Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
1980. február 16., szombat o KISTERMELŐK TANÁCSADÓJA Kistermelők tájékoztatója A mezőgazdasági termelésen belül továbbra is fontos szerepe van a kistermelésnek. A termelés növelése mellett fontos további cél, hogy a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségű árut állítsanak elő a kisgazdaságokban is. Ennek feltétele, hogy a termelők tisztában legyenek a fogyasztói igényekkel, a piaci követelményekkel, és ugyanakkor ismerjék a gyakorlatban is alkalmazható tudományos eredményeket, a jól bevált termelési módszereket, szervezési megoldásokat, szervezeti kereteket. E cél érdekében a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több intézkedést tett. Idetartozik a szaklapokban megjelentetett cikkek sora, a téli tanfolyamok szervezése, és most a Kistermelők tanácsadójának megjelentetése is. A tanácsadó elsődleges célja, hogy a termelők egy csokorban megkapják a korszerű kistermeléshez nélkülözhetetlen alapvető tudnivalókat. A kistermelés ezer szállal kötődik a nagyüzemekhez, ezeket a kapcsolatokat a kiadvány részletesen ismerteti. Beszámol továbbá a legkorszerűbb, nagy termelőképességű, a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő, jövedelmezőbb fajtákról. Szorgalmazza a gyakorlatban bevált egyszerű, olcsó műszaki megoldásokat. A lap beszerezhető posta- hivatalokban, hírlapárusoknál, és az ÁFÉSZ-boltokban. Hagyományos szőnyeg — hagyományos színekben A Békésszentandrági Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet az idei évben az éx- port növelését tűzte ki céljául. Á 60 millió forintos éves termelés jelentős része külföldön, dollárelszámolású piacokon talál majd vevőre. Ehhez az kell, hogy jól idomuljanak a piaci igényekhez. Legnagyobb partnerük az NSZK, ahol hosszú ideje a hagyományos, keleti mintájú perzsaszőnyeg a sláger. Ebből olyan nagy a kereslet, hogy a jelenlegi létszámmal nem is tudnák az igényeket kielégíteni. Ezért bővítik a bedolgozói ágazatot, növelik azok számát, akik otthon csomózzák a szőnyeget. A hagyományos minták mellett új igény, hogy a színek is hagyományosak legyenek. A modern színezékek túlságosan élénkké tették a színeket, és a vevők többet hajlandók fizetni a tompább, antik hatású, hagyományosan színezett szőnyegekért. Az ehhez szükséges fonal előállítása elég bonyolult, mert nehéz felkutatni a szükséges anyagokat. Ennek ellenére a színezékek többségét már beszerezték, és a jövőben az exportnál ezeket használják. Ettől és a fokozott piaci munkától várják a tőkés export mintegy 10—15 százalékos emelésiét az idén, úgy, hogy közben feljebb mennek az árakkal is. A szentand- rási szőnyegek keresettségét és jó minőségét mutatja, hogy eddig különösebb nehézségek nélkül tudtak sikereket elérni az ártárgyalásokon. A hagyományos termékek mellett újakkal is kísérleteznek. Nemrég küldtek ki egy próbaszállítmányt azokból a szőnyegekből, melyeket nemesfémekből készítettek. Az első reagálás kedvező, de félő, hogy ha bejön az üzlet, az alapanyag-ellátással lesznek gondok. Ezért ezekből az új szőnyegekből csak kisebb mennyiség gyártására készülnek fel, a nagyobb részt már hagyományosnak mondható birka- és báránybőr feldolgozása adja. A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet piaci helyzete stabil, termékeiből hiány van a piacon. Ennek az az oka, hogy hibás áru nem hagyhatja el a szövetkezetét, csak első osztályú, kiváló munkát adnak ki a kezükből. Ez a siker alapvető titka, ennek megfelelően kívánnak dolgozni a jövőben is. L. L. A hagyományos keleti mintájú szőnyegeket tompább színekkel készítik exportra a jövőben Fotó: Veress Erzsi n megvalósulás útján Új termékek — új elképzelések A termékszerkezet megváltoztatása a gazdaságosság, korszerűség és az export igényeinek megfelelően napjainkban talán égetőbben szükséges, mint eddig bármikor. Ez a nagy munka már évekkel ezelőtt megkezdődött és a legtöbb helyen 1977. október 20-a — ekkor hozott határozatot erről a Központi Bizottság — előtt is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A határozat csak új lendületet, határozott irányt adott a munkákban. Több, mint két év elteltével már látni lehet, hogy melyik ágazatban, hol tartanak a nagy és fontos feladatkör végrehajtásában. 1 Általánosságban elmondható, hogy a termékszerkezet átalakítása az utóbbi években felgyorsult. Eredmények főleg ott születtek, ahol a korszerű termékek gyártásának feltételei már megvoltak. Kevésbé mérhető a termékszerkezet-váltás eredménye egyes nagyvállalatok, trösztök megyei gyárainál, telephelyeinél. Ezek az üzemek a többlépcsős irányítás miatt nem érzékelik kellően az általuk gyártott termékek versenyképességét, gazdaságosságát. A megyei székhelyű iparban végrehajtott kapacitás- bővítő beruházások és rekonstrukciók eredményeként az állóeszközök bruttó értéke több, mint 35 százalékkal nőtt. Ezen belül is a gépek és berendezések értéke gyarapodott jobban — 40 százalékkal. Ebből is látszik, hogy a beruházások elsősorban a technológia és a gyártás korszerűsítését, a termékszerkezet módosítását szolgálták. Az eredményeket jól érzékelteti, hogy a megyei székhelyű ipar 1975. és 1978. között — összehasonlító árakon számolva — exportját 30 százalékkal növelte, és ennek több, mint 50 százalékát az élelmiszeripari termékek adták. A sikerek ellenére nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy sok helyütt a szükségesnél és lehetségesnél lassabban halad a gazdaságos termékstruktúra kialakítása. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően az igényekhez. A nagy értékű, nagy kapacitású gépek és berendezések kihasználása még nem kielégítő, és a termelés gyakran az indokoltnál több telephelyen történt. Ezért ma is jelentős termelési tartalékok vannak kihasználatlanul. Most, ezek feltárása áll előtérben úgy, hogy ezzel párhuzamosan a termelés fokozott ütemű átalakítása, és a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás a cél. s tősen fokozta tőkés exportját, és közben az átlagos devizakitermelési mutató is kedvezően alakult. Hasonlóan csak jót mondhatunk a Kőolaj- és Gázipari Gépgyár termékeiről. Korszerűek, tőkés import kiváltására alkalmasak. Megyénkben több helyen is gyártanak kazánt jó minőségben. A nemrég folytatott vizsgálatok szerint a kislakásokhoz- szükséges kazánok közül a legjobb hatásfokú- akat Tótkomlóson és Gyomén készítik. Hatásfokuk 90 százalék felett van, és ez nem nemzetközi mércével mérve is nagyszerű eredménynek számít. A további fejlesztéseknek főleg a gyártás korszerűsítésére kell irányulnia. A világítástechnikai és elektromos háztartási fogyasztási cikkek termelése is alapvetően korszerűsödött Szarvason. A vasipari szövetkezet exportárualap-bővítést szolgáló hitel igénybevételével fejlesztett, és a termékek korszerűsítése és választékbővítése mellett javult a gyártástechnológia színvonala is. Korszerűsödött a nem megyei székhelyű gépipar termékszerkezete is. A forgácsolószerszám-gyártásban a nagy teljesítményű szerszámok gyártása és exportja kapott hangsúlyt. A Csepel Autó 4. számú gyárában növekedett a részegység-kibocsátás és csökkent az alkatrész- gyártás. A híradástechnikai műszer- és elektromos elektronikai alkatrészeket és részegységeket előállító kisebb gyáregységek, üzemek és szövetkezeti részlegek jórészt korszerűek. Jelentős a tőkés export is. A Híradótechnikai Vállalat csabai gyáregysége például a hosszú távú NSZK- kooperáció keretében évről évre fokozza exportját. 