Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

BUSSES 1980. február 21., csütörtök Üdülés télen-nyáron, gazdag program a főszezonban A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tej­üzeme fontos szerepet vállal a megye lakosságának tejel­látásában. Naponta szállíta­nak egyliteres és félliteres tejet az üzletekbe, ezenkívül különféle tejtermékeket ad­nak a fogyasztóknak Fotó: Veress Erzsi Bujtor filmje: A pogány madonna A Balatonon és környékén játszódik majd az az új ma­gyar film, amelynek írója az eddig csak színészi alakítá­sairól ismert Bujtor István: „A pogány madonna” című novellából Mészáros Gyulá­vá) közösen írt fogatóköny­vet. Az első felvételeket má­jus elején rögzítik a MA- FILM Budapest Filmstúdió­jának vállalkozásában. A leendő bűnügyi vígjá­tékban az izgalomkeltés szo­kásos alkotóelemei, mint például — autós és helikop­teres üldözés mellett — az 1980. évi magyar országos vitorlás bajnokság különbö­ző futamain készülő felvé­teleket is felhasználják majd. A két főszerepet Bujtor Ist­ván és Kern András alakítja — a többi szereplőt ezután jelölik ki. Az operatőr Hil­debrand István lesz. A Kevermes és Vidéke Ta­karékszövetkezet helyi egy­ségének működési területe 12 községre terjed ki, de közü­lük csak 6 településen van kirendeltsége. Az 1979-es gazdasági évet „több hátráltató tényező” el­lenére is kedvező eredmény­nyel zárta a szövetkezet. No­ha a betétállomány összege alatta maradt a tervezett­nek, a tagság által igényelt kölcsönök azonban több mint másfél millió forinttal növe­kedtek. Az egység dolgozói, akik korábban szocialista brigá­dot alakítottak, teljesítették a plusz vállalásaikat is. Leg­fontosabb feladatuknak te­kintik a betétállomány meg­Csaknem tízezren pihen­nek ezekben a napokban kedvezményesen a SZOT 37 téli üdülőhelyén, a hegyvi­dékeken, a gyógyvizek mel­lett, a Balaton partján és a Duna-kanyarban. Legkelen­dőbb a hegyvidéki üdülés, ezeken a helyeken telt ház van, csakúgy, mint a gyógy­üdülőhelyeken. Sok viszont az üres szoba a siófoki, bog- lárlellei és visegrádi üdülő­házakban. Az idén az elmúlt évhez hasonlóan 388 ezren részesül­hetnek kedvezményes szak- szervezeti üdültetésben. A SZOT Üdültetési és Szanató­riumi Főigazgatósága már szétosztotta a jegyeket a 19 megyei és a 19 szak­mai szakszervezet között, s ezekből az első ne­gyedévre a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozói is megkapták a beutalókat. A SZOT Elnökségének állás- foglalása szerint az elosztás­nál előnyt élveznek az élen­járó dolgozók, a nehéz fizi­kai, vagy egészségre ártal­mas munkát végzők, a több műszakban foglalkoztatottak, az alacsony keresetűek, a Február 11-től több mint 30 felsőfokú oktatási intéz­ményben tanuló fiatal vett részt megyénkben téli köz- művelődési gyakorlaton. A hallgatók megyénk községei­ben — valamint Békésen — munkacsoportokban dolgoz­tak. Tegnap, február 20-án, délelőtt 9 órától Békéscsa­tartását, valamint az új be­tétformák megismertetését a lakossággal. Az alábbi néhány szám­adat jól tükrözi az egyes té­telek növekedésének üte­mét: 1976-ban mintegy 19 millió, 1979. december 31-én már 25 millió 500 ezer fo­rintot is meghaladta a ka­matozó betétek összege. Vagy például: az 1977-ben beveze­tett takaréklevelek értéke egymillió 215 ezer forint volt, s a múlt év végére egyedül Kevermesen ez több mint kétmillió 100 ezer fo­rintot tett ki. Ami a köl- csönállományt illeti (3,8 millió forint), a szövetkezet­nek eddig még sohasem si­került ekkora összeget elér­ni. nagycsaládosok. A fiakai és szellemi dolgozók megfelelő arányának kialakítását is szorgalmazzák — ezt azonban a tapasztalatok szerint —, nem mindenhol sikerül meg­teremteni. Az ellenőrzések során kiderült, hogy általá­ban a magasabb színvonalú üdülőkben marad el a kívá­natostól a fizikai dolgozók részesedése. Ezért a főigaz­gatóság felhívta a szakszer­vezetek figyelmét az elosztá­si elvek következetesebb ér­vényesítésére. Javában formálódnak már a főszezon kulturális prog­ramjai is. Az előzetes ada­tok tanúsága szerint növek­szik majd a rendezvények száma. Amíg tavaly 400 mű­vészeti előadáson vehettek részt az üdülővendégek, ad­dig az idén több mint 600 közül válogathatnak, igaz a korábbi gyakorlattól eltérő­en, belépődíj ellenében. A programokba bevonják a megyei színházakat, a szak- szervezeti táncegyütteseket is. Az első nyári üdülők május 9-én nyitják meg ka­puikat. bán, a Megyei Művelődési Központban számoltak be tapasztalataikról, élményeik­ről. A beszélgetésen, amelyet Ambrus Zoltán, a Békés me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa ve­zetett, részt vett megyénk néhány társadalmi, politikai vezetője, akik válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A főis­kolások, egyetemisták el­mondták véleményüket az itt töltött időről: munkáju­kat általában segítették a községek vezetői, s a lakos­ság is bizalmába fogadta az ifjú gyakornokokat. A helyi fiatalokkal is sok helyen ba­ráti kapcsolat jött létre. A hasznos eszmecsere végezté­vel a fiatalok visszautaztak, hogy tovább folytassák ta­nulmányaikat. A gazdag .adatgyűjtemény sokrétű képet ad a főváros életéről, fejlődéséről és le­hetőséget nyújt a legkülön­félébb gazdasági, szociális, kulturális stb. kérdések sok­oldalú elemzésére. Részletesen bemutatja a főváros népességének alaku­lását, az ipar és az építőipar tevékenységének fő jellemző­Mezőgazdasági filmnapok Keszthelyen A magyar mezőgazdaság állattenyésztési és növény- termelési ágazatában alkal­mazott legújabb technológi­ákkal ismerkedhetnek meg az agrárszakemberek a szer­dán Keszthelyen megnyitott 17. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmnapokon. A korszerű, szántóföldi növénytermesz­tésről, az olcsó takarmány­tartósításról — például a kukorica gödrös-fóliás táro­lásáról — a növényvédelem­ről, a nagyüzemi állattartás újabb eredményes módsze­reiről, s egyebek között a termelőszövetkezetek kiegé­szítő ipari tevékenységéről összesen 30 filmet mutatnak be. Sajtótörténeti felfedezés Pécsett A felszabadulás utáni de­mokratikus sajtó egyik érde­kes terméke került napvilág­ra Pécsett. A levéltár 1945/46-os iratanyagának rendezése közben megtalál­ták az első és eddig egyetlen ismert példányát az Irány című folyóiratnak, amely az elmúlt 35 év alatt szinte tel­jesen feledésbe merült. A gazdag tartalmú lap fenn­maradt példánya becses em­léke az akkori magyar új­ságírásnak. A folyóiratot a szakszer­vezetek adták ki, erre utal az alcíme is: Szakszervezeti Művészeti Kultúrszemle. A tizenhat oldalas lap munka­társai között több neves — azóta elhunyt vagy ma is al­kotó — író és költő, művész és tudós volt. Címének meg­felelően, irányt akart mu­tatni a folyóirat a Horthy- rendszer negyedszázados lé- lekmérgezéséből és a pusz­tító háború okozta kábulat­ból éppen csak ocsúdó la­kosságnak, elsősorban az ér­telmiségnek. it, a foglalkoztatottak lét­szám-, kereseti- és szakkép­zettségi adatait. Kitér háztartás-statiszti­kai megfigyelésekre, tájékoz­tat a közegészségügyi állapo­tokról, az oktatás és nép­művelés fejlődéséről, az ide­genforgalomról és biztosí­tásügy fővárosi helyzetéről. Jé eredmények a kevermesi takarékszövetkezetben Főiskolások, egyetemisták megyénkben Budapest statisztikai Évkönyve, 1979 Az eredeti tervekkel ellentétben kéthónapos előnnyel dolgoznak a fővárosban a Petőfi-híd felújításánál. Pillanatnyilag a mederhídon a déli pályát bontják, a villamospályát betonoz­zák, a parti hídon pedig az alapépítményt betonozzák. A híd felújításánál dolgozó harminc­egy vállalat szocialista brigádjai vállalták, hogy a novemberi átadás helyett június 30-án ad­ják át a forgalomnak a felújított Petőfi-hidat (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Cserbenhagyta áldozatát Felháborító közlekedési bűnügy történt 1979. októ­ber 28-án a szigetközi Duna- szigeten. Rigó Gábor helybe­li lakos ezen a napon részeg állapotban elütött egy motor- kerékpárost, majd áldozatát cserbenhagyta. Az ügyben most hozott jogerős ítéletet a Győri Megyei Bíróság. Az első fokú bíróság 1 év és négy hónapi börtönt sza­bott ki a cserbenhagyásos gázolóra, azonkívül a köz­ügyek gyakorlásától 3 évre, a gépjárművezetéstől pedig két és fél évre eltiltotta. Az enyhítésért benyújtott kérel­met a másodfokú, a Győri Megyei Bíróság elutasította, s ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. A gázoló a bör­tönben alkoholelvonó-keze- lésnek is kénytelen alávetni magát. Se többet, se kevesebbet K özgazdasági értelem­ben a takarékosság nem pontos definí­ció. Jelzi ugyan a cselekvés irányát és a teendőket, de nem tájékoztat arról, hol az a határ, amelyhez elérve el­mondhatjuk, a feladatot ma­radéktalanul végrehajtottuk; józanul, takarékosan gazdál­kodunk. Mert példának oká­ért a nyilvánvaló és szembe­tűnő pazarlás tompítása, megszüntetése a korábbiak­hoz képest megtakarítást je­lez, de korántsem bizonyos, hogy az adott területen már racionális a magatartásunk. A takarékosságnak rend­szerint a jelen a „bázisa”, ahhoz viszonyít, s mindent, ami annál kevesebb — le­gyen rezsiköltség, anyagfel­használás, import, vagy rep­rezentáció — megtakarítás­nak minősít. Még abban az esetben is, ha ez még min­dig változatlanul több az indokoltnál, a szükségesnél. A racionális magatartásnak, gazdálkodásnak objektív mércéje is van, amely a rá­fordítás és az eredmény ösz- szefüggésében vizsgálja, mi­nősíti a gazdálkodást. Hosszú távú gazdaságpolitikánk is — immár a hetvenes évtized eleje óta — így értelmezi a népgazdasági szintű takaré­kosságot, takarékos gazdál­kodást, célul, feladatul tűzve a hatékonyság folyamatos ja­vítását. Néogazdasági szinten te­hát az a fajta takarékosság, gazdálkodási magatartás a legtöbb hasznot hozó, amely bizonyíthatóan javítja a ha­tékonyságot, amely az ered­mény eléréséhez szükséges ráfordításokat a se többet, se kevesebbet szellemében határozza meg. A takarékos gazdálkodás feladatait mind­emellett nem lehet mindig és kizárólag ebben a szel­lemben — mintegy straté­giai célként — értelmezni, s kirekeszteni közülük azokat, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. A realitásokat figyelembe véve az idei népgazdasági terv is azzal számol, hogy a nem rubel elszámolású kül­kereskedelmi forgalom cse­rearányai várhatóan tovább romlanak. De ilyen körül­mények közepette is életbe­vágóan fontos, hogy a kül­kereskedelmi mérleg egyen­lege javuljon. Ebből szárma­zik az a követelmény, hogy a nem rubel elszámolású import volumene még az 1979. évit sem érheti el, a kivitelt viszont legalább 10 —11 százalékkal kell növel­ni. Mindennek lényege: a konvertibilis devizáért meg­vásárolható importtermé­kekkel rendkívül takaréko­san kell bánni; 1979-hez vi­szonyítva is kevesebb áll majd rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a taka­rékosságnak vannak olyan — nevezzük: objektív — lehe­tőségei, amelyek az 1980. évi tervből kiolvashatók. Való­színűsíthető, hogy a beruhá­zási tevékenység mérséklő­dése csökkenti a külföldi beruházási javak iránti ke­resletet, s hogy a lakossági fogyasztás sem vált ki több­letimport-igényt. Az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaság­ban viszont növelni kíván­juk a termelést, s fokozott mértékben ezek nem rubel elszámolású exportját. A ter­melő ágazatok anyag-, pro­duktív- és pótalkatrészigé­nye, -szükséglete tehát a ta­valyinál nagyobb lesz. Csak­hogy ezek a termékek a nem rubel elszámolású behozatal több mint felét alkotják, ezért az importtal való ta­karékosság követelménye az anyaggokra, alkatrészekre is kiterjed. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nem rubel el­számolású anyag- és félkész- termék-behozatal néhány esztendeje értékben jócskán felülmúlja a szocialista im­portot, meghatározó szerepe és jelentősége van az ellá­tásban, a gazdaság működ­tetésében. ' A nem rubel elszámolású importtal való takarékosság­nak igen nagy a tétje: fel­tétlenül hatással van a kül­kereskedelmi mérleg egyen­legére, másrészt, ha a taka­rékosság szükségessége nem párosul az ésszerűség köve­telményével, nemcsak zava­rokat, károkat is előidézhet. Ez a folyó termeléshez szük­séges anyagok, produktív al­katrészek esetében kézen­fekvő, óm zavar, sőt pazar­lás következhet be akkor is, ha az üzemek technikai fel­szerelésében számottevő há­nyaddal részesülő — tőkés piacokról származó — ter­mel oberen dezések állnak le, esnek ki pótalkatrészhiány miatt. Két körülmény kedvezhet az importtal való és a tá- gabb területekre kiterjedő takarékosságnak. Az egyik az új termelői árrendszer. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés jelentősen megemelte az energia, az anyagok és a tömegméretek­ben felhasznált félkészter­mékek árszintjét, a feldolgo­zó iparokban pedig felére- harmadára csökkentette az eszközarányos nyereség mér­tékét. A korábbinál jóval alacsonyabb nyereségszint és magasabb — körülbelül 60—70 százalékos — anyag­költséghányad a jellemző. Két irányból nehezedik nyo­más, kényszer a vállalatok­ra, s mindkettő az anyagok racionális, előbb-utóbb haté­kony hasznosítását diktálja. A másik: a belső piac vásárlóerejének be- határoltsága. Isme­retes, hogy a belföldi végső felhasználás — fogyasztás és felhalmozás együtt — még az 1979. évit sem érheti el. Valószínűsíthető, hogy érez­hetően javulni fog azoknak a vállalatoknak a kooperá­ciókészsége, amelyek termé­keik zömét belföldön érté­kesítik. A bedolgozó, a koo­peráló vállalatok keresni fogják a termelés és értéke­sítés újabb lehetőségeit, haj­landók és képesek lesznek megfelelő minőségben szá­mos olyan terméket előállí­tani, amelyeket eddig hazai gyártó hiányában importálni kellett. Garamvölgyi István Megyei közúti információ Ma reggeltől egypályásra szűkül Békéscsabán a Len- csési út Csányi és Ábrahám- ffy utca közötti szakasza. A burkolat előreláthatólag két hétig tartó javítása miatt az eddigi 30 kilométer/órás se­bességkorlátozás mellett pár­huzamos közlekedés lesz ér­vényben úgy, hogy a város felé jövőknek lesz elsőbbsé­gük. Gyulán, a Vár utcát vi­szont teljes szélességben le­zárták a forgalom elől, az ok: a májusig tartó csator­nafektetés. Addig a Rövid utca az eddigi egy helyett kétirányú forgalmat bonyo­lít le. Megváltozott a Vár­fürdőhöz közlekedő helyi autóbuszjáratok útvonala is. A módosított útvonal: Vár­fürdő—Akácos út—Híd utca —Part utca—Szent László utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom