Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
o 1980. január 12„ szombat Értelmiségi klub vatgy TIT előadóterem? Tizenhatezer elsőévest vesznek fel az egyetemekre, főiskolákra A TIT Békés megyei Szervezete élvonalban áll az egyéb megyei ismeretterjesztő társaságok között. Az országos vezetőség elismeri tevékenységük eredményességét, rendezvényeik színvonalát. A nyári szabadegyetemek, az anyanyelv hetének sikere, az országos idegennyelvi konferencia, a tudományos lapok szerkesztőinek békéscsabai tanácskozása, számos ismeretterjesztő előadás, a rendszeres előadói képzés bizonyítja a munka folyamatosságát. A megyeszékhelyi programfüzet szerint az előadáEgy útifilm vetítése közben sok színhelye legtöbbször az értelmiségi klub. Szabadegyetemi sorozatok, reprezentatív előadások, filmvetítések sokasága zajlik le itt nap mint nap. A vélemények ellentmondóak arról, vajon így kell-e működnie egy értelmiségi klubnak, vagy sem? Változatos módszerek, öntevékeny élet Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára így vélekedik erről a kérdésről: — Nem szabad akadémikusán értelmezni az értelmiségi klub nevét. Program- centrikusak vagyunk, az igaz, de minimális programról gondoskodnunk kell, ha azt akarjuk, hogy eljöjjenek az emberek. Szerintünk az lehet az értelmiségi klub feladata, hogy egyrészt a megyei szervezet tagságának képzéséhez biztosítsunk itt helyet, másrészt Békéscsaba és a megye szakembereinek, értelmiségi rétegének lehetőséget adjunk az önművelésre, a közösségi gondolkodás és magatartás fejlesztésére. A TIT VII. küldöttgyűlése is így határozta meg mindnyájunk feladatát: „A társulatnak az eddiginél többet kell tennie a párt értelmiségi politikájának megvalósításáért. Mind a soraiba tömörült, mind a tevékenységében részt vevő, de nem társulati tag értelmiségiek számára változatosabb szervezeti kereteket kell teremteni az eszmecserére, az értelmiségiek különböző szakmai csoportjainak találkozásaira és általában a közéleti, közművelődési hivatástudatának erősítésére. A társulat ehhez nyújtson tematikai és módszertani segítséget saját és más intézményekkel közösen fenntartott klubjaiban.” Az értelmiségi klubunk ismeretterjesztő, továbbképző jellege sokoldalúbban, természetesebben nyilvánul meg, mint az öntevékeny, közéleti fórumé. Ennek a hagyományok hiánya, s az a sajátosság az oka, hogy a nálunk megforduló sokféle értelmiséget nehéz „közös nevezőre” hozni. A békéscsabai klub mintájára Gyulán, Orosházán, Békésen, Végegyházán, Batto- nyán, Medgyesegyházán, Nagybánhegyesen, Sarkadon, Gyomán és Füzesgyarmaton is alakult hasonló klub. Jelenleg ők még az útkeresés korszakát élik, nem töltik be azt a szerepet, amit várunk tőlük. Értelmiségi fórum, rétegklub, ismeretterjesztés? Békéscsaba város Tanácsának művelődésügyi osztály- vezetője, dr. Virágh László. A város anyagiakkal hozzájárul az értelmiségi klub működéséhez, de a jelenlegitől különböző elképzelések megvalósulását szeretnék látni a Szent István téri helyiségekben : — Olyan életképes értelmiségi klubot szeretnénk, amelyik megfelel a nevének, s nemcsak előadásokat szervez — mondja Virágh László. — Ez a városközponti klub most az egyetlen hely Békéscsabán, amely alkalmas lenne az értelmiségi közélet kibontakoztatására. Több ezer értelmiségi él Békéscsabán, nem hiszem, hogy jó szervezéssel ne lehetne Őket a klubba hozni. Ott azután várospolitikát, kultúrpolitikát segítő, fejlesztő szellemi vitacentrum alakulhatna ki az évek során. Közvé- vélemény-formáló csatorna is lehetne ez a fórum. Nem biztos, hogy mindjárt jönnének az emberek, az új formához szoktatni kellene őket, de be lehetne bizonyítani a kezdeményezés értelmét. — Az értelmiségi klubnak nincs külön vezetősége, ezt a feladatot a szakosztály-vezetőségek látják el — folytatja a TIT-titkár. — Ok állítják össze a programot. Az ismeretterjesztő módszerek kísérleteinek, kutatásának színtere is ez a klub. Módszertani bizottságunkban nagy tudású, gyakorlott szakemberek; pszichológusok, pedagógusok, népművelők dolgoznak a változatosabb formákon. Próbálkoztunk mi már rétegklubok kialakításával, például az orvosoknak, a jogászoknak szerveztünk ilyet. Néhány összejövetel után egyre kevesebben voltak, nem értek rá a kötetlen beszélgetésekre. Ha viszont a szakterületüknek megfelelő, érdekesnek ígérkező előadást hirdetünk a klubban, mindig van közönségünk. A vidéki klubokba sajnos, gyakran még a kötött program se csábítja az értelmiséget. A pártpropagandisták és TIT-előadók klubjaiban, Gyomán és Kondoroson szerencsére más a helyzet. A TIT helyi csoportjainak és szervezeteinek még jobb munkakapcsolatot kellene kialakítaniuk a művelődési házakkal, hiszen közös a céljuk: az értelmiség mozgósítása a község érdekében. A település közéleti, szellemi szintjére vonatkozóan is levonhatunk következtetést az értelmiségi klubok látogatottságából. Elsődleges célunk, hogy a legújabb tudományos ismereteket közöljük a hallgatókkal, hogy előadói konferenciákat, nagyelőadásokat és továbbképzéseket rendezzünk. A 20 éves békéscsabai értelmiségi klub él, sőt még ebben az évben a tudományos kutatásokkal foglalkozók rétegklubját is megalakítjuk a megyei tudományos koordinációs bizottsággal együttműködve. A MTESZ-szel közös a klubunk, így még jobban összesűrűsödnek a programok. Mégis, akinek ráérő ideje van, kártyázhat, újságot olvashat nálunk. Törzsközönségünk van, főként az idősebbek köréből, akik hűségesen eljárnak a klubba, de szeretnénk ha minél több fiatalt lótnánk itt. Szószólók és hallgatók Egy fiatal tanárnő: — Gyakran lapozom az értelmiségi klub programját, szívesen jönnék több pedagógiai, pszichológiai vagy politikai előadásra. Valódi klubnak is el tudnám képzelni az értelmiségit, a férjemmel együtt szívesen jönnénk, ha tudnánk, hogy jó társaságot találunk, jókat lehet beszélgetni. Nincs igazuk azoknak, akik egyértelműen kijelentik, hogy ilyen klubra nincs igény az értelmiség körében. Amíg lehetőségünk sincs a próbára, nem állíthatjuk ezt. Ha aktívan tevékenykedő társadalmi vezetőséggel sikerülne létrehozni a klubot, bizonyosan hamar híre kelne a városban. Hogy merényire lenne közéleti? Nem tudom. Bátor véleménynyilvánításra szükség lenne, és sok-sok találkozóra a megye és a város vezetőivel. A népművészeti szabad- egyetem néhány hallgatója: — Tavaly óta járunk ide, mindig sokat jelent nekünk egy-egy foglalkozás. Tanulunk az előadótól, s egymástól is. Vidékről jöttünk, az értelmiségi klub többi programjáról nem tudunk, nem valószínű, hogy rendszeresen el tudnánk járni. — A saját szakágunkban, a szőnyegszövésben hasznosítjuk az itt látottakat, hallottakat. Gyakran beszélgetünk is az előadókkal. Nem vagyunk idegenek, hiszen a MTESZ műszaki klubja itt működik, annak is tagjai vagyunk. Értelmiségi klub klubszerűén? Biztosan eljárnánk, ha jó lenne. * * * Februárban a megyei köz- művelődési bizottság elemzi a klubok munkáját, jövőjét. Hasznos lenne, ha a TIT-tel közösen munkálkodva megoldás születne arra is, hogy a jól működő ismeretterjesztés és az értelmiség közéle- tiségét ösztönző fórum, talán egy klub formájában, találkozzon a békéscsabai értelmiségi klubban. Bede Zsóka Felvételi tudnivalók Változatlan