Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PARIBIZOTTSAG ES D MEGYEI TONOCS LAPJII 1980. JANUÁR 9., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Agrár szakemberek tanácskoztak Gödöllőn Személyi kérdés az SZMT-ülés napirendjén Tegnap, január 8-án dél­előtt Békéscsabán K. Nagy Istvánnak, az SZMT elnöké­nek elnökletével ülést tar­tott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa. A tanács­ülés — amelyen részt vett Szabó Miklós, a Békés me­gyei pártbizottság titkára is — Írházi Lajosnénak, az SZMT vezető titkárának ja­vaslatára kooptálta a tanács tagjainak sorába, az SZMT elnökségébe, titkárságába, Bordi Istvánt, és megválasz­totta az SZMT titkárának. Bordi István ezt megelőzően a Békés megyei Tanács ipa­ri osztályának vezetőhelyet­tesi funkcióját töltötte be. A tanács tagjai ezt köve­tően elfogadták az SZMT I. félévi munkatervét, amelyet Bocskai Mihályné, az SZMT titkára terjesztett a tanács­ülés elé. A harmadik napirendi pont tárgyában kiadott írá­sos anyaghoz, amely a szak- szervezetek gazdálkodást se­gítő munkájának értékelé­sét, az 1980-as feladatokat összegezte, Irházi Lajosné mondott kiegészítőt. A na­pirendi pont vitája után az ülés résztvevői jelentést hall­gattak meg a legutóbbi két tanácsülés között végzett munkáról. I A Budapesti Harisnyagyár dobozi telephelyén ismét meg­kezdték a termelést. Az asszonyok az előző évekhez ha­sonlóan a karácsony és újév közötti napokat családjuk kö­rében töltötték, miután előre ledolgozták ezt az időszakot. Az idén is nagy mennyiségű szovjet és tőkés exporttervüknek megfelelően most főként vastag harisnyanadrágokat készí- tenek Fotó: Veress Erzsi Tűi a népszámlálás félidején A lakosság hetven százalékát már összeírták A félidején túljutott nép- számlálás a rossz időjárás ellenére országszerte terv­szerűen halad, kedd estig a lakosság mintegy hetven szá­zalékának adatait írták ősz­Kilencmillió forinttal túlteljesítették kongresszusi vállalásukat A magyar mezőgazdaság­nak és élelmiszeriparnak is fő feladata a hatékonyság, a népgazdasági értelemben mért gazdaságosság növelé­se. Az e célokat tükröző idei tervek megvalósításának módjáról, az előbbre lépés lehetőségeiről tanácskoztak kedden a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar vezetői. Az immár ha­gyományos évnyitó értekez­let munkájában részt vett, s a vitában felszólalt Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A tanácskozás előadója, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a feladatokról szólva egyebek között hangsúlyozta: — Az idei év, de mondhat­juk a 80-as esztendők me­zőgazdaságának egyértelmű követelménye az eddigit fe­lülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú, okos gazdálkodás, a javak előál­lításának és hasznosításának minden forrásával, eszközé­vel és módszerével. A nyolc­vanas évek mezőgazdazda- sága nem ismétli az előző évtized útját, más módszert, más pályát követ. Világosan meg kell mondani, hogy a gazdasági teljesítmények nö­velését ma már nem lehet megszervezni a 70-es évek elején alkalmazott eszközök­kel, és az akkor jónak minő­sített módszerekkel. — Számos olyan teen­dőnk van, amely eddig va­lamilyen okból kiszorult a látómezőnkből, s amely va­lóságos tartalékainkat ké­pezi. Ezek közé tartozik, hogy tartsuk rendben, és okszerűen hasznosítsuk föld­jeinket. Az Elnöki Tanács a közelmúltban a Miniszterta­nács javaslatára megszigorí­totta a földtörvény előírása­it, s egyidejűleg kedvezőb­bé tette a mezőgazdasági cé­lú földhasználatot. Szük­séges, hogy a földhivatalok az eddigieket meghaladó kö­vetkezetességgel, értő mó­don foglalkozzanak ezzel a feladattal. — Csökkentenünk kell nö­vénytermelési vesztesége­inket, hasznosítanunk mind­azt, ami megtermett. Olyan állatállományra és tartás- technológiára van szükség, amellyel jól értékesíthető az úgynevezett melléktermék, amely megköveteli szinte a teljes növény hasznosítását. El kell érni, hogy mindenütt érdemeinek megfelelő ran­got kapjon a takarmányozás, a mezőgazdasági termelés­nek ez a legnagyobb anyag­felhasználása. E feladat átütő erejű meg­oldása, a takarmányozás ér­demleges javítása nélkül nincs versenyképes magyar állattenyésztés. A miniszter időszerű kö­vetelményként fogalmazta meg azt is, hogy az állat- tenyésztési ágazatok érjék el a növénytermesztés szín­vonalát. Ezután így foly­tatta: — Számoljunk, és elemez­zünk többet, a döntések a ráfordításhozam arányokra épüljenek. Ez azonban csak a vezetői munka színvona­lának állandó emelése útján oldható meg — a vezetői te­vékenységet mindenütt kor­szerűen, szövetkezeteink nagyságához mérten, szocia­lista nagyüzemeinkhez mél­tóan kell felfogni. A miniszter előadásának befejező részében megújítha­tó természeti erőforrásunk, a fatermelés jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta: — A szélsőséges klímák mellett a mezőgazdasági üzemrendszerben is pótolha­tatlan helye van az erdőnek. Tartalékot, kiegyenlítő ala­pot jelent. Kőolajat, kősze­net nem tudunk létrehozni, de erdőt telepíteni, megvé­deni tudunk, vagy megtanul­hatunk jobban mint eddig. Az erdőgazdasági munka fej­lesztése fontos érdekünk, elő­segítheti a népgazdaság fi­zetési mérlegének javítását, a kereslet-kínálat egyensú­lyának javítását. Az erdő- gazdasági és mezőgazdasági érdekek jól összegyeztethe- tők. Ezután vita következett. Az ennek során felszólaló Borbély Sándor elöljáróban az elismerés és a köszönet hangján szólott arról a fá­radságos és eredményes munkáról, amelyet 1979-ben, a mögöttünk levő nehéz idő­szakban végeztek a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar dol­gozói. Szólott arról, hogy pártunk a XI. kongresszus­tól napjainkig minden gond ellenére is következetesen ér­vényesítette az egész társa­dalom érdekeit kifejező ag­rárpolitikáját ; A jövő feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaságnak és az élelmi­szer-termelésnek 1980-ban is zavartalanul, kiegyensúlyo­zottan kell és lehet fejlőd­nie. A kérdés taglalása so­rán rámutatott: — Tudatában vagyunk annak, hogy miköz­ben a legújabb technikát ho­nosítjuk meg, ballaszként cipeljük az elavultat is. Emiatt a szükségesnél las­sabban korszerűsödik a ter­melés, a termékszerkezet, nem javul kielégítően a ha­tékonyság, a minőség. A szükséges Változtatásoktól nemegyszer szemléletbeli fogyatékosságain^ tartanak vissza bennünket. Visszahú­zó erő a megszokottság, a felelősségvállalás elodázása is. A népgazdaság helyzetének megszilárdítása, az egyen­súly helyreállítása azt kí­vánja, hogy a jövőben a le­hető legjobban gazdálkod­junk minden lehetséges erő­forrásunkkal és gazdasági cselekvésünk középpontjában mindig az kerüljön: miből, mit, mennyiért állítunk elő. Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a kormánytól a vállalatokig, a mérnöktől a munkásig. Ez a közös tu­dat és felelősségérzet az egyedüli kiút mai és holnapi problémáinkból. Most társa­dalomformáló politikai tö­rekvéseink megvalósításához minden korábbinál jobban kell támaszkodnunk adottsá­gainkra, anyagi lehetősége­inkre — ezek között legna­gyobb nemzeti kincsünkre, a termőföldre. Akkor joggal hangsúlyozzuk: a jövőben még nagyobb szükségünk van a föld termésére, a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban dolgozók tudá­sára, cselekvőkészségére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásához az egész ágazat egybehangolt erőfeszítése szükséges. Ennek keretei között az eddiginél is nagyobb szükség lesz a termelési rendszerek aktí­vabb munkájára, megújulá­sára, a termelésben levő in­dokolatlan különbségek fel­számolására, a tudományos eredmények gyorsabb, széle­sebb körű alkalmazására, to­vábbá a gazdaságok közötti ésszerű, kölcsönös előnyöket nyújtó kapcsolatok kiszéle­sítésére. Gondot kell fordíta­ni a háztáji termelésben el­ért eredmények megőrzésére, sőt, lehetséges mértékű fej­lesztésére is. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar 1980. évi felada­tai — hangsúlyozta befeje­zésül Borbély Sándor —két­ségtelenül nagyok, de nem teljesíthetetlenek. Bizakodást és garanciát jelent számunk­ra, hogy a termelés feltéte­lei jórészt biztosítottak, s az indulás eddigi tapasztalatai kedvezőek. Tegnap, kedden délelőtt Gyulán, a járási hivatal ta­nácstermében kibővített igazgatói tanácsülést rende­zett a Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat, ahol értékelték az el­nyúlt gazdasági év eredmé­nyeit, és meghatározták az idei főbb tennivalókat. A vállalat igazgatója, Kri- zsán Miklós elégedetten szá­molt be arról, hogy 900 mil­lió forintos áruforgalmi ter­vüket 27 millió forinttal szárnyalták túl. A vállalat az elmúlt évben is kiegyen­súlyozott, folyamatos ellátást tudott biztosítani élelmiszer- és élvezeti cikkekből. Tőke­húsból az ellátás mennyisége az előző évi szinten maradt viszont húskészítményekből valamelyest emelkedett a kí­nálat és a forgalom. Két új ABC-áruházzal gyarapodott a vállalat, ugyanis tavaly adták át az orosházi és békéscsabai üz­letet. Bár bővült a hálózat, ez nem jelentette a létszám növelését. A két jelentősebb beruhá­zás mellett tovább korszerű­sítették és bővítették a fizi­kai munkát könnyítő gépi berendezéseket, technikai felszereléseket. Jólesően tá­jékoztatta a résztvevőket ar­ról is, hogy a vállalat kol­lektívája, ezen belül főleg a szocialista brigádok, kiemel­kedően teljesítették kong- resszusi felajánlásaikat, hi- : szén az elmúlt évre 18 mil- | lió forintos többlet-árubevé- ! telt irányoztak elő és ezt 27 : millió forintra teljesítették. Itt adta a Kiváló Dolgozó ! kitüntetést Biró Lajosnak, ; aki csaknem 50 éves munka- ; viszonnyal rendelkezik, és : Csávás Mihálynak 40 eszten- : dei munkáért. Mindketten ; alapító tagjai a vállalatnak. Szó esett az idei célkitűzé- : sekről is. Ábrahám György ; gazdasági igazgatóhelyettes • elmondotta, hogy az idei év­• re egymilliárd 37 millió fo­• rint árbevételt terveznek, ■ amelynek elérése — az új • gazdasági szabályozók beve- zetésével — megfeszített, be­li csületes és lelkiismeretes munkát követel valamennyi : dolgozótól. Az értekezleten résztvevők • közül számosán szólaltak fel adva a hasznos javaslatokat ; a megoldandó feladatok meg­■ valósítására, és támogatá­sukról biztosították a válla­■ lat vezetőségét. sze — tájékoztatták az MTI munkatársát a Központi Sta­tisztikai Hivatalban, mint is­meretes, a népszámlálás ja­nuár 2-án kezdődött, hivata­losan január 15-ig tart, de lehetséges, hogy az össze­írást vasárnap, vagyis január 13-án befejezik. Általános tapasztalat, hogy a lakosság készségesen fo­gadja a számlálóbiztosokat, az adatokat előkészítik, s így az összeírás általában za­vartalan. A tanácsok nagy támogatást nyújtanak, egye­bek között azzal, hogy ha egy-egy számlálóbiztos meg­betegszik, a pótlásról azon­nal gondoskodnak. A leg­nagyobb segítségre azoknak a számlálóbiztosoknak van szükségük, akiknek a rossz időjárás, a hóakadályok el­lenére úttalan utakon, apró településekre kell eljutniuk. Különösen Baranya, Csong- rád és Hajdú megyében ne­hezítik a számlálóbiztosok munkáját a rossz útviszo­nyok. Sok esetben a terme­lőszövetkezetek vállalták, a munkásőrség, a rendőrség, a tűzoltóság sietett segítségük­re terepjáró kocsikkal, vagy éppen lovasszánnal, hogy a hóakadályokon is átjussanak. Az összeírás a községek­ben általában előbbre tart, mint a városokban, mert ott nap közben is rendszerint otthon találnak valakit min­den családnál, a városok­ban, s főleg Budapesten ál­talában csak a késő délutáni és esti órákban tudják fo­gadni a számlálóbiztosokat. Ez az oka annak, hogy amíg országosan a lakosság het­ven, a fővárosban 60 száza­lékát írták eddig össze. Az összeírásból azok sem maradnak ki, akiket vala­milyen okból a népszámlá­lás egész tartama alatt nem találnak otthon. Nekik ja­nuár 15-e után az illetékes tanács igazgatási osztályán, a községekben pedig a ta­nácstitkárnál kell bemonda­ni adataikat Az összeírás teljes köre és hitelessége szükséges ugyanis ahhoz, hogy megfelelő képet lehes­sen kapni a lakosság ösz- szetételéről, a lakások fel­szereltségéről és egyéb ada­tokról, amelyek a népgaz­dasági tervezéshez is tám­pontul szolgálnak. Már a tavaszra készülnek a Szolnok megyei Vetőmagtermeltető Vállalat 1. sz. üzemében. Jelenleg a napraforgó, a lucerna és a retek magját tisztítják, csomagolják. Ezekből évente mintegy ötszáz vagonnyit szállítanak exportra (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom