Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
NÉPÚJSÁG 1980. február 24., vasárnap Pártértekezletekről jelentjük Van erőnk feladataink A szeghalmi járás kommunistáinak küldöttei tegnap, szombaton délelőtt a járási művelődési központban gyűltek össze, hogy csaknem 3600 párttag megbízásából értékeljék a párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot, és a párt XII. kongresszusának irányelvei szellemében meghatározzák további feladataikat. A pártértekezlet munkájában részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP KB tagja, a párt megyei bizottságának első titkára. A tanácskozás megnyitása után a járási pártbizottság beszámolójához — melyet a küldöttek már korábban kézhez kaptak — Varga István, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd ismertette a XII. kongresszus irányelveinek vitájában elhangzott észrevételeket és ajánlásokat. Amint az a járási párt- bizottság beszámolójából és a szóbeli beszámolóból kitűnt, az elmúlt öt év során jelentős változások mentek végbe megyénk északi járásának politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A beszámolási időszakban tovább gyarapodott a szocialista tulajdon, új beruházások, bővítések valósultak meg. Gyarapodtak és korszerűsödtek az üzemek termelő alapjai, több területen meggyorsult a műszaki fejlődés, kibontakozóban vannak a kooperációk, tovább erősödött a mezőgazdasági szövetkezeti tulajdon, fejlődtek az ipari termelőszövetkezetek. Bővült az ipar termelőkapacitása, a korábbiak mellett új üzemek — például a Volán és a harisnyagyár — léptek be a termelésbe. A Fővárosi Ruhaipari Vállalatnál, a Sárréti Tejnél, a Csepel Autónál, a BÉKÖT vésztői gyáregységénél rekonstrukciók eredményeként tovább emelkedett a műszaki színvonal, nőtt a technikai felszereltség, s ezzel együtt mintegy nyolcszázzal — zömmel a járás székhelyén, Szeghalmon — növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. A járás sajátosságából adódóan az iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók ötven százaléka, az „új” munkások körébe tartozik, és jelenleg a „munkássá válás” folyamatát élik. Többségük a mezőgazdaságból, a nők pedig főleg a háztartásokból kerültek ki. Mindez megköveteli a munkások további céltudatos nevelését, általános és szakmai ismereteik bővítését, politikai állásfoglalásuk, közéleti aktivitásuk növelését. A beszámoló megállapítja, hogy az ipar jelentős fejlődése ellenére, a járásban továbbra is a mezőgazdasági termelés a meghatározó. A mezőgazdaságban dolgozik az aktív keresők 33,1 százaléka, s a tizenkét termelő- szövetkezet földterületének átlaga meghaladja a 6800 hektárt, a szövetkezeti gazdálkodás folyamatos fejlesztése révén pedig 2,2 milliárd forintra nőtt e közösségek tiszta vagyona. A szövetkezetekben tovább javult a szakmunkások aránya, és minimálisra csökkent a hagyományos paraszti munka. A nagyüzemi termelés fejlődésével kibontakozott az egységes termelőszövetkezeti parasztság, amely már életmódját tekintve is közelebb áll a munkásosztályhoz. A háztáji munka ugyan még mindig jelentős szabad időt von el — állapítja meg a beszámoló —, de ez a tevékenység jelentősen járul hozzá a népgazdasági alapokhoz és az önellátás biztosításához, ugyanakkor a szövetkezeti tagság jövedelmének jelentős hányadát képezi. A beszámoló fontos feladatként határozza meg minden termelő egységnél a hatékonyság növelését, a keresleteknek megfelelő termelés növelését, a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a technológia- és gyártmány- korszerűsítést, a szakmunkásbázis fokozott növelését, valamint azt, hogy a mező- gazdaságban egyenletesebben fejlődjék a növénytermesztés és az állattenyésztés. Hangsúlyozza, hogy a pártszervezeteknek a gazdaságszervező tevékenységükben az elemző, értékelő munka mellett, nagyobb gondot kell fordítaniuk a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére, az egységes cselekvésre. Nagyobb támogatást kell adni azoknak a vezetőknek, akik megkövetelik a fegyelmet, a rendet, azoknak akik kezdeményeznek és biztosítják az üzemi demokrácia érvényesülését. A járásban élő értelmiségiek száma és szerepe tovább növekedett — de létszámuk így is elmarad az igényektől —, állapítja meg a beszámoló, majd aláhúzza: azok az eredmények, amelyeket a járásban gazdasági, politikai, és kulturális téren elértek, az értelmiséget is minősítik. Munkájuk hatékonyságát növelte a nyugodt, politikai légkör, a javuló erkölcsi, anyagi megbecsülés, az a bizalom, amit a párt politikája ébreszt bennük. A beszámolási időszakban, a gazdasági lehetőségekkel összhangban, fokozatosan emelkedett a lakosság élet- színvonala. Kedvezően alakultak a kereseti arányok. A járás lakosságának különböző forrásokból származó készpénzbevétele, mintegy 23 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ez időszak alatt különböző pénzalapokból, többek között, 1892 új lakás, 7 kilométer műút, 15 ezer négyzetméter járda, 8 és fél kilométer hosszú ivóvízvezeték, 100 személyes általános iskolai diákotthon, 125 személyes óvoda ég egy négytantermes iskola épült. A szocialista törvényesség, a jogpolitika érvényesülése eredményeként tovább szilárdult a jogrend, a közrend, ég a közbiztonság. A tanácsok tevékenységében erősödött a népképviseleti, önkormányzati és az államigazgatási jelleg. A tanácsok ma már az igazgatási feladatok több mint 80 százalékát helyben intézik. Az elért eredmények létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a szocialista demokrácia további szélesedése, kialakultak és tovább fejlődtek az üzemi és munkahelyi demokrácia formái és fórumai. A jelen helyzetben legfontosabb feladat, a kialakult formák kellő tartalommal való megtöltése, hogy ,a dolgozó közösségek mindjobban éljenek jogaikkal és kötelességeikkel. A párt belső életével kapcsolatos kérdésekkel részletesen foglalkozó beszámoló többek között megállapítja: a párttagok politikai érettségét tanúsítja az is, hogy a kommunisták nemcsak helyeslik a párt politikáját, ha. nem készek annak megvalósításáért az eddiginél többet is tenni, főleg úgy, ha a párttagok eszmei, politikai fel- készültségének gyarapítása jobban kapcsolódik a határozatok végrehajtásához, a feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzéséhez, a végzett munka kritikus, és önkritikus értékeléséhez. A beszámolót kiegészítő szóbeli előterjesztés után általános vitára került sor, megoldásához melynek során felszólalt: Fazekas István, Vésztő nagyközség pártbizottságának titkára, Tóth Lajos, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz asztalosa, Vigh Emiiné, a ruhaipari vállalat üzemvezetője, Marton József, az okányi Haladás Tsz tagja, Dékány Zsigmondné, a dé- vaványai Lenin Tsz tagja, Kozák Sándor, Szeghalom nagyközségi Tanácsának elnöke, Szilágyi Irma, a bu- csai Űj barázda Tsz üzemmérnöke, Süveges Ferenc, a Szeghalmi Állami Gazdaság üzemi pártszervezetének titkára, Szívós Andrásné, a Csepel Autó gyáregységének munkása, Vigh Károly, a KISZ járási bizottságának titkára, dr. Farkas Erzsébet gyermekszakorvos, Debreceni Antal, Zsadány községi párttitkára, Fekete Lászlóné, a vésztői Körösmenti Tsz tagja, Vámosi Istvánná, a körösladányi Metakémia Szövetkezet dolgozója, Hunyadi György, a MÁV motorvezetője (Vésztő), Papp József né ecsegfalvi párttitkár, Fűzi István, a dévavá- nyai Lenin Tsz KlSZ-titká- ra, Bertalan Viktor, a pártalapszervezet titkára (Bi- harugra), dr. Baji Ferenc, a járási ügyészség vezetője, Farkas József, a Sárréti Tejüzem alapszervezetének titkára. A vitában részt vett Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára is. Felszólalásában elöljáróban tolmácsolta a párt megyei bizottságának üdvözletét a járás párttagságának, dolgozóinak, a pártértekezlet résztvevőinek — majd részletesen szólt a nemzetközi helyzet néhány alapvető jellegzetes vonásáról, s arról, hogy a szocialista országok a feszült nemzetközi légkör ellenére eredményesen oldják meg a szocialista építés bonyolult feladatait, és fontos politikai tényezőkké váltak a nemzetközi osztályharcban. Mint mondotta, az enyhülés megtorpanása a világpolitikában várhatóan hosszú időszakra szól, okozhat átmeneti nehézségeket is, és ezzel számolni kell. Frank elvtárs szólt arról is, hogy a megyei pártértekezlet határozatának megfelelően ebben a járásban dinamikusan folytatódott az ipartelepítés. A szocialista ipar állóeszköz bruttó értéke 148 millió forintról, 442 millióra nőtt 10 év alatt, és növekedett ü foglalkoztatottak száma is. A megyei átlagot meghaladóan a keresőképes lakosság egyh armada dolgozik a járás mezőgazdaságában. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a megye, az ország továbbra is igényli a szeghalmi járás mezőgazdaságának termékeit, s hogy a járás mezőgazdasági nagyüzemei az eddiginél is gyümölcsözőbben dolgozhassanak, szükséges, hogy e térségben gyorsabb ütemben valósuljon meg a melioráció, rendeződjék néhány, szinte rendszeresen veszteségesen termelő szövetkezet ügye, fokozódjék és szélesebb területen valósuljon meg a mellék- és segédüzemági tevékenység, mely szinte létét jelenti p térség szövetkezeteinek. Felszólalásának további ré_ szében életszínvonal-politikánk néhány vonásával foglalkozott. Hangsúlyozta, a szeghalmi járás kommunistáinak, dolgozóinak is számolni kell azzal, hogy a mostoha természeti adottságok és körülmények miatt, az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy szinten tarthassák az elért életszínvonalat. Garanciát adnak erre azok az eredmények — amelyek igaz nem kis erőfeszítés árán — az elmúlt években születtek. Befejezésképpen megköszönte a járás kommunistáinak, pártszerveinek, párt- szervezeteinek és a járás dolgozóinak eddig végzett munkáját, kívánva, hogy a pártértekezlet által kijelölt feladatok a kongresszusi határozatok szellemében váljanak majd valóra mindany- nyiunk javára. A vitában elhangzottakra Varga István válaszolt. Ezután a pártértekezlet megválasztotta az 53 tagú járási párbizottságot és a megyei pártértekezlet 38 küldöttét. Végül az új pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta bizottságait. A járási pártbizottság első titkárának ismét Varga Istvánt, titkárának Tóth Sándort választotta meg. Deák Gyula Jók az alapok a további munkához Szombaton Orosháza mintegy 200 kommunistája találkozott a városi küldöttértekezleten. A pártértekezlet elnökségéhen helyet foglalt többek között Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Vigh Lajos, az MSZMP politikai főiskolája pártbizottságának titkára, valamint Juhász József, a megyei pártbizottság tagja, a Békés megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója. Az értekezlet levezető elnöke Mihály András volt. A városi pártbizottság írásos beszámolója elemezte a város társadalmi, politikai, gazdasági viszonyainak alakulását, az életszínvonal, az ideológiai és kulturális élet fejlődését. Az eltelt öt év alatt a XI. kongresszus határozatainak szellemében dolgozott a városi pártbizottság. A szocialista építőmunkában a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt részt vettek. A beszámoló részletesen foglalkozott a társadalmi és politikai viszonyok alakulásával. Orosházán a gazdasági fejlődés hatására folytatódott a kedvező társadalmi változás. A város 36 ezer 500 lakosa közül 17 ezer 700 a dolgozói létszám, 4 ezer 400 a vidékről . bejáró. A munkások száma 11 ezer 300, a 9 ezer 500 fizikai dolgozóból 4 ezer 500 szakmunkás. A szövetkezeti, mezőgazda- sági és ipari üzemekben 3 ezer 220-an dolgoznak, 4 ezer a szellemi foglalkozásúak száma. A város foglalkoztatási szerkezetében kialakultak a főbb arányók, amelyek hosszú távon nem változnak meg alapvetően. A párt-, állami és társadalmi szervezetek nő- és ifjúság- politikai tevékenységüket megfelelően összehangolják. A fiatalok fokozottabb aktivizálásának feladata a pártszervezetek és a párttagok személyes felelősségét növeli. A városi munkásfórum szerepe tovább nőtt a beszámolási időszakban, a dolgozók mind többen vettek részt a fontos városi döntések előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben kialakultak a demokrácia fórumai, de ezek tartalmi munkáját tovább kell fejleszteni, erősíteni. A gazdasági vezetés döntései így megalapozot- tabbak lesznek. Nőtt a tanácsok felelőssége, önállósága. A város jellege és középfokú ellátási központ szerepköre a tanácsi testület körültekintő és megalapozott döntéseit, a végrehajtás és ellenőrzés következetességét igényelte. A lakásprogram megvalósítása, a lakosság aktív segítsége a tanács munkáját dicséri. A törvényes rend a szocialista demokráciát és az állam- polgári fegyelmet erősítette. A gazdasági építőmunka kérdéseit tárgyalta legrészletesebben a beszámoló. Az ötéves tervidőszak feladatait arányos részben teljesítette a város, munkáját a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság és a városi pártbizottság határozatainak megfelelően végezte. Az ipari termelés 36 százalékos növekedését csökkenő munkáslétszám mellett csak a munka termelékenységének emelésével (korszerű technikai színvonal, üzem- és munka- szervezés) sikerült elérni. A termelési érték ma már megközelíti a 6 milliárd forintot, az export aránya az össztermelésen belül 20 százalékos. Ennek 50 százaléka tőkés piacokra megy, főként az élelmiszer- és üvegipari termékekből. A mezőgazda- sági üzemek 26 százalékkal növelték halmozott termelési értéküket az elmúlt négy évben, amely most a 960 millió forintot is meghaladja. Fejlődött a város közlekedése és úthálózata, de a szükségleteket így sem tudják kielégíteni. Míg a kereskedelem az alapellátást minőségben és választékban egyaránt kiszolgálja, addig a vendéglátóipar elavult, korszerűtlen egységei nem teljesíthetik feladatukat. Az 1980-ban átadásra kerülő szálloda- és vendéglátó egység valamennyit enyhít majd a gondokon. Szükség lesz azért még a peremkerületek, ipari és lakótelepek bolthálózatának fejlesztésére is. Az ipar extenzív fejlődése és a munkaerőhiány növekedése együttesen vetette fel a termelési szerkezet korszerűsítésének, a gyártmány- struktúra fejlesztésének szükségességét. A beszámolási időszakban gyors ütemben növekedett a gyártott termékek korszerűsége gazdaságossága, s a jól értékesíthető, igényes minőségű termékek előállítása lett a cél. Az Orosházi Üveggyár jelentőségét fokozza az a tény, hogy az országos szükséglet több, mint 50 százalékát biztosítja csomagoló- és építészeti üveg termékeivel. Az olajbányászokat a szénhidrogén- vagyon növelésének lehetőségeit kutató tevékenység és a termelés komoly feladat elé állítja. Korszerűsödött, stabilizálódott az ipari és mezőgazdasági gépgyártás. A baromfiiparban 65 százalékos a termelésnövekedés, a gyár ez év január 1-től önálló vállalat lett. A mező- gazdasági üzemek anyagi, műszaki alapjai erősödtek, fejlődésük útja a szocialista nagyüzemmé válás. ,.Az életszínvonal, az életviszonyok fejlődéséhez termelési feladataink megvalósításán keresztül vezet az út... Nem lőhet csak a tudat megváltoztatásával alakítani a szocialista életmódot, ha a feltételek nem változnak” — írja a beszámoló. A város lakóinak jövedelme a termelési eredményekkel összhangban növekedett. Ehhez hozzájárult a műszak- pótlék és a teljesítménybér nagyarányú bevezetése, a mozgóbér- és prémiumösz- szegek emelkedése, a háztáji gazdaságok bevétele. A béren kívüli juttatások mértéke nőtt például az üzemi étkeztetésben részt vevők esetében is, vagy a munka- körülmények javításával. A lakásépítéssel együtt — ebben az ötéves tervben 2 ezer 24 lakás épül fel Orosházán — bővült a gyermek- intézmények hálózata, s e munka nagy részét társadalmi összefogással valósították meg. Javult a vízellátás, létrejött a járás és a város egészségügyi irányításának egységes rendszere. Nem lehetünk viszont maradéktalanul elégedettek — állapítja meg a beszámoló — a munkaidő kihasználásával és a munkafegyelemmel. A lakosság nagy többsége aktívan segít a párt célkitűzéseinek megvalósításában. A tudatformálás, a politikai vitakészség és a demokratizmus fejlesztésének fontos formái a pártnapok, amelyek eddig is nagy tömegeket mozgattak meg. A közóktatás fejlesztése közüggyé vált a városban, ezért emelkedhetett tartalmi színvonala és technikai ellátottsága. Az általános iskolás korúak magas százaléka már 14 évesen befejezi tanulmányait, s néhány eset kivételével a 8 osztályt minden tanköteles korú gyermek elvégzi. Továbbtanulásuk igazodik a népgazdasági érdekekhez, a város munkaerőigényeihez. A felnőttoktatásban 1972 óta több, mint 1500-an végeztek az általános iskola valamelyik évfolyamán. Sokoldalú a közművelődési élet a városban, s az intézmények fő feladatuknak a munkásművelődést tekintik. Sokat fejlődött a város művészi, zenei élete, a tudományos ismeretterjesztés, a tömegsportmozgalom is. A pártbizottság a pártéletet jó és alkotó politikai légkörűnek ítéli meg, a testületeket a demokratizmus, a pártszerű tevékenység jellemzi. Megállapították, hogy a jövőben differenciáltabban és folyamatosabban kell a gyengébb alapszervezeteket segíteni, jobb munkájuk feltételeit megteremteni. Ezután is nagy figyelemmel kísérik a párt ifjúsági és gyermekszervezetének ; a KISZ- nek és az úttörőmozgalomnak az életét. Az elmúlt öt évről adott számadás eredményekről és gondokról egyaránt tanúskodott, de mindez olyan alap, amely jó kiindulást jelent a XII. kongresszus által megfogalmazott feladatok végrehajtásához. Az írásos beszámolót hasonlóan kritikai, valósághű szellemben egészítette ki szóban dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára. A pártbizottság írásos és szóbeli beszámolóját követően került sor a vitára, valamint a választásokra. Több mint harmincán kértek szót, köztük Józsa Béláné (vetőmagtermeltető v.), Sinkó József (KISZ városi bizottság), Zatykó Mihály (Petőfi Tsz), dr. Násztor Sándor (állami gazdaság) és dr. Tóth Sándor (ÁFÉSZ), valamint Szegvári Péterné dr. (városi tanács, vb-titkár). Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő új iparágak a jövőben is hozzáértő szakembereket igényelnek. Méltatta a város jól szervezett beruházási tevékenységét, a mező- gazdaság szerepét. A pártirányítás, pártélet kérdéseivel kapcsolatosan beszélt a tagfelvételi munka és a pártmegbízatások felelősségéről. A vita összegzése után a pártértekezlet megválasztotta az 51 tagú városi párt- bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen dr. Gonda Józsefet, a városi pártbizottság első titkárának, Sándor Antalt a városi pártbizottság titkárának megválasztotta. Bede Zsóka