feltételek mellett jelentkezhetnek az idén érettségizők vagy a korábban végzettek az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára, és nincs lényeges változás a felvételi eljárásában sem. Boltokba került a magyar felsőoktatási intézmények 1980. évi felvételi tájékoztatója, amely az érintett fiatalok számára több fontos újdonságot is tartalmaz. Idén is érvényes viszont, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesített — dolgozók kérhetik felvételüket, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középiskolásoknak az iskola bocsátja rendelkezésükre, más jelentkezők pedig a budapesti, illetve a megyei nyomtatvány- boltban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolabizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, az önéletrajzot, az 1979-ben vagy korábban érettségizetteknek pedig a hatósági erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állóknak a kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Akik a középiskolát 1978-ban vagy korábban, illetve esti és levelező tagozaton végezték el, közvetlenül a felsőoktatási, intézmény vezetőjéhez küldjék kérelmüket. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket, egyidejűleg viszont pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, és élhetnek az átirányítás lehetőségével is. Aki például orvostudományi egyetemre jelentkezik, jelentkezési lapján feltüntetheti, hogy — esetleges elutasítása esetén — az egészségügyi főiskolai kar melyik szakára kéri átirányítását. Számos egyéb felsőoktatási intézményben is érvényben van az átirányítási rendszer. Figyelmet érdemel, hogy az a jelentkező, aki a lakóhelyén levő egyetemen vagy főiskolán is megszerezheti a választott szakképesítést, csak akkor jelentkezhet más városban levő hasonló felső- oktatási intézménybe, ha nem kér kollégiumi elhelyezést. A tudományegyetemek természettudományi karain — az utóbbi évek tapasztalatai szerint — Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés, itt azonban a kollégiumi helyék száma is erősen korlátozott. Ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik a lakóhelyükről legjobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be kérelmüket. A tanárképző és a tanítóképző főiskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe jelentkezők csak a meghatározott felvételi körzet szerint kérhetik felvételüket a megfelelő intézménybe. A kérelmet a középiskolák február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 25-e és július 14-e között tartják, az időpontról a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt legalább nyolc nappal korábban értesíti. A matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli- érettségi dolgozat az idén is megfelel a főiskólai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének. A közös írásbeli időpontja május 26 —27. A diákok középiskolai eredményeik alapján maximum 10 pontot vihetnek magukkal, és újabb 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizs- kán. A jövő tanévben az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatán — az ideihez hasonlóan — mintegy 16 ezer elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Lényegében azonosak a keretszámok a különböző egyetemi szakokon és a főiskolákon is. Az idén a tavalyinál valamivel kevesebben, mintegy 45 ezren érettségiznek, a továbbtanulásra jelentkezők felvételi esélyeit azonban ez aligha befolyásolja. Az intézmény, illetve szakok többségére ugyanis évek óta sokszoros a túljelentkezés. MOZI // Őszi szonáta Honnan veszik ezek a svédek a tehetséget, a bátorságot, az egyszerű, már-már