Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUAR 4., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, t. SZÄM Korszerűsítettük jogrendszerünket, szilárd a szocialista törvényesség fiz év jogpolitikai eredményeiről, a további teendőkről nyilatkozott dr. Markója Imre igazságiigyminiszter letőleg a megelőzés szempontjából — megfelelően igazodik-e az ítélkezési gyakorlat? — A jogalkalmazás, közelebbről az igazságszolgáltatás dolgozói nincsenek köny- nyű helyzetben. Az elmúlt években alkotott törvényekkel és más magas szintű szabályozással nagy terjedelmű új joganyag került a jogalkalmazókhoz, amelyet nem könnyű „megemészteni” és megfelelően érvényesíteni a gyakorlatban. Emellett is jelentős a jogalkalmazók megterhelése. Egy év alatt az igazságszolgáltatásban dolgozó csaknem 2000 bírónak, közjegyzőnek és végrehajtónak több mint 1 millió peres és nem peres ügyet kell elintéznie. — Az igazgságszolgáltatás — ilyen nehézségek közepette is — többségében megfelelő színvonalú munkát végez. Amikor az igazságszolgáltatás színvonalát értékeljük, mindig három tényezőt veszünk figyelembe: milyen az ítélkezés időszerűsége és gyorsasága, csorbítatlan-e a törvényesség, és mennyiben érvényesülnek az ítélkező tevékenységben a jogalkalmazás jogpolitikai elvei. Nemrégiben az országos igazságügyi vezetői értekezleten e tényezőket illetően helyzet- elemzést végeztünk. Megállapítottuk, hogy az ítélkezés időszerűsége a büntető, a gazdasági és a munkaügyi bíróságokon megfelelő, a polgári ügyeknél azonban sajnos nem. Az ítélkezés törvényessége egészében jónak mondható, ritkán fordulnak elő törvénysértések (s ezek is főleg eljárásjogi rendellenességek). Amennyiben a törvényességi követelményeket tágabban értelmezzük, ide tartozónak tekintjük például a tárgyalások külsőségeit, az ítéletek és a határozatok kellő indokolását, a bírósági periratok, ítéletek a büntetőeljárási törvényre, | a büntetések és az intézkedé- : sek végrehajtásáról szóló új • jogszabályra. A szabálysérté- j si joganyagok korszerűsíté- : sére, a Polgári Törvény- • könyv és a polgári eljárási • törvény módosítására, az új : Családjogi Kódexre, a bíró- : sági végrehajtásról szóló új • törvényerejű rendeletre és a ! legutóbb megalkotott új ; Nemzetközi Magánjogi Kó- ; dexre. Mindez a jogszabály-élőké- : szítésben és a jogalkotásban j érdekelt szerveknek igen sok ! és felelősségteljes munkát je- : lentett, s elvégzése egyben ■ azt is igazolja, hogy ezekben ■ az években határozott lépé- i seket tettünk a törvényelő- • készítés és törvényhozás ; tervszerűbbé, módszertanilag ( A RADELKIS Elektrokémiai és Műszergyártó Szövetkezet tökéletesebbé, tartalmilag i orvosi, és laboratóriumi műszereket készít. Saját tervező- megalapozottabbá és demok- j gárdájának munkája alapján 1979-ben kezdte meg a legmo- ratikusabbá formálása érdé- • dernebb, /„nagy intelligenciájú” egészségügyi műszerek pro- kében. Pártunk XII. kong- 1 totípusának, illetve nullszériájának gyártását. Ezek az új resszusának már jelenthet- j műszerek önmagukat ellenőrzik, és teljesen automatikusan jük az elhatározott kodifiká- • jelzik az orvosnak {az összes diagnosztikai eredményt. Al- ciós reformmunkálatok telje- : kálmazásukkal tovább ^növekszik a biztonság a győgyító- sítését, s azt, hogy kialakí- i munkában tottuk a fejlett szocialista j (MTI-fotó — Hadas János felvétele 1— KS) Alapvető jogpolitikai célunk, hogy a szocialista törvényesség az élet minden területén következetesen érvényesülő és maradéktalanul megvalósuló gyakorlattá váljék. Sokat tettünk ennek érdekében ebben az évtizedben mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás terén. Az eredményekről és a további teendőkről dr. Markója Imre igazságügyminiszter nyilatkozatot adott Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának: — Hogyan fejlesztettük, korszerűsítettük az 1970-es évtizedben szocialista jogrendszerünket? Melyek azok a legmagasabb szintű új jogszabályok, amelyekkel gazdagodott a Magyar Népköztársaság törvénytára? — A szocialista jogrend kiépítésében és megszilárdításában túlzás nélkül mondhatom — nyilatkozta a miniszter —, hogy az utóbbi évtizedben alapvető jelentőségű lépéseket tettünk. Nézzük „tételesen” miről is van szó: Szocialista társadalmunk ebben az időszakban fejlődésének új szakaszába lépett. 1970-ben pártunk X. kongresszusa már megállapíthatta, hogy leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, a XI. kongresszuson pedig célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. E folyamatban fontos szolgálati szerepet tölt be a jog, amelynek mindig igazodnia kell a változásokhoz, hogy a társadalmi viszonyok fejlesztésének aktív tényezője maradjon és a fejlődés modulátora legyen. így vált szükségessé 1970 után jogrendünk széles körű reformja, amelynek során magas szintű joganyagunkat szinte egészében megújítottuk. Korszerűsítettük azokat a jogszabályokat is, amelyekkel a bűnüldöző és az igazságügyi szervek nap mint nap dolgoznak. Utalok — egyebek között — az új bírósági és ügyészi törvényekre, az új Büntető Törvénykönyvre és társadalom építéséhez a megfelelő jogrendszert, jogszabályi bázist. — Mi a véleménye az alacsonyabb szintű joganyagról? Kellőképpen el tudnak ebben igazodni a jogalkalmazók? — Jogrendszerünk tökéletesítésének nincs „végállomása”. Minden bizonnyal azok a célkitűzések, amelyek a következő pártkongresszustól várhatók a fejlett szocialista társadalom további sikeres építése érdekében, a magas szintű jogalkotásban is újabb teendőket tesznek majd szükségessé. Amikor a magas szintű jogalkotásban — remélhetőleg — egy kicsit fellélegezhetünk, itt az ideje, hogy megoldjuk két nagyon fontos és időszerű gondunkat: rendezzük az alacsonyabb szintű joganyagot, és fokozatosan kialakítsuk a jogszabály-nyilvántartás számító- gépes rendszerét. A jövőben az eddiginél jobban szem előtt kell tartanunk: a jogszabályokat azért alkotjuk, hogy helyes irányba befolyásoljuk az állampolgárok viselkedését és magatartását. A jogszabályok zöme nekik szól, általuk válik valósággá. Éppen ezért a jogszabályokat széles körűen meg kell ismertetnünk, hatékony jogi felvilágosító munkát kell végeznünk alakosság körében. — Jogpolitikai céljainkhoz — főként a törvényesség, a hatékonyabb bűnüldözés, ilkülcsínjét, amelyek szintén eszközei lehetnek a bíróság tekintélye megóvásának, akkor már több teendőt látunk magunk előtt. Az ítélkezés jogpolitikai rangját, nevelő erejét, hatását — jóllehet már határozott fejlődés tapasztalható — különösen a büntető és a gazdasági bíróságok munkájában még fokozni kell. — Mik a változatlan követelmények és a további feladatok az igazságszolgáltatásunk fejlesztésében? — Nekünk minden ügyben — szakmailag, jogilag, politikailag egyaránt — jót és jól kell produkálnunk, ez szocialista államiságunk lényegéből fakadó követelmény. Enélkül elképzelhetetlen azoknak a feladatoknak a megoldása is, amelyeket a bíróságoknak különösen szem előtt kell tartaniuk az elkövetkezendő időszakban. Így az új büntető jogszabályok alapján a büntető bíróságoknál olyan differenciált, a kellő szigort és a humánumot egybeötvöző büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását, amely az eddigieknél hatékonyabban szolgálja a bűnözés elleni küzdelmet. A korszerűsített polgári jog alapján olyan ítélkezésre van szükség a polgári bíróságoknál, amely teljesen mentes a formális jogszemlélettől; a bíráskodásban messzemenően biztosítja a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját; az össztársadalmi érdekek védelmében határozottan fellép a még fellelhető olyan negatív jelenségek ellen, mint amilyenek például a jogtalan vagyonszerzési, harácsolási és spekulációs törekvések, ugyanakkor következetesen védi az állampolgári érdekeket és jogokat. Olyan gazdasági és munkaügyi ítélkezési gyakorlatot kell kialakítani — a megváltozott gazdasági és „ munkajogi szabályok alapján • —, amely hozzájárul a népÍ gazdaságban is a rend és a fegyelem következetes, szi- • gorú megteremtéséhez, a : munkafegyelem megszilárdí- • fásához, s egyidejűleg védi a • gazdasági élet demokratikus S intézményeit és a dolgozok 3 jogait. • További terveink között S szerepel a bírósági szerve- j zet korszerűsítése. Például ■ elképzelések vannak olyan S nagyobb I. fokú bírósági ; egységek kialakítására, ame- ; lyek egyedül képesek bizto- ! sítani a kifogástalan ítélke- ; ző munkához szükséges spe- ; cializálódást. Ide tartozó fel- • adat az igazságügyi szakér- ; tői szervezet, a pártfogói há- • lózat fejlesztése is. Folyama- • tosan és sokat foglalkozunk ! a bírói munkamódszerek tö- S kéletesítésével, s igyekszünk ■ mind szélesebb körben al- : kalmazni a technika leg- i újabb vívmányait a bírói • munkában. Fontos felada- S tunknak tekintjük a bírák ■ továbbképzési rendszerének ■ tökéletesítését is — mondta ! befejezésül dr. Markója Imre. A szokatlanul hosszúra nyúlt téli szünidőben la játék és a pihenés mellett gondolni kell a hasznos időtöltésre is. Cin- kotai Judit kondorosi diák szabad idejét testvére mellett olvasással tölti. A téli szünidő szépségeiről szól képriportunk lapunk 6. oldalán Fotó: Gál Edit Vasutasok sikere a munkaversenyben Az elmúlt évben a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnökség kollektívája az elsők között csatlakozott a XII. kongresszus és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. A körzeti üzemfőnökség területén dolgozó 108 szocialista brigád vállalásait a helyi feladatokhoz igazodva készítette el, melyben nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az 1979-es részteljesítésükkel hozzájáruljanak az üzemfőnökség célkitűzéseinek megvalósításához. A vállalásokat a napokban értékelték, melyből megállapítható: a szocialista brigádmozgalom az üzemfőnökségnél tovább erősödött, fejlődött, tapasztalatokkal gazdagodott. Az elmúlt évben a 14 ezer 516 személyvonatból 13 ezer 376 vonatot menetrend szerint, és 610 vonatot pedig csatlakozási időn belül indítottak útnak. Ez azt jelenti: a 96 százalékos célkitűzésüket csaknem 0,4 százalékkal túlteljesítették. A tehervonatok menetrendszerűségében is több mint 0,4 százalékos túlteljesítést értek el. A kocsitartózkodási időt is lerövidítették, az értékelt 647 ezer 721 vasúti kocsira 32 ezer 386 óra megtakarítást értek el az üzemfőnökség vasutasai. A vasúti kocsik kilométer-teljesítménye is 8,4 százalékkal jobba tervezettnél. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny ez év végéig tart. A további sikerekhez újabb célokat tűztek maguk elé a csabai vasutasok. Az idén még tovább szeretnék javítani a vonatok menetrendszerűségét, az átmenőforgalom gyorsítását, a mozdonyok jobb kihasználását, a teherkocsik fordulóidejének csökkentését és kihasználtságát. A jobb anyag- és energiagazdálkodással még tovább kívánják csökkenteni a ráfordítási költségeket. Tizenhétezernél több budapesti lakás — a vidéki építők segítségével Sikeres évet zártak 1979- ben Budapest lakásépítői: az előzetes mérleg szerint ösz- szességében 17—18 ezer új lakás épült fel a fővárosban, s ebből csaknem 12 ezer 400- at adtak át az ÉVM-vállala- tok. Ez az előző évinél 2550- nel több. A növekedéshez jelentősen hozzájárult, hogy a korábbinál jóval nagyobb arányban, csaknem valamennyi ÉVM-vállalat besegített a budapesti lakásépítési program teljesítésébe. A vidéki testvérvállalatok főként cső- és villanyszerelési. továbbá mázolási, padlóburkolási, szigetelési és egyéb szakipari munkákon dolgoztak. Enyhítették a budapesti vállalatok munkaerőgondjait a hiányszakmákban, asztalosok, kőművesek, lakatosok és más szakemberek kölcsönzésével is. Néhány vidéki vállalat önálló munka- területet kapott, amelyre saját házgyárának termékeit szállította. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Békásmegyeren 450, a Békés megyei ÁÉV dolgozói Kispesten 264 új otthont adtak át. A Győr megyei ÉVM-vállalat dolgozói pedig Budatétény Rózsa- kerti-lakótelepén az előirányzottnál jóval több, ösz- szesen 240 új lakás építését fejezték be 1979-ben. A vidéki testvérvállalatok dolgozóinak munkája együttvéve 2440 új lakással gazdagította a fővárost. Az összefogás tette lehetővé többek között, hogy a korábbinál komplexebben épültek meg a lakótelepek, tehát a lakásokkal együtt elkészültek az óvodák és más kiegészítő létesítmények.
