Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUÁR 29., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden a lakosság áruellátása, a szakszervezeti segélyezési rendszer továbbfejlesztése, a cigány lakosság helyzete Több közérdekű kérdésről tárgyalt hétfői ülésén a Szakszervezetele Országos Tanácsának elnöksége. A belkereskedelmi miniszter a lakosság áruellátásáról tájékoztatta az elnökséget. Elmondta, hogy élelmisze­rekből, élvezeti cikkekből és a ruházati termékek több­ségéből megfelelő lesz az idén az ellátás. Egyes ipar­cikkekből viszont nem kielégítő a kínálat, a megoldásra a kereskedelem és az ipar közös erőfeszítéseket tesz. A szocialista országokban fokozzák a piackutatást, hogy növelhessék a keresett cikkek importját. BÉKÉS MEGYEI A gyulai állománygyűlésen Pusztai Kálmán megyei parancs­nokhelyettes 20 éves szolgálatért Érdemérmet adott át Máté Imrének és Schnábel Lajosnak Kép, szöveg: Béla Ottó Befejeződtek az ünnepélyes munkásör állománygyűlések Települések ■ ■■ wrm jovoje Népfront-napirendre ke­rült az országos település­hálózat-fejlesztési koncep­ció rövidesen várható mó­dosításának előkészítése, vé­leményezése a felgyülemlett társadalmi tapasztalatok alapján. Hétfő délután tár­gyalt e témáról a HNF or­szágos elnökségének telepü­léspolitikai bizottsága. Ülé­sén dr. Laczkó László, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium főosztály­vezető-helyettese szólt arról, hogy a kormányhatározattal 1971-ben elfogadott koncep­ció alapjaiban bevált, nagy­ban elősegítette a gazdaság- fejlesztési, településformá­lási, lakásépítési és egyéb tervezéseket. Mindamellett a társadalmi-gazdasági fej­lődéssel egy sereg olyan új tényező került előtérbe, amelyekkel — kölcsönösen — összhangba kell hozni a hosszabb távra, 15—20 évre szóló településhálózat-fej­lesztési elgondolásokat. Pél­dául figyelemmel kell lenni arra, hogy az intenzív és hatékony gazdaságfejlesz­tés szakaszában járunk, fo­lyamatban van a VI. öt­éves népgazdasági terv. A bizottsági ülésen szóba került, hogy nem célszerű egy-egy település jövőjéről „önmagában” számolgatni, csakis a szűkebb és tágabb környezet várható változá­saival egybehangoltan. Elő­térbe kerül — a fővároshoz hasonlóan — a nagy vidéki, városok agglomerációjának megannyi kérdése a terve­zésben, a majdani ellátás­ban, a közlekedésben, kü­lönféle szolgáltatásokban stb. Egyre több a példa a város­párok vagy városhármasok (mint Csongrád és Szentes vagy Békéscsaba, Békés és Gyula) majdani igényeinek együttes prognosztizálása, fejlesztési elképzeléseinek „illesztése” — nemcsak cél­szerűségből, hanem mert így jobban lehet gazdálkod­ni az anyagiakkal és egyéb rendelkezésre álló lehetősé­gekkel. Elhangzott olyan javaslat, hogy — az országos köz­ponttól az alapfokú települé­sekig terjedő ötféle kategó­riában — minden megye- székhelyet célszerű lenne (mert ma még nem így van) az országos rangúak után következő felsőfokú központ­tá minősíteni. Itthon különösen a kis- és középüzemek kapcsolód­hatnak be nagyobb mérték­ben a háztartási tömegcik­kek gyártásába. Ezért szer­veznek kapacitásfeltáró ki­állításokat, amelyeken leg­utóbb a kereskedelmi válla­latok mintegy 200—250 ter­mék gyártására találtak vállalkozót. Egyes hiányzó fogyasztási cikkek gyártásá­nak fejlesztését a kormány hitelekkel is segíti. Bizonyos területeken erőteljesen visz- szaszorítják a közületek vá­sárlásait, hogy több áru, na­gyobb választék jusson a la­kosságnak. Vállalatok, in­tézmények nem vásárolhat­nak tőkés országból im­portált irodabútorokat, s ha­zai bútorvásárlásaikat is csökkentik, hogy az iroda­bútorok egy része helyett a lakosság számára több bú­tort készíthessen az ipar. Fenyőfűrészáruból, falbur­koló csempéből és néhány más cikkből is kevesebbet kapnak a közintézmények, hogy több jusson a lakosság­nak. Fontos törekvés, hogy a lakosság minden rétege igé­nyének megfelelő választé­kot találjon a boltokban. Ja­vítják az olcsó cikkek kíná­latát, sőt hamarosan felül- yizsgálják, és az új árviszo­nyoknak megfelelően módo­sítják az olcsó cikkek kö­rét. Az igényeket pedig to­vábbra. is figyelemmel kí­sérik, hogy a kis jövedel­műek is megtalálják a szá­mukra megfelelő árut. Akár drágább, akár olcsóbb ter­mékről van szó,. minden­képpen megkövetelik a kifo­gástalan minőséget. A mi­nisztérium felhívta a keres­kedelmi vállalatokat, hogy a termelőtől ne vegyék át a nem megfelelő árut. A minisztérium érdekeltté akarja tenni az élelmiszer­kiskereskedelmet abban, hogy bővítse a házhoz szál­lítást. A térítési díjat a vá­sárolt áru értékének vala­milyen százalékában hatá­roznák meg, és ez a házhoz szállítást végző kollektívát illetné meg, elosztása pedig a társadalmi szervek bevo­násával történne. A nagyobb üzemek környékén levő élel­miszerboltokat arra hívja fel a minisztérium, hogy szervezzék meg a napi díj­talan előrendeléses rend­szert, s a napközben le­adott rendelés alapján a ve­vő a kért időpontban, soron kívül kapja meg az árut. A bolti kiskereskedelem alapterülete az idén körül­belül 140—150 ezer négy­zetméterrel növekszik. Bu­dapesten megnyílik az Örs vezér téri bevásárlóközpont és a kőbányai Centrum Áru­ház. Komlón, Kalocsán, Ba­ján, Sopronban, Győrött, Dunakeszin, Várpalotán, Nagykanizsán, Komárom­ban, Esztergomban, Siófo­kon általános áruházakat, Pécsett, Debrecenben, Ka­posvárott lakberendezési áruházat, Szegeden .pedig ál­talános és lakberendezési áruházat adnak át. A ven­déglátóhelyek 50 ezer négy­zetméterrel bővülnek. A SZOT elnöksége hatá­rozatot hozott a szakszerve­zeti segélyezési rendszer to­vábbfejlesztéséről. Ennek ér­telmében a segélyeket egysé­gesítik, illetve emelik. Az intézményes szakszervezeti segély mértékét eddig a szakszervezeti tagsági idő határozta meg, így a szülési segély 300—400, a temetési segély 250—550 forint kö­zött mozgott. Ezentúl a szü­lési segély egységesen 400, a temetési segély 800 forint lesz. A szakszervezeti rend­kívüli segélyek alsó határa 300-ról 500, felső határa 800-ról 1200 forintra emel­kedik. Szakszervezeti keret­ből segély fizethető szülés és temetés esetén, nagycsa­ládosok és egyedülálló csa­ládosok, nyugdíjasok, üzemi balesetet szenvedett dolgo­zók, elemi kárt szenvedett dolgozók támogatására, is­kolázására, továbbá hosszan tartó, két-három hónapos betegállomány esetén. A szakszervezeti bizottság kü­lön határozata alapján rend­kívül indokolt esetben egy- egy dolgozó egy évben több­ször is kaphat segélyt, amelynek összege elérheti az évi 3000 forintot. Az elnök­ség felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ne várják meg a rászorulók jelentkezését, hanem lehetőleg a bizalmi kezdeményezze az arra való­ban rászorulók támogatását. További napirendi pont­ként a cigány lakosság hely­zetéről, élet- és munkakö­rülményeinek javításával kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tárgyalt az el­nökség. Egyik legfontosabb feladat, hogy a szakszerveze­tek segítsék a cigány lakos- ‘ ság beilleszkedését a mun­kába. Az eredmények je­lentősek, de még mindig nem kielégítőek. A munkaképes korú ci­gány férfiak 80—90 százalé­ka dolgozik, keresetük azo­nos a többi dolgozóéval, hátrányos megkülönböztetés az üzemekben ma már leg­följebb elvétve fordul elő. Viszont sokuknak még az elemi ismeretei is hiányoz­nak. Ezek pótlására több üzemben tanfolyamot indí­tottak számukra, az általá­nos iskolával rendelkezők­nek pedig szervezett formá­ban is módjuk van a szak­munkás-képesítés megszer­zésére. A kezdeményezések ellenére az eredmények egyelőre szerények. Ennek figyelembe vételével állapí­totta meg az elnökség, hogy a cigány lakosság segítése hosszú távú feladat, amely következetes munkát igé­nyel. A szakszervezeti bi­zalmi csoportok, a szocialis­ta brigádok erősítsék a ci­gány dolgozók munkahely­hez kötődését, s szorgalmaz­zák a munkában, a műve­lődésben kitűnők nagyobb erkölcsi és anyagi megbe­csülését. Lakást és egyéb kedvezményeket is a jól dol­gozók, a fegyelmezettek kap­janak. Ezután az elnökség jelen­tést hallgatott meg a ma­gyar szakszervezetek nem­zetközi tevékenységéről. A feladatokat kijelölve állást foglalt amellett, hogy to­vább mélyítsék az együtt­működést a többi szocialista ország szakszervezeteivel, közösen folytassák a szak- szervezeti munka hatéko­nyabb módszereinek feltárá­sát. Továbbra is nagy figyel­met szentelnek a magyar szakszervezetek a tőkés or­szágokban működő, követke­zetesen osztályharcos szer­vezetekkel kialakult kapcso­latok fejlesztésére, bővítik együttműködésüket a har­madik világ szakszerveze­teivel, még következeteseb­ben vesznek részt a külön­böző irányzatú szakszerveze­tek összefogását célzó erő­feszítésekben. A SZOT elnöksége a to­vábbiakban megvizsgálta a szakszervezeti közművelő­dési könyvtárak helyzetét, tájékoztatót hallgatott meg a Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó munkájáról, fejlesztési terveiről, meg­vitatta és elfogadta a SZOT, az elnökség és a titkárság 1980. első félévi munka ter­vét, valamint a SZOT idei költségvetését. Az elmúlt hét végén, szom­baton a gyulai, vasárnap pe­dig a békési munkásőrök tar­tották meg ünnepélyes állo­mánygyűlésüket. Tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, a munkásőrség megyei szék­házában a megyei törzs ál­lománygyűlésével fejeződtek be megyénk munkásőreinék ünnepélyes egységgyűlései. A tegnapi, békéscsabai ün­nepségen részt vett Fazekas Imre, a párt megyei bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese. Az állománygyűlést le­vezető elnök, Jancsin Péter köszöntője után Pusztai Kál­mán, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese mondott ünnepi beszédet: „Most, amikor megyénkben valamennyi egységparancs­nokságunkon lezajlottak az ünnepélyes egységgyűlések, ahol a parancsnokok beszá­moltak az elmúlt évben vég­zett munkáról, megköszön­ték a leszerelő és tartalék állományba menő munkás­őrök tevékenykedését, a mun- kásőrjelöltek esküt tettek, mi is elvégezzük év végi szám­adásunkat, meghatározzuk az idei évre szóló feladatokat. A pártmegbízatásban az ünnep az ünnepélyesség felejthetet­len elismerést jelent. Felejt­hetetlen és kellemes emléket ad azoknak az elvtársaknak, akik a mai napon veszik át a legjobbaknak adományoz­ható '„Kiváló jelvény”-t, „Dicsérő oklevelet”, felejt­hetetlen marad azok számá­ra is, akik 20, 15, 10 és 5 év becsületes szolgálat teljesí­Ez évben új vízdíjrendelet lépett életbe; módosították az évtizedekig változatlan térí­tési díjat; a mezőgazdasági nagyüzemeknek az eddiginél magasabb árat kell fizetniük a felhasznált öntözővízért. A változásokról és az ezekből származó tennivalókról Fo­dor Sándor, a MÉÍM Öntözési Szolgálatának a vezetője a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Az új vízdíjrendelet gyakorlatilag annyit jelent, hogy növekedett az öntöző­víz értéke, a felhasználó • üzemek alapvető érdeke, hogy a 450 ezer hektár ön­tése után „Szolgálati Érdem- érem”-ben részesülnek. Állo­mánygyűlésünk feladata, hogy ünnepélyes külsőségek, megható érzések között kö­szönjük meg azok munkáját, akik ma átveszik a „Munkás­őr Emlékérmet”, „Emlékla­pot” és kerülnek tartalék- állományba, illetve leszerel­nek.” Elmondotta többek között, hogy a munkásőrök is ké­szülnek pártunk XII. kong­resszusára, tevékenyen részt vesznek az irányelvek vitá­jában, de kiveszik majd ré­szüket hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója méltó megünnepléséből. Jólesően állapította meg, hogy a me­gyei törzs elmúlt évi felada­tait jó politikai légkörben, eredményesen hajtotta végre. Beszéde végén köszönetét mondott a munkásőr felesé­gek, édesanyák fáradságos és áldozatkész munkájáért, amellyel jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy férjeik, gyermekeik eredményesen teljesítették munkásőri köte­lességeiket. Ezt követően Tóth Pál, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka kitüntetéseket adott át a legjobbaknak. Szolgálati Érdemérmet az 5, 10, 15, illetve 20 éves szol­gálatért, valamint Emlékér­met a leszerelőknek. Hangu­latos műsort adtak a kitün­tetetteknek és leszerelőknek, a törzs minden tagjának a békéscsabai 9. sz. általános iskola úttörő munkásőrei. tözhető területen gazdaságo­san, ésszerűen kamatoztassák a mesterséges csapadékpótlás lehetőségét. Ehhez a munká­hoz sokoldalú, hathatós tá­mogatást nyújt a MÉM Ön­tözési Szolgálata. Két terme­lési rendszerrel, az IKR-rel és az AGROCOOP-pal már­is együttműködési szerződés­ben rögzítette a teendőket, s február végéig, március ele­jéig az ország valamennyi öntözésben érdekelt gabona-, rizs-, iparinövény-, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő rendszerével megköti az egyezséget. A tótkomlósi új művelődési ház és könyvtár megnyitása óta szinte mindig „tömve” van. Az általános iskolák különböző osztályai tartják itt az ének- és magyarórákat. Különösen szívesen tartózkodnak a gyerekek a zenei részen, ahol zene- hallgatás mellett különböző képeskönyveket is nézegethetnek Fotó: Veress Erzsi Az öntözővíz gazdaságosabb felhasználása

Next

/
Oldalképek
Tartalom