Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
1980, február 2., szombat Fellendülőben a pedagógus újítómozgalom Megyei SZKT-verseny Orosházán Munka közben a versenyzők egy csoportja... Fotó: Gál Edit Az oktatásügyben megvalósított újítások haszna pénzben aligha fejezhető ki. Az alkalmazásukkal járó többletértékek, eredmények pedig csak hosszú távon érzékelhetők. S emellett jó néhány esztendővel ezelőtt még a szabályozók hiánya, az értékelés esetlegessége, a gazdátlanság, s az újítás fogalmának tisztázatlansága is oka volt a benyújtott peda- gógusdjítások feltűnően csekély számának. Igazolásul hadd álljon itt csak egyetlen adat: ha nem tekintjük a felsőoktatási intézmények ez irányú tevékenységét, akkor az ország több mint tízezer alsó és középfokú oktatási intézményében dolgozó százezer pedagógus 1975-ben mindössze 55 újítást nyújtott be! Ezen az áldatlan állapoton változtatott az oktatási miniszer 1977-ben kiadott végrehajtási utasítása, amely pontosabban körülhatárolta végre az újítás fogalmát, s emellett egyben egyértelmű szabályokat is alkotott. Kialakult a több lépcsős újítási mechanizmus is. Eszerint az újítók először a megyei tanács művelődésügyi osztályai mellett működő újítási bizottságokhoz nyújtják be munkáikat. Az itt adott javaslatok alapján kerül aztán az Oktatási Minisztériumba, ahol havonta összeül egy' szakértőtestület a beérkezett újítások elbírálására. S ugyancsak ők vállalták magukra, hogy az arra érdemes ötletek megvalósítására gyár_ tót, esetleg forgalmazót is keresnek. (Reméljük, a TRI- ÄL mellett ezentúl kevésbé mereven fogadják a TANÉRT berkeiben is a pedagógusújításokat !) E kézzelfogható lépések eredményeként is könyvelhető el, hogy 1978-ban már 398 újítást nyújtottak be a pedagógusok, s ugyanakkor nőtt az országos hasznosításra elfogadott újítások száma. (Bár ez utóbbi egyelőre csak néhány százalékban mérhető!)- Talán az is lendít még az újítómozgal- mon, hogy a korábbi, igazán csak képletesnek nevezhető anyagi elismerést a jövőben az újító és a felhasználó között született kétoldalú megállapodás váltja majd fel. De tudnunk kell az is, hogy az intézkedések, rendeletek van amit nem, vagy csak alig változtathatnak meg. Ez pedig a szemlélet. Az Oktatási Minisztérium január 29-i, keddi sajtótájékoztatóján például arra is felhívták a figyelmet, hogy a beérkezett újítások zöme eszközjellegű. Holott az igazi lehetőségek éppen ,a nevelési eljárások, módszerek megújításában rejlenek. Különösen most, mikor oktatásügyünk a korszerűsödési folyamat első lépcsőfokait teszi meg. S magam is biztos vagyok benne, hogy ,a pedagógusok ezrei alkalmaznak mindennapi munkájukban olyan egyéni ötleteket, amelyek több esetben újításként is megállnák helyüket. Például: hány iskolában alakítottak már ki az eszközök hatékonyabb kihasználására korszerű kabinetrendszert! Néhány iskolában pedig — erre megyei péld,a is akad — az iskolavezetésnek sikerült jól megszervezni, egyszerűsíteni az adminisztrációs munkát. Vagy a munkára, pályára nevelésben hatékonyabb, konkrét eredményekben megnyilvánuló középiskolai újításokat sem lenne szabad véka alá rejteni! Hiszen az újítások központi szorgalmazásának nem titkolt célja: a szellemi energiatartalékok hatékonyabb kiaknázása, a jó ötletek országos hasznosítása. Persze, mindehhez hozzá kell még tenni: ,a megvalósuláshoz elsősorban jó tan- testületi légkör kell, ahol a műhelymunka, az egyéni alkotókedv tág terét kap. Az Oktatási Minisztérium a közeljövőben felhívással fordul a pedagógustársadalomhoz. Konkrét témakörökkel, feladatokkal segítve a pedagógus újítómozgalom országos méretű kibontakoztatását. S ebben a munkában az új'ítómozgalmat régóta támogató, felkaroló Pedagógusok Szakszervezetében jó társra talál. Ismerve a pedagógusok többségére jellemző alkotó, önmegújító képességet, biztos, hogy köztük ez a felhívás értő, cselekvő visszhangra talál. B. Sajti Emese Az Orosházi Üveggyár főbejáratánál január 31-én, csütörtökön reggel húsz fiatalember kér bebocsátást. A tanműhelybe megyünk, a szakmunkástanulók versenyére — mondja a portásnak a legbátrabb. Ezen a napon rendezi meg délelőtt 9 órai kezdettel a 612-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet — géplakatos szakmában — a szakma kiváló tanulója megyei versenyt. A rendezvényre azok a harmadéves diákok jöttek el, akik iskolájuk háziversenyén az első három helyezett között végezték. A részvevőket Antali Gábor, az intézet igazgatója, dr. Ambrus Pál személyzeti és oktatásügyi főosztályvezető és V. Kovács Ferenc, a zsűri elnöke, a szakma megyei tan- felügyelője köszönti. Elismeréssel szólnak az üzemről, amely a megyei versenynek helyet adott. Az elméleti feladatok több összetevőből, többféle kérdéscsoportból állnak. „Sorolja fel a folytacélgyártási eljárásokat!”, „Határozza meg a nagyjavítás folyamatát!”, „Mitől függ az elektromos áram élettani hatása?”, és így tovább. A fiúk a kérdések fölé hajolva dolgoznak, bizonyítani akarják, jól felkészültek az elméleti követelményekre. Ezután kis pihenő, majd elkezdhetik a gyakorlati feladat megoldását. Ha jól végzik munkájukat, 150 pontot szerezhetnék a késeit ütköző pontos, szép kivitelű megmunkálásával. Novák József, aki Szeghalomról jött, nehezebb feladatra számított. — Az elméleti kérdésékre nekem kevés volt az idő, itt remélem nem lesz ilyen probléma, hiszen csak ezt az alkatrészt kell elkészíteni. — Azért nem teszi le kezéből a tolómérőt beszéd közben... A szarvasi Janecskó Pál egész máshogy vélekedik, ő attól fél, hogy kifut az időből. Mészáros Sándor — aki ugyancsak Szeghalom színeit képviseli — a tegnap estére emlékezik: — Békéscsabán, a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában aludtunk. Még átnézegettük amit lehetett, hogy ma már ne legyen problémánk. Lelkesen dolgoznak. A satu közé szorított fémdarab megmunkálása most a legfontosabb mindannyiójuk- nak. Közben, a másik műhelyben V. Kovács Ferenc elnökletével a szakma felkért szakoktatói és az intézmények szaktanárai értékelik az írásbeli eredményeket. Most még előttük is titok, hogy melyik feladatrendszert, melyik versenyző oldotta meg. Ez csak a végén, az eredményhirdetés előtt dől el. Kora délutánra elkészülnek a munkák... Lassan elérkezik a várva várt eredményhirdetés ideje, s kiderül, kik lehetnek ott az országos versenyen is. Legjobbnak Csizmadia Péter, az orosházi 612-es Ipari Szakmunkásképző Intézet diákja bizonyult. Andó János, a békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet hallgatója a második, Király Gyula — ugyancsak orosházi diák — a harmadik helyezett lett. Persze, nyert ezen a versenyen mindenki, hiszen szaktanároknak, szakoktatóknak, s versenyzőknek egyaránt lehetőség nyílt a tapasztalat- cserére ezen a napon, s emellett az ifjú géplakatosok betekintést nyerhették égy nagy gyár mindennapjaiba is. S egyben főpróba is volt ez, hiszen géplakatos szakmában itt rendezik meg az országos versenyt. A nagy erőpróbára márciusban kerül sor. N. A. Megjelent a Békési Élet új száma Gazdag helytörténeti, kultúrtörténeti és néprajzi anyaggal jelent meg a Békési Élet 1980-as első száma. Felszabadulásunk 35. évfordulóját képek, dokumentumok és tanulmányok közreadásával ünnepli a folyóirat. Különösen a fiatalabb nemzedékek nézhetik megdöbbenve a békéscsabai vasútállomás roncsait ábrázoló fotót, amelyet az 1944. szeptember 21-i angol légitámadás után készítettek. Majd a felszabadulás első örömeire emlékeztetnek a Május 1. felvonulás, az MKP-tagok, s titkáruk; Szobek András képei. Korom Mihály, a történettudományok doktora arról a küldöttválasztásról írt, amelyen 1944. decemberében Békés megyében megválasztották az Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagjait. A nemzetgyűlés feladata lett az ideiglenes nemzeti kormány megteremtése. Az előkészítő bizottság Debrecenben ülésezett, s döntött a választásokról. Békés vármegyében hozták létre először felszabadult területen a fasisztaellenes demokratikus tömörülést Antifasiszta Demokratikus Blokk néven. A békési küldöttek tevékenysége során ugyanúgy élen járt a megye az országmentő népi hatalom megteremtésében, mint a helyi népi-forradalmi mozgalmak kialakításában, és az új élet megteremtésében. A Párttörténeti Közlemények szerkesztője, Sipos Levente elemzi a következő cikkben a nemzeti bizottságok és önkormányzati testületek összetételét a megyében. Értékes és érdekes helyi adatot közöl Elek László dolgozata, amelyet Fülöp Géza monográfiájának hatására írt. A monográfia a magyar felvilágosodás és a reformkor kulturális kereszt- metszetét adja az olvasóközönség kialakulásának, történeti fejlődésének tükrében. Megemlékezik Fábián János békési jakobinus tanító könyvtáráról, amely 290 tételével feltehetően az egyik leggazdagabb megyei magán- könyvtár lehetett. ír a könyvek lassú terjedésének útjáról, módjáról, hivatkozik Tessedik, Vajda Péter felvilágosító tevékenységéről, s a forrásmunkaként szolgáló Implon József olvasókönyvéről. A kaszinók, olvasókörök még az újságokat is járatták, s az olvasási kedvvel sem volt baj már 1847-ben. Vajda Péter a hivatalos tiltás ellenére talált módot például arra is, hogy a tanuló- ifjúság havonta egy alkalommal saját- irodalmi műveiből felolvasást tartson a nagytemplomban. Más témát ölel fel dr. Sonkoly Kálmán igazgató-főorvos írása dr. Réthy Pál szerepéről, amelyet Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában betöltött. Hézagpótló ez az emlékeztető, hiszen a tudós, kórházalapító érdemei nem túlságosan ismertek az utókor előtt. A Békési Élet új számának egyik „csemegéje” G. Vass Istyán írása Linder László jaminai evangélikus lelkész néprajzkutatásairól, valamint Kodály Zoltán és a békéscsabai kórusmozgalom kapcsolatáról a két világháború között. Cigány dalgyűjtések a megyéből, településszerkezet és városfejlesztési értekezés, tanulmányrecenzió, kulturális krónika és cikkbibliográfia teszi teljessé a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT megyei szervezete közművelődési és tudományos folyóiratának ez évi első számát. B. Zs. BÉKÉSI VÁROSKÉP Bizalom A Balázs Béla- és Kossuth- díjas Szobó István rendező nem tartozik a legtermékenyebb filmesek közé. Több éves érlelés után jelenteti meg a ma már sokak által kíváncsian várt legújabb alkotását. Mint most a Bizalom címűt is. Az Álmodozások kora, az Apa, a Szerelmesfilm, vagy éppen a Budapesti mesék után most egy még feszesebbre fogalmazott, világos és érthető, líraian realista film született. Mert a költészet filmbeli építőkövei kegyetlenül nehezek is lehetnek. Súlyos és tragikus gondolatok, katar- tikus életfordulók megmutatásának eszközei. Amelyeket a realista szemléletmód (azaz: rendezés) tesz közérdekűvé; s e kettő harmóniája művészetté. Ilyen tökéletességgel talán csak Szabó István alkotásaiban. Ugyanakkor mestermunka is a Bizalom. Koltai János operatőr kamerájának mozgásában éreznünk kell a rendező és az operatőr összedolgozását, egymás szándékainak kiegészülését. Minden machináció, önmagáért való trükkösség nélkül. A mestermunkából csak akkor lehet művészet, a befogadó — a néző — számára élményt nyújtó műalkotás, ha azt a bizonyos többletet is magában hordozza. Csodásán szép film a Bizalom. A megdöbbentő mondanivalója, az embertelen történelmi szituációi ellenére is. Vagy éppen azért. A háború erkölcsi értékcsökkentésének költeményét és tragédiáját eddig még kevesen fogalmazták meg ilyen specifikus és mégis általánosnak ható formában. Ilyen feszes arányérzékkel. Bár a történet dramaturgiáján, a szerelmi jelenetek ilyen fokú fölnagyításának szükségességén lehet vitatkozni. De azoknak is igazuk lehet, akik ennek jogosságát, a közérthetőséget segítő szerepét látják a két ember fura egymásrautaltságának Szabó István-i drámájában. Bánsági Ildikó és Andorai Péter főszereplése ékköve a filmnek. Mitikus, de az éppen lángra lobbant földön lépő-szenvedő emberpár igazi megtestesítői. A film egyetlen, élvezését már-már veszélyeztető hibája a rossz és gyenge hang. Hiába hegyezzük a fülünket, hiába próbálunk jobban figyelni a szájmozgásra, ettől még nem kapunk nagyobb élményt. Bosszantó, zavaró apróság, kétségtelen. Ez a kellemetlenség az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, jó magyar filmjét érte. * * * Két nappal ezelőtt kaptuk a hírt, hogy közzétették a február 18-tól 29-ig sorra kerülő idei, harmincadik nyugat-berlini filmfesztivál programját. A hivatalos versenyen tíz világpremier is szerepel. A versenyfilmek kategóriájába sorsolták Szabó István Bizalom című filmjét. (Nemesi) SZÍNHÁZ, MOZI 1980. február 2-án, szombaton, délután 15.00 órakor, Békéscsabán: hampip, csikó és a többiek Kazinczy ifj.-bérlet. 1980. február 2-án, szombaton, este 19.00 órakor, Békéscsabán: UNA1MIA József A.-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Nem fáj a feje a harkálynak, 6 és 8 órakor: Az első kísértés. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Amarcord, 7 órakor: Keoma. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A beszélő köntös, 3 órakor: Filmklub, 6 és 8 órakor: Griffin és Phoenix. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Konvoj, fél 8 órakor: Fekete halál. Gyulai Erkel: Félénk vagyok, de hódítani akarok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A szegények kapitánya, 5 és 7 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Orosházi Béke: Meztelen bosz- szú. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Az állatok válaszolnak, fél 8 órakor: A lovakat lelövik, ugye? Fotó: Gál Edit
