Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

1980. január 17., csütörtök Közéletünk hírei ME00SZ amatőr művészeti csoportok baráti találkozója Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke szerdán a főváros 60 ezer la­kosú XVII. kerületébe láto­gatott. Programját a Hunga- rocamion Nemzetközi Autó- közlekedési Vállalat Cinkotai úti telephelyén kezdte, ahol Égető Lajos, a kerületi párt- bizottság első titkára, Mezei Gábor, a vállalat vezérigaz­gatója és Jandó István, a vállalat pártbizottságának tit­kára fogadta. Apró Antal tá­jékoztatót hallgatott meg a vállalati pártbizottság idő­szerű politikai feladatairól, a vállalati pártértekezlet elő­készítéséről. Ezt követően részt vett és felszólalt a for­galmi szakszolgálat II. szá­mú pártalapszervezetének a kongresszusi irányelveket megvitató és vezetőségválasz­tó taggyűlésén. A program üzemlátogatás­sal folytatódott. Apró Antal megtekintette a több, mint négyezer dolgozót foglalkoz­tató Hungarocamion több lé­tesítményét, ismerkedett a forgalmi és a műszaki szak- szolgálat munkájával. Az üzemlátogatást követő­en Apró Antal megtekintette a XVII. kerület most kiépü­lő központját is. * * * Dr. Molnár Ferenc, kultu­rális minisztériumi államtit­kár vezetésével — Jurij Ba­rabásnak a szovjet kulturális miniszter első helyettesének meghívására — szerdán kül­döttség utazott Moszkvába a magyar kultúra napjai szov­jetunióbeli és a szovjet kul­túra napjai magyarországi rendezvényeivel összefüggő kérdések, a két minisztéri­um 1980. évi együttműködé­si megállapodásának megtár­gyalására. A MEDOSZ Békés megyei bizottsága a közelmúltban rendezte meg a mezőgazda- sági szakszervezetekhez tar­tozó üzemek amatőr művé­szeti csoportjainak baráti ta­lálkozóját. A Békéscsabai Állami Gazdaság MEDOSZ Művelődési Házában adtak egymásnak randevút irodal­mi színpadok, népitánc-cso- portok, ott volt a Békéscsa­bai Állami Gazdaság szlovák pávaköre és a Tűzmadár beategyüttes is. A megye különböző tájai­ról érkező együttesek mun­káját Plavecz János, a ME­DOSZ Békés megyei bizott­Új filmsorozat a tv-ben ságának titkára értékelte. Hangsúlyozta többek között: az amatőr színjátszók, népi táncosok, dalosok, igen sokat segítenek a haladó hagyomá­nyok felkutatásában és ápo­lásában, jól szolgálják a munkásművelődés, a szabad idő hasznos eltöltésének ügyét. A találkozón — különböző csoportokban — 120-an lép­tek színpadra, s több mint kétórás felejthetetlen műsor­ral szórakoztatták a jelenle­vőket. Az amatőr csoportok­nak egyébként okleveleket és tárgyjutalmakat nyújtott át a MEDOSZ megyei titkára. Pályázat szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettes-iskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel az általános iskoláknak azo­kat a 8. osztályos fiútanu­lóit, akik vonzódnak a kato­nai életpálya, a tiszthelyette­si hivatás és a választott szakma iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezé­se után a magyar néphadse­reg tiszthelyetteseiként tel­jesítenek szolgálatot. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, egész­ségi és fizikai alkalmasság, valamint magyar, számtan és mértan, fizika, kémia és történelem tantárgyakból legalább 4-es tanulmányi eredmény. Az iskola Szabadszállás községben működik, és a tanulmányi idő négy év. Ez idő alatt a tanulók teljes és ingyenes ellátásban, továb­bá a tanulmányi eredmény­től függően ösztöndíjban, a negyedik évben pedig tiszt­helyettes-iskolai hallgatói il­letményben részesülnek. A pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi, Bu­dapesten a fővárosi hadki­egészítő parancsnokságtól, illetve az iskola igazgatójá­tól szerezhetnek be. Ugyan­akkor más közép- vagy szakmunkásképző iskolába is jelentkezhetnek egyidejű­leg. A pályázati határidő: feb­ruár 20. II tárgyalóteremből Árdrágítás, sikkasztás Csaknem egyhónapos tár­gyalássorozat után tegnap, január 16-án hirdetett ítéle­tet a Gyulai Járásbíróság Stefanik György né és 10 társa bűnügyében. Vala­mennyien az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat gyu­lai méteráru- és lakástextil­áru-boltjában dolgoztak. Sikkasztás, árdrágítás, ok­irathamisítás és egyéb bűn- cselekmények miatt kerültek a vádlottak padjára. Éveken keresztül az a hír járta, hogy az Univerzál 22. számú boltjában jó kollektí­va dolgozik. Gyakori volt azonban a jelentős leltár­többlet. Stefanik Györgynét 1976-ban nevezték ki a bolt vezetőjének. Igyekezett bizo­nyítani, hogy kiérdemelte a bizalmat. Csak leltározáskor derült ki, hogy ezt az igye­kezetét túlzásba vitte. A lel­tártöbblet olyan nagy lett, hogy erre már föl kellett fi­gyelni. Meghaladta az egy­millió 237 ezer forintot. A bíróságon igazolást nyert, hogy a többlet egy része — 239 ezer forint — a vásár­lók megkárosításával, árdrá­gítással keletkezett. Noha egyik vádlott sem volt anya­gilag rászorulva, mégis bűncselekmények sorozatát követték el. A boltvezető és a pénztáros, Fenyvesi Já- nosné 24 esetben állítottak ki hamis stornót, és 19 ezer forintot vettek ki a pénztár­ból. 1978-ban szőnyegekkel, függönyökkel és egyéb áruk­kal manipuláltak. Az ala­csonyabb áron érkezett sző­nyegeket is fölárazták. Az árazást Stefanik Györgyné végezte. A blokkokra ceru­zával írták rá a magasabb árat, később pedig kiradí­rozták, s helyette az alacso­nyabbat írták. Majd mód­szert változtattak. Külön ál­lították ki a blokkokat. Azt a blokkot, amelyen maga­sabb ár szerepelt, a vevő kapta meg, a másikat, ame­lyen az alacsonyabb ár volt feltüntetve, azt megtartot­ták. A boltvezető a bolt dol­gozóinak 45 százalékos ár- kedvezményt biztosított. Hogy cselekményüket lep­lezzék, olyan blokkokat állí­tottak ki, amelyeken a sze­zon végi vásár árualapját képező cikkek szerepeltek. Ä sorozatos visszaélése­kért a járásbíróság Stefanik Györgynét 2 és és 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként ' 5 évre eltiltotta foglalkozásának gyakorlásától és a közügyek­től. Fenyvesi Jánosnét í év és 8 hónap szabadságvesz­téssel sújtotta. Ezenkívül 3 évre eltiltotta a közügyek­től és a foglalkozás gya­korlásától. A többi vádlott szabadságvesztést és pénz- büntetést kapott. A kár meg­térítésére is kötelezték őket. Az ítélet nem jogerős. Hat év történelem Hat év történelem címmel nagyobb lélegzetű filmsoro­zat kezdődik februárban a televízióban. Húsz héten' át követhetik nyomon a nézők a második világháború tör­ténetét, világpolitikai hátte­rét elemző szovjet—amerikai dokumentumsorozatot, amelynek anyagát számos, másutt még nem publikált korabeli filmtudósítás gaz­dagítja. A szerdánként képernyőre kerülő alkotást „A Nagy Honvédő Háború” címmel nemrégiben sugározta a szovjet televízió, s az adások élénk visszhangot keltettek. Levélírók milliói fordultak a tv-hez, kérve egyes epi­zódok ismétlését. Hatalmas siker kísérte az amerikai bemutatót is. Az Egyesült Államokban „Az ismeretlen háború” címmel vetítették a sorozatot, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság televíziója is su­gárzott. Népszerű a mintabolt A megyeszékhely kereske­delme új színfolttal gyara­podott a múlt évben, ami­kor megnyílt az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalat békéscsabai mintaboltja. Elsősorban für­dőszoba-berendezések és kü­lönböző fűtési felszerelések árusítására rendezkedtek be. ízléses kirakata sok embert megállásra késztet ma is. Ám még inkább a jó áruel­látással vívta ki a bolt az elismerést. Nemcsak Békés­csaba és a megye lakosai keresik fel gyakran, hanem az ország különböző helye­iről is. Szegedi, sőt, buda­pesti vásárló is akad. Mivel magyarázható ez a népsze­rűség? Nemcsak azzal, hogy udvariasan szolgálják ki a vevőket. Ámbár ennek is van jelentősége. Sokkal in­kább azzal, hogy a vevők igényeit igyekszenek kielé­gíteni. Az a törekvésük, hogy minél kevesebb legyen a hi­ánycikk, s végérvényesen le is kerüljön a listáról. Szabó Mihály, a TÜZÉP-mintabolt vezetője elmondta, hogy nemcsak a különböző nagy­kereskedelmi egységekkel, hanem 8 gyártó vállalattal is szerződéses kapcsolatban vannak. Gyakran nyúlnak azonban telefonhoz is, hogy egy-egy keresett árucikket beszerezzenek. Szükség ese­tén pedig személyesen kere­sik fel a gyártó, illetve a nagykereskedelmi vállalato­kat, hogy biztosítsák a rend­szeres áruellátást. A múlt évben 30 millió forint érté­kű áruforgalmat terveztek, ezzel szemben több mint 40 millió forintos forgalmat tel­jesítettek. így a tervezettet 33 százalékkal szárnyalták túl. Az árubeszerzés nem könnyű munka más keres­kedelmi egységekben sem. De ott, ahol úgy szervezik és teljesítik ezt a feladatot, ahogy a TÜZÉP békéscsabai mintaboltjában, ott az ered­mény sem marad el. —di Megkezdik az új autóakkumulátor próbagyártását Üj autóakkumulátor-típus próbagyártását kezdik meg a Villamos Berendezés és Ké­szülék Művekben. A külföldi licenc alapján készülő akku­TÉL A SZÉCHENYI FÜRDŐBEN (MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS) mulátor élettartama másfél- szerese, indítóteljesítménye pedig kétszerese lesz a ko­rábbiakénak. Az új akkumu­látort eredetileg keménygu­mi edénnyel gyártották vol­na, de a villamosszigetelő- és műanyaggyár javaslatára könnyebb fajsúlyú — és a keményguminál tízszer ter­melékenyebben gyártható — polipropilénedényt alkalmaz­nak majd a személygépko­csikban, teherautókban egy­aránt használható termék­hez. Az új autóakkumulátor, amely a tervek szerint tel­jesen fölváltja majd a ha­gyományos cellafedeles ak­kumulátorcsaládot, a gyár­tást is forradalmasítja mind­két gyárban. A VBKM üze­meiben lehetőség nyílik ar­ra, hogy a szerelést szalagon végezzék, ami harminc szá­zalékkal növeli a termelé­kenységet, s nyolcvan száza­lékkal csökkenti az ólom­szükségletet. A számítások szerint az új alapanyag alkalmazása azt is jelenti, hogy ugyanannyi edény gyártásához tizedannyi gépre, szerszámra, létszámra lesz szükség, mint a koráb­biakban. Gazdagítsuk termőtalajainkat N incs egyedül az Enyin­gi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, amikor azt mondja, hogy a területrendezés, a táblásítás nyomán jelentősen javult a nagy* gépek teljesítménye. Náluk van olyan határrész, ahol azelőtt a Rába-Steiger traktorral 10, most pedig — a területrendezés után — 15 hektár az egy műszakban fel­szántott terület. Battonyán, a Május 1- Tsz-ben egy száz­hektáros tábla egyik felén hamarabb elkészült az alag- csövezés. Itt a kukorica két­szer akkora termést adott, mint a tábla másik felén, pedig semmi más különbség nem volt a termelésben, mint az, hogy a terület egy része már alagcsövezve volt, a má­sik pedig még nem. Borsod­ban a Bélus patak vízgyűj­tőjében 17 ezer hektár terü­leten már több, mint két év­tizede megkezdődött a komp­lex melioráció. Az érintett területen a szántóföldek ter­mőképessége mintegy hat­van százalékkal nőtt. A példák mindegyike azt bizonyltja, hogy a termőföld megfelelő karbantartása, ja­vítása, a nagyüzemi terme­lés következményeihez for­málása kedvező eredménnyel jár. Sajnos hosszasan emle- gethetők ezzel kapcsolatban a teendők is, hiszen mező- gazdasági területeinken a szi­kes földeket több száz ezer hektáros, a savanyú talajo­kat kétmillió hektáron felü­li nagyságrendben tarthatjuk számon. A javítatlan homok­talajok, az eróziónak kitett területek is rendkívül na­gyok. Az eléggé közismert, hogy hazánk mezőgazdaságilag művelt területe, szántóföld­jeink területe évről évre csökken. Mégis meglepő az adat: 1945. óta a termőföld területe 600 ezer hektárral, vagyis két átlagos megye nagyságának megfelelő mér­tékben csökkent. A szigorú földvédelmi előírások ellené­re is csak lelassult ez a fo­lyamat — megállítani nem lehetett. Ugyanakkor a mezőgazda- sági termelést növelni kell. A hazai lakosság ellátása, az ország külkereskedelmi ér­dekei egyaránt azt követelik, hogy mezőgazdaságunk ad­jon több, az eddignél is jobb minőségű élelmiszert, illetve élelmiszer-alapanyagot. Ezt az igényt csökkenő földterü­leten csak egyetlen módon lehet kielégíteni: növelni kell a területegységre jutó hoza­mokat. A termelés növelésének, az ‘ előállított termék minősége javításának aránylag sok fel­tétele van. A termesztett faj­ták termőképességétől az al­kalmazott technológiáig, a gazdaságok szervezőképessé­gétől a talaj termőképessé­géig sok mindennel kell szá­molni. A fajták termőképes­ségének növeléséről, a tech­nikai haladásról, a techno­lógia fejlesztéséről, az üzem- és munkaszervezésről szinte naponta esik szó. Lényegesen mostohábban és főként leegyszerűsítetteb­ben foglalkozik mezőgazda­ságunk a termőföld védel­mével, termőerejének növe­lésével, termőképességének alakulásával, növelésével. Szakemberek kiszámították, hogy ha a jelenlegi ütemben — vagyis évente mintegy 40 ezer hektáron — javítjuk sa­vanyú talajainkat, akkor me­zőgazdaságunkban 2000-ig a savanyú talajok területe igen erőteljesen nő. Az intenzív talajhasználat megfelelő me- szezés nélkül a már megja­vított savanyú talajokat is visszasavanyítja, ami többek között azért baj, mert a sa­vanyú talajokon erősen rom­lik a műtrágya hatékonysá­ga. Hazánkban az 1920-as évek vége óta irányítja és támo­gatja az állam a talajjaví­tást. Különösen a felszaba­dulást követő években bon­takozott ki erőteljesen a szi­kesek digózással történő ja­vítása. Az elmúlt három év­tizedben az ország mintegy 900 ezer hektárnyi szikesé­ből több, mint 250 ezer hek­tárt javítottak meg. Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy 400 ezer hektár szikes, mai ismereteink szerint gazdasá­gosan nem javítható meg, ak­kor elég szép ez a teljesít­mény. De azért több, mint 300 ezer hektár még mindig javításra vár. A belvízrendezés, a domb­vidékek talajainak erózió el­leni védelme mind-mind mu­tat fel eredményt. Az ada­tok ugyanakkor azt is jel­zik, hogy a tennivaló sokkal több, mint amennyit eddig ezen a területen végeztünk. Igaz ez országosan, megyén­ként és a gazdaságok túlnyo­mó többségében egyaránt. A termőföld hasznosítási lehetőségének javítását ma sok tekintetben más szem­mel, más módon vizsgálják, mint akár csak egy évtizede is. Hosszú időn át rendsze­rint a talajjavításnak, a ta­laj védelmének egy-egy ele­me került előtérbe. A kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás támasztotta követelmények, a megfelelő eredmény azt igé­nyeli, hogy a korábbinál ösz- szetettebben fogja fel min­den érdekelt ezt a feladatot. A komplex melioráció kiter­jed a területrendezésre csak­úgy, mint a talajvédelemre, a vízrendezésre nem kevés­bé, mint a talajjavításra. Az magától értetődik, hogy egy- egy területen a legnagyobb eredményt annak a problé­mának a megoldása adja, ami ott a legtöbb gondot okozza. A belvizes táblákon a belvíz megszüntetése teremti meg a termelés első számú feltéte­lét. Ha az adott terület ta­laja savanyú, a talajjavítás is elengedhetetlen. Legalább ilyen fontos a többi melio­rációs tennivaló is, hiszen a tábla mérete a talaj termé­kenységének megóvása, nö­velése, legalább annyira el­engedhetetlen feltétele a si­keres, gazdaságos termelés­nek, mint amilyen a belvíz- rendezés volt. M indezt a tervezésnél, a kivitelezésnél egyre következetesebben fi­gyelembe veszik mezőgazda- sági nagyüzemeink is. A me­lioráció sajnos nem olcsó eszköze a termelés növelésé­nek, a gazdaságosabb terme­lésnek. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy megfelelő karbantartás mel­lett ezek a területek hosszú időn át megszolgálják a rá­fordítást. Így az ilyen célt szolgáló üzemi és állami rá­fordítások, amellett, hogy jó ügyet szolgálnak, hosszútáv­ra szólnak. Fehérvári István József Attila verseskötete hasonmás kiadásban A szegedi Somogyi Könyv­tár József Attila születésé­nek közelgő hetvenötödik év­fordulója alkalmából hason­más kiadásban megjelentet­te a költő A szépség koldusa című kötetét. A mű 1922- ben Juhász Gyula előszavá­val a szegedi Koroknay Nyomdá • kiadásában jelent meg mindössze háromszáz példányban. Az akkor tizen­hét éves József Attilának ez volt az első verseskötete. Most a kötet pontos mását fényképezéses eljárással mű­ködő sokszorosításos mód­szerrel háromezer példány­ban adták ki. A hasonmás kiadványt dr. Péter László szerkesztette, és ugyancsak ő írt hozzá utószót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom