Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
I 1980. február 17., vasárnap »mura« 0 mohácsi busófarsang A farsangvég három utolsó napját Mohácson a híres busójárással köszöntik. Pogánykorabeli hagyomány- tisztelet ez, amelyben az ősi farsang misztériuma, babonás-játékos világa elevenedik meg évről évre. Egyedülálló különlegessége ez az országnak. A mohácsi busójárás szokásának eredete a török hódoltság idejére vezethető vissza. A monda szerint a városból, valamint .a Duna- sziget településeiről annak idején a törököket a busók kergették ki. Ugyanolyan szilaj zenebonával, ahogy ma is köszöntik, ünnepük és temetik a farsangot. Az első faálarcos busók a Duna menti Mohács-sziget sűrű füzes erdeiben rejtőzködtek, amikor megszólalt a Álarcosok titkosan verbuvált busósereg kürtöse, hogy jelt adjon a támadásra. A hajnali fényben vad harci zajban előtörő, sok száz félelmetesen villogó faálarcos láttán — hanyatt-homlok menekültek az álmukból felriasztott szpáhik és janicsárok. E leleményes busók emlékezetére tartják meg évről évre azóta is színpompás farsangi karneváljukat: a hagyományos busójárást. Ez idő tájt előkerülnek a padláson porosodó, apáról fiúra hagyott ijesztő, színes faálarcok, nagyhangú, rozsdás kolompok, zizegő fűzfakürtök, fülzúgató kereplők, dudák, pendelyek, sok ráncú gatyák, hosszú szőrű subák. Felpróbálják, kijavítják hibáikat. Űjrafestik a megkopott színeket, kicserélik az álarcok törött szarvait. Megzúgatják a kereplőket. De új álarcok is készülnek. Még a családban sem tudódik ki, hogy milyen is lesz a készülő maszk. Farsang vasárnapján veszi kezdetét a hagyományos köszöntés. Pirkadatkor már talpon van a ház apraja- nagyja. Javában folyik a sütés, főzés. Nagy tálban pi- roslik a farsangi fánk, a lekváros körperec. Várják a farsang hírét hozó, köszöntő busógyerekeket, akik tréfás rigmusok éneklése közben hamuval hintik be a szobákat, az udvart, az istállót és ezzel jelzik, hogy a házat nem érheti már semmi veszély! Az utcákon megjelennek a homokzsákos „jankelék”, a legmulatságosabb busófigurák, akik a gyerekeket kísérve, buzogányaikkal megzörgetik az ajtókat, ablakokat és vidám rigmusokat mondanak sietve, szaporán, mókásan, táncos derűt lopva mindenki szívébe. Közben jókat húznak a felkínált pálinkás bütykösökből, borosüvegekből. Azután továbbállnak, magukhoz ölelik a kis pendelyes hamuhintő busógyerekeket, vál- lukra veszik őket, kosszarvaikat összekoccintják, és dobhártyát repesztő zsivajt csapva, kereplőikkel futásnak erednek... Dél körül már sűrűn látható az utcákon kurpongató busók tarkálló sokasága. Csengnek, bongnak a kolompok, berregnek a kereplők, messzire hallatszik a dudások, gajdosok, tamburások hangja. Színesen hullámzik köröttük a farsangoló tömeg. Táncolnak a lányok, a legények... Ijesztő a sok faragott, színes álarc! Hatalmas, kunko- rodó kosszarvaikkal, fehéren Farsang szépe villogó, hiányos fogazatukkal, merev tekintetükkel valóban félelmet keltőek! A bajuszos, kenderszakállas álarcot hosszú szőrű suba fedi, ingjük derékban széles, csillogó szalaggal átkötött. Kukoricacsumával hengeresre formált gatyájukat sok vékony kis szalag fogja össze térdben, hogy ki ne hulljon belőle a tömítés. Vaskos, súlyos, öreg kolompok döngnek-bongnak spárgából, kötélből font öveiken. Egyszer csak éktelen hangosságtól kísérve, feldíszített targoncán ülve megérkezik a busókirály, „fejedelmei” kíséretében. Sokác, német és magyar lányok csoportja gyűlik közéjük. Tamburások, cigányok, citerások, dudások húzzák a talpalávalót: Sze- met-lelket gyönyörködtető a táncos forgatag ... Váratlanul virággal ékesített lovas hintón, nagy üdvrivalgás közepette megérkezik az idei „Farsang Szépe” címet elnyert leány is, udvarhölgyei és a busóhercegek hadától kísérve. Mögöttük a maszkasorban — fűrészporral töltött similab- dákat dobáló jankelék, csillogó buzogányokat forgató kordélyos busók és babatáncoltató gajdolók. Leányok sokasága énekkel köszönti a „Farsang Szépé”-t. Így tart ez három napon keresztül. A megrészegült jókedv tombolva ünnepel, s csak harmadnapon — az ellobbant máglya tüzénél, markol az ember kezébe a' farsangot temető pernyéből, hogy hamuszürke porában felfedezze és köszöntse az életet jelentő munkát, ismét ... az alkotó hétköznapokat ! Irta és rajzolta: Mohácsi Regős Ferenc Busók — mozaikterv Hogyan készül az izotóp? Izotóp előkészítése az NDK Tudományos Akadémiája Izotóp Intézetében (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Egy-egy elem kémiai tulajdonságait az atommagban levő protonok száma, az ún. rendszám határozza meg. A hidrogén atommagja például 1, a széné 6, az oxigéné 8 darab protont tartalmaz. Ä magban levő neutronok száma azonban már nem annyira kötött. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atommagokat, illetve kémiai elemeket izotópoknak nevezik. A természetben az elemek többnyire különböző izotópjaik keverékeként fordulnak elő. A kémiai elemeknek — így izotópjaiknak is — egy jókora része állandó, stabil képződmény, más részük azonban önmagától, spontán módon bomlik, atommagjuk bizonyos valószínűséggel, bizonyos idő alatt másfajta atommaggá alakul át. Ezek magjai az átalakulás során különböző sugárzásokat bocsátanak ki. A napjainkban használatos rádióaktív izotóp jelentős részét mesterségesen, atomreaktorokban vagy gyorsító berendezésekben hozzák létre. A kiindulási anyagként szolgáló „anyaelemet” kvarcfiolába helyezik, majd légmentes alumíniumtokba zárják. Ezt a tokot engedik le az atomreaktor aktív övezetébe, ahol az urániumatomok hasadása történik. Itt az alumíniumtok minden négyzetcentiméterén másodpercenként több tízmilliárd neutron száguld át. Az anyaelem atommagjai kölcsönhatásba lépnek a neutronokkal, az anyaelem átalakul radioaktív izotóppá, aktivizálódik. Az aktivizálá- si idő elteltével a tokot egy automatikus szerkezet kiemeli a reaktor aktív övezetéből és egy zárt fülkébe, a meleg kamrába juttatja, ahol sugárzásvédő ólomedénybe helyezik. Az ipar, a mezőgazdaság és a gyógyászat sokféle izotópot, igen kiterjedten alkalmaz. A gyógyászatban például a jódizotópot a pajzsmirigy kórmegállapításában használják, a higanyizotópot pedig vesediagnosztikai célokra. Az iparban — például a papíriparban, az alumínium- hengerdékben, s a műanyagfólia-gyártásban — a bétasugárzó stroncium vastagságmérésre alkalmas. A csapágyak, tengelyek, dugattyúgyűrűk és hengerek kopásának vizsgálatához ezek anyagába radioaktív izotópot kevernek. Az élelmiszeriparban tartósításra, csírátlanításra használnak izotópot, a mezőgazdaságban pedig nemesítésre. Filatéliai hírek Február 29-én bocsátják forgalomba „Az ókori világ hét csodája” elnevezésű, 40, 60 fillér, 1, 2, 3y 4 és 5 Ft- os bélyegből álló bélyegsorozatot. A bélyegsorozat 396 300 fogazott és 5400 fogazatlan példányban, több színű ofszetnyomással, az Állami Nyomdában készült, 50 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Dudás László grafikusművész tervei alapján. Valamennyi bélyeg fekvő téglalap alakú, perforálásig terjedő méretük 43x33 mm. A bélyegek kerete, ezen belül az ábrázolt műalkotások elnevezése fonetikus átírással fent, lent MAGYAR POSTA fekete színnel olvasható. Az értékjelzés a 3 Ft- os bélyegnél balra fent, az 1 Ft-os és 5 Ft-os bélyegnél balra lent, a többi bélyegnél jobbra fent, a keret alatt balra 1980, jobbra a tervezőművész neve fekete színnel látható. A 40 filléres bélyeg „Szemirámisz függőkertjei”, a 60 filléres bélyeg „Az epheszo- szi Artemisz-templom”, az 1 Ft-os bélyeg „Pheidiasz Ze- usz-szobra”, a 2 Ft-os bélyeg „A halikarnasszoszi mauzóleum”, a 3 Ft-os bélyeg „A rhodoszi kolosz- szus”, a 4 Ft-os bélyeg „Az alexandriai világítótorony”, az 5 Ft-os bélyeg „Az egyiptomi piramisok” felirattal a műemlékeket ábrázolja, több színnel, háttérben térképpel. A bélyegsorozatot — egy- egy vásárlónak csak egy-egy sort kiszolgáltatva — azok a postahivatalok árusítják, amelyek a Posta Értékcikk- hivataltól ellátmányt kapnak. Később a sorozat egyes értékeit a nagyobb forgalmú postahivatalok is árusítani fogják. Azok' a postahivatalok, amelyeknél első napi bélyegző használata rendszeresítve van, azt a fent leírt bélyegsorozat forgalomba bocsátása napján veszik használatba. A bélyegsorozat vagy egyes értékei fogazva vagy fogazatlanul, bárhová szóló postai küldemény bér- mentesítésére, 1980. február 29-től használható fel, árusítását azonban 1981. december 31-én megszüntetik. Miiül függ a vérnyomás? Mi befolyásolja a vérnyomás alakulását — az öröklött tulajdonságok, vagy a környezet? Két perui kutató választ keresve erre a kérdésre, Peru öt különböző területén vizsgálta a lakosság szív- és érműködését. Az öt terület közül kettő a tenger partján van, három pedig 3900 méternyi magasságban a tenger szintje . felett, ugyanakkor minden megvizsgált lakos ugyanabba az etnikai csoportba tartozik. Megállapították, hogy a nagy magasságban élők vérnyomása alacsony, azoké viszont, akik a tenger mellett laknak, jóval magasabb. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy itt nagyobb szerepet játszanak a környezeti, mint az öröklési tényezők.