3 Némileg ellentmondásos a helyzet az építőanyag-iparban. A téglaipari rekonstrukció és fejlesztés eredményeként áz idén két új téglagyár lép termelésbe. Ez lehetővé teszi, hogy kielégítsék a családiház-építéshez szükséges téglaigényt, és korszerű, jó hőszigetelő képességű termékeket gyártsanak. Ezt a kedvező képet csak az rontja, hogy a jelenlegi árrendszerben minél korszerűbb körülmények között, minél jobb terméket állít elő a téglaipar, annál nagyobb a ráfizetés, tfincs mód a minőségnek megfelelő differenciálásra az árakban, és ennek az a következménye, hogy kevesebb lesz a keresett, tetszetős, jó minőségű anyag. Ezt ugyan szívesen megvennék a vásárlók magasabb áron is, de nem szabad annyiért adni. Amíg ezt az ellentmondást az illetékes felsőbb szervek nem oldják fel, nagyon nehéz lesz komoly előbbrelépést elérni a téglaiparban. Az üveggyártás mentes ezektől az ellentmondásoktól, jelentősen bővült is a korszerű termékek választéka. Eközben korszerű lett a gyártás is, ez pedig jelentősen fokozta az Orosházi Üveggyár piaci versenyképességét. Az építőiparban a kései döntések miatt kissé elcsúszott a fejlesztés^ így az eredmények csak az elkövetkezendő időszakban láthatók majd. A könnyűiparban alapvetően kedvező tendenciák érvényesülnek, de a termékszerkezet-váltás üteme kissé lassú. Erről nem mindig az üzemek tehetnek, mert például a hazai alapanyagok nagyobb arányú felhasználását alapvetően minőségi problémák fékezik. Bérmunkáknál viszont korszerű és a piac által igényelt termékek készülnek, és ez lehetőséget ad, hogy később a hazai alapanyagok is jelentősebb arányban szerepeljenek az exportképes termékekben. Az élelmiszeriparban kisebb mértékű a változás. Alapvetően a magasabb feldolgozottsági fokú és értékesebb termékek aránya növekedett. A Gyulai Húskombinát például a gyors exportnövekedést a csomagolt nemes húsrészek, a füstölt nyelv és szív bevezetésével érte el. De emellett a vevők igényeinek megfelelően olyan új termékek gyártását is megkezdte, mint a zöldborsos kolbász, és a különleges vevő igényeinek megfelelő fűszerezésű töltelékáru. A Békéscsabai Konzervgyár újfajta ivóleveket vitt piacra. A baromfiiparban a darabolt baromfi termelése és exportja nőtt. A termékszerkezet-váltás helyzetét megyénkben e vázlatos áttekintés alapján alapvetően kedvezően ítélhetjük. A legtöbb ágazatban máris szép eredményeket sikerült elérni, de látnunk kell még azt is, hogy rengeteg a tennivaló. A központi alap csökkenése miatt most ' lényegesen több feladat hárul az üzemekre, vállalatokra, szövetkezetekre. A belső tartalékok feltárásával a feladatok nagyobb részét kell megoldani ahhoz, hogy a termékszerkezet-váltás folytatódjon, és további sikereket érhessenek el. Lónyai László Ágazatonként nézve a termékszerkezet átalakítását, a kép meglehetősen változó. Jó és rossz példák egymás mellett találhatók meg gyakran. A nehéziparban a szénhidrogén-kutatás és -feltárás a központi elképzeléseknek megfelelően, jól halad. Tekintélyes szénhidrogéiiva- gyont sikerült feltárni megyénkben, és gyorsan nőtt a kőolaj-kitermelés. A gépiparban a mezőgazdasági gépgyártásban valósult meg a legdinamikusabb növekedés. A jól előkészített termékszerkezet-módosítás, a folyamatos gyártmány- és gyártásfejlesztés a MEZŐGÉP- nél erédménnyel járt, a termelés csaknem kétszeresére nőtt, és tavaly már meghaladta az egymilliárd forintot. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat nagyon jelenA csákvári Tolbuhin Mgtsz olyan napelemet készített, amelyet állattartó épületek és szociális helyiségek fűtésének megoldására lehet felhasználni (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS)
