Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

1980. január 31., csütörtök

A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet tavaly ♦ áprilisban vette át a Szirén Ruházati Szövetkezet vegytisz- t títószalonját, s ezzel megnyitotta szarvasi textiltisztító rész- ^ legét. A szolgáltató egységben havonta átlagosan meghaladja ♦ a 100 ezer forintot a bevétel Fotó: Veress Erzsi i

......................................................................

I

I pályaválasztás eredményei megyénkben

Jó néhány semmitmondó jelentés, beszámoló, „előad- mány” szövegét olvasva már- már unikumnak számít, ha itt-ott valami konkrétumokat, eredeti ötleteket, termékeny gondolatokat tartalmazó anyagokkal találkozunk. Ez utóbbiak között említjük meg a munkahelyi pályaválasztási tevékenység vizsgálatáról készült feljegyzést, amelyet Novák Pál, a Békés megyei Tanács csoportvezetője állított össze. A munkaügyi osztály a pálya- választási intézettel (PTI) közösen megyénk 14 állami, illetve szövetkezeti termelő- egységében arra kereste a választ: milyen szintet ért el az üzemek ilyen irányú munkája az utóbbi két évben.

Az első megállapítás szerint a szakmunkás-utánpótlás céljából az üzemek, a vállalatok az oktatási intézményekkel együttműködve fejtik ki közös erőfeszítésüket. 1 Ennek legfőbb célja az, hogy a munkaerővel, a szakmunkás-utánpótlással összefüggő gondjaikat megoldják.

(Egyébként a vizsgált 14 munkaadó közül csak a mezőkovácsházi ÁFÉSZ nem kötött írásos megállapodást az általános iskolával.) A több évre szóló szerződések természetesen nem csak pálya- választási feladatokat foglalnak magukba, mert nem egy esetben a vállalatok, az állami gazdaságok és a szövetkezetek pótolhatatlan anyagi támogatást nyújtanak a velük kontaktusban levő tanin-» tézeteknek. (Kizárólag pálya- választási tennivalókat rögzítő megállapodása csak a Békéscsabai Kötöttárugyárnak és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak van.) Másutt inkább az általános isformációkra korlátozódó eljárások maradtak túlsúlyban, s ritka a módszeres pályaismertetés és „tevékenykedte- tés” lehetőségeit is kihasználó munkahelyek száma. Sajnálatos, hogy az üzemék szétküldött körleveleire — amelyek szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, üzemlátogatások megtartására, szervezésére hívják fel a figyelmet — egyes iskolák nem reagálnak.

Hogy milyen fogyatékosságokat lehet tapasztalni ezeken az összejöveteleken, a feljegyzésben erről is olvashatunk. Előfordul: egy-egy

szülői értekezleten több vállalat, szövetkezet és középiskola képviselői egyszerre vannak jelen, és így a tájékoztatók sok esetben „toborzó” jelleget öltenek. Gyakran „megalapozatlan, fedezet nélküli ígéretek is” elhangzanak. A szakmák alaposabb megismertetése helyett a termelési, munkahelyi feltételek, valamint a kereseti lehetőségek foglalnak el nagyobb teret.

Több gazdasági egység sikerrel alkalmazza a pálya- választás elősegítésének különböző eszközeit: a prospektusokat, a leporellókat, sőt még a filmeket is. Az üzemlátogatás megszervezése, lebonyolítása sok kívánnivalót hagy maga után: elmarad például a tapasztalatok összegzése, s a diákok „többnyire az üzemről, a munkafolyamatról és nem az egyes szakmákról kapnak információkat”.

A PTI akcióihoz, rendezvényeihez; a pályaválasztási kézikönyv megjelentetéséhez a vállalatok, a szövetkezetek is segítséget nyújtottak. Az üzemi szakkörök tevékenységéről szintén pozitívan lehet nyilatkozni. Ezen túlmenően jó kezdeményezésnek számít a Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint a békéscsabai 5. sz. általános iskola együttműködésével létrejött pályaválasztási klub ... Nyáron a jelenlegi jogszabályok szerint csak a 8 általánost végzett és a középiskolába járó tanulók vállalhatnak munkát. Ez a megkötés nem kis mértékben akadályozza a fiatalabbak körében folytatható pályaválasztási tevékenységet. A vizsgálatok eredménye alapján készült feljegyzés további részének ismertetésétől itt most eltekintünk. Csupán a következő témaköröket felsorolva kívánjuk még egyszer ráirányítani a figyelmet a gazdag tapasztalatok, az ésszerű javaslatok sokaságára. Eszerint a munkába álló fiatalok beilleszkedéséről, a munkahelyi pályaválasztási tevékenység megszervezéséről, a megbízottak kijelöléséről, illetve alap- és továbbképzésükről, valamint a feladatokról szóló fejezetek jó útmutatóul szol-, gálnak az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakembereknek. Befejezésül az utóbbi évek felmérési eredményeire támaszkodó, összefoglaló megállapításból idézünk: „...1975. óta a vizsgált munkáltatóknál a pályaválasztási tevékenység sokat fejlődött. Megszűnt a kampány jellege. Mennyiségben kielégítő, minőségben továbbfejlesztésre szorul”.

v

Hz országos élvonalban: Medgyesbodzás

A MÉM Értesítő legutóbbi számában nyilvánosságra hozták az ország legjobb hústermelő gazdaságainak névsorát. Ezek között előkelő helyen szerepel a medgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz, mivel 1979- ben hektáronként 1,1 tonna húst termelt. Ezzel az első tíz között foglal helyet. Növeli e teljesítmény értékét az, hogy baromfiból és sertésből állították elő ezt a húsmennyiséget. Ha ilyen bontásban vizsgáljuk a med- gyesbodzási tsz helyzetét, akkor országosan a legjobb eredményt ők érték el, mert a többi szövetkezet hústermelését — tömegében — a marhahizlalás nyomja meg.

Zárszámadó közgyűlésükön, melyet január 30-án, tegnap tartottak, dr. Sebők Pál elnök arról beszélt, hogy eredményeiket nagyban visz- szavetette a tél végi és a kora tavaszi belvíz. Ebben a községben három hónapon át harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartottak fenn. Védték a szövetkezet

és a tsz-tagok tulajdonát, de magát a települést is, az elöntéstől. Nagy erőfeszítéseket tettek a belvízkár enyhítésére. Szigorú takarékos- sági intézkedéseket vezettek be. Az emberek megértették ezek szükségességét, amit az is tanúsít, hogy a tervezetthez képest hárommillió forinttal növelték a tiszta jövedelmet a szaporodó költségek, áremelkedések és állami elvonások ellenére, amely most meghaladja a 19 millió forintot.

Figyelemreméltó, hogy az állattenyésztés és a növény- termesztés közötti arány jóval kedvezőbb a megyei átlagnál. A növénytermesztés 58 millió forint, az állattenyésztés pedig 122 millió forint bevételhez juttatta a szövetkezetét. Megnyugtatóan alakult a tagrészesedés is. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem 45 ezer 161 forint. Ehhez jön most átlagosan 10 százalék kiegészítő részesedés az 1979. évi jó gazdaságszervező munka eredményeként. jj. r.

JA évet zárt

a kondorosi takarmánykeverő

Tizenegy és fél millió forint nyereség — ez az egyetlen szám is jelzi, milyen sikeres esztendőt mondhatnak magukénak a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat dolgozói. Az elért eredményben nagy része van annak a sok többletmunkának, kommunista szombatnak, amelyet a termelésnövelése miatt vállaltak.

Az üzem a múlt évben is döntő többségében sertés- és baromfitápot gyártott, 11 százalékkal többet, mint a tervben azt előírták. Figyelemreméltó, hogy 7 százalékkal nőtt a háztáji állattartók vásárlása.

Nem sikerült teljesíteni a

szárítási tervet, ez azonban nem okoz gondot, mert egyben azt is jelenti, hogy kevesebb tüzelőanyagot használtak fel.

Kedvező a keverőüzem alapanyag-ellátása, összességében 6 ezer tonnával több termény van a raktárakban, mint tavaly ilyenkor. Ez pedig biztosíték arra, hogy folyamatosan termelheti és szállíthatja tápjait a vevőknek. Bővül a választék is, mert január elejétől nemcsak a bábolnai, hanem az agárdi AGROKOMPLEX takarmányozási rendszer Central Soya nevű tápját is gyártja az üzem.

M, Sz. Zs.

Költségvetési és fejlesztési terv a tanácsülések napirendjén

Tegnap, január 30-án Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. A tanácstagok megtárgyalták és jóváhagyták a megyeszékhely idei költségvetési és fejlesztési tervét.

Az V. ötéves terv utolsó évében Békéscsabán a költségvetési előirányzat több mint 337 millió forintot tesz ki. Ez az összeg biztosítja a lakosság kommunális, kulturális és egészségügyi feladatainak ellátását. Célcsoportos beruházásra mintegy 100 millió forintot költenek. Befejezik áz Orosházi úti lakások építését. Az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ pedig egy- egy ABC-áruházat létesít. A Lencsési úti lakótelepen egy gyógyszertár épül. A Petőfi, a Bartók és a Tanácsköztársaság út által bezárt szakaszon tovább folytatják a közművesítést. A csapadékvíz-elvezető rendszer megfelelő ütemben fog épülni ebben az évben is. Befejeződik az 5. sz. és 6. sz. iskola bővítése, építése. A 9. sz. iskola tornatermének létesítésére több mint 4 millió forintot fordítanak.

Szarvason szintén az idei költségvetés és fejlesztési alap tervezetéről tárgyalt elsőként a testület. A jóváhagyott tervek szerint az idén a városban mintegy 78 millió forintot tesznek ki a tanácsi költségvetés kiadásai, a fejlesztési alap kiadási összege pedig csaknem 32 millió forintot. A fejlesztésre fordítható pénzeszközökből célcsoportos lakásberuházásra összesen 17- millió 300 ezer forintot irányoztak elő az idén. 1980. II. negyedévének végére készülnek el a Szabadság utcai lakások. Év végére tervezik a Hunyadi utca 2. szám alatti 28 lakás átadását. Ez évben készül el a 40 személyes bölcsőde. Az egyéb álMezőberényi beszélgetések

„A Magyar Vöröskereszt sajátos programmal és önálló tevékenységgel vesz részt a párt politikájának megvalósításában: hozzájárul a társadalom humanista feladatainak megoldásához; elősegíti az önzetlenség, a segítőkészség emberi tulajdonságainak minél teljesebb kibontakozását; erősíti társadalmunk erkölcsének szocialista vonásait; szélesíti a közéleti aktivitás társadalmi bázisát.” (Részlet az MSZMP XI. kongr. programjából)

— Négy évvel ezelőtt úgyszólván tragikus volt itt a helyzet — mondja Fodor Sándor, a Vöröskereszt békéscsabai városi titkára, akihez — mint város környéki község — Mezőberény is tartozik. — Mindössze négy alapszervezet vegetált. Az alig több mint száz tag is csak papíron létezett. Befizettették velük a tagdíjat, aztán kész. Volt, aki mondta is: azt a szót, hogy Vöröskereszt, többet hallani sem akarom! Hát ez volt a helyzet, amikor megalakult az új vezetőség. És csodák csodája: néhány év alatt hihetetlen változás történt.- Hogy csinálták? Ezt ők tudják a legjobban.

— Nem mondhatnám, hogy könnyű volt — veszi át a szót Sziklai Sámuelné, a mezőberényi nagyközség vörös-, keresztes titkára. Igaz, nekem nem volt új a társadalmi munka. Voltam már nőbizottsági, békebizottsági titkár, kultúrfelelős, véradószervező. A régi rutin most is segített. Nem dicsekvésként mondom, hiszen a számok bizonyítják a fejlődést. A sütőüzemnél most alakult a huszonegyedik alapszervezetünk. Községünkben 1500- an tagjai a Vöröskeresztnek. A számok mögött tartalom is van. Tavaly 177 intézeti és

580 kiszállásos véradáson összesen 219 liter vért adtunk. A helyi Aranykalász Tsz két éve a megye legjobb véradója. Bár úgy hallottuk, hogy a csárdaszállásiak most nagyon a sarkunkban vannak — mosolyodik el.

— A véradás látványos dolog, de ezenkívül még rengeteg dolguk van az alapszervezeteknek — szól közbe Fodor Sándor.

— Most értékeltük például egyik kerületünkben a tisztasági mozgalmat — veszi át ismét a szót a községi titkár. — Néhányan reklamáltak: ők miért nem kapnak táblát, hiszen egy porszemet sem találtunk a kerítésen belül. Igenám, de az utcai rész korántsem volt olyan tiszta. Sokat kell beszélnünk addig, míg megtanulják az emberek, hogy'a tisztaság, a környezetvédelem nem csupán magunkért, hanem egy település közösségéért történik.

— Hogyan sikerültek a tanfolyamok, előadások?

— Egyre nagyobb az érdeklődés — válaszol Sziklainé. — Fontos, hogy figyelembe vegyük az igényeket. Az lenne az ideális, ha minden családban értene valaki az elsősegélynyújtáshoz. Így nagyon sok balesetet meg lehet előzni, és nem kell mindjárt az orvoshoz szaladni. Az

idén gépjárművezetőknek tervezünk tanfolyamot. Kevés ismerettel néha életet is lehet menteni.

— Mi a helyzet a második kerületiekkel? — kérdez közbe a városi titkár. — Tavaly ugyanis velük volt a legtöbb gond — magyarázza.

— Szépen felzárkóztak a

többiekhez. Velük most már nincs baj, de a cigány-alap- szervezettel... — sóhajt

Sziklainé.

— Bizony, nálunk ilyen is van — kapcsolódik beszélgetésünkbe dr. Kovács József, a Vöröskereszt nagyközségi elnöke, aki most érkezett az orvosi rendelőből. — Van, létezik, de ennél jelenleg nem több. Ezért szeretnénk kimozdítani a holtpontról. Három éve működik harminc taggal, ez mintegy 7 százaléka a cigánylakosságunknak. Szeretnénk többü- ket bevonni, hiszen a Vörös- kereszt jó lehetőség az egészségnevelésre, életmódformálásra. Nem könnyű szót érteni velük. Persze, nekünk is alkalmazkodni kell. A taggyűléseket kérésükre — persze szeszmentesen — egy kocsmában tartjuk. Oda szívesebben eljönnek.

— Vannak már cigány véradóink — jegyzi meg a községi titkár. — Sőt, elértük, hogy négy cigánycsalád elfogadja az aktívák patro- nálását. Nem volt könnyű idáig eljutni.

— Én optimista vagyok — mondja az orvos — hiszen látom, tíz év alatt mennyit változott a cigányság élete. Hiszek abban, hogy néhány év múlva már egy cigány- alapszervezet sem lesz „fehér holló”.

Gubucz Katalin

lami beruházások közül a legnagyobb a víz-csatoma- közmű ágazatban tervezett

4 millió forintos kiadás, amelyből másfél millió forintot ad át a tanács a szennyvíztelep negyedik ütemének megvalósítására.

A tegnapi tanácsülésen került napirendre Szarvason a társadalmi munka múlt évi teljesítése, és az idei feladatok ismertetése is. A tájékoztató szerint a városban 1979-ben összesen 6 millió 274 ezer 615 forint volt a társadalmi munka értéke, amelyből 2 millió 317,5 forintot tett ki a lakosság által teljesített társadalmi munka értéke.

A mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács tegnapi ülésének kiemelkedő napirendi pontja volt a tanács és intézményei tavalyi költségvetésének és fejlesztési alapjának felhasználásáról szóló előterjesztés, valamint az idei fejlesztési és költségvetési alapjának megállapítása.

A beszámoló részletesen foglalkozott a tavalyi költségvetés teljesítésével: a kiadási teljesítés 99,6 százalékos. Ebből finanszírozták egyebek között a községi bölcsőde és a Mátyás király úti óvoda felújítását, mely jelentősen hozzájárult a gyermekintézmények zsúfoltságának csökkentéséhez. Az előbbi 30, az utóbbi pedig 50 hellyel bővült. A település legjelentősebb beruházása a 7,8 millió forintos költséggel épülő nyolctantermes általános iskola, melynek kivitelezési munkái jó ütemben folynak.

A mezőberényi Községi Tanács az idén 10,3 millió forintot fordít beruházásra. Ebből a pénzből fedezik többek között a 8 tantermes iskola további költségeit, célcsoportos beruházásokra 1,5 millió forintot fordítanak, fejlesztik továbbá a költségvetési üzemet, s támogatást nyújtanak a település társulatainak.

Mezőhegyesen a nagyközség tanácsa a napirendi pontok tárgyalása előtt meghallgatta a tanácselnök beszámolóját a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a végrehajtó bizottság elmúlt

5 évi tevékenységét értékelte a tanácsülés, majd a második napirendi pontban az 1979-es tanácsi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásának megvitatására, illetve az idei tervek elfogadására került sor.

Az elmúlt esztendőben Mezőhegyesen több mint 3 millió forintot fordíthattak útfenntartásra, amelynek eredményeként ma már a korábbi bazaltköves utakat is. aszfalt borítja. Ezzel egy időben sportudvart létesítettek a szakmunkásképzőben, az általános iskolában, és épült egy kispálya a strandligetben is. A társadalmi munkában kialakított

KRESZ-parkot a gyerekek ez év tavaszán vehetik birtokukba. Az előbbiek mellett említést érdemel még a rendeltetésének átadott orvosi rendelő, a hozzá tartozó orvosi lakás pedig az idén készül el.

Az 1980-as feladatok közül legkiemelkedőbb a nevelési központ 1978-ban elkezdett beruházásának folytatása. A 8 tantermes iskola, a tornacsarnok, a 350 hallgatót befogadó előadóterem, a tanműhely és a klubhelyiség együttese 1982 elejétől szolgálná a közoktatást Mezőhegyesen az elképzelések szerint. Jelenleg a beruházáson szerkezetszerelési munkák folynak. A másik nem kisebb jelentőségű feladat a több szintes lakásépítés harmadik szakaszának megkezdése. A közműelőkészítésben a tanács 6 millió forint erejéig vesz részt. Ha ez a harmadik szakasz is befejeződik, Mezőhegyes új lakótelepe 540 lakásból áll majd.