Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
c* 1980. január 19.. szombat ■KlWJWiiq D jogok és kötelességek egységesértelmezéséért Interjú dr. Szakács Ödönnel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével Az ítélkezési gyakorlat jobbító formálása és még egységesebbé fejlesztése érdekében a korábbiaktól eltérő feladatai is adódtak és lesznek a következő időszakban a Legfelsőbb Bíróságnak. Az elmúlt években ugyanis, a társadalmi-gazdasági fejlődés a jogrendszer továbbfejlesztését, viszonylag nagy számú új jogszabály megalkotását tette szükségessé a büntető-, a polgári és a munkajog, valamint az eljárásjogok területén. Az újonnan megalkotott vagy korszerűsített törvények — köztük az új Büntető Törvénykönyv, a módosított Polgári Törvénykönyv, illetve a Munka Törvénykönyve — meghatározó jelentőségűek lesznek az ítélkedés jövőbeni alakulására is. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság legmagasabb bírói fóruma elvi irányítással segíti — s eseti ítélkezéssel is orientálja — valamennyi bíróság jogalkalmazó munkáját, a törvények egységes értelmezésétől az ítélkezésig. Ezekről a feladatokról, a nagy jelentőségű új jogszabályok támasztotta követelményekről, az ítélkedés jog- politikai törekvéseiről adott interjút dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának: — Milyen fontosabb eszközei vannak a Legfelsőbb Bíróságnak az ítélkezés elvi irányítására? — Az egységes jogértelmezés és -alkalmazás érdekében mindenekelőtt irányelveket, elvi döntéseket, kollégiumi állásfoglalásokat tesz közzé a Legfelsőbb Bíróság. Elnöke emellett a törvény- sértő vagy megalapozatlan ítéletek ellen törvényességi óvást emelhet, bizonyos ügyeket, az eljárás bármely szakaszában a legfőbb bírói fórum hatáskörébe vonhat. Az elvi irányítás céljait szolgálja az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság — Bírósági Határozatok című — szakfolyóiratában közrebocsátunk bizonyos, zsinórmértékül szolgáló ítéleteket. — Az új BTK milyen „újdonságokat” hozott a büntető ítélkezésben? — A bűnözésben visszaesőkkel szembeni büntetőjogi küzdelem hatásosságának fokozása érdekében a BTK a korábbiaktól teljesen eltérő olyan megoldást vezetett be, amely nem csupán kodifikációs-technikai szempontból, hanem egész szemléletét tekintve is újszerű. Ennek az a lényege, hogy a visszaesés minősítésének differenciálttá tétele végett annak három lépcsőjét alakította ki az elkövető személyében rejlő, a társadalomra való veszélyesség foka alapján, valamennyi szándékos bűncselekmény esetében. A BTK hatályba lépése előtt a Legfelsőbb Bíróság — az ítélkezési munka segítése, pontosítása érdekében — átvizsgálta korábban meghozott valamennyi büntető elvi döntésit, és a több mint 30 elvi iránymutatás közül mindössze háromnak a további fenntartását fogadta el; ezek az ittas állapotban elkövetett bűncselekményekért való büntetőjogi felelősséggel, a bűnszövetség értékelésével, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével foglalkoznak. Alaposan megrostáltuk a büntető kollégiumunk negyedszázad alatt felgyülemlett állásfoglalásait is, s ezek számát a korábbi 206-ról 91- re csökkentettük. Elvi irány- mutatást adtunk az egyes bűncselekmények minősítése szempontjából mérvadó értékhatárokról: a jelentős kárt 100 ezer forintot, a különösen nagy kárt egymillió forintot meghaladó összegben állapítottuk meg. — A polgári jogalkalmazás áll talán legközelebb az állampolgárokhoz, tudati nevelésük és érdekeik érvényesítése szempontjából egyaránt. Itt mik a főbb törekvések az ítélkezés gyakorlatában? — A Legfelsőbb Bíróság a polgári jog területén kifejtett tevékenysége körében azt az általános szempontot tartotta, tartja szem előtt, hogy a polgári jognak és alkalmazásának is a társadalmi-gazdasági fejlődés által teremtett környezetbe kell beilleszkednie és hatékonyan funkcionálnia. Ezért a polgári kollégium az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordított a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összehangolására, a szocialista együttélés szabályainak megtartására, az állampolgári fegyelem megszilárdítására, s továbbra is következetesen fellép a társadalmi tulajdon megkárosítóival, az állami fegyelem megszegőivel szemben. Ennek szellemében irányítja az országos ítélkezési gyakorlatot. A módosított Polgári Törvénykönyv új rendelkezéseket tartalmaz a szavatossági, jótállási felelősségről. A Legfelsőbb Bíróságnak itt fontos feladata, hogy elvi iránymutatásaival ezeknek az új rendelkezéseknek olyan országos alkalmazásáról gondoskodjék, amely nevel a szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, elősegíti a jó minőség védelmét, és hatékonyan védi a fogyasztók jogos érdé-- keit. Fontos esemény volt a Legfelsőbb Bíróság működése szempontjából is a polgári eljárási szabályok módosítása. Ez különösen a hatásköröket illetően jelent lényeges változást. Korábban azok a vagyonjogi perek tartoztak első fokon a megyei bíróság hatáskörébe, amelyek tárgyának értéke a 300 ezer forintot meghaladta. Viszonylag sok ilyen ügy került fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé is. A hatásköri szabályok mostani módosulásával az értékhatár egymillió forintra emelkedett, s ez valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyek számának csökkentésére is vezet. — Az úgynevezett gazdasági perekről mi a vélemény a Legfelsőbb Bíróságon? — A gazdálkodó szervezetek jogviszonyaira vonatkozó anyagi jogszabályokban a Polgári Törvénykönyv módosítása jelentős változást hozott. Ugyanis a vállalatok, szövetkezetek szerződéseire vonatkozó különböző szabályok legfontosabb, a gyakorlatban bevált rendelkezései beépültek a törvénybe. Emellett több fontos jogszabály is megjelent, legújabban az ár- szabályozásra, a gazdasági bírságra és a tisztességtelen haszon meghatározására vonatkozóan. A polgári perrendtartás 1980. január 1-én hatályba lépett módosítása megszüntette a Legfelsőbb Bíróság- > nak a gazdálkodó szervezetek bizonyos pereiben korábban fennállott első fokú hatáskörét. A Legfelsőbb Bíróság ezután csak fellebbezési bíróságként jár el az ilyen ügyekben. Nem érinti azonban a módosítás a Legfelsőbb Bíróság elnökének azt a jogát, hogy bármely bíróság bármely ügyét az első fokú eljárásban is a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonja. A gazdasági perek között igen sok a nagy jelentőségű, bonyolult ügy. Ilyenek például az államközi megállapodásban vállalt kötelezettséggel kapcsolatos szerződési ügyek, a központi fejlesztési program megvalósítását szolgáló szerződésekkel összefüggő perek, vagy az állami nagyberuházásokra vonatkozó szerződések megkötésével és azok megszegésével kapcsolatos perek. Fokozott felelősségük van a bíróságoknak azért, hogy ezekben az ügyekben — a jogpolitikai, elvek figyelembe vételével — olyan megalapozott döntések szülessenek, amelyek szem előtt tartják a népgazdasági érdeket és elősegítik a gazdaságpolitikai célok megvalósulását is. A hatásköri módosítás a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumára azt a feladatot rója, hogy az ilyen ügyekben benyújtott fellebbezések elbírálása során hozott határozatokkal is, de még inkább a különböző szintű állásfoglalásokkal — jelentősebb eseti határozatokról a közvélemény tájékoztatásával is — adjon megfelelő elvi iránymutatást a bírói gyakorlat számára. — A Munka Törvény- könyve ez év január 1-ével hatályba lépett módosításától egyebek között a munkafegyelem javulását is várjuk. Hogyan alakul a munkaügyi ítélkezés? — A fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatban indult munkaügyi vitákban a munkaügyi bíróságokat leginkább az a kérdés foglalkoz- tatia, hogy a fegyelmi büntetés arányban áll-e az elkövetett vétséggel. A munkaügyi döntőbizottságok és a bíróságok általában megfelelően mérlegelik az eléjük kerülő fegyelmi ügyeket, mégis a Legfelsőbb Bíróság több esetben észlelt olyan hibákat, amelyek kiigazítása végett közbe kellett lépnünk. Például a munkaügyi bíróság egyes esetekben indokolatlanul enyhítette a súlyos vétség miatt kiszabott fegyelmi büntetést, leginkább úgy, hogy egyévi próbaidőre felfüggesztette az elbocsátás végrehajtását, rendszerint a dolgozó személyi körülményeinek téves, eltúlzott értékelése alapján. A végrehajtás felfüggesztése a leggyakoribb vétségek, nevezetesen az italozás, az igazolatlan hiányzás és a társadalmi tulajdon megkárosítása esetében is előfordult, s emiatt többször rá kellett mutatnunk: a felelősségre vonásnak így nincs meg a- kellő nevelő ereje. A törvény — a korábbi helytelen szabályozást megváltoztatva — most már kizárja annak a lehetőségét, hogy a'két legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az áthelyezés és az elbocsátás végrehajtását felfüggesszék. Ha ugyanis a fegyelmi vétséggel a súlyos büntetés arányban van, a végrehajtás próbaidőre felfüggesztése a felelősségre vonást figyelmeztető jellegűvé változtatja. Az új szabályok szélesítik a személyi alapbér fegyelmi büntetésként való csökkentésének a lehetőségét. A fegyelmezés másik oldala sem közömbös. Arra gondolok, hogy a munkáltatónak a fegyelmi jogkörét és egyéb munkáltatói jogait — például a felmondási jogát is — e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően kell gyakorolni. Az ítélkezés már évtizedek óta oltalmat adott a dolgozóknak a munkáltatói joggal való visszaélés ellen. így például a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának egyik állásfoglalása kiemeli, hogy a vállalat felmondási jogával való visz- szaélés abban az esetben állapítható meg, amikor a dolgozó a vállalat működésével, illetve vezetésével kapcsolatban helytálló bíráló észrevételeket tett, s a körülmények arra mutatnak, hogy a néki címzett — egyébként szabályszerű — vállalati felmondás összefügg a bírálatával — a felmondást mintegy a bírálatának következményeként közölték vele. Ilyen esetben a felmondást hatálytalanítani kell. A Munka Törvénykönyvébe került új szabályozás érinti mind a dolgozó, mind a munkáltató anyagi felelősségét is. A dolgozó a munkáltatónak vétkesen okozott kárért továbbra is korlátozottan felel: de havi átlag- keresetének 15 százaléka helyett most már 50 százalékáig terjedhet a kártérítési kötelezettsége. Az ilyen tárgyú munkaügyi vitákban a bírói mérlegelés szerepe előreláthatólag növekedni fog. A vállalat anyagi felelősségét is növeli az új jogszabály, például azzal, hogy a részéről történt, a dolgozóját sújtó kár okozásakor az anyagi káron felül a nem vagyoni kárt is meg kell térítenie a dolgozó részére. Ilyen nem vagyoni károsodás lehet például a dolgozónak az üzemi baleset miatt bekövetkezett maradandó arcsérülése. Az e téren jelentkező számos kérdést a jogértelmezésnek kell majd megoldania — mondta befejezésül dr. Szakács Ödön. Filmkocka a nívódíjasról Plavecz Pál, a Magyar Televízió Békés megyei külsős munkatársa sokszor szerepelt már a képernyőn, de a nézők ennek ellenére egyszer sem látták. Ellentmondásnak, találós kérdésnek tűnik így ez az állítás, mégsem az, ugyanis filmoperatőr, és ilyen minőségében természetesen a kamerák mögött áll, így csak filmjei láthatók a képernyőn. A „legtermékenyebb” külsősök közé tartozik. Az elmúlt 3 évben például a Magyar Televízióban 178 riportja, tudósítása szerepelt. Eredményes munkájáért — a magyar Rádió- és Televízióújságban olvashattuk — az MRT elnöksége őt és Pintér Antal riportert nívódíjjal ju_ talmazta. Ilyen elismerésben az országban mindössze három külsős munkatárs részesült. — Ezeken kívül még 13 filmet készítettem a csehszlovák televíziónak is. — Divatos ma a „leg”-ek sorolása. Maradjunk mi is a divatnál, nézzünk néhány leget. Melyek voltak a legizgalmasabb riportjai? — Érdekes módon két riport, s mind a kettő robban1 tással kapcsolatos. Ott voltam a kamera mögött az orosházi üveggyári huta robbantásánál. A körülöttem levők mind fedezék mögött, én természetesen nem bújhattam el. A másik ugyancsak izgalma« felvételre a köröstarcsai híd robbantásánál került sor, csak úgy záporoztak körülöttem a kövek. — És hol készült a legsikeresebb film? — Kedvező visszhangja volt a Kubában forgatott filmjeimnek, ami olyan VIT- előzetes volt. A másik, sok érdeklődést kiváltott filmriportom a román határon készült, amikor bevezették az utazási korlátozást, a valutáért árusított benzint. — A leghosszabb film? — A csehszlovák televíziónak készült, több mint 8 perces időtartammal. — És a legrövidebb? — A dél-alföldi krónikának filmeztem, egy hírblokkban jelent meg, mindössze 30 másodpercig tartott. Plavecz Pál „civilben” a megyei tanács előadója. Filmes munkájához sok sikert, izgalmas riportokat kívánunk, és gratulálunk mindkettőjüknek a nívódíjhoz. Kép, szöveg: Béla Ottó Megszűnnek a cigánytelepek A cigánytelepek felszámolására az MSZMP Politikai Bizottságának 1961-es határozata adta meg a jelszót. Az embertelen lakáskörülmények javítására sorban születtek ezt követően a helyi intézkedések. Békés megyében 1964-ben került sor első ízben a telepek felmérésére. Ekkor 19 település csaknem ötezer lakosa élt 23 korszerűtlen, egészségtelen telepen. 1965-ben országszerte megkezdődtek a telepfelszámolások. Kezdetben a szociális kölcsön volt az egyetlen lehetőség arra, hogy a cigány családok megfelelő lakáshoz jussaHNF-munka Újkígyóson Fapp Jánosné, az újkígyó- si nagyközségi pártbizottság titkára elismerően szólt a helyi népfrontbizottság és -elnökség tevékenységéről, s ezen belül kiemelte a nő- és művelődéspolitikai munka- bizottság aktivitását. E két testület tagjai szinte valamennyi nagyobb megmozduláson részt vesznek, de a többiek is szívesen vállalják a feladatok teljesítését. A községpolitikai célok tervszerű megvalósításához — mint mondotta — nélkülözhetetlen a tanáccsal kötött együttműködési megállapodás. A HNF-aktívái például külön is elbeszélgettek azokkal a tanácstagokkal, akik keveset dolgoztak, vagy rendszeresen távol tartották magukat a tanácsüléstől. Az utóbbi évtizedekben a lakosság összetétele megváltozott. Sokan beköltöztek a tanyákról, és így az egyes körzetek lélekszáma eltérést mutat. Ezért szükségessé vált, hogy a népfront a tanáccsal közösen — az arányosabb elosztás céljából — új körzeteket alakítson ki a községben. Újkígyóson is, mint a többi településen, szerveztek társadalmi munkát utak, járdák építéséhez, valamint a parkosításhoz. Ilyen összefogással épült fel a fedett uszoda, amelynek üzemeltetését a tanács a saját költségvetéséből nem tudta vállalni. A gazdálkodó egységek dolgozóinak felajánlásaiból azonban nemcsak ennek a létesítménynek a működtetését, hanem az általános iskola elhasználódott felszerelésének pótlását is sikerült megoldani. Drágán Simonnal, a népfrontbizottság titkárával a takarékszövetkezetben beszélgettünk. ö is a nőbizottságot, mint a legaktívabb és legösszeforrottabb testületet említette meg. A kézimunkaszakkör tagjai hetente tartanak összejövetelt, s politikai, egészségügyi és TIT- előadások teszik változatossá a foglalkozásokat. A nőbizottság tagjai ezenkívül részt vesznek a tüdőszűrés és a véradónapok megszervezésében is. A béke- és barátsági, valamint a művelődéspolitikai munkabizottság tevékenysége főként- a barátsági és szolidaritási napok, valamint politikai, társadalmi rendezvények szervezésére terjed ki. Már hagyománnyá vált, hogy az április 4-i ünnepséget a népfrontbizottság pártmegbízatásként önállóan rendezi. (A november 7-i megemlékezésekkel kapcsolatos tennivalókat a KISZ-esek vállalták.) Ugyancsak a népfronton belül működik a háztáji munkacsoport, amely oly módon kíván segíteni az állattartó gazdáknak, hogy rendszeres szakmai előadásokat szervez részükre. A nagyfokú érdeklődésre jellemző: ezeken az előadásokon mindig telt ház van. A HNF-titkár beszélt a gondokról is, de ezek nem olyan természetűek, amelyek akadályoznák a lakosság körében végzendő intenzív munkát. A termelő- szövetkezet, az ÁFÉSZ és más gazdálkodó szervek vezetői és dolgozói pozitívan állnak hozzá a községpolitikai feladatok megoldásához, s nem utolsósorban a gyermekintézmények és az iskolai közösségek támogatásához. A szabadkígyósi népfrontaktívák is több jó eredményt tudhatnak magukénak. nak. Ennek egyéves folyamatos munkaviszony és némi alaptőke volt a feltétele. Egyre többen éltek a felkínált lehetőséggel. Kezdetben a kölcsönök segítségével igen sokan kezdtek építkezésbe. Később mindinkább a kész lakások vásárlására tértek át. 1965-ben kilencen kaptak építési, hárman lakásvásárlási kölcsönt. Számuk 1975-re már 10-re, illetve 48-ra nőtt. Ez az adat is bizonyítja, hogy egyre többen feleltek mega szociális juttatás feltételeinek. Közben bővült a segítségnyújtás skálája: 210 család kapott belvizes kölcsönt, nyolcvanon állami lakásba költöztek. Másfél évtized alatt megyénkben csaknem ezer telepi család lakáshelyzete vált elfogadhatóvá. Füzesgyarmaton, Vésztőn és Kunágotán az utolsó putriból is kiköltöztek. Már csak néhányan laknak Orosháza, Gyoma, Körösladány, Mezőkovácsháza, Sarkad és Végegyháza telepein. Sajnos, több településen ismét egymás melé kerültek a cigány családok, ezzel az elkülönülés, az előítéletek újjáéledésének lehetőségét teremtve meg. Van olyan község viszont, ahol jól sikerült a beilleszkedés. Megyénk kilenc helységében a hatodik ötéves terv feladata lesz a telepek végleges megszüntetése. Nem kis gond hárul majd a tanácsokra, hiszen 350 család életmódváltozásáról van szó. Vannak, akik munkaviszony, s így anyagiak hiányában nem tudnak, mások, főként az idősebbek, a megszokás miatt nem akarnak elszakadni környezetüktől. Bár a helyi szervek anyagi lehetőségei növekszenek, a telepfelszámolás nem csupán anyagi kérdés. Egy idejétmúlt életforma megszüntetése csak tudati ráhatással, türelmes nevelőmunkával lehetséges. G. K.