Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1980. FEBRUAR 3., VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasá­gi munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megva­lósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású kül­kereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése ala­kult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulá­sához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozás miatt — csök­kent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az érté­kesítési léhetőségekkel összhangban változott, a kivitel dina­mikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerke­zet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Ked­vező irányú változások kezdődtek a munkaerő-gazdálkodás­ban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem, az előzetes ada­tok szerint, meghaladta az 550 milliárd forintot, összehason­lító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagy­részt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság. termelése nem nőtt, és a nemzeti jövede­lemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősorban az exportárualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lénye­gében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a kész­letek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföl­di felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb. 6 százalékkal csökkent. Ér­téke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésénél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számot­tevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. A NÉPGAZDASÁG 1979. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATOSZAMAI Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása Terv Tény az 1978. év százalékában 103—104 101—101,5 104 102,8 100 101 103—103,5 100 102 100 102,5—103 102,5—103 A szocialista szervezetek beruházásai milliárd forint 204—206 203 IPAR A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsé­keltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel össz­hangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövet­kezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszer­kezet, minőség, az időnként akadozó anyag-, főleg import­anyag-ellátás, a nem elég hatékonyan működő kooperációs rendszer. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építő­anyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3—3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a ko­hászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek exportértékesítése jelentősen, 11,9 szá­zalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind ru­bel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export átlagosnál jó­val nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegy­ipari termékek piacán élénk volt a kereslet, és e termékek­ből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelő ágazatok vásár­lásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme, és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deáki bauxitbánya. Termel az új Bélapátfalvi Cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üze­me. A Tiszai Kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolajfeldol­gozás. A cukorrépa-feldolgozási idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cu­korgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnák 1980- ra. Megkezdte a termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. __ A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a kivitelező építőipar­ban 3,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű építési módok terjedésével a munkák szervezettsége javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978-ban, a kivite­lezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növe­kedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 lakás épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700-zal keve­sebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Ma­gánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, VÍZGAZDÁLKODÁS 1979-ben a mezőgazdasági termékek termelése, a kedve­zőtlen időjárás miatt — a tervtől eltérően — nem nőtt, ha­nem összességében az előző évi szinten maradt. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2-3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termelték, mint 1978-ban. Az össztermelés előző évi szintjét pótlólagos munka- és eszköz­ráfordítással — a kifagyott, illetve elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedések­kel — lehetett elérni. A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna termett. A termés­átlag 3260 kg/ha volt, 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1978- ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kukoricából — a vetésterület és a hozamok növekedése kö­vetkeztében — 7,4 millió tormát takarítottak be, 0,8 millió tonnával többet, mint 1978-ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáronkénti 5420 kg-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a termés egyes szálas takarmá­nyokból és gyümölcsfélékből, valamint burgonyából. .Rizsből, a legtöbb zöldségféléből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számot­tevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében — 87 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés termelésének növekedése a tervnék megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha-állomány kis­mértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett, és nőtt a juhállomány is. A vágóállat-termelés 2 százalékkal, a kifejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojástermelés a számítottnak megfelelően csökkent. A megművelt mezőgazdasági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdasá­gaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazdasági nagy­üzemekben a termelékenység javult. A mezőgazdasági üze­mek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásároltak. Csökkent a mezőgazdaság műtrágya-felhasználása, egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban számolva 218 kg műtrágya jutott. Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően haladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakitermelés megkö­zelítette a számítottat. A vízgazdálkodás fő előirányzatai — a szennyvíztisztítás kivételével — megvalósultak. A közüzemi vízművek vízter­melése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A közműves víz­ellátásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 millióra növekedett. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal több árut szállítottak, árutonna-kilométer teljesítményük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállításban 1,5 százalékkal, a helyi tö­megközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áruszállításban, mind a személyszállításban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-ben 144 Diesel-moz­donyt, 38 motorkocsit, 258 személy- és 2967 teherkocsit sze­reztek be. A korszerű vontatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A közúti szállításban 18 000 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. (Folytatás az 5. oldalon) A Mezőhegyesi Cukorgyárban a feldolgozás befejezését követően hozzákezdtek a karbantartáshoz. A január kö­zepén véget ért kampány tapasztalatairól szól írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi K gyomai Kner Múzeum sorsáról Tavaly, december 16-i számunkban közöltünk először riportot a gyomai Kner Múzeum sorsáról. A múzeum műemlék jellegű épülete életveszélyessé vált, s rendbe hozása jelentős összeget emésztene fel. Akkoriban re­ménytelennek látszott a helyzet. Most ígéretet kaptunk arra, hogy a látogatók a jövő év végétől nem hiába ke­resik fel a nemzetközi hírű intézményt. Riportunk lapunk 6. oldalán. Társadalmi összefogással a csabai sportcsarnokért Egy nagyszabású terv született a békéscsabai városi Párttitkári értekezleten: megvalósítani a megyeszékhely lakóinak 'régi álmát, felépíteni a városi sportcsarnokot. A tanulmányterv elkészült, aminek értelmében az épít­kezés első ütemének megvalósításához 130 millió forint szükséges. Ezért született az az elhatározás, hogy a város és környéke kommunistáihoz, tömegszervezeteihez, üze­mek és vállalatok dolgozóihoz, a sportszerető közönség­hez fordulnak segítségül. A felhívás szövege, valamint a sportcsarnok makettjának rajza lapunk 16. oldalán ta­lálható. Békás hfres város? Hiába hessegetem, a múlt, a legendává szé­pült kemény élet itt le­falán. Évszázadok, év­tizedek történelemmé formált rekvizitumai. bég az ódon és a modern Súlyos gerendák, meg- épületek között. Járom repedt falak, az 1978- a háromszögletű Széche- as földrengés szívet-lel- nyi teret, a 22 ezres kis- két fájdító nyomai. Egy- város szívét, amely las- szer, 30 esztendővel ez- san lüktet a dermesztő előtt, e helyen avatták szélben. Emléktáblákat fel hazánk első művelő­böngészek a tanácsháza, dési házát... Riportunk a kultúrház, a múzeum a 7. oldalon. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1979. évi Az 1979. termelés az 1978. mennyisége százalékát Villamos energia, milliárd kwó 24,5 96,0 Szén, millió tonna 25,7 100,0 Kőolaj, ^millió tonna 2,0 92,2 Földgáz, milliárd köbméter 6,5 88,7 Acél, millió tonna ­3,9 100,8 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 101,6 Bauxit, millió tonna 3,0 102,7 Timföld, ezer tonna 793,4 101,0 Aluminium félgyártmány, ezer tonna 145,3 96,3 Tégla, milliárd darab 1,9 98,6 Cement, millió tonna 4,9 102,0 Műtárgya, hatóanyagban, ezer |tonna 1042,5 101,9 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 23,1 102,7 Műanyagok, ezer tonna 294,0 138,2 Vegyi szálak, ezer tonna 27,3 96,3 Autóbusz, ezer darab 13,4 102,1 Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint 5,2 115,4 Televízió, ezer darab 421,0 96,8 Ebből: színes televízió, ezer darab 26,7 82,1 Magnetofon, ezer darab 344,3 127,4 Hűtőszekrény, ezer darab 458,6 106,1 Mosógép, ezer darab 218,8 98,0 Háztartási villamos forróvlztároló, ezer darab 168,0 91,5 Háztartási edény, ezer tonna 8,1 90,9 Bútor, folyó áron, milliárd forint 10,8 107,8 Pamutszövet, millió négyzetméter 348,8 95,5 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,0 96,3 Cipő, millió pár 44,8 97,6 Csontos nyershús, ezer tonna 593,1 108,6 Fogyasztói tej, millió liter 797,7 101,9 Vágott baromfi, ezer tonna 160,7 102,7 Napraforgóolaj, ezer tonna 85,8 116,5 Sör, millió hektoliter 7,4 102,2 Liszt, millió tonna 1,3 100,1 Kenyér, millió tonna 0,9 99,6 Cukor, ezer tonna 497,4 100,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom