Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
1980. .január 10., csütörtök. o Közéleti hírek Termékszerkezet-váltás a híradótechnikánál Szemléletváltozás Gyári Imre látogatása a főváros I. kerületében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán a főváros I. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottság székházában Kékedi György, a párt- bizottság első titkára, Tóth Sándorné tanácselnök, valamint a tömegszervezetek helyi vezetői fogadták és tájékoztatták a több mint 40 ezer lakosú városrész párt- bizottságának munkájáról, a kongresszusi előkészületekről. A Központi Bizottság titkára ezután a vendéglátók társaságában ellátogatott az Általános Épülettervező Vállalathoz, ahol Zirci Csaba igazgató és Siket József, a pártszervezet titkára ismertette az 550 dolgozót foglalkoztató intézmény tevékenységét. A programja a Magyar Villamos Művek országos teherelosztó központjában folytatódott, ahol Schiller János vezérigazgató és a teherelosztó más vezetői társaságában ismerkedett a tavaly októberben felavatott létesítmény munkájával, az energiarendszer irányításának számítógépes folyamatával. A Központi Bizottság titkára délután a kerület pártaktivistái részére időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Optimista hangulatban kezdték az új évet a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységében. Erre a derűlátásra az ad bkot, hogy befejeződött az utolsó hagyományos termék, a kis teljesítményű akkumulátortöltő korszerű típusra való kicserélése. Ezután már a teljes akkumulátortöltő-család azo- nps elemekből és részegységekből épül fel, ezáltal a mechanikai és lakatosmunka időigénye tetemesen lecsökkent. Az exportigények kielégítésére bővítették az NSZK- beli Hirschmann-cég részére készülő antennaerősítők gyártókapacitását. Létrehoztak egy exportszerelő műhelyt, melyben a legkorszerűbb Bgkony—Bosch-rendszerű munkahelyek és szerelőszalagok vannak. Bevezették az alkatrészek egyszerre történő forrasztását, és ez is nagymértékben meggyorsította a munkát. A gyáregység első negyedévi rendelésállománya biztosított, kapacitása egyenletesen leterhelt, mintegy 40 millió forint értékű munkát végeznek el az év elején. Nem teljesen tisztázott viszont a gyáregység második félévi programja, mert az ismert ár- és szabályozó módosítások miatt még jelenleg is folynak a tárgyalások a hazai és külföldi partnerekkel egyaránt. w József flttila-eml éhbizottság alakult Szerdán a Parlament Gobelin-termében József Attila- emlékbizottság alakult a költő közelgő 75. születésnapja méltó megünneplésének előkészítésére. Elnöke Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az emlékbizottság tagjai a magyar társadalmi, kulturális, irodalmi, művészeti élet kiemelkedő személyiségei. Az alakuló ülésen megtárgyalták az évforduló megünneplésével kapcsolatos előzetes terveket, és felhívást fogadtak el. Itilteljesitette tervét a C00PT0URIST A COOPTOURIST Békés megyei irodája az elmúlt évet is sikerrel, 10 százalékos tervtúlteljesítéssel zárta. Kiss Jánosné, az iroda vezetője elmondta, hogy igen nagy sikerük volt a Balkán körutaknak, az isztambuli különrepülőknek, valamint annak a november 7-i MA- LÉV-különjáratnak, amellyel 145 Békés megyei vendég jutott el a Szovjetunióba. A szakmai utak közül a mezőkovácsházi vetőmagtársulás csehszlovákiai—NDK-beli szakmai útja, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének csehszlovákiai szakmai programja, valamint a hannoveri vásár volt a legsikeresebb. Hosszú lenne felsorolni azoknak az utaknak a számát, amelyek nemcsak szakmai ismeretekkel szolgáltak megyénk szakembereinek, hanem a kirándulásokon soksok élménnyel gazdagították a túrákra utazókat. „Ma mi vagyunk a házigazdák” A .békési ifjúsági házban Ma mi vagyunk a házigazdák címmel rendezvénysorozat kezdődik január 17-én. A célja ennek a sorozatnak az, hogy segítse a KISZ- alapszervezetek színvonalasabb kulturális tevékenységét. A sorozat keretében minden héten csütörtökön más-más KISZ-alapszervezet lesz az est házigazdája; ilyenkor a programokról á KISZ-esek gondoskodnak, az eszközöket, a módszertani segítséget, kellékeket az ifjúsági ház biztosítja. Az ifjúsági házzal karöltve támogatja a sorozatot a Color Ifjúsági Klub. Az első rendezvényre tehát január 17-én este kerül sor, amikor a békési területi KlSZ-alapszer- vezet lesz a szórakoztató program házigazdája. Uj szobrok a fővárosban Újabb képzőművészeti alkotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország számos más települése; több mint hetven szobor, illetve szoboregyüttes készül el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére avatják fel. A városligeti' műtermekben az utolsó simításokat végzik Marton László nagyméretű bronz szoborkompozícióján, amelyet Rúzsa községben állítanak fel. Kunfe- hértó főterére kerül Rétfalvi Sándor monumentális fel- szabadulási emlékműve, Ga- rára pedig Szthmáry Gyöngyi háromfigurás kőszobra. Kőből formált alkotást helyeznek el Aszódon is, Pa- pachristos Andreas alkotását. Bronzba öntik a közeli hetekben Csikai Márta Táncoló című alkotását, amely Zalaegerszeg egyik terére kerül. Az idén Borsos Miklós három alkotását készítik el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Budapest köztereit ékesíti majd a Kossuth- díjas művész Beethoven- és Kassák-domborműve, s Szentes város dísze lesz Horváth Mihály portréja. A nemrégen elhunyt Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrász alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát Hódmezővásárhelyen állítják fel. Varga Imre Veres Péterről készített mellszobra Debrecen, Liszt Ferenc portréja pedig Me- cseknádasd tulajdonába kerül. Előtérben: a termelést segitfi tevékenység A textiliparban is váljon erőteljesebbé a hatékonyság- növelő folyamatok kibontakoztatása, mert ettől függ a dolgozók anyagi gyarapodása, és az ágazat további fejlődése — hangoztatták a Textilipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének szerdán kezdődött kibővített ülésén. A szakszervezetek legfontosabb érdek- védelmi feladata éppen ezért — az eddigi eredményekre alapozva — a továbblépéshez szükséges eszközök megteremtése. A tennivalók rangsorában ezután is előtérben marad a termelést segítő tevékenység, annál is inkább, mert a textilipar — amint azt Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes elmondotta tájékoztatójában — különösen nehéz év előtt áll. Az idei feladatok — csakúgy mint a többi iparágban — a belföldi igények kielégítése mellett az export növelését is megkívánják. A tavalyi évhez hasonlóan — mint azt Duschek Lajosné, a SZOT titkára mondotta felszólalásában — tovább kell növelni a gazdaságosan előállítható és minden piacon jól eladható termékek választékát és mennyiségét. A textilipar szakszervezeti vezetőinek ülésén több hozzászóló is megemlítette, hogy a termelő munka színvonalának emelése ezután sem történhet a biztonságos munka- feltételek, a munkavédelmi előírások rovására — még átmenetileg sem. A tanácskozást csütörtökön folytatják. A Danuvia programja * Több gazdaságtalan termékének gyártását fejezi be idén a zuglói Danuvia Gyár. A fölszabaduló anyagi és szellemi kapacitást a már jól bevált, és külföldön kitűnően értékesíthető hidraulikai termékek, illetve szerszám- elemek termelésbővítésére fordítják. Ezzel 20 saézalék- kal növelik a minden piacon eladható áruk mennyiségét. Az idén utoljára gyártott fényszórókból és eszter- gatokmány okból azonban nem lesz hiány belföldön, mert előállításukat olyan vidéki üzemek veszik át, ahol mindkét termék gyártása jövedelmező. A népgazdaságnak, a Da- nuviának, és az érdekelt üzemeknek egyaránt hasznot hozó termékszerkezet-váltás eredményeképpen az idén mintegy 200 ezer normaóra szabadul föl a gyárban: csaknem száz ember egyévi munkaideje. Pillanatkép a Budapest táncegyüttes műsorából: Arany László, Kokai Éva és Guba László a „Somogyi Tükrös” című táncban (MTI-fotó — Benkő Imre felvétele — KS) Ö párbeszéd már, harmadik órája folytatódott. Mind távolabb kerültünk az egyértelműen meghúzott startvonaltól: mit kívánnak tenni az idén? Némi magyarázatul hadd fűzzem hozzá: e közepes nagyvállalat az új szabályzórendszer életbe lépésének pillanatában elvesztette az eddig élvezett állami támogatásokat. Jórészt kiapadtak azok a források, amelyek oly jótékonyan táplálták — évek óta — a különféle alapokat, a bérfejlesztéstől a technológia rekonstrukciójáig. Egyszeriben valósággá vált, hogy csak azt lehet majd az év, a hónapok végén elosztani, amit a kollektíva megtermel. Némi leegyszerűsítéssel, tehát nem az új szabályzórendszer taszította mélypontra a vállalatot — ahogy az igazgató fogalmaz —, hanem a reális követelmények hatására kiderült, hogy a vállalkozás •— legalábbis mai formájában — alig életképes. Ám az igazgató ezt nem vállalja. Gondosan megtervezett mondataival úgy siklik el a lényeg, mellett, ahogy a kés hatad a vajban. Mi több, egy-egy szenvedélyes mellékmondattal azt sejteti: valaki, valahol „cserben hagyta” a vállalatot. „Bizony nem lesz ennek jó vége, mert azokat teszik így tönkre, akik a forintot kitermelik.” Gyanítom, efféle vélekedést hallani több helyütt is. Azt is mondhatnám, hogy az ehhez hasonló szövegek las- san-lassan közhelyként állnak össze, és inkább hatnak valamiféle siránkozásnak, mint józan érvelésnek. Ha csak erről lenne szó, talán az ügy sem érdemelne fölemlítést. Hogy mégis megteszem, apnak oka — e beszélgetésből kibontakozó — szokatlanabb panasz is. „Visszadobták a beruházási javaslatunkat” — így az igazgató. „Nincs hitel, s ki tudja, mikor lesz? Nem építhetjük át a nagycsarnokot. Hogy állunk majd az emberek elé. ha el kell számolni az évről évre ígért, ütemes előrelépéssel? Hát lehet-e kilátások nélkül, jó szívvel hajtani? Becsapottnak érzik ma%ukat, kérem.” Talán nem szorul különösebb bizonyításra, hogy többről van szó, mint a támogatások elvesztése miatti átmeneti elkeseredésről. Nem kevesebbet állít a vállalati vezető, mint azt: nincs értelme munkájának, ha évről évre nem tornászhatja feljebb az állóeszközök értékét, ha nem tervezhet többet, nagyobbat, terebélyesebbet. Meglehet, kézlegyintéssel eshetnénk túl a dolgon, ítélhetnénk e szemléletet valamiféle fóbiás ártalomnak. Vagy olyan reflexek tovább- működésének, amelyet majdcsak kigyógyít az idő, s a gyakorlat. Végtére is kiderült majd, hogy nem csupán a hivatalos elbírálásban kerül a hangsúly a mennyiségről a minőségre — hanem az elismerésben, a jövedelemben is eleve más elemek dominálnak majd. De ez a reflex, ez a szemlélet — meggyőződésem szerint — nem írható egyszerűen az igazgató számlájára, vaskalaposságára; s „elmúlása” sem bízható csupán a múló időre. Azért sem, mert kár alábecsülni sok év hordalékával épült alapzatainak szilárdságát: azt'hinni, hogy egyik évről a másikra átalakulhat a fejlődést Csak meny- nyiségi többlettel azonosítható értékrend. Amely kizárólagos abban az értelemben, hogy fejlődésnek csak a növekedést, a bővülést ítéli. És éppen itt szükséges leszögezni: az értékrend megújítása azt igényli, hogy e kategória helyett ésszerűen mérjünk a befektetés és a hozam viszonyával, a hatékonysággal. Az új értékmérő, az értékrend, a megítélés alapja az, hogy valaki vagy valakik milyen haszonnal képesek elvégezni az értékalkotás, értékképzés feladatát. De ne feledkezzünk meg arról, ami a háttérben áll. „Tudja, sokféleképpen lehet a dolgot forgatni — mondja az igazgató — annyi azonban biztos: e vállalat volt a sorsunk. Amikor csak néhány száz fős üzemet működtettünk, nem igen vették észre, hogy a világon vagyunk. Legfeljebb egy-egy iskolának jutott az eszébe — patronálni kértek minket. De amint szépen megnőttünk, becsesebb meghívók érkeztek. Azóta már tanácstag is van az üzemben, és én is tagja lettem a város több vezető szervezetének. Kivakaróztunk a „kóceráj”-mi- voltból, úgy lettünk valakik a városban.” Alábecsülhetetlen tényező ez is, bár nem írható a vállalati eredmény sorába. Mégis hozzáépül egy-egy vállalat érdekszférájához. No és, nemcsak a vállalatéhoz, hanem a vállalatot irányítók érdekszférájához, személyes viszonylataihoz is. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ,a bővülés sokszázalékos perspektívájának eltűnése különös ellenérzést ébreszt az igazgatóban? Meglepődhetünk-e azon, hogy igen szkeptikusan ítéli meg vállalata helyzetét (na és természetesen a sajátját...) látván, hogy a bizonyos beruházásokra egyelőre nem kerül sor. n smerjük a gazdálkodásunk előtt álló követelményeket, s azt is, hogy a helyzet mit parancsol. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a bizonyos helyzet a legszigorúbb kérdéseket éppen azoknál a vállalatoknál .teszi fel, ahol nullát mutat a nyereség mérlege. És éppen ezért szükséges, hogy ebben a helyzetben ne az elavult értékrend tanácsait kövessük, hanem az újét. Ezért fontos, egyre fontosabb, hogy gz új értékrend minél gyorsabban nyerjen tért- S ne csak a Magyar Közlöny nyomtatott oldalain, a pártdokumentumokban, hanem a gyakorlatban, a cselekvésben is. S elsősorban azokéban, akik a mai nem könnyű helyzetben az irányítás felelősségét viselik. Matkó István Szabadegyetem cukorbetegeknek A gyulai cukorbeteg-gondozó 20 éves tapasztalatai alapján a TIT gyulai járásivárosi szervezete szabadegyetemet szervez a helybeli és a gyulavári cukorbetegek számára. Az előadássorozat célja, hogy a betegeknek szakszerű felvilágosítást nyújtsanak életvitelükről, kezelésükről, mindennapos problémáikról. Az Egészség- ügyi Világszervezet következő jelmondatát szeretnék megvalósítani: „Teljes értékű élet a cukorbetegség ellenére”. Kéthetenként pénteken délután 5 órától lesznek az előadások a TIT természettudományi előadótermében Gyulán. Január 11-én a cukorbaj lényegéről, szakaszairól, elterjedtségéről, elősegítő tényezőiről, a vércukor meghatározásáról beszél dr. Ivá- nyi János és dr. Gyimesi András. A későbbiek során hallanak a résztvevők a cukorbaj örökölhetőségéről, a diétáról, a kezelésről, a gyermekkori cukorbajról, a szövődményekről, az utazás, a gépkocsivezetés és a műtétéi? problémáiról is.
