Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA __________ _ __________ o 1 980. FEBRUÁR 15., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM KISZ-esek a tanulmányi Nem a várost, mozgalomról hanem az országot kell urbanizálni! Gyopárosfürdőn, a Dunai Vasmű üdülőjében tegnap, csütörtökön délelőtt kezdődött meg az a kétnapos tanfo­lyam, amelyet a városi, községi, városkörzeti és tanyai népfrontbizottságok vezetőinek szerveztek. Df. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke megnyitójá­ban köszöntötte a megyei, valamint Orosháza városi párt- és állami szervezeteinek képviselőit, valamint a tanfolyam résztvevőit. Az ország minden közép­iskoláját átfogó tanulmányi mozgalom megyénkben 1978 végén kezdődött. Azóta a KISZ Békés megyei bizott­sága mellett működő közép­iskolai és szakmunkástanuló­munkabizottság vette gondo­zásába a tanulmányi moz­galmat. Korábban már úgy döntöttek, hogy ebben az esztendőben a mozgalom elő- relendítésére tapasztalatcse­rét szerveznek. Így került sor február 13- án, szerdán Szeghalmon, a Péter András Gimnázium és Szakközépiskolában a szeg­halmi járási KISZ-bizottság és a vendéglátó iskola kéré­sére az egynapos tapaszta­latcserére. Ezen a megye mintegy 44 KISZ-tanácsadó tanára, iskolai KlSZ-bizott- sági titkára és tanulmányi felelőse vett részt. A program Balogh László­nak, a KISZ Békés megyei bizottsága iskolafelelősének vitaindítójával kezdődött, amelyben az előadó a tanul­mányi mozgalom országos helyzetéről adott áttekintést. Ezután Vaszkó Tamás, a vendéglátó iskola igazgatója adott tájékoztatást az iskola tárgyi, személyi feltételeiről, a községben betöltött szere­péről, majd Szécsi Zsuzsan­na, az iskola KISZ-titkára számolt be a KISZ-szervezet munkájáról. Ezt követően három szekcióülésen folyta­tódott az egész napos prog­ram. A KISZ-tanácsadó ta­nároknak Csausz Vilmos igazgató tartott vitaindítót a tantestület és az iskolai KISZ-bizottság együttmű­ködéséről. Az iskolai KISZ- titkárok a tanulmányi moz­galom és az akcióprogram kapcsolatát vizsgálták, míg a tanulmányi felelősök a tanulmányi mozgalom agi- tációs-propaganda munkáját vitatták meg. Ezt követően S. Hegedűs László, a.HNF Országos Ta­nácsának titkára a népfront 1980. évi feladatairól tartott előadást. Mint mondotta, még ebben az évben meg­kezdődik a HNF VII. kong­resszusára való felkészülés. A fő feladat az, hogy sike­resen befejezzük az V. ötéves tervet, és igyekezzünk jól előkészíteni a VI. ötéves tervet. Ez a munka az egész ország politikai, gazdasági tevékenységének keretében folytatódik. Ezenkívül tarta­lommal kell megtölteni a vá­lasztásokkal és az egyéb részfeladatokkal kapcsolatos akciókat is. Szükséges fog­lalkozni továbbá azokkal a gondolatokkal, problémák­kal, amelyeket pártértekezle­teken és a lakosság részére szervezett összejöveteleken mondtak el a résztvevők. A HNF VI. kongresszusa által megfogalmazott célkitűzések a pártkongresszus irányelvei­vel összhangban érvényesül­jenek. A döntő kérdés az, hogy a tömegek kísérjék fi­gyelemmel a társadalmi egy­ség kialakulását, valamint az államhatalom és a nép kö­zötti kapcsolat fejlődését. A ' választások előkészítő munkája már elkezdődött. Keresni kell azokat a lehe­tőségeket, amelyek segítsé­gével az eddigieknél is sok­kal hatékonyabbá lehet ten­ni a gazdasági munkát. A kongresszusi és a felszabadu­lási munkaversenyhez kap­csolódva a népfrontmozga­lom is cselekvőén kíván hoz­zájárulni az eredményekhez. A versenynek nagy lendüle­tet adott a Sziklai brigád kezdeményezése. A HNF sze­repet vállal a KISZ-nek a kongresszus előtti időszak­ban indított „Tegyük tisztá­vá, szebbé környezetünket!” akciójában. Ezt a munkát viszont nem lehet kampány­szerűen csinálni. Az előadó külön is aláhúzta: a gazda­sági munkához elengedhetet­len a közéleti tevékenység és a tudatformálás erősítése. Megemlítette: az MSZMP KB és az országgyűlés is be­hatóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A valóságos helyzet az, hogy a most ki­alakuló gazdasági rend job­ban megközelíti a realitáso­kat. Azelőtt hajlamosak vol­tunk „korlátlanul pazarolni” természeti értékeinket és energiánkat. A mennyiségi szemlélet népgazdasági szin­ten visszaszorul a minőségi­vel szemben. Lényeges vál­tozás van abban, hogy a vi­lágon felgyorsult a technoló­giaváltás. Sajnálatos, hogy nálunk ez a folyamat még Magyar—román közúti fuvarozási megállapodást írtak alá Békéscsabán Február 12. és 14. között Gyulán, az Erkel Művelődé­si Központban tartotta ülé­sét a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság vegyes bi­zottsága, amely áttekintette a két kormány által megkö­tött közúti fuvarozási egyez­mény elmúlt évi megvaló­sulását. Többek között meg­állapították, hogy a két or­szág közötti árufuvarozás az elmúlt évben csökkent, azon­ban a menetrendszerűen közlekedő autóbusz-forga­lom zavartalan volt. Átte­kintették a két ország kö­zötti ez évi közúti forgalom várható alakulását is. A ro­mán delegációt Viktor Ma- tejevics vezérigazgató, a magyar küldöttséget pedig dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályá­nak vezetője vezette. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet tegnap az esti órák­ban Békéscsabán, a városi tanács dísztermében írta alá a két delegáció vezetője Fotó: Béla Ottó elég lassú ütemben halad. ofordul az is, hogy üzemi ellenállásba ütközik az újí­tás. A megnövekedett köve­telmények miatt szükséges a korábban kialakult szemlélet bizonyos mértékű revíziója. A HNF és a párt felsőbb szervei közösen beszélik meg a változtatás mikéntjére adandó válaszokat és együtt dolgozzák ki az állásponto­kat. Nézetek ütköznek, viták zajlanak le, de a legfőbb kö­vetelménynek eleget kell tenni: a polémia minden esetben a nép érdekét szol­gálja! A HNF Országos Taná­csának titkára ezután a me­zőgazdasági kistermelés fon­tosságáról szólt. Az az alap­állás, hogy továbbra is tá­mogatni kell a kistermelő­ket, akik nemcsak családjuk, hanem a lakosság jobb ellá­tásához is hozzájárulnak. Sőt: a háztájiban és a kise­gítő gazdaságokban megter­melt értékek exportszem­pontból is fontosak. Nagyon jelentős a kisipari munka is, amely az ország javító­szolgáltató tevékenységé­nek mintegy felét teszi ki. Az előadó részletesen fog­lalkozott a területrendezés­hez és a településhálózat fej­lesztéséhez kapcsolódó HNF- feladatokkal. Az a cél, hogy harmonikusabb és kiegyen­lítettebb fejlesztési koncep­ciót kell előtérbe helyezni. A lakosság alapvető keres­kedelmi, kulturális stb. el­látását ugyanis ott helyben célszerűbb kielégíteni. „Nem a várost, hanem az országot kell urbanizálni!” Az egyen­lőtlen fejlesztés ugyanis súlyos helyzetet teremthet. A felduzzadt városok, vá­rosnegyedek egyre nagyobb terheket rónak az államra. A környezeti kultúráról szólva S. Hegedűs László a települések elszennyeződé­sének megakadályozását és az egészségesebb lakókörze­tek kialakítását hangsúlyoz­ta. E munkában továbbra is fontos szerepet játszanak a társadalmi fórumok. A közoktatással és a köz- művelődéssel összefüggő mogalmi feladatokban elsőd­leges helyet kap az óvodák, az iskolák, valamint a szak­munkásképzők fejlesztése. A népfront a maga eszközeivel ezentúl is részt vállal az oktató, nevelő munka segí­tésében, a honismereti, az üzemtörténeti kutatások tá­mogatásában, és így tovább. Ami a rétegpolitikát ille­ti, a népfrontnak is meg kell találnia e sajátos munkához szükséges eszközöket. A HNF testületi munkájáról szólva az előadó elismerően nyilat­kozott a rendszerességről, amelyet a városok körzeti bizottságaiban is egyre gyak­rabban lehet tapasztalni. Az elkövetkezendő időben a ta­nácstagok megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy terü­letük „egybeessen” a HNF- bizottságok körzeteivel. Fej­lődés tapasztalható a lakó­bizottságok munkájában is, de még nagyobb beleszólási jogot kellene adni a lakóhá­zak és a környezet rendjé­nek, tisztaságának ellenőrzé­séhez. Az idén negyvennyolcmillió forint értékű faipari cikket — mérőlécet, tapétaállványt, fatalpat, gyümölcsládát, boroshor­dót — készítenek a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetke­zetben. A hazai alapanyagból gyártott termékek háromne­gyed részét exportra szállítják. (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Újabb kollektívák vállaltak kongresszusi és felszabadulási műszakot A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának kezdeményezé­séhez csatlakozva újabb bri­gádok, vállalati kollektívák határozták el, hogy március 22-én, illetve 29-én ünnepi műszak szervezésével köszön­tik a párt kongresszusát, ez­zel segítik fontos népgazda­sági feladatok gyorsabb vég­rehajtását, a műszakban ke­resett bérrel pedig gyermek- intézmények, fejlesztéséhez járulnak hozzá. A Balinkai Szénbányák 46 szocialista brigádja a márci­us 22-i kongresszusi műszak­ban 9000 tonna szenet akar termelni, vagyis ezzel a mennyiséggel megtoldja az 1980-ra tervezett félmillió tonnát. Mivel az országnak igen nagy szüksége van a szénre, az- év második felére további külön műszakot is vállaltak, s mindkét műszak bérét a móri járás gyermek- intézményeinek fejlesztésére fordítják. A Százhalombattai Kőolaj­ipari Vállalat 2200 dolgozó­ja március 29-én szervez kongresszusi műszakot, amelyben a tervszerű kar­bantartást, nagyjavítást gyor­sítják, így a kijavított, fel­újított berendezéseket a ter­vezettnél előbb ismét a ter­melés szolgálatába állíthat­ják. Több vállalat kooperációs kötelezettségeinek teljesítését gyorsítja és a gazdaságos ex­portot növeli a külön mű­szakon. A Ganz Villamossá­gi Művek'kollektívája egye­bek között a Paksi Atomerő­mű turbógenerátorához ké­szít alkatrészeket, a Kismo­tor- és- Gépgyár a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárnak, a Ganz-MÁVAG-nak, a Cse­pel Autógyárnak állít elő különféle berendezéseket, de az NDK- és NSZK-beli part­nereinek is előkészít újabb járműipari alkatrészszállít­mányokat. A MEZŐGÉP Tröszt Élelmiszeripari Gép­gyárának kollektívája a Szovjetunió részére sajtgyá­ri, algériai megrendelésre pe­dig kenyérgyári és malom­ipari gépeket szerel a kong­resszusi műszakon. A tröszt további 13 vállalatának, va­lamint. kutatóintézetének brigádjai — mintegy 20 000 dolgozó — szintén csatlakoz­tak a kezdeményezéshez. A Kaposvári MEZŐGÉP Vál­lalatnál például emelő- és rakodóberendezéseket, vala­mint az NDK számára koo­perációs részegységeket gyár­tanak ezen a napon. A tröszt fejlesztőintézetében a zöld­ség- és gyümölcsbetakarítás új gépsorainak fejlesztését folytatják. A Budapesti Bútoripari Vállalat üzemeiben március 22-én 150 brigád 1800 tagja elsősorban azokat a bútoro­kat gyártja, amelyekhez je­lenleg nehezen lehet hozzá- -jutni a boltokban. A Kaposvári Cukorgyár 48 szocialista brigádja a , 420 perces műszakban részben szállításra előkészít 110 ton­na cukrot, másrészt folytat­ják a karbantartási munká­kat, hogy a javítási időt mi­nél jobban lerövidítsék. A Lakástextil Vállalat különbö­ző gyáregységeinek kollektí­vái a legkeresettebb tex­tíliákból akarják jobban ki­elégíteni az igényeket. A szombathelyi törzsgyárban például 3000 négyzetméter takarót és ehhez a szükséges fonalat állítják elő, a válla­lat fonó- és szövőgyárában pedig a rendkívül keresett plüss és egyéb bútorszövetek gyártósorain dolgoznak. A szövetkezeti kollektívák is országos méretekben szer­veznek kongresszusi és fel- szabadulási műszakot. A Ta­tabányai Építőipari Szövet­kezet 21 szocialista brigádja például lakásépítési és -fenn­tartási munkákat vállalt március 22-ére. A szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet tag­sága március 22-én és 29-én a tavaszi munkákat készíti elő. A kisteleki Magyar— Szovjet Barátság Tsz gazdái az új nagyüzemi szőlőültet­vényeket telepítik, ezenkí­vül régi, elhagyott, romos tanyákat bontanak. A GELKA országos szer­vizhálózatának mintegy 6500 műszerésze és alkalmazottja úgy döntött, hogy március 22-én, szombaton, majd va­sárnap és a pártkongresszus egész ideje alatt ügyeletet szervez. A szervizek nyújtott műszakban tartanak majd nyitva, az esti zárás után pedig adatrögzítő készülékek veszik fel a bejelentéseket. A kollektíva vállalta; az em­lített napokon a 16 óráig bejelentett rádió- és televízió­hibákat még aznap, a később bejelentetteket pedig másriap kijavítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom