Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUÁR 29., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden a lakosság áruellátása, a szakszervezeti segélyezési rendszer továbbfejlesztése, a cigány lakosság helyzete Több közérdekű kérdésről tárgyalt hétfői ülésén a Szakszervezetele Országos Tanácsának elnöksége. A belkereskedelmi miniszter a lakosság áruellátásáról tájékoztatta az elnökséget. Elmondta, hogy élelmiszerekből, élvezeti cikkekből és a ruházati termékek többségéből megfelelő lesz az idén az ellátás. Egyes iparcikkekből viszont nem kielégítő a kínálat, a megoldásra a kereskedelem és az ipar közös erőfeszítéseket tesz. A szocialista országokban fokozzák a piackutatást, hogy növelhessék a keresett cikkek importját. BÉKÉS MEGYEI A gyulai állománygyűlésen Pusztai Kálmán megyei parancsnokhelyettes 20 éves szolgálatért Érdemérmet adott át Máté Imrének és Schnábel Lajosnak Kép, szöveg: Béla Ottó Befejeződtek az ünnepélyes munkásör állománygyűlések Települések ■ ■■ wrm jovoje Népfront-napirendre került az országos településhálózat-fejlesztési koncepció rövidesen várható módosításának előkészítése, véleményezése a felgyülemlett társadalmi tapasztalatok alapján. Hétfő délután tárgyalt e témáról a HNF országos elnökségének településpolitikai bizottsága. Ülésén dr. Laczkó László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese szólt arról, hogy a kormányhatározattal 1971-ben elfogadott koncepció alapjaiban bevált, nagyban elősegítette a gazdaság- fejlesztési, településformálási, lakásépítési és egyéb tervezéseket. Mindamellett a társadalmi-gazdasági fejlődéssel egy sereg olyan új tényező került előtérbe, amelyekkel — kölcsönösen — összhangba kell hozni a hosszabb távra, 15—20 évre szóló településhálózat-fejlesztési elgondolásokat. Például figyelemmel kell lenni arra, hogy az intenzív és hatékony gazdaságfejlesztés szakaszában járunk, folyamatban van a VI. ötéves népgazdasági terv. A bizottsági ülésen szóba került, hogy nem célszerű egy-egy település jövőjéről „önmagában” számolgatni, csakis a szűkebb és tágabb környezet várható változásaival egybehangoltan. Előtérbe kerül — a fővároshoz hasonlóan — a nagy vidéki, városok agglomerációjának megannyi kérdése a tervezésben, a majdani ellátásban, a közlekedésben, különféle szolgáltatásokban stb. Egyre több a példa a várospárok vagy városhármasok (mint Csongrád és Szentes vagy Békéscsaba, Békés és Gyula) majdani igényeinek együttes prognosztizálása, fejlesztési elképzeléseinek „illesztése” — nemcsak célszerűségből, hanem mert így jobban lehet gazdálkodni az anyagiakkal és egyéb rendelkezésre álló lehetőségekkel. Elhangzott olyan javaslat, hogy — az országos központtól az alapfokú településekig terjedő ötféle kategóriában — minden megye- székhelyet célszerű lenne (mert ma még nem így van) az országos rangúak után következő felsőfokú központtá minősíteni. Itthon különösen a kis- és középüzemek kapcsolódhatnak be nagyobb mértékben a háztartási tömegcikkek gyártásába. Ezért szerveznek kapacitásfeltáró kiállításokat, amelyeken legutóbb a kereskedelmi vállalatok mintegy 200—250 termék gyártására találtak vállalkozót. Egyes hiányzó fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztését a kormány hitelekkel is segíti. Bizonyos területeken erőteljesen visz- szaszorítják a közületek vásárlásait, hogy több áru, nagyobb választék jusson a lakosságnak. Vállalatok, intézmények nem vásárolhatnak tőkés országból importált irodabútorokat, s hazai bútorvásárlásaikat is csökkentik, hogy az irodabútorok egy része helyett a lakosság számára több bútort készíthessen az ipar. Fenyőfűrészáruból, falburkoló csempéből és néhány más cikkből is kevesebbet kapnak a közintézmények, hogy több jusson a lakosságnak. Fontos törekvés, hogy a lakosság minden rétege igényének megfelelő választékot találjon a boltokban. Javítják az olcsó cikkek kínálatát, sőt hamarosan felül- yizsgálják, és az új árviszonyoknak megfelelően módosítják az olcsó cikkek körét. Az igényeket pedig továbbra. is figyelemmel kísérik, hogy a kis jövedelműek is megtalálják a számukra megfelelő árut. Akár drágább, akár olcsóbb termékről van szó,. mindenképpen megkövetelik a kifogástalan minőséget. A minisztérium felhívta a kereskedelmi vállalatokat, hogy a termelőtől ne vegyék át a nem megfelelő árut. A minisztérium érdekeltté akarja tenni az élelmiszerkiskereskedelmet abban, hogy bővítse a házhoz szállítást. A térítési díjat a vásárolt áru értékének valamilyen százalékában határoznák meg, és ez a házhoz szállítást végző kollektívát illetné meg, elosztása pedig a társadalmi szervek bevonásával történne. A nagyobb üzemek környékén levő élelmiszerboltokat arra hívja fel a minisztérium, hogy szervezzék meg a napi díjtalan előrendeléses rendszert, s a napközben leadott rendelés alapján a vevő a kért időpontban, soron kívül kapja meg az árut. A bolti kiskereskedelem alapterülete az idén körülbelül 140—150 ezer négyzetméterrel növekszik. Budapesten megnyílik az Örs vezér téri bevásárlóközpont és a kőbányai Centrum Áruház. Komlón, Kalocsán, Baján, Sopronban, Győrött, Dunakeszin, Várpalotán, Nagykanizsán, Komáromban, Esztergomban, Siófokon általános áruházakat, Pécsett, Debrecenben, Kaposvárott lakberendezési áruházat, Szegeden .pedig általános és lakberendezési áruházat adnak át. A vendéglátóhelyek 50 ezer négyzetméterrel bővülnek. A SZOT elnöksége határozatot hozott a szakszervezeti segélyezési rendszer továbbfejlesztéséről. Ennek értelmében a segélyeket egységesítik, illetve emelik. Az intézményes szakszervezeti segély mértékét eddig a szakszervezeti tagsági idő határozta meg, így a szülési segély 300—400, a temetési segély 250—550 forint között mozgott. Ezentúl a szülési segély egységesen 400, a temetési segély 800 forint lesz. A szakszervezeti rendkívüli segélyek alsó határa 300-ról 500, felső határa 800-ról 1200 forintra emelkedik. Szakszervezeti keretből segély fizethető szülés és temetés esetén, nagycsaládosok és egyedülálló családosok, nyugdíjasok, üzemi balesetet szenvedett dolgozók, elemi kárt szenvedett dolgozók támogatására, iskolázására, továbbá hosszan tartó, két-három hónapos betegállomány esetén. A szakszervezeti bizottság külön határozata alapján rendkívül indokolt esetben egy- egy dolgozó egy évben többször is kaphat segélyt, amelynek összege elérheti az évi 3000 forintot. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy ne várják meg a rászorulók jelentkezését, hanem lehetőleg a bizalmi kezdeményezze az arra valóban rászorulók támogatását. További napirendi pontként a cigány lakosság helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek javításával kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tárgyalt az elnökség. Egyik legfontosabb feladat, hogy a szakszervezetek segítsék a cigány lakos- ‘ ság beilleszkedését a munkába. Az eredmények jelentősek, de még mindig nem kielégítőek. A munkaképes korú cigány férfiak 80—90 százaléka dolgozik, keresetük azonos a többi dolgozóéval, hátrányos megkülönböztetés az üzemekben ma már legföljebb elvétve fordul elő. Viszont sokuknak még az elemi ismeretei is hiányoznak. Ezek pótlására több üzemben tanfolyamot indítottak számukra, az általános iskolával rendelkezőknek pedig szervezett formában is módjuk van a szakmunkás-képesítés megszerzésére. A kezdeményezések ellenére az eredmények egyelőre szerények. Ennek figyelembe vételével állapította meg az elnökség, hogy a cigány lakosság segítése hosszú távú feladat, amely következetes munkát igényel. A szakszervezeti bizalmi csoportok, a szocialista brigádok erősítsék a cigány dolgozók munkahelyhez kötődését, s szorgalmazzák a munkában, a művelődésben kitűnők nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülését. Lakást és egyéb kedvezményeket is a jól dolgozók, a fegyelmezettek kapjanak. Ezután az elnökség jelentést hallgatott meg a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. A feladatokat kijelölve állást foglalt amellett, hogy tovább mélyítsék az együttműködést a többi szocialista ország szakszervezeteivel, közösen folytassák a szak- szervezeti munka hatékonyabb módszereinek feltárását. Továbbra is nagy figyelmet szentelnek a magyar szakszervezetek a tőkés országokban működő, következetesen osztályharcos szervezetekkel kialakult kapcsolatok fejlesztésére, bővítik együttműködésüket a harmadik világ szakszervezeteivel, még következetesebben vesznek részt a különböző irányzatú szakszervezetek összefogását célzó erőfeszítésekben. A SZOT elnöksége a továbbiakban megvizsgálta a szakszervezeti közművelődési könyvtárak helyzetét, tájékoztatót hallgatott meg a Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó munkájáról, fejlesztési terveiről, megvitatta és elfogadta a SZOT, az elnökség és a titkárság 1980. első félévi munka tervét, valamint a SZOT idei költségvetését. Az elmúlt hét végén, szombaton a gyulai, vasárnap pedig a békési munkásőrök tartották meg ünnepélyes állománygyűlésüket. Tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, a munkásőrség megyei székházában a megyei törzs állománygyűlésével fejeződtek be megyénk munkásőreinék ünnepélyes egységgyűlései. A tegnapi, békéscsabai ünnepségen részt vett Fazekas Imre, a párt megyei bizottságának osztályvezető-helyettese. Az állománygyűlést levezető elnök, Jancsin Péter köszöntője után Pusztai Kálmán, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese mondott ünnepi beszédet: „Most, amikor megyénkben valamennyi egységparancsnokságunkon lezajlottak az ünnepélyes egységgyűlések, ahol a parancsnokok beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról, megköszönték a leszerelő és tartalék állományba menő munkásőrök tevékenykedését, a mun- kásőrjelöltek esküt tettek, mi is elvégezzük év végi számadásunkat, meghatározzuk az idei évre szóló feladatokat. A pártmegbízatásban az ünnep az ünnepélyesség felejthetetlen elismerést jelent. Felejthetetlen és kellemes emléket ad azoknak az elvtársaknak, akik a mai napon veszik át a legjobbaknak adományozható '„Kiváló jelvény”-t, „Dicsérő oklevelet”, felejthetetlen marad azok számára is, akik 20, 15, 10 és 5 év becsületes szolgálat teljesíEz évben új vízdíjrendelet lépett életbe; módosították az évtizedekig változatlan térítési díjat; a mezőgazdasági nagyüzemeknek az eddiginél magasabb árat kell fizetniük a felhasznált öntözővízért. A változásokról és az ezekből származó tennivalókról Fodor Sándor, a MÉÍM Öntözési Szolgálatának a vezetője a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Az új vízdíjrendelet gyakorlatilag annyit jelent, hogy növekedett az öntözővíz értéke, a felhasználó • üzemek alapvető érdeke, hogy a 450 ezer hektár öntése után „Szolgálati Érdem- érem”-ben részesülnek. Állománygyűlésünk feladata, hogy ünnepélyes külsőségek, megható érzések között köszönjük meg azok munkáját, akik ma átveszik a „Munkásőr Emlékérmet”, „Emléklapot” és kerülnek tartalék- állományba, illetve leszerelnek.” Elmondotta többek között, hogy a munkásőrök is készülnek pártunk XII. kongresszusára, tevékenyen részt vesznek az irányelvek vitájában, de kiveszik majd részüket hazánk felszabadulásának 35. évfordulója méltó megünnepléséből. Jólesően állapította meg, hogy a megyei törzs elmúlt évi feladatait jó politikai légkörben, eredményesen hajtotta végre. Beszéde végén köszönetét mondott a munkásőr feleségek, édesanyák fáradságos és áldozatkész munkájáért, amellyel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy férjeik, gyermekeik eredményesen teljesítették munkásőri kötelességeiket. Ezt követően Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka kitüntetéseket adott át a legjobbaknak. Szolgálati Érdemérmet az 5, 10, 15, illetve 20 éves szolgálatért, valamint Emlékérmet a leszerelőknek. Hangulatos műsort adtak a kitüntetetteknek és leszerelőknek, a törzs minden tagjának a békéscsabai 9. sz. általános iskola úttörő munkásőrei. tözhető területen gazdaságosan, ésszerűen kamatoztassák a mesterséges csapadékpótlás lehetőségét. Ehhez a munkához sokoldalú, hathatós támogatást nyújt a MÉM Öntözési Szolgálata. Két termelési rendszerrel, az IKR-rel és az AGROCOOP-pal máris együttműködési szerződésben rögzítette a teendőket, s február végéig, március elejéig az ország valamennyi öntözésben érdekelt gabona-, rizs-, iparinövény-, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő rendszerével megköti az egyezséget. A tótkomlósi új művelődési ház és könyvtár megnyitása óta szinte mindig „tömve” van. Az általános iskolák különböző osztályai tartják itt az ének- és magyarórákat. Különösen szívesen tartózkodnak a gyerekek a zenei részen, ahol zene- hallgatás mellett különböző képeskönyveket is nézegethetnek Fotó: Veress Erzsi Az öntözővíz gazdaságosabb felhasználása
