Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LflPJfl 1980. JANUÁR IX, CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Endrődre és Gyomára látogatott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Tegnap, szerdán Endrődre és Gyoméra látogatott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Gyomén a pártbizottság székházában Jenei Bálint, a gyomai nagyközségi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendéget — akit elkísért a látogatásra Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára — a két község általános helyzetéről, az elért sikerekről és természetesen a gondokról, problémákról is. Ezután Endrődre, a cipészszövetkezetbe vezetett a miniszterasszony útja. Sárhegyi András, az ENCI elnöke kalauzolta végig a vendégeket a szövetkezet gyártósorai között. Már az üzemlátogatás során is több, fontos kérdés került szóba. Felvetődött például, hogy olyan kiváló minőségű bőr, melyekből tőkés exportra készülnek cipők, nem felel meg a magyar szabvány előírásainak. Nyilvánvaló, hogy itt korszerűsíteni kell a szabványt. A fűződében feltűnt, hogy a nagyon korszerű gépek mellett jó néhány munkafolyamatot még mindig kézzel csinálnak. Az elnök elmagyarázta, hogy ezek egy részére éppen a különleges minőség miatt később is szükség lesz, de jó néhányat ki lehetne gépekkel váltani. Ha lesz pénzük, ezt meg is teszik. A fűződében kérték meg a kedves vendéget az Április 4. Szocialista Brigád tagjai, hogy néhány sorral tegye emlékezetessé a látogatást a brigádnaplóban is. Természetesen a miniszter örömmel tett eleget az invitálásnak. A KISZ-klubban rögtönzött kiállításon mutatta be a szövetkezet azokat a termékeket, melyeket ezekben a hónapokban tőkés és szocialista exportra, illetve belföldre gyárt. Öröm volt látni, hogy minőségben az ez- portra és a belföldre készült Keserű Jánosné ellátogatott a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezetbe is Fotó: Gál Edit Munkásgyűlések az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban Az állami gazdaságokban, az élelmiszeripari üzemekben, az erdőgazdasági vállalatoknál hamarosan megkezdődnek az elmúlt évet záró és az ideit megalapozó munkásgyűlések. Ezeken a gazdálkodás feltételeit az új szabályozórendszerek a vállalatokra gyakorolt hatását vitatják meg. Az üzemi tanácskozások egy részén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői is részt vesznek. A mezőgazdaság állami szektorában több mint 450 vállalatnál — csaknem félmillióan dolgoznak, s az ágazat termelési értékének kétharmadát ezek a vállalatok, üzemek adják. Az elmúlt évek során már hagyománnyá vált, hogy janu- árban-februárban — a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűléseihez hasonlóan — üzemi tanácskozásokon vitatják meg vezetők és munkások a gazdálkodás eredményeit. A gyomai pártbizottságon Jenei Bálint párttitkár tájékoztatta a minisztert (középen) cipők között nincs különbség. Azért Keserű Jánosné nem volt mindennel elégedett. Nehezményezte, hogy a vásárlók hiába keresik a divatos ENCI-cipőket, a jelenlegi tíz centisnél valamivel alacsonyabb sarkúakat. Teljesen helytálló véleménye szerint az is szeretne divatos cipőben járni, aki már elmúlt 20 éves, de a magas sarkok csak az egészen fiataloknak valók. Persze, ennél lényegesebb kérdések is szóba kerültek a beszélgetés során. Például az, hogy a szövetkezetben senki sem tudja, mennyiért termelnek ki egy dollárt, mert a külkereskedelmi vállalat, a TANIMPEX nem hajlandó közölni .velük. Elpanaszolták azt is a szövetkezet vezetői, hogy gyakran úgy tűnik, mintha a külkereskedők a tőkés üzletfél érdekeit képviselnék, és nem segítik őket kellően' az üzleti tárgyalások során. Az exportot nehezíti az is, hogy a háttéripar nem elég rugalmas, nem gyárt megfelelő mennyiségben és minőségben különféle kellékeket és kiegészítőket. Ezekre a gondokra reagálva elmondta a miniszter, hogy a problémák jó része ismerős, igyekeznek is mindent megtenni, hogy javuljon a helyzet. Elismerően szólt az ENCI-ben látott fejlődésről, a cipők minőségéről, és megígérte: segít, hogy jó néhány gond minél hamarabb megoldódjon. A cipészszövetkezetből Gyomára, a fa- és építőipari szövetkezetbe vezetett a vendégek útja. Gonda Károly, a szövetkezet elnöke mutatta be a gyártás folyamatát, és egyben elmondta, hogy nemrég változott meg a szövetkezet elnevezése, előrekerült a fa szócska, jelezve ezzel is a súlyponteltolódást a bútorgyártás javára. Természetesen az építőipari tevékenységet sem szűntetik meg, sőt, éppen a közeljövőben várnak rájuk nagy feladatok a lakótelep építésében. Bemutatták a vendéglátók a francia exportra készülő kerti bútorokat, és a tetszetős, olcsó árfekvésű kárpitozott garnitúrát. Látható volt egy nagyon szép szekrénysor is, amely a gyomaiak saját tervezése, és kooperációban gyártják, együtt a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezettel. Persze, rögtön feltűnt, hogy a bútor jellegéhez nem illenek a rászerelt gombok és fogantyúk. Az elnök válasza: — érzik ezt ők is, de hiába, nem tudnak mást beszerezni. Meglátogatta Keserű Jánosné a Gyomai Háziipari Szövetkezetét is. Kiszely Lajos elnök fogadta és kalauzolta végig az üzemekben. A tetszetős divatcikkeket gyártó, zömmel nőket foglalkoztató szövetkezet termékeit érthető érdeklődéssel szemlélte a miniszterasszony. Az egész napos látogatás záró eseményére Gyomán került sor, ahol könnyűipari aktívaértekezletet tartott a miniszter. Ezen Gyoma és Endrőd könnyűipari szövetkezeteinek és vállalatainak párt-, társadalmi és gazdasági vezetői vettek részt. Beszédében Keserű Jánosné elismerően szólt a látogatás tapasztalatairól. Méltatta, hogy nagyon szépen fejlődnek a két nagyközség könnyűipari üzemei, és elismerően szólt arról is, hogy egyre jobb a minőség, nagyobb a választék. Ismertette a könnyűipar elmúlt évi tervteljesítését, az ágazat helyzetét, és szólt az idei év legfontosabb feladatairól is. Külön hangsúlyozta, hogy az export fontossága mellett minden könnyűipari üzemnek elsőrendű kötelessége a hazai ellátás biztosítása. Erre az idén és a jövőben külön is odafigyelnek. Az aktívaértekezlet végén Keserű Jánosné válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. L. L. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban 1980-ban tizenhá- romezer-hatszáz autóbusz gyártását tervezik. Az idei esztendő termelési feladatai mellett a legfontosabb törekvésük, hogy az igényekkel lépést tartva új járműtípusokat fejlesz- szenek ki (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) mWWWMWMWWWmWWMMMWWWWWH Új kutatási program: Békés megye természeti képe Szervezett tudományos kutatás indul megyénkben a természetvédelmi területek, elsősorban a szabadkígyósi tájvédelmi körzet és a Körös-völgyi természetvédelmi terület komplex feltárására a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága kezdeményezésére és a Szegedi Akadémiai Bizottság ökológiai és természetvédelmi bizottságának támogatásával. Dr. Bodrogközy György, a SZAB említett bizottságának elnöke körvonalazta a kutatás témaköreit. Többek között elmondta, hogy szükségét látná városbiológiai kutatások elindításának is, amely nagy segítséget nyújthatna a városok fásításához, parkosításához, egyszóval környezetvédelméhez, biztosítva a városok arculatának egyéniségét. A Munkácsy Mihály Múzeumban lefolytatott tanácskozáson biztosítottnak látszott az a szellemi erő, amely e nagy, sokoldalú, több évre terjedő munka ellátására rendelkezésre áll a megyében. Ehhez elengedhetetlen, hogy az e területek iránt érdeklődők, valamint a földrajz és biológia szakos tanárok bekapcsolódjanak e munkába. A kutatócsoportok szervezését, munkájuk koordinálását Réthy Zsigmond, a megyei múzeum kutatója látja el. A tervek szerint ez év március elején kezdődik a több évig tartó kutató-feltá- ró tevékenység. Eredményes évzárás a BORTÖV-ben Kedvező eredménnyel zárta 1979-et a Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalat (BARTÖV) Magyarbánhegye- sen. A január 16-án tartott igazgató tanácsülésen Ben- csik László igazgató arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy az elmúlt évben 18 millió tenyésztojást vásároltak fel a taggazdaságokból. Ebből a saját keltetőüzem 5,8 milliót keltetett ki, az orosházi Űj Élet Tsz-ben (taggazdaság) 1,9 millió, az ország különböző városaiban levő keltetőüzemekben pedig 3,9 millió csibét keltettek bérben. A többi tenyésztojást főként Baranya megyében értékesítették. A közös vállalat a 96 millió forint tervezett termelési érték helyett 97,5 millió forintot ért el, melyből 1,7 millió forint nyereséget képzett. A nyereség tömege azért alakult így, mert év közben egy nagyarányú rekonstrukció első üteme megvalósult, így a nyereség egy részét a taggazdaságok beleegyezésével ide fordították. A rekonstrukció hatására ebben az évben kedvező változások elé néznek a BARTÖV taggazdaságai, és az innen csibét beszerző intézmények. A keltető korszerűsítésével ugyanis a tavalyinál kétszerte több csibét keltetnek saját gépeiken. Az orosházi Üj Élet Tsz-ben 2,4 millió tojást keltetnek, te- nyésztojásként 4,5 milliót értékesítenek. Az új keltetőberendezések jelentősen javítják a munka intenzitását, eredményességét, így 1980-ban 121,6 millió forint termelési értékre számolnak, melyből a nyereség- terv — a törlesztések és a kamn+'">v K"':’°tése után — 2,7 millió forint. Még tavaly, év közben, szinte a rekonstrukcióval egy időben az új technológiai helyzethez igazították a te- nyésztojás-termelő hátteret, ezzel együtt több tsz-ben bővítették, növelték a csibenevelő férőhelyeket. Lényegében egy több évre programozott szakosodást egy év alatt valósítottak meg. Ezzel további jó alapot teremtettek a gazdálkodás magasabb színvonalon való folytatására. A BARTÖV tehát felkészült a megnövekedett feladatok teljesítésébe. D. K. A labdarúgó NB II sorsolása Az NB I után elkészült az 1979 80. évi NB Il-es labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolása is. Az NB II-ben a rajt február 17-én lesz, ezután megszakítás nélkül, 18 vasárnapon át tart a bajnoki pontvadászat. Az első játéknapé» (az első tavaszi fordulót már decemberben lejátszották a csapatok) a Békés megyei csapatok közül a Szarvasi FSSC, az Orosházi MTK és a Gyulai SE otthonában játszik, míg a Bcs. TASK Nyíregyházára utazik. A részletes sorsolás a 8. oldalon olvasható.
