Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
NEB-vizsgálatok, névtelen bejelentések és a hatékonyság 1980. február 17., vasárnap A népi ellenőrzés szervezete több, mint két évtizedes múltra, tekint vissza. Az országgyűlés a múlt évben értékelte a népi ellenőrök munkáját, és megállapította, hogy a vizsgálatok jelentősen hozzájárultak szocialista rendszerünk erősítéséhez, gazdaságirányításunk fejlesztéséhez, a népvagyon fokozottabb védelméhez. Vajon megyénkben a NEB-vizsgálatok alapján milyen tapasztalatokat és tanulságokat lehet levonni? Hány központi, megyei és helyi vizsgálatot folytattak le a bizottságok a múlt évben? Foglalkoztak-e olyan témákkal, melyek a korábbi években nem szerepeltek a tervben? A kérdésekre Józsa Bélától, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől kértünk választ. Csomagolás előtt még egy utolsó szemrevételezés az Adidas-soprtöltönyön Fotó: Veress Erzsi Asszonyok a gép mellett — Megyénkben a népi ellenőrzési bizottságok az elmúlt évben is az ellenőrzési tervben foglalt feladatoknak megfelelően folytatták munkájukat. Eszerint 5 központi, 6 megyei és 16 járási téma- vizsgálatot fejeztek be. A nyilvántartott 1833 népi ellenőrnek több, mint a fele vett részt a különböző vizsgálatokban. A téma-, cél- vizsgálatok és a tájékozódások 496 gazdálkodási egységet és intézményt érintettek. Az elmúlt időszakban vállalkozott a népi ellenőrzés olyan feladatok megoldására is, amelyek korábban kevésbé voltak jellemzőek a szervezet működésére. Ilyen volt a munkaverseny, az üzemi demokrácia helyzetének, vagy a közművelődési tevékenység vizsgálata. E vizsgálatok egyben jó alkalmat adtak arra, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával és más társadalmi szervekkel közösen folytassunk le ellenőrzéseket és ugyanakkor ezeknek az ellenőrzéseknek a megállapításait közösen hasznosítsuk. — Hogyan fogadták a vizsgált szervek a népi ellenőröket? Milyen eredménye volt a fórumoknak? — Vizsgálatainkat az ellenőrzött szervek vezetői és dolgozói, a társadalmi szervek kedvezően fogadták, a vizsgálatok lefolytatásához a szükséges segítséget megadták. A vizsgálatok kedvező fogadtatását elősegítette témavizsgálataink aktuális volta. Rendszerint a gazdálkodás olyan területeit vagy összefüggéseit érintették, ahol a fejlődés gyorsításának szükségességét a gazdálkodószervek is felismerték. A vizsgált egységek némelyike már a vizsgálat tartama alatt, vagy közvetlen azt követően is tett intézkedéseket. — Mik voltak a főbb megállapítások a vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél folytatott vizsgálatok során? Javult-e a gazdálkodás fegyelme? — A vállalatok és ipari szövetkezetek felismerték a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás követelményeit. Az élelmiszerek szállításának szervezése című vizsgálatunk azonban megállapította, hogy a gazdálkodó szervek szerződéses kapcsolatai alapján nem élnek a jogszabály biztosította szankcionálási lehetőséggel, laza a szerződéses fegyelem, beszerzési és szállítási gondok miatt a szükségesnél magasabbak a készletek, nő a termelés költsége. A gazdálkodás feltételeinek változásánál nagyobb figyelmet fordítanak a vizsgált egységek a termelés emberi tényezőire, reálisabb a létszám- tervezés, növekedett az időfelvételes normák aránya, a közvetlen termelés területén csökkent a túlóra-felhasználás, lényeges javulás következett be az üzemi demokrácia fórumainak működésében. Az ipari szövetkezetekben folytatott vizsgálatok alapján elmondható, hogy javult az üzem- és munka- szervezés színvonala, a belső ellenőrzési tevékenység, megfelelő intenzitású — különösen a cipőiparban és a textilruházati iparban — a termékösszetétel változása. — Napjainkban sok szó esik a termőföld termőképességének fenntartásáról, illetve fokozásáról. Ezen a téren milyen tapasztalatokkal zárultak le a vizsgálatok? — A termőföld minőségének, termőképességének fenntartása és fokozása érdekében végrehajtott korábbi meliorációs beavatkozások hatása területenként és üzemenként igen eltérő. A komplexitást biztosító munkák időben elszakadtak egymástól. Ezért a termőföld javítását célzó tevékenység hatása egyes helyeken alig mutatható ki, ami a rendelkezésre álló pénzeszközök ösz- szevontabb, szakmailag célszerűbb felhasználását teszi szükségessé. A mezőgazdasági üzemek nagy mennyiségű műtrágyát, növényvédő szert használnak fel. Ezek termést növelő hatása közvetlenül kimutatható. A felhasználás mennyisége és összetétele azonban sok helyen nem optimális. Az üzemek gazdálkodási színvonalában kialakult különbség növekedésének egyik tényezője az, hogy a kedvező adottságú területen gazdálkodó üzemek termelési szerkezete jobban alkalmazkodik a termelési adottságokhoz, mint a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodóké. A termelési rendszerek ezen a helyzeten lényegében nem tudtak változtatni. — Az áruellátást is figyelemmel kísérték a népi ellenőrök. Több vizsgálat foglalkozott a kereskedelemmel. Mik voltak a főbb megállapítások? — A kereskedelemben az áruellátás egyes termékekből sem mennyiségben, sem választékban nem volt folyamatos a múlt évben. A hiánycikkek száma és köre időről időre változott, amiben jelentős szerepe volt az adódó fogyasztási szerkezet átmeneti, vagy tartós változásának. A népi ellenőrzés az ősz folyamán folyamatosan figyelemmel kísérte a lakosság áruellátását és megállapította, hogy a beszerzési lehetőségek korlátái között a kereskedelmi szervek sok intézkedést tettek a lakosság jobb ellátására. — Hány közérdekű bejelentés és panasz érkezett a múlt évben? Milyen gondokra hívták fel a figyelmet a bejelentők? — 1979-ben bizottságainkhoz 221 bejelentés és panasz érkezett, ez a szám minden korábbi évet meghaladó nagyságú volt. A bejelentések és panaszok ilyen alakulásában feltehetően jelentős szerepe van annak, hogy 1979-ben az országgyűlés tárgyalta a népi ellenőrzési munkát és nőtt a tevékenységünk nyilvánossága, s bizalommal vannak az állampolgárok a népi ellenőrzés iránt. A legtöbb bejelentésben jogszabállyal, vagy a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra hívták fel a figyelmet. Ezen belül továbbra is leggyakrabban a gazdálkodási, a pénzügyi fegyelem megsértését, a társadalmi tulajdon gondtalan, vagy szándékos megkárosítását tették szóvá. Jelentős számban utaltak helytelen magatartási formákra ; beosztással való visz- szaélésre, önkényeskedésre. Előfordult, hogy egy-egy bejelentés a gazdálkodó egységnél tapasztalt hibák, szabálytalanságok sorozatát tartalmazta. Ehhez rendszerint az vezetett, hogy a dolgozók — köztük vezetők is — munkaköri kötelezettségüket hosszabb időn keresztül vétkesen megszegték. — A névtelen bejelentéseknek mi lett a sorsuk? — Nem kedveljük a névtelen bejelentéseket. Ugyanis ezeknek a tartalma általában nem indokolja, hogy a bejelentő a névtelenség homályába burkolóddzék. Az elmúlt évben minden második bejelentés névtelen volt. Bizottságaink az elmúlt évben is, csakúgy, mint korábban, a vizsgálhatóság szempontjából bizonyítható konkrétumok alapján döntöttek arról, hogy a névtelen bejelentéseket milyen Riódon intézzék. Feltehetően javulna e téren folytatott vizsgálataink hatékonysága, ha a névtelen bejelentővel módunk volna találkozni, és pontosabbá lehetne tenni a bejelentés lényegét. — Hány esetben került sor felelősségre vonásra közérdekű bejelentés, panasz nyomán? — Személyes felelősséget továbbra is leggyakrabban közérdekű bejelentésekre indított vizsgálataink állapítottak meg. 1979-ben 31 esetben fegyelmi, 10 esetben kártérítési és szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Három esetben viszont 10 személy ellen büntető feljelentést kellett tennünk. — Hogyan lehetne ösz- szegezni a vizsgálatok hatékonyságát? — Vizsgálataink hatékonyságát azzal mérjük, hogy a feltárt hibák miként szűnnek meg, a jó tapasztalatok miként válnak általánossá, a kifogásolt területen vagy folyamatokban miként gyorsul meg a fejlődés. E tényezőket figyelembe véve úgy vélem, az ellenőrzések során, és azt követően megfelelő intézkedésekre kerül sor. A határozataink végrehajtásra kerülnek, témavizsgálataink megállapításait egyre gyakrabban hasznosítják politikai, gazdasági és társadalmi szerveink, s irányító tevékenységükhöz igénylik is -a népi ellenőri munkát. — Milyen szempontok alapján állították össze az ez évi munkatervet? Fi. gyelembe vették-e más ellenőrzési szervek vizsgálati programját, hogy a párhuzamosságot elkerüljék? — A bizottságok munkaterveik összeállításánál igen sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyenek. A népi ellenőrzés célját és feladatát éppen úgy, mint a helyi párt-, gazdasági, álla-1 mi vezetés szolgálatát, más ellenőrző szervek tevékenységét, valamint azokat a sokoldalú igényeket, amelyeket az információ különböző csatornáin keresztül a lakosság közvetít felénk. A különböző szervektől az 1980. évi témavizsgálatainkhoz több, mint 40 javaslat érkezett. — Hány vizsgálatot terveznek és melyek lesznek a legkiemelkedőbbek? Sor kerül-e valamelyik korábbi téma utóvizsgálatára? — Ebben az évben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 3 központi ellenőrzési feladat megoldásában vesz részt. Megvizsgáljuk a takarmánytermelés és -ellátás helyzetét, az általános iskolai tanulók nevelési-oktatási feltételeinek .alakulását, valamint a tömegétkeztetést. Az év második felében kerül sor a megyében működő építőipari szervezetek tevékenységének és a vállalati munkaerő-gazdálkodás helyzetének vizsgálatára. A vizsgálatok hatékonysága végett több utóvizsgálatra, tájékozódásra és beszámoltatásra kerül sor. Serédi János Mennyi lehet a nyereség? Mit kapunk a célprémiumos munkáért? Mikor lesz műsor a kultúrházban? Elkészül-e jövőre a házunk? Vajon elindította-e István időben iskolába a gyereket? Korog a gyomrom, mit eszünk ebédre? Az asszonyok ilyen gondolatok közepette egyik zippzárt a másik után varrják a helyükre az Endrődi Szabók Szövetkezetének műhelyében. Izgalmasak a napok, hol azúrt, mert egy új terméket kell megszokni a kéznek és a gépnek, hol pedig azért, mert új berendezések érkeztek, vagy netán a jó ebédhez vegyes hírek, érzelmek csatlakoznak. * Mit jelent ,,40-en túl” szakmunkásvizsgázni? — kérdeztük Zelena Pálnét. — Budapesten laktam, onnan költöztem, haza édesanyámhoz a férjem halála után. Három éve dolgozom itt, és a párttitkárunk rábeszélt, próbáljam meg. — ötösre végzett — szólt mellettem Szabó Pálné párttitkár. Szokatlan zajra figyeltünk fel. A méllettünk levő soron egy gépet próbált ki javítás közben Timár József műszerész. — Szakítja a szálat, időnként kihagyja az öltéseket. — Mennyi idő alatt javítja meg? — Ezen már fél órája bütykölök, de makrancos- kodik. Ezután a varrónőktől érdeklődtünk : — Jól varrnak a gépek? — Ezt az Adidas-anyagot mindenképpen. — Sikeres üzemben dolgozik. Mit hiányol a még jobb hangulathoz a munkahelyen? — Nagyobb kultúrhelyisé- get, ami közelebb van, és több filmvetítést szeretnék látni — mondja Búza Istvánná, a Rózsa Ferenc Szocialista Brigád vezetője. — Egyébként most készült el a világítás. Befejeződött a központifűtés-szerelés, elkészült a konyha és az út. — Milyen családi terveik vannak? — Lakásra gyűjtünk. — Milyen gondokkal indult útnak reggel? — Azon izgultam, hogy nem felejti-e el a férjem időben iskolába indítani a gyereket. Később a szövetkezet vezetőitől megtudtuk, hogy hamarosan előadás lesz „Az új szabályozók hatása a szövetkezetre” címmel. Azután egy egészségügyi előadást szerveznek. Beszélgetés közben szó esett a célprémiumról is. — Először írtak ki 35 ezer forintot egy határidős tételre. Ezerhétszáz ballonkabátot két nappal a szállítás előtt kellett megvarrni. Si került teljesíteni? — Két pár mandzsettára 30 percem volt. Jól haladtam, sikerült megcsinálni. A minőséggel sem volt baj — mondta Sárika, a Hámán Kató Szocialista Brigád vezetője. — Ügy tudom, a minőség ebben az üzemben a legfontosabb. — Egy százalék lehet a selejt, s tudjuk is teljesíteni. — A család megszokta a két műszakot? — Már 13 éve itt dolgozom, hozzászoktak. Gyomá- ról járok át. Az ENCI-busz minket is áthoz reggelenként. — Mennyit keres? — Több mint 3 ezret. A nyugatnémet Adidas cég 60 ezer sportöltönyt, a francia Weil vállalat 30 ezer blézert, a szovjet megrendelő pedig a győri Graboplast gyártotta műbőrből 25 ezer férfikabátot rendelt ebben az évben. — Milyen az anyag minősége? ' — Kevés benne a szálhibás. A selejf Titkán éri el az 5 százalékot. — A takarékos anyagfelhasználás, a nagytételű megrendelés arra is bizonyíték, hogy jó évet zárt a szövetkezet. Mikor derül ki: mennyi lesz a nyereség? — A munkahelyi tanácskozáson. Ekkor tárgyaljuk meg az évi tervet, s értékeljük az elmúlt évet. A szövetkezetben nemrég megvalósult beruházások hitel- törlesztését, az ebédhozzájárulást, és amit még felvetünk. — Itt ebédel? — kérdeztük Rácz Imrénét. — Igen, naponta 13.50-be kerül. — Megéri? — Bőséges, és otthon sem hoznám ki olcsóbban. — Mik a csalód tervei? — Építjük a házunkat, eddig az anyagra 300 ezer forintot költöttünk. A szövetkezet egy dolgozó ebédjéhez naponta 4 forinttal járul hozzá. A nyereség ennyit enged meg, mert gondolniuk kell a fejlesztésre is. Ebben az évben szeretnénk egy anyagraktárát felépíteni vasvázas elemekből. Számadó Julianna Katonás rendben, habosán és hófehéren sorakoznak a légiesen karcsú menyasszonyi ruhák a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat békéscsabai fióküzletében. Hetven csinos öltözetből lehet válogatni, melyek mind a legújabb divat szerint készültek. A muszlin madeira és a batiszt madeira most a sláger, a férfiruhák közül pedig a francia és a tükörbársony vezeti a listát. Képünk a ruharaktárban készült, ahol az üzlet dolgozói még egyszer ellenőrzik, hogy a hét végén „szolgálatban levő’ ruhákon minden rendben van-e Fotó: Veress Erzsi