kegyetlen őszinteséget az emberi gyengeségek bemutatásához? Mi a titka Berg- mannak? Mindig eszembe jutnak ezek, ha filmjeit látom. Korunk legnagyobb filmrendezője ő, bár alkotásai nem mindig találnak tetszésre vagy megértésre minden mozinézőnél. Nem biztos, hogy akik várakozással fogadták, nézték a televízióban vetített Jelenetek egy házasságból című sorozatát, azok már szeretik a rendezőt, s elmennek a moziba is az őszi szonáta című filmjét megnézni. Sajátos világa, formanyelve van Bergmannak, amelyre rá kell hangolódni, különben művészetének titka zárva marad előttünk. Az őszi szonáta a nagy találkozások filmje. Ingrid Bergmann és Ingmar Bergmann első közös munkája ez. A 60. évén túl is szép Ingrid Liv Ullmann anyját alakítja a filmen. A történet is egy kegyetlen találkozás anya és leánya között. Éva (Liv Ullmann) kívül-belül elszigetelt világban él egy norvég parókián pap férjével. Zongoraművész anyját meghívja magukhoz néhány napra, hiszen már hét esztendeje nem találkoztak. A végtelenül önző, őszinte érzelmekre csak a zenében képes asszony visszahökken, amikor másik, gyógyíthatatlan elmebeteg lánya jelenlétéről tudomást szerez. Anya és Éva leánya napokon át gyötri egymást a múlttal, míg végre eljő a leszámolás éjszakája. A rendező így ír témájáról: „Sokszor meglepett, hogy anya és leánya kapcsolatával olyan ritkán foglalkoznak az irodalomban és a filmművészetben. Az összes általam ismert emberi kapcsolat közül az anya és lánya kapcsolat a legtitokzatosabb, a legbonyolultabb, a legtöbb érzelemmel telített.” Nem állítom, hogy engem ez a Bergmann-film fogott meg legjobban az eddig látottak közül. Az ember lelki, érzelmi nyomorúságnak olyan tömény skáláját vonultatja fel a rendező, amelyet már az elviselhetetlenségig fokoz az elmebeteg, magatehetetlen lány látványa, kínkeserves nyöszörgése. Az, hogy mégis lebilincselő ez a film, nem kis részben a két színésznő: Ingrid Bergmann és Liv Ullmann érdeme. Szerencsésen találkozott a nagy színész- és rendezőegyéniségekkel az operatőr, Sven Nykvist is. A film dramaturgiája hihetetlenül egyszerű és kissé teátrális. A férj monológjával indít és zárja a történést, megelevenednek a múlt képei, önmagukban is hangosan beszélnek a szereplők. Csodálatosan kifejező a két nő játéka; apró gesztusokkal, szem- és száj- rándulással jelzett szenvedésük, az öregséget, ráncokat, könnyeket közelhozó, csöppet sem leplező kamera pedig kegyetlenül őszinte. Bergmann az Őszi szonátában ismét döbbenetesen fogalmazta újra az érzelem- és szeretethiány drámáját. B. Zs. SZÍNHÁZ, mozi 1980. Január 12-én, szombaton, este 19.00 órakor Békéscsabán: UNALMIA Somlai-bérlet. 1980. Január 12-én, szombaton, este 19.00 órakor. Tótkomlóson: MANDRAGORA * * * Békési Bástya: 4 órakor: A titokzatos rendszám, 6 és 8 órakor: Ajándék ez a nap. Békéscsabai Építők Kulturotthona: 5 órakor: Kalózok Jamaicában, 7 órakor: Lucky Lady. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Az utolsó vérbosszú, 4, 6 és 8 órakor: őszi szonáta. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Házasságból elégséges,' fél 8 órakor: Fehér telefonok. Gyulai Erkel: A gyilkos a házban van. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Égig érő fű, 5 és 7 órakor: NADA csoport. Orosházi Béke: Koldus és királyfi. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A dunai hajós, fél 6 és fél 8 órakor: Konvoj. Nagy szakértelmet és türelmes munkát igényel a parókakészítés. Lakatos Károly, a békéscsabai Jókai: Színház fodrásztárának vezetője fűzi a tüllre az eredeti hajszálakat Fotó: Gál Edit Fotó: Gál Edit
