Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

1980. január 13., vasárnap V Kitekintés Világbirodalmat egy asszonyért! Ki is valójában ez az asszony? Hideg, szívtelen kalandornő? Vagy a vi­lágtörténelem egyik leg­nagyobb szerelmese? Az asszony, akit itt meg­sebzett madárként látnak fe­küdni ápolói karjaiban, a windsori hercegnő. Bár már nem tud sem járni, sem fel­öltözni, és néha annyi ereje sincs, hogy egy kézmozdu­lattal köszönetét mondjon az éjszakás nővérnek, most is harcol: a híréért, a férje méltóságáért, a szerelme igazságáért. Megbízta ügyvédnőjét, Ma- itre Suzanne Blumot, egy fá­radt intéssel — többre ugyan­is már nem képes —, hogy vádolja be a producereket, a forgatókönyvszerzőket és a brit televíziótársaság igazga­tóit, akik a windsori herceg oldalán megélt életét meg­filmesítették. Mióta az angol televízió­ban a „Mr. Edward és Mrs. Simpson” című sorozatot su­gározzák, mindenki tudja, hogy miért harcol a herceg­nő. A film becsvágyó és kí­méletlen kalandomőként áb­rázolja, aki csellel és galád- sággal hálózta be a királyt. KI VOLT Ö VALÓJÁBAN? A - hercegnő nem tudja többé egyedül megvédeni ma­gát. Nem tud már beszélni sem. Tavaly kétszer szállítot­ták be a híres neuilly-i ame­rikai kórházba. Először feb­ruárban bélelzáródással, má­sodszor májusban vérmérge­zéssel. Két hónapon keresz­tül művi úton táplálták. Most ismét Párizsban él, a Bais de Boulogne-ban, csendes, ti­zenhat szobás házában. Pok­rócokba takarva a nyitott ablakhoz tolják dél körül, ha süt a nap. A 83 éves herceg­nő csak pár percig tud éb­ren maradni. A nap többi részét, az orvosai szerint, csendes szendergéssel tölti. Naponta egyszer hallja a ha­lott herceg öreg mopszlijait ugatni: amikor a virágot hoz­zák. Azt a megbízást adta az ügyvédnőjének, hogy napon­ta friss virágot vigyen neki. Egyébként csend honol eb­ben a házban. Az utolsó hó­napokban az egész személy­zetet elbocsátotta. Csupán két ápolónő váltja egymást az ágya mellett. Vajon min gondolkozik közben? A férjéről álmodik. A karjaiban halt meg a her­ceg gégefőrákban hét évvel' ezelőtt. Véget ért a 41 éven keresztül boldog házasság. Ezt mondja mindenki, aki az évszázad leghíresebb szerel­mespárját ismerte. A hercegnő, amikor meg­ismerte a wales-i herceget, született Elisabeth Warfield, elvált Spenzer, elvált Simp­son volt. A brit koronaher­ceg számára tulajdonképpen nemkívánatos személy. Az asszonynak a szépségén kí­vül alig volt valamije. Meg­volt azonban az a ritka tu­lajdonsága, hogy a helyes időben a helyeset tudta ten­ni, mondani — vagy elhall­gatni. A FINOM FONAL A tehetséges Mrs. Simpson 1931. telén találkozott a ko­ronaherceggel, akinek akkori barátnőjénél felügyelőként állt alkalmazásban. Az izgal­mas, szőke Lady Thelma Furnessnek örökségi ügyben hajóval Amerikába kellett utaznia. A veszélytelen Mrs. Simpsonnak tehát arra kel­lett felügyelnie, hogy a kö­rülrajongott Edwardhoz más nőnemű lény ne közeledhes­sen. Az elvált amerikai nő és Anglia jövendőbeli királya azonnal megérezte, hogy egyikük sem tud a másik nélkül élni. A „Szív mélyén” című memoárjában nagyon diszkréten írja le a herceg­nő, hogyan lett ebből szere­lem. Három évvel később, a királyi yachton, az „Angeli- que”-en tettek körutazást. „Ezen az utazáson léptük át” — emlékszik vissza a her­cegnő — „a szerelem és a barátság közötti finom fona­lat”. Edward, a szőke, érzékeny; félénk férfi, aki inkább a férfi barátságokat részesítet­te előnyben, más ember lett. Első alkalommal érezte iga­zán férfinak magát. Értéke­sebb volt ez számára, mint a királyság, amely egy egész világot hálózott be: Kana­dát, a Kariib-szigeteket, Ír­országot, Gibraltárt, Máltát, Ciprust, Afrika egyharma- dát, Indiát, a Dél-tengeri szi­geteket, Ausztráliát, Űj-Zé- landot. 1936. december 10-én an­golok milliói hallgatták ki­rályuk halk, remegő hang­ját: „Mindannyian ismeritek azt az okot, amely arra kész­tetett, hogy lemondjak a trónról... El kell hinnetek nekem, ha azt mondom nek­tek, lehetetlennek tartom azt, hogy ne a kívánságom sze­rint viseljem a felelősséget és Az autóra haladás közben különféle erők hatnak, ame­lyek arra akarják kénysze­ríteni, hogy eltérjen a ve­zető elképzeléseinek megfe­lelő menetiránytól. Ha az úttest és a kerekek között nem lenne súrlódásos kap­csolat, a gépkocsi nem is tudna „ellenállni” ezeknek az erőknek. Ez a felismerés hozta létre azokat a gumi­abroncsokat, amelyek már jó súrlódási tulajdonságok­kal bíró futófelülettel ren­delkeztek. Különösen a legutóbbi években gyorsult fel a szé­les ed ési folyamat, amelyben a verseny- és a sportkocsik játszanak meghatározó sze­repet. Néhány évvel ezelőtt még újdonságnak számított az ún. 70-es gumiabroncs, ami annyit jelent, hogy az abroncs szélességének mind­össze 70 százaléka a magas­sága. A legutóbbi sportau­tókra már 50-es abroncso­a királyi kötelességek nehéz terhét, annak az asszonynak a segítsége és támogatása nélkül, akit szeretek...” Edward 1937. június 3-án vette feleségül Mrs. Simp- sont, Windsor hercegének és hercegnőjének nevezték ma­gukat és soha többé nem léptek angol földre. SZERELME SZERELEM VOLT A hercegnőnek már akko­riban meg kellett védenie magát. Annak idején az egyik riporternek így nyilatkozott: „Azt mondtam Edwardnak. hogy az angol népnek min­denképpen igaza van, ha egy elvált asszonynak nem enge­dik meg, hogy királynő le­gyen. Azt is mondtam neki, hogy én egyáltalán nem aka­rok királynő lenni a sok ce­remónia és a nagy felelősség mellett...” Húsz bőrönddel és két mopszlival utaztak ezután a világ körül. És mit csinál az öreg, be-* teg, magányos, szomorú windsori özvegy ma? Még mindig harcol. Megbízta ügy­védnőjét, hogy hozza nyilvá­nosságra azokat a leveleket, amelyeket a király írt neki, amikor még nem volt a fe­lesége. A leveleknek azt kell bebizonyítaniuk, hogy a ki-4 rály nem tudott élni nélkü­le. Azt kell bizonyítaniuk, hogy a szerelme szerelem volt, nem csalás és galád- ság, mint ahogyan azt az an­gol televízió bemutatta. kát szerelnek, tehát az ab­roncs kétszer olyan széles, mint amilyen magas. A „hétköznapi” autózásban persze nem olyan elterjed­tek az ilyen különleges mé­retarányú abroncsok. A ma általános radiálabroncsok esetében 82 százalék körül van az említett érték, tehát például egy 155 SR 13 mé­retű gumi oldalfalmagassága 125 milliméterre tehető. Aki nagyon akar, vehet szélesebb gumit is, a 70, 60 és 50 szá­zalékos gumik méreteit a szélesség és az arányszám együttesen mutatja, pl. 155/70 SR 13. Aki ilyen ext­ra széles kerekekkel akarja ellátni a kocsiját, számítson rá, hogy ki kell szélesítenie az autója sárvédőit. Nem szabad elfelejteni, hogy az eredetihez képest változta­tott méretű gumiabroncsok­hoz megfelelő méretű ke­réktárcsát is be kell szerez­Autó — motor Autózás széles gumikkal (—sb—) Mi van a borostyán­kőben? A század elején, a húszas években megindult a boros­tyánkő erőteljesebb „bányá­szata”, és azóta igen nagy mennyiségben termeltek ki alig, vagy egyáltalán nem értékesíthető hulladékanya­got is. Találtak ebben a bo­rostyánkő-hulladékban . na­gyon sok szennyezett dara­bot, ezekben például fenyő­kéregdarabkák, talajrészecs­kék voltak a zárványok. Akadtak olyan darabok is, amelyekben mindeddig isme­retlen zárványok voltak. Ügyes csiszolással egyes da­rabokban egészen különleges zárványokat lehetett észlel­ni, ezeket eredetileg tengeri zárványoknak tartották, és a borostyánkőbe zárt állatokat korallként írták le. A kutatók megvizsgálták ezeket a tengeri zárványo­kat tartalmazó borostyánkö­veket. A vizsgált darabot csiszolták, majd hosszában elfűrészelték, és meglepetés­re a fűrészlapocska vörös­barna puha festéket kent szét. Vagyis a zárvány olyan anyagból állt, amely a fűré­szelés következtében előál­lott melegtől megpuhult. Mikroszkóp alatt megvizs­gálták az anyag minden kis részletét, lenyomatot, met­szetet készítettek róla. A leggondosabb vizsgálat sem tudott azonban élőlény ma­radványának a nyomára bukkanni. A különböző szí­nű vörös, barna, fekete ál­zárványokról kiderítették, hogy a borostyánkő belsejé­ben az elöregedés következ­tében az anyag makromole- kuláris szerkezetében történt változásról van szó. Ez magyarázza az ép anyagtól eltérő rész más szí­nét: az eredetileg bonyolul­tabb szerkezetű molekulák egyszerűbbekké esnek szét, és az eredeti molekulaláncok maradványainak rácsán csak a hosszúhullámú (vörös) fény hatol át. Hasonló ez a jelenség a borostyánkő kül­sején levő kéregképződéshez. A borostyánkő ilyen külső elöregedése jól ismert, és a gyűjtőknek és az ékszerek viselőinek sokszor gondot okoz. A szép, tiszta, világos sár­ga kő gondosan elzárt tár­lóban is elveszítheti fényét, színét, és Végül dohánybar­nává válhat. A külső kérget vizsgálva kiderült, hogy fi­zikai és kémiai tulajdonságai teljesen azonosak az álzár­ványok, vagy is az elörege­dett belső részek tulajdon­ságaival. ni. Kétszer is meggondolan­dó tehát az abroncscsere. Kevesen gondolnak arra, hogy az abroncscsere — ha külméretváltozással jár — a gépkocsi kilométerórájának működését is módosítja, e műszer ugyanis egy bizonyos kerék-, illetve gumiabroncs­mérethez van tervezve. Tu­dott dolog, hogy ugyanazt a távolságot két különböző ke­rületű kerék más-más for­dulattal teszi meg (valójá­ban a kerekek menet közbe­ni gördülési sugara a mérv­adó, de az arányos a külső kerülettel). Ha például va­laki egy nagyobb méretű di­agonál gumiról áttér egy ki­sebb radiál abroncsra, a kü­lönbség már 5—10 százalék is lehet. így előfordulhat, hogy csak 100 kilométert tet­tünk meg, miközben az óra 105—110 kilométert mutat. Ebből az a téves következte­tés vonható le, hogy a mo­tor fogyasztása csökken. Az elmondottak persze nemcsak a diagonál—radiál abroncs- cserére vonatkoznak, hanem érvényesek lehetnek a széles gumiköpenyek cseréjére is. B. I. Tudomány — technika Légpárnás kutatóhajó Angol gyártmányú SR N6 típusú légpárnás hajó, amely nem személy-, vagy teherszállításra készült, hanem kutatóhajó­ként használják az óceanográfiai, geológiai vizsgálatokhoz, főként a sekély vizeken, a tundrás partmenti területeken (KS) A légpárnás hajók mind fontosat* szerephez jutnak a vízi közlekedésben. Maguk alá fújt légpárnákon sikla- nak a vízfelszínen, a toló­erőt pedig gázturbinák haj­totta légcsavarok szolgáltat­ják számukra. A légpárna óriási előnye, hogy a hajó nemcsak 3—5 méteres hul­lámokat „simít maga alá”, hanem a szárazföldön is akadálytalanul halad mo­csaras, ingoványos, homo­kos, vagy bozótos vidékeken is. S mindehhez csupán 0,03 —0,05 atmoszférás nyomás­többletet kell teremteniük a hajó légsűrítőinek. A hajó alatt egyfajta gumiszoknya fogja össze a levegőt, ami azért közben állandóan szi­várog. Ahhoz, hogy a befek­tetett energia ne nagy szá­zalékban vesszen el, a ter­vezők a szivárgás csökken­tésére törekednek (például „gumiszoknya” helyett a vízbe merülő szilárd oldal­falak alkalmazásával). Tu­lajdonképpen a hajó kör­formája lenne az ideális, de ezzel még csak kísérletek folynak. A légpárna nagysá­gának és a hajó befogadó- képességének összefüggésé­ből adódik, hogy a nagyobb járművek jóval gazdaságo­sabbak, mint a kicsik. A szakemberek már 15 ezer tonna összsúlyú légpárnás járművek építését is terve­zik, amelynél egy tonnát 30 lóerővel szállítanának (szem­ben a jelenlegi 80 lóerővel). Teherszállításra még így sem lesz gazdaságos a lég­párnás jármű, hiszen a leg­nagyobb konténerszállító ha­jók csupán 2,5 lóerő telje­sítménnyel továbbítanak 1 tonna terhet. A nagyobb se­besség, az egyébként megkö­zelíthetetlen helyekre való eljutás viszont kétségtelenül a légpárnás járművek mel­lett szól. Filatéliai hírek December hó 29-én került forgalomba a 40, 60 filléres, 1, 2, 3, 4 és 5 forintos cím­letekből álló, mesékből vett jeleneteket ábrázoló Mese­sor és a 20 forintos blokk. A bélyegsorozat 410 300 fo­gazott és 10 000 fogazatlan, a blokk 279 300 fogazott és 11 900 sorszámozott fogazat­lan példányban, Kass János grafikusművész tervei alap­ján készült. A bélyegsoroza­tot 4 színű mélynyomással a szovjet Goznak, a blokkot több saínű ofszetnyomással az Állami Nyomda készítet­te. A bélyegek 25 bélyegét tartalmazó bélyegívekben ké­szültek. Valamennyi bélyegen fent a nemzetközi gyermekév emblémája, mellette a Nem­zetközi Gyermekév 1979., lent Magyar Posta és az értékjel­zés, legalul balra 1979., jobb­ra a tervezőművész neve fe­kete színnel látható. A blokk keretén felül kö­zépen a nemzetközi gyermek­év emblémája, alatta Tün­dér Ilona szöveg, tőle balra nemzetközi, jobbra gyermek­év szöveg, a bal és jobb ol­dalon stilizált virágok és ma­darak, legalul 1979. látható. A bélyeg kerete piros, ame­lyen belül balra fent az ér­tékjelzés, a keret alatt Ma­gyar Posta kék, legalul bal­ra 1979., jobbra a tervező- művész neve piros színnel látható. A bélyegen virág­csokrot kezében tartó női alak piros, kék türkizkék és rózsaszínnel látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom