Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
1980. január 4., péntek Merre tovább, végzős diákok? Csupán néhány hét választja el a végzősöket — az általános iskolák nyolcadikos és a középiskolák negyedikes tanulóit — attól, hogy végleges választ adjanak, hol folytatják tanulmányaikat, milyen hivatást választanak maguknak. A sikeres döntéshez alapvetően fontos információkat csak többnyire folyamatos, tervszerű pálya- választási előkészületek során szerezhették meg az érintett szülők és gyermekeik. A gondos felkészítés ellenére akadnak azonban szülők, tanulók, akik még bizonytalanok a pálya, illetve iskola megjelölésében. De van még idő ... A következő tanévre is a már bevált rendszer szerint, azaz lépcsőzetesen történik a beiskolázás megyénk középfokú intézeteibe. Eszerint az iskolák három csoportba tartoznak. Az elsőbe azok, melyekbe évek óta nagy a túl- j elentkezés: egészségügyi, közgazdasági, kereskedelmi, autószerelő, postaforgalmi szakközépiskolák. A második csoporthoz a gimnáziumok, a többi szakközépiskola, az egészségügyi szakiskola, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézet, a harmadikba pedig valamennyi szakmunkásképző intézet, a gyors- és gépíróiskola. A jelentkezési határidő továbbra is március 20. A középfokú iskolák elutasítás esetén határidőhöz kötötten küldik tovább a második helyen megjelölt iskolába a jelentkezési lapokat. Szakmunkásképzés Békés megye általános iskoláiban várhatóan 5100 tanuló fejezi be tanulmányait az- 1979/.80-as tanévben. A munkahelyek igényei szerint szakmunkásképző intézeteink 2300 fiatalt szándékoznak felvenni az 1980/81- es tanévre. Természetesen a jelentkezési arányok szakmánként különböznek, amire előzetesen célszerű gondolni. A szakmunkásképzőbe jelentkezés a módosított Országos Szakmunkásképzési Jegyzék alapján történik. Több szakma neve megváltozott, összevontak szakmákat, néhányat pedig ebből következően megszüntettek. Az erről szóló rendeletet a Magyar Közlöny 1977. december 28-i száma ismerteti. Gimnáziumok, szakközépiskolák A következő tanévre gimnáziumaink 920, szakközép- iskoláink 1100 tanulót vesznek fel. Az 1980/81-es tanévben is a fakultatív oktatási rendszer szerint történik a képzés valamennyi gimnáziumban, melyet már ebben a tanévben bevezettek. A gimnázium feladata elsősorban a továbbtanulásra való felkészítés. Az első két évfolyam tanulmányai a különbségek csökkentését, a felzárkóztatást, a pályaválasztási elképzelések kialakítását szolgálják. Harmadikban és negyedikben pedig, a választásra építve, minden tanuló elméleti vagy gyakorlati jellegű szakosított képzésben is részt vesz. Megyei beiskolázású speciális osztályok indulnak a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban (nyelvi és testnevelés), valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban (testnevelés). Várhatóan a kelleténél többen, pályáznak ezúttal is az autószerelő, az egészség- ügyi, a közgazdasági és a kereskedelmi szakközépiskolába. Érdemes a döntésnél ezt a tényt figyelembe venni. Középiskola után Ebben a tanévben megyénk gimnáziumai 760, szakközépiskolái 820 tanulót bocsátanak útjukra. Megemlítjük, hogy Békés megye a közgazdász, az orvosi, az agrár, a pedagógus, a műszaki és a jogi végzettségű szakembereket várja elsősorban. A különböző felsőfokú intézeti továbbtanulási lehetőségeken túl megyénk szakmunkásképzőiben is szerezhetnek képesítést azok, akik eredményesen befejezik a középiskolát. Egyre nagyobb az igény az ilyen végzettségű szakemberek iránt is. A szakmák mindegyikének jók a távlatai, s a továbbképzési, továbbtanulási lehetőségek adottak. A jelentkezési lap benyújtásának utolsó határideje 1980. augusztus 31. így azok is pályázhatnak, akik sikertelen felvételi vizsgát tettek valamelyik egyetemen vagy főiskolán. Természetesen már márciusban célszerű felvételi kérelmet benyújtani a szakmunkásképző intézetekbe. Az általános iskolás tanulók számára ajánlott szakmák mindegyikére jelentkezhetnek középiskolások. Ezenkívül tanfolyami képzés keretén belül is szerezhetnek képesítést, munkavégzés mellett. A kisegítő iskolát eredmé- nvesen befejező fiatalok számára is van szakmatanulási lehetőség megyénkben. A Békéscsabai Kisegítő Továbbképző Iskola lányok és fiúk által egyaránt választható szakmák körében betanított munkák elvégzésére ad képesítést. Bízunk abban, hogy a körültekintő pályaválasztási előkészületek eredményeként megyénk minden végzős di- ákia az adottságainak, képességeinek megfelelő pályát, iskolát választja, tehát sikeresen dönt néhány hét múlva. Selmeczi László Filmművészeti sorozatok A Békés megyei Moziüzemi Vállalat rendezésében a hónap második felében új filmtörténeti sorozat indul megyénk négy helységében. A filmművészet egyik legnagyobb rendező-színész egyéniségének, Orsón Welles- nek alkotói sorozatában hat filmet mutatnak be. Elsőként A gonosz érintése című alkotását láthatja a közönség 17-én Füzesgyarmaton, 19-én a békéscsabai Szabadság, másnap az orosházi Partizánmoziban, illetve 21-én a gyulai Petőfi filmszínházban. Ugyancsak hat, az olasz— francia neorealizmus utáni korszak legértékesebb darabjait is láthatja újra a filmkedvelő közönség. Ebből hármat Dino Risi rendezett, illetve a filmek főszerepét a hazánkban is közismert olasz komikus, Vittorio Gassman alakítja. Elsőként Mezőbe- rényben, január 17-én, Med- gyesegyházán 20-án és Békésen 23-án az Előzés című drámát vetítik, amely 1962- ben készült. Téli szünidő A 2-es számú általános iskola „kis tornászlányai” naponta járnak edzésre Az elmúlt napokban a Megyei Művelődési Központban Takács Győző kerámikus irányításával az agyag megmunkálásával ismerkedtek meg a gyerekek Ellesett pillanat a könyvtár- Idézzük vissza a nyarat! — egy kis kődobálás bán A gyerekek örömére végre leesett az első hó! Fotó: Gál Edit L A lottójáték történetéről Mindig sokan akadtak, akik sorsukon szerencsejátékkal próbáltak segíteni; koC- kázással, kártyázással, sorsolással akartak több pénzhez jutni. A szerencsejáték sorában száz évvel ezelőtt a legnagyobb népszerűségnek a lottó vagy más néven a lutri örvendett. A múlt századi lottón is kilencven számból húztak ki ötöt, a nyerési lehetőségek azonban egészen mások voltak. A betevők megtehettek egy számot, és ha ezt kihúzták az öt között, a betét ti- zennégyszeresét fizették visz- sza. Ezt extratónak nevezték. Fogadhattak két vagy három számra is — ez volt az ambo és a temo — nyereményenként, ha mindkettőt, illetve mind a hármat kihúzták, a betét kétszáz- negyven-, illetve négyezer- nyolcszázszorosát számolták le a nyertes kezébe. Külföldön négy vagy öt számot is meg lehetett tenni (kvater- no, kvinterna), de Ausztriában és Magyarországon ilyen tétet nem fogadtak el. Egy számra úgy is lehetett tenni, hogy meghatározták: hányadiknak húzzák ki a szerencsekerékből. Ezt rufnak hívták. A nyeremény lényegesen elmaradt a matematikai valószínűség mögött, az extratónál ennek 78 százaléka, a temónál pedig csak 40 százaléka volt. A nagy számok törvénye értelmében a játék rendezősége így mindig szép jövedelemhez jutott. 1867 és 1897 közt a fogadók nyeremény gyanánt a befizetett összeg felénél alig valamivel többet, 55 százalékot kaptak vissza, és még ebből is levonták a 15 százalékos nyereményadót. Minden nagyobb helyen nyitottak lottógyűjtödét, a nagyobb városokban többet is, számuk 1880-ban Magyar- országon 1739 volt. Itt kellett befizetni a pénzt. A maihoz hasonló egységes szelvényeket nem nyomtak; mindenkinek magának kellett meghatározni, hogy mennyit és milyen formában kockáztat. A megtett számokról és a befizetett ösz- szegről a gyűjtödék elismervényt, reskontót adtak, ezzel lehetett a nyereményért jelentkezni. Sokan lottóztak, átlagosan minden héten háromszázezren. Különösen a városokban élő szegények kockáztattak sok pénzt, a kiegyezés után évi átlagban hárommillió koronát. A betevőknek kevesebb, mint egy százaléka nyert (0,9%), az átlagnyereség 11 forint volt. A múlt századi számsorsjáték a kisemberek ezreinek szenvedélyévé vált, és csak növelte nyomorukat. Ezért követelte számos újságcikk és képviselőházi felszólalása megszüntetését. Erre 1897 szeptemberében került sor. A lottózás Magyarországon csak 60 esztendővel később, 1957-ben indult meg újra, de gyökeresen más formák közt. Ez az új lutri már nem a szegényeket még szegényebbé tevő szenvedély, hanem csak izgalmas játék, amely hozhat nyereményt, de amelytől senki sem várja sorsa megváltozását. Vé-Mi Békési Bástya: 4 és 7 órakor: A Jó, a Hossz és a Csúf I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: 5 órakor: Szegény gazdagok, 7 órakor: Hajtóvadászat. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Detektív két tűz között, 6 és 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Békéscsabai Terv: A vasálarcos férfi. Gyulai Erkel: Koldus és királyfi. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A vad hattyúk, 5 és 7 órakor: Konvoj. Orosházi Béke: 5 órakor: Az inkák kincse, 7 órakor: Ragadozó madarak. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Égig érő fű, fél 6 órakor: A nyomorultak I., n. rész. Szarvasi Táncsics: Magán- vélemény.
