Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János és Lázár György fogadta V. G. Kulikovot Eredményes termékszerkezet-váltás — sikeres évkezdet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán a Központi Bizottság szék­házában fogadta Viktor Ge- orgijevics Kulikovot, a Szov­jetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát és Anatolij Iva- novics Gribkov hadseregtá­bornokot, az egyesített fegy­veres erők törzsfőnökét. A vendégek az egyesített fegy­Budapest felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból tegnap délben Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke fogadást adott a város­házán. Részt vettek a foga­dáson a budapesti párt-, ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezetek, valamint a bu­dapesti fegyveres erők és testületek képviselői, továb­bá Vlagyimir Pavlov nagy­követtel az élen a budapesti szovjet nagykövetség munka­társa: *• veres erőket érintő, vala­mint a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfor­dulójával kapcsolatos aktuá­lis kérdések megbeszélése végett Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter meghívására tartóz­kodnak hazánkban. A foga­dáson részt vett Korom Mi­hály, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter'és Oláh István altábor­nagy, vezérkari főnök, hon­védelmi miniszterhelyettes. Budapest felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból tegnap délelőtt koszorú- zási ünnepség volt a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél. A Hazafias Népfront I. ke­rületi bizottsága és a budai önkéntes ezred bajtársainak emlékbizottsága koszorúzási ünnepséget rendezett a Vér­mezőn levő emlékműnél és a Déli pályaudvarnál levő emléktáblánál is. Fontos témák megtárgya­lására ült össze tegnap dél­után Csatári Bélának, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak elnökletével a megyei pártbizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottsá­ga. Elsőként Kiss Sándor, a gazdaságpolitikai osztály ve­zetője adott tájékoztatót a hosszú távú külgazdasági po­litika és a termelési szerke­zet fejlesztésének irányel­veiről szóló 1977. október 20-i központi bizottsági ha­tározat megvei feladatainak végrehajtásáról. A beszámolóból kiderül, hogy alapvetően jól zajlott le a termékszerkezet-váltás me­gyénk üzemeiben, gazdasá­gaiban. Javult a gazdaságok rugalmassága, piacképessége. Ennek ellenére még bőven van tennivaló, és ahogy a hozzászólók elmondták, gyakran külső körülmények, a külkereskedelmi vállalatok bürokratikus működése ne­hezíti a munkát. Másik napirendi pontként az 1980-as gazdasági év in­dításáról hangzott el beszá­moló. Jó indítást adott és összefoglalta a feladatokat a januárban megtartott aktíva­értekezlet, melyen 850 párt-, gazdasági, társadalmi vezető vett részt. A hozzászólások­ból a feladatok megértése, a helyi adottságok és lehetősé­gek szélesebb körű haszno­sítására való törekvés tük­röződött. Ennek hatása érződött az év eddig eltelt időszakában is. A nehézségek és az árak bizonytalansága ellenére alapvetően jól indult az év az iparban és a mezőgazda­ságban. A kapacitások még nincsenek mindenütt telje­sen lekötve. Erre feltehetően csak a második negyedév­ben, az árak ismeretében ke­rül sor, de lesz néhány olyan vállalat, szövetkezet, ahol a piaci igények változása mi­att az elmúlt évihez képest csökken a termelés. A ke­reskedelemben néhány cikk okoz gondot, de várható, hogy a közeljövőben ezek száma jelentősen csökken. Végezetül a megye két tsz-szövetségének munkájá­ról számoltak be a szövetsé­gek titkárai. L. L. Megvalósulnak Koszorúzási ünnepségek Budapesten a vállalati szociális tervek A lakosságnak nyújtott pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások értéke az idén már megközelíti a 150 milliárd forintot, amely­hez egyebek között nyugdíj, táppénz, családi pótlék, illet­ve egészségügyi, szociális el­látás, oktatás, kulturális, sportlehetőségek és üdültetés formájában jutnak a társa­dalom különböző rétegei. Vagyis, jövedelmének csak­nem 32 százalékát társadal­mi juttatásként kapja a la­kosság, ennek túlnyomó ré­szét az állami, körülbelül egytizedét pedig a vállalati forrásokból. A mostani ötéves tervidő­szak kezdete, vagyis 1976 óta a vállalati egészségügyi, szo­ciális és kulturális fejleszté­si feladatok is szervesen be­épülnek a vállalati középtá­vú tervekbe, ezek végrehaj­tása ugyanúgy kötelező, mint bármely más vállalati prog­ramé, s a vállalat vezetője minden évben az üzemi de­mokrácia fórumain köteles beszámolni arról, hogy a szociális tervek időarányos részét teljesítették-e, az eset­leges elmaradásoknak mi az oka, mit tesznek az akadá­lyok elhárítására. A szociális tervek végrehajtásának el­múlt négy évi tapasztalatai kedvezőek. A jóléti és kul­turális alapból, amely éven­te rendszeresen növekszik — az idén 36 százalékkal ma­gasabb, mint 1976-ban — je­lentősen bővítettek, korsze­rűsítettek gyermekintézmé­nyeket, vállalati szociális, kulturális, sportlétesítménye­ket, hozzájárulnak az üzemi étkeztetés költségeihez, a dolgozóknak üdülési lehető­ségeket teremtettek, és se­gélyezik az arra rászorulta­kat. Termelési költségekből tartanak fenn munkásszálló­kat, gondoskodnak a munka- védelem, az üzemegészség­ügy fejlesztéséről, a munká­sok utazásáról, s nem utolsó­sorban képzésükről, tovább­képzésükről. A vállalati jut­tatások teszik lehetővé, hogy olyan fontos szolgáltatáshoz, mint például az üzemi étkez­tetés, a tényleges árnak fe­léért, az üdüléshez alig 25— 35 százalékáért juthatnak a dolgozók, a többit a vállalat fizeti. A fejlesztési és a ré­szesedési alapból a dolgozók tízezrei kapnak támogatást ahhoz, hogy új otthonhoz jussanak. Az elmúlt négy év­ben hazánkban felépült la­kások 20 százaléka a válla­latok támogatásával jött lét­re, több mint 30 000 gyer­meket befogadó óvodát, böl­csődét tartanak fenn a vál­lalatok, üzemi étkeztetésben a dolgozóknak 40 százaléka vesz részt. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a nehezebb gazdasági körül­mények között is fontos kö­vetelmény, hogy gondoskod­janak a vállalatok, szövetke­zetek a szociális ellátásban elért eredmények megőrzé­séről, s ahol lehetőség van rá, annak továbbfejlesztésé­ről. A gazdaságosan dolgozó vállalatok eredményei jussa­nak kifejezésre a szociális ellátás magasabb színvonalá­ban is, de a gyengébben gaz­dálkodóknál sem mehetnek a kedvezőtlen eredmények az alapvető szociális ellátás, vagyis, a munkabizottság, az egészséges munkakörülmé­nyek, a gyermekintézmé­nyek, az üzemi étkeztetés, az üdültetés rovására. Egyes szociális ellátások térítési díjainak elviselhető emelése természetesen indokolt lehet, az alapvető szolgáltatások színvonala azonban nem csökkenhet, s mindenütt vál­tozatlanul gondoskodni kell az arra leginkább rászoru­lókról, például a nagycsalá­dosokról, a gyermeküket egyedül eltartókról. A válla­lati szociálpolitika jelentősé­ge tehát tovább növekszik, s ahhoz, hogy eredményes le­gyen, ezen a területen is kö­rültekintőnek, rugalmasnak kell lennie a vállalatnak. Jelenleg az 1980-as tervek végrehajtása a legfontosabb feladat, de már kialakulóban vannak a koncepciók a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ra, amelynek szociális ter­veire az Országos Tervhiva­tal elnökének a közelmúlt­ban megjelent utasítása ori­entál. A dokumentum a ko­rábbinál jóval részletesebben taglalja az üzemegészségügyi ellátással, a csökkent mun­kaképességűek' rehabilitáció­jával, a dolgozók képzésével, a vállalati szociális ellátás­sal, a munkahelyi emberi vi­szonyok, az üzemi művelő­dés és sportolás feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat. Ezek végrehaj­tására a Munkaügyi Minisz­térium és a SZOT most dol­gozza ki az irányelveket. Mindez arra utal, hogy a vállalati szociális tervezés bevált, a kormányzat a vál­lalatokat még szorosabban bevonja a lakosság szociális ellátásának rendszerébe, ki­használva azt a lehetőséget, hogy a dolgozóknak nyújtott támogatásokról minél na­gyobb mértékben ott döntse­nek, ahol helyzetüket, körül­ményeiket a legjobban isme­rik. Időszerű gazdasági feladatok a HNF programjában A Hazafias Népfront Bé­kés megyei gazdaságpolitikai munkabizottságának tegnapi ülésén Zalai György, a tes­tület elnöke értékelte a múlt évi eredményeket. Töb­bek között megállapította, hogy mind megyei, mind vá­rosi, illetve községi szinten az aktívák valamennyi eset­ben részt vettek az előter­jesztések készítésében és az operatív munkában is. Ugyanakkor hatékonyan tá­mogatták a települések fej­lesztésére, az ellátás és szol­gáltatás javítására, vala­mint a kisgazdaságok meg­segítésére irányuló törekvé­seket. Ezután a bizottság elnöke ismertette az 1980. évi ta­nácskozási tervet, amelynek javasolt napirendi pontjai­val kapcsolatban több hoz­zászólás is elhangzott. A testületnek a kertbarátok megyei szövetségével közösen tartandó ülésén például olyan témával foglalkoznak, amely egy országos akcióhoz fűződik. A résztvevők ezen a júniusi összejövetelen a köz- és belterületek haszon- és gyümölcsfával való beül­tetésének lehetőségeit és feladatait vitatják meg. Az üzemlátogatásokon kívül a kistermelés egyéni és terü­leti szakosodásának tapasz­talatait, valamint a megyei, városi, községi település- rendezési és -fejlesztési ter­vek készítésével, továbbá végrehajtásával összefüggő tudnivalókat is megbeszéli a munkabizottság ebben az év­ben. Az év első napjaiban kezdték meg a munkát ezzel a 11 fejes hímzőgéppel Endrődön a szabók szövetkezetében. Az ügyes masina szinte másodpercek alatt készíti el az ADIDAS emb­lémát, melyet a nagyon csinos sportöltönyökre varrnak fel Fotó: Veress Erzsi A Lengyel Kultúra idei programja Az év kiemelkedő esemé­nyei türöződnek a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ idei rendezvényter­vében: a fasizmus fölött ara­tott győzelem 35. évforduló­járól, a Varsói Szerződés ne­gyedszázados jubileumáról, a Lengyelország és az NDK közötti határegyezmény 30 éves évfordulójáról ünnepi keretek között emlékeznek meg a kulturális központban — tájékoztatták tegnap az újságírókat Budapestén, a Nagymező utcai intézmény­ben. Fotódokumentációs ki­állítással és ünnepi nagy­gyűlésen emlékeznek meg a Varsói Szerződés 25. évfor­dulójáról, s a tervek szerint öt megyében rendeznek ma­gyar—lengyel barátsági he­teket. Új takarmánynövíny a Tyfon Sajtótájékoztató a vetőmagellátásról Tegnap, február 13-án dél­előtt Békéscsabán a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi területi központjának munkatársai tájékoztatót adtak a tavaszi vetőmagellátásról. Ebből ki­derült, hogy a tavaszi kalá­szos és hibridkukorica-vető­mag tételek nagyobb részét a termesztő gazdaságok már meg is kapták. A tavaszi ár­pából igényelt 296 tonnának a fele érkezett meg eddig az üzemekbe. Hibrid kukoricá­ból 1810 tonna vetőmagot várnak a gazdaságok, 500 tonna már útnak is indult a raktárakból. Zabbal a válla­lat a január végéig beérke­zett igényeket tudja kielégí­teni. A hibrid kukoricáról az előbbieken túl még annyit érdemes megemlíteni, hogy a vetőmag szállítása már az előző évben megkezdődött. Növekedett a gazdaságok ér­deklődése a korai érésű kor­szerű vetőmagfajták iránt, erre fölkészülve a vetőmag­termeltető minden kívána­lomnak eleget tud tenni. Nincs fennakadás a ta­karmánynövények vetőmag­jaira érkezett megrendelések teljesítésében sem. Lucerná­ból, vörösheréből, tavaszi bükkönyből, különböző fűfa­jokból, takarmányborsóból, napraforgóból és egyéb nö­vények vetőmagjaiból meg­felelő készletek állnak ren­delkezésre. Érdekesség, hogy a lucernák közül a nagyszé- nási fajták rovására egyre inkább a szarvasi fajták ve­szik át a vezető szerepet. Cirokfélékből a kínálatot a vállalat kénytelen volt im­portból bővíteni, mivel né­hány fajta magjának előállí­tására éghajlati viszonyaink nem megfelelőek. S ha már importról van szó: egy új takarmánynövénnyel is elő­álltak ez alkalommal az orosházi "központ munkatár­sai. A tarlórépa és a kínai kel keresztezésével előállított Tyfon tízhetes tenyészidő alatt 80 tonna zöldtömeget ad hektáronként. Sávos le­geltetésre, kaszálásra és zöldtrágyázásra egyaránt al­kalmas. Konyhakerti növények magvaiból az ipar igényét alapul véve; szintén el tudta látni a termelőket a válla­lat. Még borsóból is, annak ellenére, hogy az utóbbi két év időjárása egyáltalán nem kedvezett a vetőmagborsó előállításának. A vállalat gépbeszerzésekkel felkészült arra, hogy a borsóvetőmag­tételek hatvan százalékát már csávázottan juttassa el á mezőgazdasági üzemekbe, összességében, a megrendelt tételek kétharmadát szállí­tották ki borsóból és zöld­ségvetőmagvakból általában, a takarmánynövények mag­vaiból pedig több mint' 20 százalékot. A kiskereskedelmi ellátás­ról a sajtótájékoztatón el­mondták, hogy a megye ve­tőmag-forgalmazó 104 bolt­jában a megrendelések szá­ma az előző évhez képest két százalékkal emelkedett, en­nek alapján csaknem másfél millió kis tasak vetőmag ta­lál gazdára az idén. Ugyan­így nem okoz gondot a tava­szi vetőgumóellátás. Az őszi vállalati propaganda hatásá­ra a nagyüzemek és ÁFÉSZ- ek a megelőző évekhez ké­pest háromszoros mennyiség­ben vásárolták fel a burgo­nyát, tekintettel a háztáji igényekre is. Amennyiben az orosházi területi központ sa­ját készletei kevésnek bizo­nyulnak, van mód és lehető­ség arra, hogy a közkedvelt burgonyafajtákból Nógrád és Baranya megyéből is szállít­sanak Békésbe. K. E P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom