Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
1980. január 8., kedd A békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet jelentős exportcikke a szőrméből készült szövött szőnyegek. Ezt a terméket főleg a skandináv országokban vásárolják Fotó: Lónyai László Párbeszéd a gazdaságról A közgazdasági ismeret- terjesztésnek talán soha nem volt akkora jelentősége, mint napjainkban, .ami- kpr egyre több ember foglalkozik gazdasági kérdésekkel, s egyre többen ismerik fel, hogy a gazdasági feladatok megoldása alapvetően meghatározza az egyén jólétét. Természetesen nem egyszerű a gazdasági élet — gyakran száraznak tűnő — kérdéseiről színesen, élvezetesen — s ezzel együtt: szakszerűen írni. Ezt próbálta meg Somfai Péter és Wiesel íván „Párbeszéd a gazdaságról” című könyvében. „ „Nem tudtam, hogy amikor a közgazdasági szakértő szerepét vállalom, ilyen nagy fába vágom a fejszét — írja Wiesel Iván ,a könyv előszavában. — Sokkal egyszerűbb lett volna, ha köz- gazdasági szakkönyvet írok, hiszen akkor nem kerülök szembe- a közérthetőség csapdáival.” A Magyar Ifjúság szerkesztősége kérte fel a Figyelőt egy „koprodukcióban” készülő gazdaságpolitikai sorozatra, melyben a fiatal olvasókat kívánták megismertetni ,a gazdaságpolitika legfontosabb elemeivel és törvényszerűségeivel. A két szerző párbeszéd formájában népgazdaságunk fejlődésének 38 fontos és időszerű kérdését tárgyalja. „Beszélgetnek” többek között a nép- gazdasági problémákról — gazdasági növekedés, egyensúly. tervezés, szabályozás — és a vállalati gazdálkodós legfontosabb kérdéseiről. A „Párbeszéd a gazdaságról” című könyvet ,a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. F. S. P. Túlteljesítette tervét a Centrum áruház Eredményes évet mondhat magáénak a békéscsabai Centrum Áruház. A meglehetősen sok hiánycikk és az akadozó áruellátás miatt a féléves tervüket nem tudták teljesíteni. Az év második felében a helyi árubeszerzésen kívül más megyékből is szállítottak különféle cikkeket, így a tavalyi forgalom elérte a 143 millió forintot. Ez 103,3 százalékos tervteljesítésnek felel meg, amely 9,1 százalékkal több az előző esztendő hasonló időszakához képest. A cipőosztály az 1979. júniusi árváltozás ellenére 125 millió forint értékű lábbelit adott el, a műszaki cikkek forgalma pedig elérte a 36 millió forintot. A méterosztályon különösen a faltól falig szőnyegek voltak kelendőek. Bevált az újszerű kezdeményezés is. A megyeszékhely öt textil- és élelmiszer- ipari üzemében tartottak rendszeresen vásárt, könnyítve ezzel a nők második műszakját. Ezenkívül meghonosították a kihelyezett Centrum hétfőt a ruhagyárban és a kötöttárugyárban. Itt 20 százalékkal olcsóbban lehetett kapni ágyneműgamitú- rákat, takarókat, paplanokat. E népszerű hagyományokat ebben az évben is folytatják. Hatszáz gyermek konyhája Ünnepi meglepetésként adták át a dévaványai óvodásoknak és iskolásoknak a nagyközség teljesen felújított általános iskolai napközis konyháját, amelyet a tanács költségvetési üzeme alakított át. Már 1978 őszén be kellett zárni a régi, elavult épületet, s attól kezdve az apróságoknak — nagy nehézségek árán — a helyi ÁFÉSZ biztosította az étkezést. A több millió forintos felújítást a megyei tanács is támogatta anyagilag, így a korszerűvé varázsolt épületben, új felszereléssel, berendezéssel a 21 itt dolgozó asz- szony december 27. óta — egyelőre az iskolai szünet alatt 400 adag ebédet főz —, január közepétől már hatszáz adagot. Ennek egy részét a község óvodásainak készítik, másik része pedig az iskolásoknak „fő”. A korszerűséget bizonyítja: csaknem 10 négyzetméteres hűtőkamrával, hasonló zöldség-gyümölcs tárolóval, kifőzőhelyiséggel szerelték fel. Az apróságokat kiszolgáló étkezőrészen egyszerre 100—120 iskolás étkezhet. Természetesen mindezekhez tartozik az ott dolgozók munkakörülményeit könnyítő szociális egység, amelyben korszerű öltöző, zuhanyzó kapott helyet. —jávor— WWWWVWWMVVWWMMWWWMWMWtWWVW Üjra termelőüzem lesz a múlt századi bánya Gyulatáron. Az Ajkai Szénbányákhoz tartozó, 1800-as években működő bánya mélyebben fekvő szintjén mintegy négymillió tonna szén található. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat bakonyi körzetének brigádjai új vágatokat hajtanak ki a szénmezőkhöz. A tervek szerint a régi bánya ntódja 1983-ban már ad szenet. A képen: készül a cservári szalagvágat (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Kitüntetés Szeghalomért A közelmúltban fogadták el a szeghalmi Nagyközségi Tanács ülésén azt a rendeletet, amely a „Szeghalomért” kitüntetés alapításáról és adományozásáról intézkedik. A 90 milliméter átmérőjű földszintes lakóépületet, mellette emeletes házakat ábrázoló plakettet azok a személyek, dolgozó kollektívák kaphatják, akik hosszú időn át előmozdították a település fejlődését. Politikai és társadalmi tevékenységükkel hozzájárultak a lakosság élet- körülményeinek, a gazdálkodás javításához. Javaslatot az MSZMP nagyközségi bizottsága, a tanács tagjai és bizottságai, a népfront aktivistái, a munkahelyek, párt-, társadalmi és tömegszervezetei tehetnek. Ennek alapján öttagú bizottság dönt az erkölcsi elismerés odaítéléséről, majd azt a tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti, amelynek tagjai határozatot hoznak. A kitüntetést minden évben augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, a tanács elnöke adja át az arra érdemes személyeknek, kollektíváknak. Ismeretterjesztés Okányban Tegnap délután Békéscsabán ülésezett a TIT megyei szervezetének ügyvezető elnöksége. Ezúttal Püski Imre, az okányi helyi szervezet titkára számolt, be az ismeretterjesztés alakulásáról községükben. Okány lakóinak száma alig éri el a 4 ezret, a TIT- tagok létszáma pedig 22. A helyi szervezet 1974-ben alakult és évek óta jól végzik munkájukat. Az elmúlt évben 59 előadást tartottak 2512 résztvevővel. A céljuk az, hogy nem az előadások számát növelik, hanem a fiatalokat mozgósítják jobban az ismeretek befogadására. Több eszmei és anyagi segítséget várnának a helybeli Haladás Tsz-től. és az ÁFÉSZ-tői. Az okányi beszámolót követően a jövő végrehajtandó feladatairól tárgyalt az elnökség. Kiskorúak védelme Békéscsabán az elmúlt évben 260 veszélyeztetett környezetben élő kiskorút tartottak számon. Ez az előző évinél több, kevesebb viszont az 1977-es adatnál. A kiskorúakról való szociális gondoskodás a gyámhatóság feladata. Ide tartozik a segélyezés, ha szükséges, az állami gondozásba vétel, valamint a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak elő- és utógondozása. Az elmúlt évben 228 család összesen 140 ezer forint’ gyámhatósági segélyben részesült a megyeszékhelyen. Rendszeres nevelési segélyt, pénzbeli és természetbeni juttatásokat 33 család 82 gyermeke kapott. Pártfogói felügyeletben 10 utógondozott részesült, közülük 8 a próbaidőt eredményesen kiállta. A gyámhatósági munkában eredményesen tevékenykedtek a pedagógusok és a gyermekintézmények ifjúságvédelmi felelősei, akik jelezték a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekeket az illetékeseknek. Havasak, síkosak az utak A tegnapi havazás újabb munkát adott a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság gépeinek. A -hét végén a megye valamennyi útját járhatóvá tették, majd hétfőtől a már megtisztított utakon igyekeztek a közlekedésnek megfelelő körülményeket teremteni. Tegnap este a KPM Békés megyei Igazgatóságától kapott információ szerint Békés megye valamennyi főútvonala két nyomon járható. Előfordul azonban rö- videbb szakaszokon. hogy jégborda, letaposott hó nehezíti, lassítja a forgalmat. Az alsóbbrendű utak szinte kivétel nélkül havasak, síkosak. Többségük két nyomon, kisebb hányaduk viszont még csak egy nyomon járható. A közúti igazgatóság gépei tegnap déltől szinte megállás nélkül azon fáradoztak, hogy megyénk valamennyi útján biztosítsák a forgalmat. Megfelelő váltással, éjjel-nappal dolgozott az igazgatóság négy hómarója, 19 hóekéje és 11 sószórója. fl közéletiség iskolái lársadalmi fejlődésünk mai fokán a közélet I demokratikus fejlesztésének fontos feltétele, hogy mind több emberben keltsük föl a közügyekbe való beleszólás igényét, a közösség sorsáért érzett felelősséget^ A szocializmus a néptömegek előtt az egyéni érvényesülés és az állam ügyeiben való részvétel kapuit szélesre tárta. Politikai és szellemi 'eleiünkben egyre több olyan fórum van, ahol az emberek elmondhatják véleményüket a társadalmi fejlődés őket érdeklő, érintő kérdéseiről. Napjaink egyik izgalmas társadalmi kérdése ugyancsak összefügg a közéletiség- gel: Mit kezdjünk a jelentős mértékben megnövekedett szabad idővel? Mit tegyünk azért, hogy az egyéni kedvteléstől mind többen jussanak el a kisebb-nagyobb közösségért végzett munka vállalásáig? Nehéz volna receptet írni arra, hogy a maga zárt világába begubózó emberben miként ébresszük föl a mások, a közösség ügye iránti érdeklődést, hiszen egyik napról a másikra senkiből sem lesz közéleti ember. Ezt is el kell kezdeni, mint bármely foglalkozást vagy szakmát, bele kell jönni a fortélyaiba — és gyakorolni minél többet. Első hallásra meglepőnek tűnhet fel, ami végül is teljesen magától értetődő: a közélet első gyakorlótere az iskola, tehát a közéletiség próbáit az iskolában kell elkezdem. Ennek az igénynek a kielégítése összefügg az iskola alapfunkciójával, a közösségi neveléssel, amelynek a közéletiség voltaképpen egyszerű továbbfejlesztését jelenti. Ahol eleven közösségi élet lüktet az iskolában, ott a legtöbb diák rátalál az egyéniségének és hajlamainak legjobban megfelelő tevékenységi területre. Az a lényeg, hogy minél több gyerek kapjon és vállaljon megbízatást az osztályközösség munkájában, vagy az ifjúsági szervezetben, vagyis a tisztségek ne néhány ,^kiváltságos” fiatal kezében összpontosuljanak. Emberek, közösségek ügyeit intézni, sorsukat jobbá formálni — emberhez méltó, szép feladat, amit csak mélyen átérzett felelősségtudattal lehet megoldani. Ma még nem kevésszer találkozhatunk 'folyton nyüzsgő, szónokoló, a demokráciára hivatkozva mindenbe beleszóló, de a munkát és a felelősséget másra hárító emberekkel. Nem ők a mi ideáljaink. A szocialista demokrácia értelme ugyanis nem pusztán a szabad vélemény- nyilvánítás, hanem mindenekelőtt a legjobb megoldások kialakítása a vélemények szembesítése útján. Minél nagyobb lehetősége nyílik valakinek arra, hogy tevékenységével, döntéseivel befolyásolja a közügyek menetét, annál fontosabb, hogy demokratikus jogait szakértelemmel és nagyfokú felelősségtudattal kapcsolja ösz- sze. Felelősségtudat és elkötelezettség, politikai tájékozódási képesség és gyakorlat — elsősorban ezek birtokában válhat valaki közéleti emberré. Mit tehet ez ügyben az iskola? A maga belső életével legyen színtere a közéleti tevékenységnek, modellje a szocialista társadalmi együttélésnek, s váljék fokozatosan olyan demokratikus intézménnyé, amelyben a tanulók átérzik önmaguk nevelésének és vezetésének felelősségét, miközben megszerzik az ehhez szükséges képességet, műveltséget, gyakorlatot is. Mind gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a mai iskola is törekszik e cél elérésére. Nemcsak a középiskolások körében, akiknek már van annyi történelmi ismeretük és társadalmi tapasztalatuk, hogy különösebb pedagógiai Ráhatás nélkül is érdeklődnek a közélet, a politika eseményei iránt, hanem az általános iskolákban, az úttörőcsapatokban is. Példákért aligha kell messzire mennünk, gondoljunk csak a november végén Debrecenben „ülésező” VII. országos úttörőparlamentre, amely jól tükrözte az úttörő korosztály közéleti fogékonyságát. — Okos gyerekek komoly gyülekezete volt ez a tanácskozás — mondotta Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára —, mert a küldöttek osztozni kívántak az ország gondjaiban, tettekkel hozzájárulni a mi világunk jobbá tételéhez. Középfokú iskoláinkban a KISZ-szervezetek önkor- * mányzati fórumain sok ezer, tízezer fiatal szerez közéleti tapasztalatokat, szembesíti elméleti-politikai ismereteit a gyakorlattal. A KISZ- szervezetek persze nemcsak az iskolákban, hanem az üzemekben, hivatalokban is alkalmat teremtenek a közéleti szerepléshez. - Hogy a fiatalok összejövetelei ne fulladjanak szófecsérlésbe, az elmondottakon kívül arra is szükség van: a résztvevők tisztában legyenek az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel is. Nem ritkák ma már az olyaiv iskolák, amelyekben az osztályfőnöki és a világnézetünk alapjai órákon gyárak- . ba, tanácsokra, bíróságokra viszik el a diákokat, hogy közvetlen benyomásokat szerezhessenek a jogok és kötelességek gyakorlásáról. Azokban az oktatási intézményekben, amelyekben jó közösségi nevelés folyik, azt figyelhetjük meg, hogy a tanár—diák viszony demokratikus alapokon nyugszik. Ez utóbbira is nagy szükség van a közéletiségre neveléshez. Másutt viszont a hatalmon, s nem az emberi értékeken alapuló tekintélyelv uralkodik. Az ilyen helyeken nem lehet zökkenőmentes a közéletre nevelés. Tudvalevő, hogy demokratizmusra csak demokraták tudnak nevelni, és érvényes ez a megállapítás a közéletiség- gel kapcsolatban is. D kólái tanulmányaik befejeztével a fiatalok, munkába állnak. Sokukat az iskolánál „ridegebb” új környezet félénkké, visszahúzódóvá teszi, egyszer s mindenkorra elfeledtetve velük az iskolai köz- szereplést; másoknak viszont a jó munkahelyi kollektívákban bontakozik ki igazán a személyiségük. A közéleti- ségnek a munkahelyek is iskolái, s nem is akármilyenek. A felnőtteknek, különösen a munkahelyi vezetőknek a termelés vagy a hivatali munka tengernyi gondja közepette nem szabad megfeledkezniük erről. P. Kovács Imre Új műtrágya-szállítmányok a Szovjetunióból Az új esztendő első, jelentős külkereskedelmi megállapodását írták alá hétfőn a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat székházában. A vállalat egyik legnagyobb szovjet partnerével, a moszkvai Szojuzpromexport- tal kötött szerződést az 1980- ra szóló műtrágya-és műtrágya-alapanyag szállításról. Ennek értéke 71 millió rubel. A most megkötött megállapodás értelmébeh a Szovjetunió az idén olyan meny- nyiségben szállít Magyarországra nyersfoszfátot, kálium műtrágyát, nitrogén műtrágyát, foszfor műtrágyát és ammóniumfoszfátot, amellyel mintegy 60 százalékban elégíthetik ki mezőgazdaságunk műtrágya- és műtrágyaiparunk alapanyagigényét.
