Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PARIBIZOTTSAG ES D MEGYEI TONOCS LAPJII 1980. JANUÁR 9., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Agrár szakemberek tanácskoztak Gödöllőn Személyi kérdés az SZMT-ülés napirendjén Tegnap, január 8-án délelőtt Békéscsabán K. Nagy Istvánnak, az SZMT elnökének elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa. A tanácsülés — amelyen részt vett Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság titkára is — Írházi Lajosnénak, az SZMT vezető titkárának javaslatára kooptálta a tanács tagjainak sorába, az SZMT elnökségébe, titkárságába, Bordi Istvánt, és megválasztotta az SZMT titkárának. Bordi István ezt megelőzően a Békés megyei Tanács ipari osztályának vezetőhelyettesi funkcióját töltötte be. A tanács tagjai ezt követően elfogadták az SZMT I. félévi munkatervét, amelyet Bocskai Mihályné, az SZMT titkára terjesztett a tanácsülés elé. A harmadik napirendi pont tárgyában kiadott írásos anyaghoz, amely a szak- szervezetek gazdálkodást segítő munkájának értékelését, az 1980-as feladatokat összegezte, Irházi Lajosné mondott kiegészítőt. A napirendi pont vitája után az ülés résztvevői jelentést hallgattak meg a legutóbbi két tanácsülés között végzett munkáról. I A Budapesti Harisnyagyár dobozi telephelyén ismét megkezdték a termelést. Az asszonyok az előző évekhez hasonlóan a karácsony és újév közötti napokat családjuk körében töltötték, miután előre ledolgozták ezt az időszakot. Az idén is nagy mennyiségű szovjet és tőkés exporttervüknek megfelelően most főként vastag harisnyanadrágokat készí- tenek Fotó: Veress Erzsi Tűi a népszámlálás félidején A lakosság hetven százalékát már összeírták A félidején túljutott nép- számlálás a rossz időjárás ellenére országszerte tervszerűen halad, kedd estig a lakosság mintegy hetven százalékának adatait írták őszKilencmillió forinttal túlteljesítették kongresszusi vállalásukat A magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak is fő feladata a hatékonyság, a népgazdasági értelemben mért gazdaságosság növelése. Az e célokat tükröző idei tervek megvalósításának módjáról, az előbbre lépés lehetőségeiről tanácskoztak kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar vezetői. Az immár hagyományos évnyitó értekezlet munkájában részt vett, s a vitában felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A tanácskozás előadója, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a feladatokról szólva egyebek között hangsúlyozta: — Az idei év, de mondhatjuk a 80-as esztendők mezőgazdaságának egyértelmű követelménye az eddigit felülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú, okos gazdálkodás, a javak előállításának és hasznosításának minden forrásával, eszközével és módszerével. A nyolcvanas évek mezőgazdazda- sága nem ismétli az előző évtized útját, más módszert, más pályát követ. Világosan meg kell mondani, hogy a gazdasági teljesítmények növelését ma már nem lehet megszervezni a 70-es évek elején alkalmazott eszközökkel, és az akkor jónak minősített módszerekkel. — Számos olyan teendőnk van, amely eddig valamilyen okból kiszorult a látómezőnkből, s amely valóságos tartalékainkat képezi. Ezek közé tartozik, hogy tartsuk rendben, és okszerűen hasznosítsuk földjeinket. Az Elnöki Tanács a közelmúltban a Minisztertanács javaslatára megszigorította a földtörvény előírásait, s egyidejűleg kedvezőbbé tette a mezőgazdasági célú földhasználatot. Szükséges, hogy a földhivatalok az eddigieket meghaladó következetességgel, értő módon foglalkozzanak ezzel a feladattal. — Csökkentenünk kell növénytermelési veszteségeinket, hasznosítanunk mindazt, ami megtermett. Olyan állatállományra és tartás- technológiára van szükség, amellyel jól értékesíthető az úgynevezett melléktermék, amely megköveteli szinte a teljes növény hasznosítását. El kell érni, hogy mindenütt érdemeinek megfelelő rangot kapjon a takarmányozás, a mezőgazdasági termelésnek ez a legnagyobb anyagfelhasználása. E feladat átütő erejű megoldása, a takarmányozás érdemleges javítása nélkül nincs versenyképes magyar állattenyésztés. A miniszter időszerű követelményként fogalmazta meg azt is, hogy az állat- tenyésztési ágazatok érjék el a növénytermesztés színvonalát. Ezután így folytatta: — Számoljunk, és elemezzünk többet, a döntések a ráfordításhozam arányokra épüljenek. Ez azonban csak a vezetői munka színvonalának állandó emelése útján oldható meg — a vezetői tevékenységet mindenütt korszerűen, szövetkezeteink nagyságához mérten, szocialista nagyüzemeinkhez méltóan kell felfogni. A miniszter előadásának befejező részében megújítható természeti erőforrásunk, a fatermelés jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta: — A szélsőséges klímák mellett a mezőgazdasági üzemrendszerben is pótolhatatlan helye van az erdőnek. Tartalékot, kiegyenlítő alapot jelent. Kőolajat, kőszenet nem tudunk létrehozni, de erdőt telepíteni, megvédeni tudunk, vagy megtanulhatunk jobban mint eddig. Az erdőgazdasági munka fejlesztése fontos érdekünk, elősegítheti a népgazdaság fizetési mérlegének javítását, a kereslet-kínálat egyensúlyának javítását. Az erdő- gazdasági és mezőgazdasági érdekek jól összegyeztethe- tők. Ezután vita következett. Az ennek során felszólaló Borbély Sándor elöljáróban az elismerés és a köszönet hangján szólott arról a fáradságos és eredményes munkáról, amelyet 1979-ben, a mögöttünk levő nehéz időszakban végeztek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar dolgozói. Szólott arról, hogy pártunk a XI. kongresszustól napjainkig minden gond ellenére is következetesen érvényesítette az egész társadalom érdekeit kifejező agrárpolitikáját ; A jövő feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaságnak és az élelmiszer-termelésnek 1980-ban is zavartalanul, kiegyensúlyozottan kell és lehet fejlődnie. A kérdés taglalása során rámutatott: — Tudatában vagyunk annak, hogy miközben a legújabb technikát honosítjuk meg, ballaszként cipeljük az elavultat is. Emiatt a szükségesnél lassabban korszerűsödik a termelés, a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a minőség. A szükséges Változtatásoktól nemegyszer szemléletbeli fogyatékosságain^ tartanak vissza bennünket. Visszahúzó erő a megszokottság, a felelősségvállalás elodázása is. A népgazdaság helyzetének megszilárdítása, az egyensúly helyreállítása azt kívánja, hogy a jövőben a lehető legjobban gazdálkodjunk minden lehetséges erőforrásunkkal és gazdasági cselekvésünk középpontjában mindig az kerüljön: miből, mit, mennyiért állítunk elő. Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a kormánytól a vállalatokig, a mérnöktől a munkásig. Ez a közös tudat és felelősségérzet az egyedüli kiút mai és holnapi problémáinkból. Most társadalomformáló politikai törekvéseink megvalósításához minden korábbinál jobban kell támaszkodnunk adottságainkra, anyagi lehetőségeinkre — ezek között legnagyobb nemzeti kincsünkre, a termőföldre. Akkor joggal hangsúlyozzuk: a jövőben még nagyobb szükségünk van a föld termésére, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók tudására, cselekvőkészségére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásához az egész ágazat egybehangolt erőfeszítése szükséges. Ennek keretei között az eddiginél is nagyobb szükség lesz a termelési rendszerek aktívabb munkájára, megújulására, a termelésben levő indokolatlan különbségek felszámolására, a tudományos eredmények gyorsabb, szélesebb körű alkalmazására, továbbá a gazdaságok közötti ésszerű, kölcsönös előnyöket nyújtó kapcsolatok kiszélesítésére. Gondot kell fordítani a háztáji termelésben elért eredmények megőrzésére, sőt, lehetséges mértékű fejlesztésére is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1980. évi feladatai — hangsúlyozta befejezésül Borbély Sándor —kétségtelenül nagyok, de nem teljesíthetetlenek. Bizakodást és garanciát jelent számunkra, hogy a termelés feltételei jórészt biztosítottak, s az indulás eddigi tapasztalatai kedvezőek. Tegnap, kedden délelőtt Gyulán, a járási hivatal tanácstermében kibővített igazgatói tanácsülést rendezett a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, ahol értékelték az elnyúlt gazdasági év eredményeit, és meghatározták az idei főbb tennivalókat. A vállalat igazgatója, Kri- zsán Miklós elégedetten számolt be arról, hogy 900 millió forintos áruforgalmi tervüket 27 millió forinttal szárnyalták túl. A vállalat az elmúlt évben is kiegyensúlyozott, folyamatos ellátást tudott biztosítani élelmiszer- és élvezeti cikkekből. Tőkehúsból az ellátás mennyisége az előző évi szinten maradt viszont húskészítményekből valamelyest emelkedett a kínálat és a forgalom. Két új ABC-áruházzal gyarapodott a vállalat, ugyanis tavaly adták át az orosházi és békéscsabai üzletet. Bár bővült a hálózat, ez nem jelentette a létszám növelését. A két jelentősebb beruházás mellett tovább korszerűsítették és bővítették a fizikai munkát könnyítő gépi berendezéseket, technikai felszereléseket. Jólesően tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy a vállalat kollektívája, ezen belül főleg a szocialista brigádok, kiemelkedően teljesítették kong- resszusi felajánlásaikat, hi- : szén az elmúlt évre 18 mil- | lió forintos többlet-árubevé- ! telt irányoztak elő és ezt 27 : millió forintra teljesítették. Itt adta a Kiváló Dolgozó ! kitüntetést Biró Lajosnak, ; aki csaknem 50 éves munka- ; viszonnyal rendelkezik, és : Csávás Mihálynak 40 eszten- : dei munkáért. Mindketten ; alapító tagjai a vállalatnak. Szó esett az idei célkitűzé- : sekről is. Ábrahám György ; gazdasági igazgatóhelyettes • elmondotta, hogy az idei év• re egymilliárd 37 millió fo• rint árbevételt terveznek, ■ amelynek elérése — az új • gazdasági szabályozók beve- zetésével — megfeszített, beli csületes és lelkiismeretes munkát követel valamennyi : dolgozótól. Az értekezleten résztvevők • közül számosán szólaltak fel adva a hasznos javaslatokat ; a megoldandó feladatok meg■ valósítására, és támogatásukról biztosították a válla■ lat vezetőségét. sze — tájékoztatták az MTI munkatársát a Központi Statisztikai Hivatalban, mint ismeretes, a népszámlálás január 2-án kezdődött, hivatalosan január 15-ig tart, de lehetséges, hogy az összeírást vasárnap, vagyis január 13-án befejezik. Általános tapasztalat, hogy a lakosság készségesen fogadja a számlálóbiztosokat, az adatokat előkészítik, s így az összeírás általában zavartalan. A tanácsok nagy támogatást nyújtanak, egyebek között azzal, hogy ha egy-egy számlálóbiztos megbetegszik, a pótlásról azonnal gondoskodnak. A legnagyobb segítségre azoknak a számlálóbiztosoknak van szükségük, akiknek a rossz időjárás, a hóakadályok ellenére úttalan utakon, apró településekre kell eljutniuk. Különösen Baranya, Csong- rád és Hajdú megyében nehezítik a számlálóbiztosok munkáját a rossz útviszonyok. Sok esetben a termelőszövetkezetek vállalták, a munkásőrség, a rendőrség, a tűzoltóság sietett segítségükre terepjáró kocsikkal, vagy éppen lovasszánnal, hogy a hóakadályokon is átjussanak. Az összeírás a községekben általában előbbre tart, mint a városokban, mert ott nap közben is rendszerint otthon találnak valakit minden családnál, a városokban, s főleg Budapesten általában csak a késő délutáni és esti órákban tudják fogadni a számlálóbiztosokat. Ez az oka annak, hogy amíg országosan a lakosság hetven, a fővárosban 60 százalékát írták eddig össze. Az összeírásból azok sem maradnak ki, akiket valamilyen okból a népszámlálás egész tartama alatt nem találnak otthon. Nekik január 15-e után az illetékes tanács igazgatási osztályán, a községekben pedig a tanácstitkárnál kell bemondani adataikat Az összeírás teljes köre és hitelessége szükséges ugyanis ahhoz, hogy megfelelő képet lehessen kapni a lakosság ösz- szetételéről, a lakások felszereltségéről és egyéb adatokról, amelyek a népgazdasági tervezéshez is támpontul szolgálnak. Már a tavaszra készülnek a Szolnok megyei Vetőmagtermeltető Vállalat 1. sz. üzemében. Jelenleg a napraforgó, a lucerna és a retek magját tisztítják, csomagolják. Ezekből évente mintegy ötszáz vagonnyit szállítanak exportra (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS)
