eleget legutóbbi KlSZ-gyűlésü- kön a felhívásnak. A 33 fős KISZ-szervezet tagjai egyhangú­lag vállalták, hogy kétkezi mun­kájukkal részt vesznek a sport- csarnok építési és szakipari munkáiban. Ezenkívül három éven keresztül évente minden KISZ-tag 120 forinttal járul hoz­zá a sportcsarnok építési költ­ségeihez. A vegyesipar KISZ- esei egyben fehivják Békéscsa­ba és környéke KlSZ-alapszer- vezetelt, hogy hasonló módon — mindenütt a helyi lehetőségeket figyelembe véve — segítsék elő a sportcsarnok mielőbbi felépí­tését. ' seire. Szabad idejében — amikor ritkán van ilyen — szívesen böngészi a szakiro­dalmat, annak is legfonto­sabbikát, a szabálykönyvet. Nős, két felnőtt fia van, mint vallja, belőlük nem nevel játékvezetőt. Mi is tartozhat még vázlatos port­réjához? Kitűnően beszél németül, és civilben a Győr- Sopron megyei Testnevelési és Sporthivatal módszertani főelőadója. Ezek után adjuk át neki a szót. Legizgalmasabb mérkőzését eleveníti fel, s mint ebből már sokan bizonyára kita­lálták, az argentínai Rosa- rióban lejátszott argentin— brazil meccsről mesél az alábbiakban: — Amikor jelölésemről értesültem, „gondredők” gyűrűztek homlokomon. Tisztában voltam azzal, hogy a két ősi rivális ösz- szecsapásának levezetése nem lesz mindennapi fel­adat. Aki benne van a nem­zetközi körforgásban, jól tudja, hogy egy ilyen nagy tétért folyó, fél világ sze­me előtt lezajló találkozó „elvezetésével” örökre a süllyesztőbe csúszhat. Szak­vezetőim és játékvezető kol­legáim véleménye megegye­zett abban, hogy egyáltalán nem vagyok irigylésre méltó helyzetben, ezért igyekeztek buzdítani, bátorítani és szak­mai jótanácsokkal ellátni. Nyomatékosan felhívták fi­gyelmemet: már a mérkőzés elején igyekezzek minden szabálytalanságot megto­rolni, különben a pálya nem játék-, hanem vérrel borí­tott csatatérré válik ... Ezek után — nem titkolom — tartottam a mérkőzéstől. A sok vihart megért ro- sariói stadionban már jóval a mérkőzés megkezdése előtt túlfeszített légkör ural­kodott. A két „futballnagy- hatalom” szurkolóinak kao­tikus hangzavara, az alkal­mi kórusok fel-felhangzó győzelmi buzdításaikkal már ekkor „bemelegítettek”. Bár szörnyen elfogódott voltam, nyugodtságot szín­lelve léptem hónom alatt a pettyessel a pályára. Amikor a himnuszok el­hangzása után felharsant a kezdést jelző sípszavam, a huszonkét játékos úgy ron­tott egymásnak, mintha ez­alatt a kilencven perc alatt akarnák „lerendezni” egy­mással szembeni évszázados sérelmeiket. De mindezt el­homályosította a focihege­mónia eldöntése, hiszen Brazília háromszor nyerte el a Jules Rímet Kupát, Ar­gentína viszont még nem volt világbajnok. Pillanatonként felharsant sípom, hiszen az első tíz percnek — a tévénézők is láthatták — vajmi kevés köze volt a játékhoz és a labdához. Többször felmu­tattam volna a sárga és pi­ros lapot is, de semmikép­pen sem akartam a játék főszereplőjévé válni. Jól is­mertem a latinok tempera­mentumát, színművészeket is meghazudtoló jeleneteit. Minden erőmmel igyekez­tem a felkorbácsolt indu­latoknak gátat vetni. Egy- egy szikrázó összecsapásuk során, pillanatok alatt a du­lakodók közé vetettem ma­gam, és igyekeztem őket szétválasztani. Aztán néhány félreérthetetlen, de nem te- átrális mozdulattal a sport nemzetközi nyelvén hoztam tudomásukra, hogy mi kö­vetkezik ... Amikor kezdtek újból magasba csapni az indulathullámok, felmutat­tam a sárga lapot Chissó- nak, Villának, és Zicónak... Ettől kezdve a 22 fiú már nem egymással, hanem a já­tékkal törődött, s egyre ke­vesebbet kellett használni a sípomat. Átéltem játékvezetői pá­lyafutásom legnehezebb ki­lencven percét, ami 0—0 lett. Amikor a nagy futballcsa- ta végén hármat fütyültem, mindkét csapat kapitánya udvariasan megköszönte működésünket, majd a pá­lyára berohanó szurkolók és fotóriporterek között igye­keztünk futva megközelíteni öltözőnket. Ekkor váratlan esemény történt: egy Ar­gentína és egy Brazília fel­iratú trikóban két kisfiú ugrott elém és .szenyor Páltái” megszólítással kértek, hogy füzetükbe adjak nekik auto­gramot. Ez már jó előjel, villant át agyamon, és alá- kanyarintottam nevem. A fotóriporterek igyekeztek lencsevégre kapni, majd két partjelzőmmel, a temérdek szerpentinen és konfettin át­gázolva, a pályát időközben teljesen elözönlő szurkolók között, nagy nehézségek után sikerült öltözőnkbe jut­nunk. Meglátogatott dr. Joao Ha- velange, a FIFA elnöke, dr. Artemio Franchi, a FIFA játékvezető-bizottság elnöke, a két csapat szakvezetői, va­lamint J. Mowat (Skócia) és N. Cobanli (Törökország), a mérkőzés FIFA-ellenőrei, akik megköszönték működé­sünket. Azóta egy-egy rázós nem­zetközi mérkőzés előtt ma is a rosariói kilencven percre gondolok. Hiába, a játékve­zetéshez, mint az életben annyi sok máshoz, szerencse is kell... Somos István Nyilasi elkezdi Az FTC a következők közzé­tételére kérte fel az MTI sport­osztályát : Nyilasi Tibor, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgója az alábbi levéllel fordult a klub elnökségéhez: „Tiszten Elnökség! Alulírott, Nyilasi Tibor az 1979. október 25-én Írásban be­adott sportpályafutásom befeje­zésére vonatkozó kérelmemet visszavonom. A kérelmem be­adása óta eltelt idő alatt egész­ségileg rendbe jöttem. Akkori döntésem elhamarkodott volt. Kérem szíveskedjenek lehetővé tenni az edzésmunkába való be­kapcsolódásomat. Az edzéskiha­gyást igyekszem minél hama­rabb pótolni és hasznos tagként dolgozni az FTC labdarúgó szak­osztályában. Budapest, 1980. február 20. Tisztelettel: Nyilasi Tibor” A Ferencvárosi Torna Club vezetése és labdarúgó-szakosz­tálya teljesíti Nyilasi Tibor ké"- ' rését, hozzájárult ahhoz, hogy ismét megkezdje az edzéseket, sportstátusának visszaállítása ügyében azonban csak később dönt. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­tőség: Békéscsaba Ff: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-136, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata* I ISSN 0133-—0055 lóknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom