Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Pártértekezletekrtfl jelentjük Példát mutatva, együtt a lakossággal Közel 400 küldött és meghívott jelenlétében tegnap reggel 9 órakor kezdődött meg a városi pártértekezlet Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Péter Jánost, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét, Gyulvári Pált, a megyei párt végrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét, valamint az egész napos tanácskozás minden résztvevőjét. Sasala János, a városi pártbizottság titkára, az értekezlet levezető elnöke — ismertetik a napirendi pontokat — javasolta, hogy a pártbizottság beszámolóját és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos vitaanyagot együtt tárgyalják meg a küldöttek. Nemcsak terjedelmében nagy, hanem tartalmában is alapos, minden lényeges politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai és művelődési kérdést és feladatot feltáró, elemző beszámoló került a városi pártértekezlet elé. Írásunkban csak érinteni tudjuk a leglényegesebb témaköröket. A megyeszékhely és a város környéki községek lélek- számában, a társadalmi osztályok és rétegek szerkezetében, valamint, a foglalkoztatottak körében az utóbbi 5 év alatt végbement változások újabb és újabb érdekek, célok figyelembevételére késztették a politikai munká. val, gazdasági életünk irányításával, a szocialista demokrácia fejlesztésével foglalkozó pártmunkásokat. A XI. kongresszus célkitűzéseivel összhangban érvényesült a párt vezető szerepe. így az állami és szövetkezeti tulajdon gyarapításakor, illetve a termőföld hasznosítására, a magántulajdonban levő területek adás-vételének ellenőrzésére hozott intézkedések megtételekor is. A elosztási viszonyok szintén kedvező képet mutatnak. Elegendő utalni arra, hogy 25—30 százalékkal nőtt a kisegítő és a háztáji gazdaságok termelése. A termelői és fogyasztói árváltozások fokozták a termelési kedvet, ami egyúttal a lakosság pénzbevételének növekedéséhez vezetett. A beszámolónak az állami életről és a szocialista demokrácia alakulásáról szóló fejezete többek között a hat önálló helyi tanács és a 289 választott tanácstag^ tevékenységét pozitívan értékeli. A biróság, az ügyészség és a rendőri szervek munkájával kapcsolatban is hasonló megállapításokkal találkozunk. A rétegpolitikai hotározatok végrehajtásával összefüggő tapasztalatok azt igazolják, hogy ezen a téren legjobb eredményt a sok nőt foglalkoztató ipari üzemek érték el. A fiatalság eszmeipolitikai nevelésében esetenként fogyatékosságok is tapasztalhatók voltak, amiért a helyi pártszervek is felelősek. A város és környéke gazdasági építőmunkájának eredményeit beszédes számadatok igazolják. Az V. ötéves terv időszakában az ipari termelés értéke 36,7 százalékkal nőtt, és ennek összeg» megközelíti a 13,2 milliárd forintot. Az árbevétel 32,5 százalékkal emelkedik. Az írásos anyag külön ig részletezi: hogyan valósulnak meg a gazdaságpolitikai határozatok az egyes ágazatokban. Például az élelmiszeripari egymilliárd forinttal növelte volumenét a jelzett időszakban. A mezőgazdasági üzemek 6 százalékkal termelnek többet évente, amely megfelel a XI. kongresszus célkitűzéseinek. A termelő egységek az MSZMP KB és a megyei pártbizottság határozatainak szellemében igyekeznek korszerűsíteni termékszerkezetüket és javítani jövedelmezőségüket. Békéscsaba kereskedelmi hálózata 5 év alatt mintegy 11 ezer négyzetméterrel bővült. Felépült az Univerzál Áruház, az Ifjúsági Aruház, a 100-as ABC, és a FŰSZERT új telephelye. Hasonlóan javultak a közlekedés feltételei is, de a postai szolgáltatás fejlesztés» csak mérsékeltebb ütemben halad. A gazdasági építőmunka sikeres folytatásakor városunkban is kiemelkedő szerepe van a szocialista versenymozgalomnak. Számos munkahelyi kollektíva kapott már különböző fokú kitüntetést. Egyébként a szocialista brigádokban dolgozók létszáma 14 634-ről 27 749-re emelkedett. Az életszínvonal és a szociálpolitikai juttatások növekedését szintén több tényező bizonyítja. Az iparban dolgozók havi átlagjövedelme 22,4 százalékkal, a mezőgazdaságiaknak a közösből származó átlagkeresete 25,9 százalékkal nőtt a tervidőszak első 4 évében. A lakosság egészségügyi ellátásában tapasztalható javulás ellenére a rendelőintézetekben, valamint a kórház bel- és nő- gyógyászati osztályán még mindig nagy a zsúfoltság. A végleges megoldást az épülő új kórház II. ütemének befejezése jelenti majd. A következő fejezetek részletesen taglalják az ideológiai és művelődéspolitikai tevékenység hatékonyságát, a párt belső életének alakulását. A Feladatok című rész azokra a tennivalókra irányítja rá a figyelmet, amelyek már a VI. ötéves terv célkitűzéseihez kapcsolódnak. Ezek kimunkálásába és jóváhagyásába bevonják a város és a környék lakosságát is, ami egyben a társadalmi igények még felelősségteljesebb, s még szélesebb körű kielégítését szolgálja. A beszámolóhoz dr. Abra- hám Béla, a városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Beszéde elején növiden ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzetet, majd rátért a taggyűlések, a pártvezetőségi ülések, valamint a pártértekezletek tapasztalatainak ismertetésére. Mint mondotta: „A városi pártbizottság intézkedési tervében megfogalmazott feladatoknak minden párt- alapszervezet eleget tett... A tartalmi munkával kapcsolatban megállapítható, hogy a taggyűléseknek munkaértekezlet jellege volt.” A többségében mértéktartó és kritikus hangvételű beszámolók hű képet adnak a testületek működési területén dolgozók eredményeiről és gondjairól is. A városi pártbizottság első titkára ezután részletesen szólt a tanácsok pártirányításáról, a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult együttműködés tartalmáról, s végezetül a párt belső szervezeti kérdéseiről. Ebből az értékelésből itt csak néhány gondolatot emelünk ki: „Ügy ítélhető meg, hogy a városi pártbizottság munkatársai és a pártszervezetek közötti kapcsolat nyílt, őszinte, pártszerű. Ennek megtartását és továbbfejlesztését a jövőben is legfontosabb feladatunknak tartjuk.” A szóbeli kiegészítőt követő vitában többek között felszólalt dr. Péter János, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, aki egyúttal tolmácsolta a KB és a megyei pártbizottság üdvözletét az értekezlet résztvevőinek. Mint mondotta: töretlen és kiegyensúlyozott volt pártunk politikája, és ezt a nyugodt folyamatot kívánjuk biztosítani az elkövetkezendő évtizedben is. Igaz, hogy 1956. után valamennyi párt- kongresszus nehéz feladatokat oldott meg, mert ezekre az időszakokra esett a fejlett szocialista ipar és mezőgazdaság megteremtése. Az állandó fejlődés záloga továbbra is a párt szövetségi politikája, nyíltsága, őszintesége, valamint a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi hűség marad. A XII. pártkongresszus képes lesz megjelölni politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésünk további útját. A nemzetközi helyzet rosszabbodására utalva a KB osztályvezető-helyettese megjegyezte, hogy a béke megőrzésének ügyét kell szolgálni a jövőben is. A csaknem 30 hozzászólásra jelentkezőnek mintegy kétharmada kapott csak szót időhiány miatt. A vitában részt vett küldöttek: Nosza József (MÁV békéscsabai vasúti csomópont), Kovács Ferencné (BÉKÖT), Zsilinsz- ki János (Szabadság Tsz), Budai István (I. kerület párt- alapszervezet), Kovács Mátyás (MEZŐGÉP), Szak Bá- lintné (II. sz. általános iskola), Czirbuly Mária (mező- berényi PATEX), Bácskai László (8. számú Volán), Araczki János (a városi tanács elnöke), Juhász Mátyásáé (II. számú téglagyár), dr. Fekete Mihály (városi rendőrkapitányság), Pinke Sándorné (Barnevál), Varga Imre (KISZ városi bizottsága), Mándi Jánosné (Univerzál Kisker. Váll.) dr. Csikasz József (egészségügyi pártalapszervezet), Banadics Antalné (HNF városi bizottsága), Bordás Mihály (GMV), valamint Tóth Sándor (AÉV). A vita után a pártértekez- ’et elfogadta a beszámolót és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos észrevételeket, majd megválasztotta az 55 tagú pártbizottságot és a 80 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság első titkárává dr. Ab- rahám Bélát, titkárokká Sasala Jánost és Zsilinszki Andrást választották. Bukovinszky István A békéscsabai pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja Kovács Péter elnök a vezetőség beszámolóját ismerteti. Mellette — jobbról balra — Győri Imre, Nagy Jenő és Vrbovszky György Fotó: Veress Erzsi Teljesítette az Y. ötéves tervét a szarvasi Dézsa Tsz Tegnap, szombaton tartotta 31. zárszámadó közgyűlését a szarvasi Dózsa Tsz. Az elnökségben helyet foglalt többek között Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nagy Jenő, a Békés megyei pártbizottság titkára, Vrbovszky György, az MSZMP szarvasi városi bizottság első titkára, a tanács, a tsz-szövetség és több partnergazdaság képviselője. A vezetőség beszámolóját Kovács - Péter elnök ismertette. Kiderült, hogy a Dózsa Tsz a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére négy év alatt teljesítette az V. ötéves terv» feladatát. Elsősorban a kilenc szocialista brigád tagjainak mondott köszönetét az elnök, akik terven felül kilencmillió 974 ezer forint nyereséget, illetve költségmegtakarítást produkáltak. A IV. ötéves tervben összesen 10 millió 340 ezer forint nyereséget ért el a kollektíva, az V. ötéves tervre előirányoztak 34 és fél milliót, s négy év alatt produkáltak 40 millió 839 ezer forintot. A halmozott termelési érték az elmúlt ötéves tervidőszakban 151 millió 660 ezer forint volt, a következő ciklusra terveztek 258 és fél milliót, s négy év alatt teljesítettek 298 millió 277 ezer forintot. Az árbevétel 177 és fél millióról az említett időszakban 312 és fél millióra növekedett. A szarvasi Dózsa Tsz már megvalósította a kormány távlati célkitűzését : náluk termelésben és nyereségben vezető ágazat az állattenyésztés. Az új szarvasmarhatelepet a tervezettnél egy évvel korábban és 12 millió forinttal olcsóbban helyezték üzembe, menet közben fokozatosan fejlesztették a tehénállományt, s az átlagos tejhozam évek óta meghaladja a négy és fél ezer litert. 1979-ben a tehenészet egymaga 18 millió forint árbevételt hozott, nyolcmillió 264 ezer forint nyereséggel. A beszámolót vita követte, melynek során felszólalt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Győri Imre felszólalása Kedves Elvtársak! A termelőszövetkezetekben a zárszámadás időszaka van. Ezzel egy időben azonban egy szélesebb méretű zárszámadás is folyik. Tudott dolog, hogy pártunk XII. kongresz- szusára- készülve minden szinten elemezzük a XI. kongresszus óta megtett út tapasztalatait, és a kongresz- szuson megjelöljük a társadalmi-gazdasági fejlődés soron levő feladatait. Népünk nagy tisztelettel és őszinte érdeklődéssel kíséri a kongresszus előkészítését, amit az is bizonyít, hogy a kongresz- szus irányelveit a párttagság mellett széles körben vitatták és véleményezték a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, értelmiségiek, tudósok stb. Ezzel egy időben mindinkább szélesedik a kongresszusi munkaverseny, amelyben népgazdasági céljainkkal összhangban álló munkavállalások születnek, és a kongresszusi műszak munkabér-jövedelmét közös célú szociális fejlesztésekre fordítják. ' A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek zárszámadó közgyűlései — azon túl, hogy egy-egy közös gazdaság dolgozóinak eredményeiről számot adnak, és megjelölik a további feladatokat — képet adnak arról is, hogy a párt gazdaságpolitikája miként vált valóra a termelésben, a gazdálkodásban, a mindennapi életben, az emberi életkörülmények alakulásában. Ez a termelőszövetkezet nem tartozik a nagy gazdaságok sorába. Ma már azonban mindannyian tudjuk, hogy a társadalom tiszteletét, elismerését nem a gazdaság nagysága, hanem a termelésben, gazdálkodásban elért eredmények váltják ki. Ebből a szempontból a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet eredményei valóban tiszteletre méltóak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy honnan indultak és hová jutottak. Az V. ötéves tervben bátran terveztek nagyobb előrelépést, vállalták az ezzel járó erőfeszítéseket, aminek eredményeiről a beszámolóban számot adtak. Termelési eredményeik az országos átlagot többnyire meghaladják. A gazdálkodásuk eredményességének javulása gyorsabb az országos átlagnál. Különösen felemelő a szocialista brigádok alkotó-, kezdeményező munkájának gazdasági eredménye. Ezekben az eredményekben a szocialista közösségi szemlélet válik anyagi erővé az itt dolgozók és az egész társadalom javára. A népgazdaság egyensúlyának helyreállítása, az elért eredmények megszilárdítása, megőrzése arra kényszerít bennünket, hogy természeti, anyagi-technikai és szellemi erőforrásainkat ésszerűbben, a korábbinál jóval nagyobb hatékonysággal használjuk fel. Érthető, hogy egyik legértékesebb közös (Folytatás az 5. oldalon)
