Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
1980. január 23., szerda o Román kulturális delegáció megyénkben Képünk a hivatalos tárgyalásokon készült Fotó: Veress Erzsi Január 21-én, hétfőn délelőtt Liviu Bersovan, az Arad megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke vezetésével háromtagú kulturális delegáció érkezett megyénkbe, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának meghívására. A delegáció tagjait dr. Becsei József, a művelődésügyi osztály vezetője fogadta. Az első nap délutánját Mezőberényben töltötték, ahol találkoztak a nagyközség vezetőivel, majd ellátogattak a faipari ktsz-be, ezt követően a nagyközségi könyvtár és a művelődési ház munkájával ismerkedtek: ellátogattak a szakkörökbe, s az öntevékeny művészeti , csoportok próbáira. Tegnap, január 22-én délelőtt 10 órától került sor a hivatalos tárgyalásokra, amelyen előzetesen megállapodtak az 1980-ra tervezett kulturális együttműködés lehetőségeiről, majd délután Dobozon néztek körül a delegáció tagjai. Ma', szerdán délelőtt a szabadkígyósi szakmunkás- képző intézet látja vendégül őket, utána a közelmúltban átadott békéscsabai, Lencsé- si úti iskolában töltik a délelőtt fennmaradó részét, s még a mai napon hazaindulnak. Csikós-Nagy Béla Moszkvába utazott Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke kedden — Nyikolaj Gluskov miniszternek, a Szovjetunió Állami Árbizottsága elnökének meghívására — Moszkvába utazott a két hivatal közötti további együttműködés módozatainak megtárgyalására. Csikós-Nagy Béla részt vesz a KGST anyagi-műszaki ellátási és együttműködési bizottság 10. ülésén, ahol a magyar delegációt vezeti. A tanácskozáson megvitatják a tagországok javaslatait az energia- és fűtőanyag-takarékosságra, programot dolgoznak ki a tűzálló anyagokkal történő hatékonyabb gazdálkodásra, és meghatározzák az újonnan létesítendő nemzetközi ágazati anyagi-műszaki ellátási együttműködési tudományos információs rendszer irányelveit. Fellendül! a ciroktermesztés A Seprűcirok-termesztő Szövetkezeti Vállalat igazgató tanácsa tegnap, január 22-én ülést tartott Mezőko- vácsházán. Gyalog Mihály, a kunágotai Bercsényi Tsz elnöke, a szövetkezeti vállalat igazgató tanácsának elnöke a gazdálkodással kapcsolatban több határozati javaslatot terjesztett elő. Sütő Imre igazgató ezekkel kapcsolatban elmondta, hogy a működési területen fellendülőben van a ciroktermesztés. 1979- ben a tervezett 2200 hektár vetésterülettel szemben 2712 hektárról takarították be a termést, mely mennyiségre valamelyest fölötte volt az átlagosnak, minősége azonban annál jobb. örvendetes, hogy a nagyüzemekben is növekedett a termőterület, s még minGazdasági vezetők továbbképzése A művelődési házak gazdasági munkatársainak és gazdálkodással foglalkozó népművelőinek számviteli továbbképzést szervez a Megyei Művelődési Központ. A hallgatókat konzultációk során ismertetik meg a megyénkben kötelezően előírt kettős könyvviteli nyilvántartási rendszer alkalmazásával. A számviteli továbbképzést január 23-án, 24-én, 25- én, 29-én és 30-án rendezik Békéscsabán, a művelődési központban. GÉPKOCSlATVÉTELI SORSZÁMOK 1980. január 21-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9075 Trabant Lim. (Bp.) 23143 Trabant Lim. (Győr) 9935 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 35881 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20143 Trabant Combi (Bp.) 5157 Trabant Combi (Győr) 1638 Wartburg Lim. (Bp.) 16667 Wartburg de Luxé (Bp.) 22945 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 6257 Wartburg Lim tolót. (Bp.) 3503 Wartburg Tourist (Bp.) 7392 Skoda 105 (Győr) 4893 Skoda 105 (Bp.) 7268 Skoda 105 (Debrecen) 3610 Skoda 120 (Bp.) 6275 Skoda 120 (Győr) 4046 Skoda 120 (Debrecen) 3235 Lada 1200 (Bp.) 106982 Lada 1200 (Debrecen) 59212 Lada Combi (Bp.) 16404 Lada 1300 (Bp.) 18601 Lada 1300 (Debrecen) 10421 Lada 1500 (Bp.) 29888 Lada 1600 (Bp.) 5876 Lada 1600 (Debrecen) 2220 Moszkvics (Bp.) 8876 Zaporozsec (Bp.) 30507 Dácia (Bp.) 15500 Polski Fiat 126 (Bp.) 26345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 16515 dig igen sok tsz-tag a háztáji földjét cirokkal hasznosítja. Az elmúlt évben ez a szövetkezeti közös vállalat 3,7 millió dollár bevételhez juttatta a népgazdaságot ci- rokszakállból. A hazai kefe- és seprűgyártókat kiváló minőségű alapanyaggal látták el. Az így feldolgozott szakállból ismét jelentős dollárbevétele származik export útján a népgazdaságnak. ". A gazdálkodásra jellemző volt, hogy a közös vállalat 108 millió forint forgalmat bonyolított le, melyből 12 millió forint nyereséget képzett. A tagszövetkezetek között 8 millió forint részesedést osztottak fel oly módon, hogy ennek 55 százalékát visszahagyták a vagyoni betét növelésére. A vitában többen felszólaltak, majd az igazgatótanács-ülés az áprilisban sorra kerülő választások előkészítésére is jóváhagyta a jelölőbizottságra és a szavazatszedő bizottságra tett előterjesztést. D. K. A Békés megyei Kereskedők Adóközössége január 22-én, tegnap délután tartotta tisztújító közgyűlését Békéscsabán, a MEDOSZ tanácskozótermében. A megnyitó után a jelölő bizottság megválasztására került sor, majd titkári beszámoló következett. Dr. Sebestény József elsőként a magánkereskedők társadalmi adóztatásának céljáról, eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy Békés megyében 300 magánkereskedő fizet személyenként átlagosan évi 7 ezer forint jövedelemadót, és forgalmi adóra pedig 136 kereskedőt köteleztek. A megyék között az adók alacsony összegével az utolsó helyen állunk. Ezután a pénztárkönyv vezetésének fontosságára, a pontos adóbevallásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, s megemlítette a fogyasztói árváltozások magánkereskedelemre gyakorolt hatását is. — A 80-as években tovább nő a magánkereskedelem szerepe. Feladatunk, hogy tovább javítsuk az adóbevallási morált — mondotta befejezésül. Hulladékból — export A Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat 101 százalékra teljesítette az 1979. évre tervezett feladatát. Több mint 376 millió forint értékű hasznosítható anyagot gyűjtött össze, s adott vissza újrafelhasználásra az ipar számára. Az 1979. évi termelés 5%-kal haladta túl az 1978. év eredményét. A begyűjtött hulladékból 7 ezer vagon vasféleséget, 475 vagon színesfémet, 2700 vagon vagon papírt készítettek elő ipari felhasználásra, a textilhulladékból viszont 11 vagonos lemaradásuk volt. Tavaly jelentős mennyiségű fém-, kábel-, ónozottlemez-, üveg-, cserép- és papírhulladékot, valamint akkumulátorólmot exportáltak, mintegy 45 millió 30 ezer forint értékben. Az 1980. évi feladataik között a hasznosítható hulladékok szervezettebb, fokozottabb begyűjtése szerepel. A titkári beszámoló után a kivető és a felszólamlási bizottság tagjainak megválasztására, végezetül pedig Kis matematikusok Tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban rendezték meg az úttörő matematikusok versenyének városi döntőjét. Az elmúlt év végéig minden iskolai úttörőcsapatnál megtartották a helyi selejtezőket: a legjobbak mérték össze tudásukat a városi versenyen. A két korcsoportban — hetedik és nyolcadik osztályosok — 17-17 pajtás ült asztalhoz, és oldotta meg a központilag kiadott feladatlapokat. Az első korcsoportban első helyen Deák Tibor, az 1-es számú, második helyen Selmeczi Attila, a 4—8- as számú, harmadik helyen pedig Wallfisch Tamás, ugyancsak az 1-es számú általános iskola tanulója végzett. A második korcsoport vetélkedésében a legjobb teljesítményt Szedlacsek Edit, a 10-es iskola tanulója érte el. Második lett Cső- tér András, az 1-es számú, harmadik helyezett pedig Krnács András, a 10-es számú iskola nyolcadikosa lett. Ök hatan képviselik a város úttörő matematikusait a február 18—19-én sorra kerülő megyei döntőben. javaslatokra, hozzászólásokra került sor. Fotó: Gál Edil II magánkereskedők adóztatásáról Zárszámadás 1 Nagy János 1951. március 5-én írta I alá a belépési nyilatkozatot, és 1980. január elsején ment nyugdíjba a békési Egyetértés Tsz kocagondozójaként. „Nehezen indult ez az egész — mondja mélázva a múltról —, mert aki nem forgatta magát otthon, bizony hamar felkopott az álla. Mit tudott adni akkor a tsz? Aratáskor egy kis előleget, de onnan messze volt még a zárszámadás.” De idézhetnénk a kétsop- ronyi Rákóczi Tsz egyik elődjének, a volt Dózsa Termelőszövetkezetnek az 1961- es zárszámadásról szóló jegyzőkönyvét is: ... Angyalos Lajos tsz-elnök ismerteti az egy munkaegységre jutó részesedést. Búzából 2,4 kiló, árpából 1,25, kukoricából 4,40, répából 6, szénából 2,5, cukor 0,38 dekagramm, törek és szalma 2 kiló, pénz 17,87, az összesen 39 forint 16 fillér értékben... Az utóbbiról csak annyit: a Dózsával szomszédos Hunyadi Tsz-ben abban az évben Erdélyi János 594 munkaegységet szerzett, éz értékben egy hónapra számítva 1782 forintot jelentett. Tagtársa, Ancsin R. Pál, aki nagyon ritkán vette ki akkoriban a részét a közös munkából, egész éven át csak 108 munkaegységet gyűjtött, ez havi átlagban 324 forint. A békési tsz-gazda vallomása és a kétsopronyi jegyzőkönyvek tartama egybecseng: akármennyit ért is egy munkaegység, biztosat legfeljebb zárszámadáskor tudhattak a szövetkezők és követőik. A mérlegkészítéskor derült csak ki, mit fedez a kiadásokból a viszonylag bőven termő búza, kukorica? A mára gondolva e képsorok után nehéz elkerülni a ..nagyot változott a világ az- óta”-szerű közhelyeket, tudniillik tényleg nagyot változott. Ezt természetesen korántsem azon kell mérnünk, hogy a zárszámadó közgyűléseket napjainkban már nem előzi meg semmiféle kedélyhullámzás, jól érzékelhető izgalom, bizonytalanság. A járandóságát ugyanis minden tsz-tag megkapta már menet közben, havonta rendszeresen. Tudják azt is, mit vitt el a belvíz, mit hozott az ősz. Nem titok az sem, hogy van-e veszteség, vagy menynyi a nyereség, s hogy az utóbbit mire kell fordítani az új gazdasági évben. Nem szervezkednek a gazdák külön csoportokban, aszerint: ki melyik dűlőről lépett a közösbe, s ennek alapján kit szeretnének elnökként látni a szövetkezét élén. És t mégsem mondhatjuk, hogy minden különösebb várakozás nélkül készülőknek most termelőszövetkezeteinkben a zárszámadásra. Igaz. nem várnak megoldásra mindenki fantáziáját felgyújtó rejtélyek, nem nézünk viharos jelenetek elébe. De nem kevesebbért kell számba venni eredményeinket, csoportosítani erőinket, mint amit hatodik ötéves tervünk előkészítése, megalapozása jelent az ismert gazdasági helyzetben. Lehet, hogy mindez kevesebb izgalommal jár, mint a tsz-szervezés időszaka — ahogy Balogh Sándor, a kann úti Béke Tsz elnöke mondja, ám azt ő is elismeri: van mit tenni, mert amit 1979- ben elért a megye szövetkezeti mezőgazdasága, mindaz ebben az esztendőben még a szinten tartáshoz sem elegendő. Holott igazán nem kevés az, amit szövetkezeteink és közös vállalataik a népgazdaság asztalára tettek. S hogy ne csak általánosságban szóljunk a teljesítményről, említsük meg mindjárt a szarvasi Dózsa Tsz-t, ahol az eredeti határidőnél jóval hamarabb, s az előirányzottnál olcsóbban elkészült az új tehenészeti telep. Nem kisebb a siker Pusztaföldváron sem, ahol a ben in Tsz. búzatermésátlagával az ország első közös gazdaságai közé került. A szeghalmi Sárréti Tsz- ben nagyarányú rizsprogram van beérőben, Mezőkovács- háza és Nagyszénás kiváló kukoricaterméssel dicsekedhet. Nagybánhegyes és Kaszaper jól sikerült próbaházasság után fonja végleg egybe sorsát. Sarkadon hosz- szú-hosszú évek múltán számolhatnak be végre olyan kedvező változásokról, amelyek valóban méltóak az országban legelőször megalakult közös gazdasághoz. De folytathatnánk a sort valamennyi szövetkezettel, amely tavaly belevághatott végre a régen áhított földfelújításba. Vagy a füzesgyarmati Vörös Csillag Tszszel, amely jó példáját adja a kutatás, a technikai fejlődés legújabb eredményeinek alkalmazásában. Vagy a melléktermékek hasznosításában élen járó újkígyósi Aranykalász Tsz-szel. Dobozzal, Elekkel, ahol a vezetésben bekövetkezett válság megoldásával teremtettek új lehetőségeket a fellendüléshez. Ezen a ponton nem mehetünk el szó nélkül azon közösségek mellett sem, akiknek vezetői több évtizedes becsületes munka után éppen ezen a zárszámadáson búcsúznak el. A dévaványai Aranykalász Tsz elnöke, Nagy József az egyik, s Laszli Pál, a gyulai Köröstáj Tsz elnöke a másik. A Köröstáj Tsz egyben éppen az a közös gazdaság, amely most pénteken megnyitja a termelőszövetkezeti zárszámadások sorát. A számvetés szükségképpen nem csupán az eredményeket összegzi, hanem a tartalékokat, a gazdálkodás javításának további lehetőségeit is elemzi. Enélkül aligha sikerül majd növelni Végegyházán a cukorrépa termésátlagát. Nagykamaráson a napraforgóét, Dombiratoson a tehenek tejhozamát, illetve csökkenteni az állatok elhullásának arányát Kétegyházán, meg az átlagosnál nagyobb abrakfelhasználást Lökösházán és Muronyban. Nap a napot tanítja — mondták a rómaiak, amit körülbelül úgy fordíthatunk most a mi nyelvünkre, hogy minden esztendő meghozza a maga tanulságát, mint ahogy az elmúlt év is megtanította a búzatermesztőket arra: érdemes komolyan venni az előírt vetésmélységet. Igaz, a tandíj drága volt, viszont megvan a reményünk, hogy idén már nem a kukoricának és a napraforgónak kell azt egyenlítenie. Nem csökken természetesen a nagyüzemek szerepe a háztáji gazdaságok termelésének szervezésében sem. A felelősséget legjobban az a számadat jelzi, miszerint 1979-ben a megyében meghizlalt 1 millió 100 ezer sertésből több mint 600 ezer a portákról került ki. S végül — öszegzés helyett — még egy dolog: nagyüzem alatt az állami gazdaságokat is értjük, még most, a zárszámadások idején is. Egyszer, mert egyre nehezebb helyzet elé állunk, ha az eredményekből megpróbáljuk kiszűrni: mi dicséri a tsz-t, mi tanúskodik az állami gazdaság jó munkájáról. Vegyük csak a Hidasháti Állami Gazdaság által szervezett hibridkukorica-vetőmag termesztést vagy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sertéstenyésztő rendszerét példaként. Avagy a megyénkben megvalósult legmagasabb rendű együttműködést : a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülést. j Igyütt kell értékelnünk a kétféle nagy- I üzemet — másodszor hogy az 1979-et záró számadások, mérlegek mindenütt azon egyszerű oknál fogva, most készülnek. Harmadszor pedig, s talán itt ez a legfontosabb : a megye mező- gazdaságának 1980-ra kiszabott — nem éppen könnyű — teendőit együtt kell megoldaniuk. Kőváry E. Péter
