Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
1979. december 15., szombat II könnyűipari miniszterhelyettes Gyulán IBUSZ-sajtótájékoztató a jövő évi programokról II bedolgozók és a vállalatok Tegnap, pénteken Gyulára érkezett Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes. A Gyulai Szabók Szövetkezetét kereste fel, ahol elsőként Balogh László, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a vendégeket az üzem életéről, és munkájáról. Elmondotta egyebek között, hogy négy évvel ezelőtt költöztek át az új, korszerű japán gépekkel felszerelt üzembe, ahol termékük döntő többségét nyugati cégek megrendelésére gyártják bérmunkában. Évente 180—200 ezer női ruha készül, s az idén előreláthatóan ezek értéke meghaladja az egymillió dollárt. Azért is keresettek termékeik, mert aránylag kis szériában készülnek, 200—500 darabos tételekben. Mivel rendkívül ' munkaigényes, ezért nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre. A karácsonyi ünnepekre változatos programot állított össze a rádió irodalmi főosztálya. December 24-én, 20 óra 30 perctől a Kossuth adó Télnek fehér asztalán címmel sugároz irodalmi összeállítást. Karácsony első napján ugyancsak a Kossuth adón „70 perc Simándy Józsefé” lesz — 19 órától. A művészi pályafutásának 60 éves jubileumát nemrégiben ünneplő Greguss Zoltán rádiójátékát is e napon suA hagyományokhoz híven a MEZŐGÉP mezőberényi gyáregységében az idén is megrendezték a nyugdíjasok találkozóját. Az összejövetelen 57 idős ember vett részt, akik meglátogatták az egyre jobban fejlődő üzemet, elbeszélgettek a dolgozókkal, érdeklődtek gazdasági eredményeik felől. A találkozón ott volt Szűcs Lajos, a nagyközségi tanács elnöke, aki a községi pártJól felszerelt tanműhelyben készülnek a jövő szakmunkásai, de rendszeres a felnőtt-továbbképzés is. Mivel itt is egyre feszítőbb a munkaerőhelyzet, ezen a hatékonyság további növelésével igyekeznek segíteni. Kedvezőbbé tették a munka- feltételeket is. Korábban sok panasz volt a dolgozók körében, hogy a nyári időszakban nem megfelelő a hűtés, ezért 5 millió forint értékben klímaberendezést vásároltak és szereltek fel. Jövőre újabb 5 millió forint értékű gépet vásárolnak a jelenlegi géppark kiegészítésére, illetve továbbfejlesztésére. A tájékoztató után a miniszterhelyettes megtekintette az üzemet. A látogatás után a szövetkezet vezetői rögtönzött divatbemutatón mutatták be legújabb termékeiket. domáldi üstökös. A Bolyai Farkasról szóló darabban a szerző alakítja a címszerepet. Az ünnep második napjának irodalmi programjai közül bizonyára sokan meghallgatják az Eldorádó-törté- netek tündérországról és a paradicsomi állapotokról című összeállítást. A XVII.— XX. századi magyar irodalomból merített válogatást, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek versműsorát. bizottság nevében is köszönetét mondott a sok társadalmi munkáért, amit a nyugdíjasok a település szépítéséért tettek. Ezután ünnepi ebéden látták vendégül a nyugdíjasokat, majd a művelődési központ citerazenekara adott műsort. Végül a gyáregység szakmunkástanulói az általuk készített ajándéktárgyakkal kedveskedtek az öregeknek. Sikeres évet zár az IBUSZ, árbevétele előreláthatóan meghaladja a 7 milliárd forintot, ami 14 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évihez képest — jelentette be Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján a Sport Szállóban. Mint elmondta, különösen nagy arányban növekedett a turistaforgalom Ausztriából, az NSZK- ból és Olaszországból, a szocialista országok közül pedig a Szovjetunióból, az Immár több év óta ismétlődik először megyei, majd országos szinten a Szakma Kiváló tanulója verseny. Ebben a tanévben a szocialista szakmunkásképzés 30. évfordulójának megünneplésével esik egybe ez a jelentős esemény. Éppen ezért, talán a korábbinál is jobban készülnek a diákok, pedagógusok szakoktatók egyaránt. A felhívások már eljutottak az iskolákba. A megyei szakmai tanulmányi versenyen 14 szakmában és 9 közismereti és szakmai elméleti tárgyból mérik össze a megye legjobb másod-, harmadéves szakmunkástanulói tudásukat. A megyei tanulmányi versenyek ünnepéVlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete pénteken átadta Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész filmrendezőnek a XI. moszkvai. nemzetközi filmfesztivál jubileumi díját, amellyel a Szovjetunió filmgyártása államosításának 60. évfordulója alkalmából idén augusztusban jutalmazták munkásságát. A budapesti szovjet nagykövetségen rendezett ünnepségen Vlagyimir Pavlov emlékeztetett arra, hogy a fesztivál Személyi hírek Békés megye Tanácsa december 13-i ülésén a megyei egészségügyi osztály vezetői beosztásából, munkájának elismerésével dr. Sarnyai Ferencet 1979. december 31-i hatállyal felmentette, s egyben az osztályvezetői teendők ellátásával dr. Horváth Évát 1980. január 1-el megbízta. Dr. Sarnyai Ferenc 1980. január 1-től a gyulai megyei kórház főigazgatói teendőit látja el. NDK-ból és Bulgáriából jöttek többen, mint tavaly. 1980-ban az ideinél is gazdagabb programot állított össze az utazási iroda, öt világrész 42 országába juthatnak el a turisták az IBUSZ-szal. A már hagyományos, jól bevált utak mellett néhány újdonság is szerepel a kínálatban, ezek között kuriózum az Indonézia—Singapur—Thaiföld, illetve az Üj-Zéland—Ausztrália társasutazások. lyes eredményhirdetésére majd 1980 márciusában kerül sor. Az itt legjobban szereplők juthatnak el csak az országos versenyre, amelyből kettőt is Békés megyében rendeznek meg. Géplakatos szakmában az ország legjobbjai majd az orosházi 612-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben vetélkednek. A legjobb esztergályos tanulókat pedig a 611-es számú békéscsabai Ipari Szakmunkásképző Intézet fogadja. Emellett sor kerül majd művészeti vetélkedőre is, amelyen az egyes intézetek legjobb citerazene- karai és néptánccsoportjai, mutathatják be felkészültségüket. rendező bizottsága a magyar filmművészet fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepéért szavazta meg Fábri Zoltánnak a díjat. Az elismerés egyaránt szól a művész alkotótevékenységének és annak a sokrétű munkának, amelyet a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének elnökeként a szocialista magyar filmművészet hazai és nemzetközi sikereiért végzett. Fábri Zoltánnak ez volt a negyedik díja a moszkvai fesztiválok történetében. „II hangok messzire szállnak” Irodalmi esi Békéscsabán A Magyar Írók Szövetségének Békés megyei tagozata A hangok messzire szállnak címmel december 20-án, csütörtökön este 7 órakor irodalmi estet rendez, a békéscsabai vasutas klub könyvtár nagytermében.. A nagyszabású rendezve nyen — amelyet Udvaros Béla rendezett — megyénk íróinak, költőinek művei hangzanak el Zsólnai Júliának, a miskolci Nemzeti Színház és Nagy Attilának, a budapesti Thália Színház művészének tolmácsolásában. A műsorban Bartók Béla, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Szokolay Sándor és Bogár István zeneművei is megszólalnak a békéscsaba i Bartók Béla Zeneiskola művésztanárainak előadásában llnek az országban — óvatos becslések sze- I rint is — vagy háromszázezren, akik különböző okok miatt nem vállalhatják a több műszakra osztott, kötött munkaidőben elvégzendő gyári munkát. Vagy azért nem, mert családi kötelezettségeik ezt nem teszik lehetővé, vagy mert betegek — de azért nem teljesen munkaképtelenek, vagy mert a lakóhelytől túlságosan is messze esik az egyetlen szóba jöhető munkahely, és a mindennapi ingázás kárát megintcsak a család szenvedné, vagy egyszerűen csak azért, mert már nincs erő, energia a rendszeres munkavállaláshoz szükséges szakképzettség megszerzéséhez. ök háromszázezren mégiscsak munkaerő-tartalékként jöhetnek — jöhetnének! — számításba. összehasonlításként : ők háromszázezren — csak a létszámukat tekintve — megoldhatnák az egész szolgáltatóipar létszámgondját; nagyrészt pótolhatnák azt a létszámcsökkentést, amivel az iparnak kell számolnia, éppen azért, mert a szolgáltatóipar létszámbővítése elkerülhetetlen, s e létszámgyarapítás jószerével csakis az iparban foglalkoztatottak csökkenése révén történhet; vagyis ők, háromszázezren olyan munkaerőtömeget jelentenek, amiről lemondani — éppen a mai, munkaerőínséges világban — nagy luxus. Nemcsak a népgazdaság érdekei, hanem az ő érdekeik miatt is. Nem munkaképtelenekről, nem munkakerülőkről, csak — ismétlem — különböző okok miatt speciális helyzetben élő, de termelő- munkát és keresőviszonyt többnyire vállalni kész emberekről van szó. ök, háromszázezren állami vállalatok és szövetkezetek bedolgozói lehetnének. Ám úgy tűnik: épp a legnagyobb létszámhiánnyal küzdő gazdálkodó egységek nem tudnak mit kezdeni velük. Pedig: ők háromszázezren, bedolgozói minőségben, lényegesen enyhíthetnék a munkaerőgondokat. A beruházási eszközökkel rendelkező állami nagyipart azonban eddig nem érdekelte, és a jelenlegi tapasztalatok szerint ma sem érdekli különösebben ez a téma. A szerényebb anyagi eszközökkel dolgozó szövetkezetek és helyiipari vállalatok pedig csak nagy nehezen tudják növelni a bedolgozók számát. Ennek sokáig jogi akadályai voltak: hosszú évekig egyetlen miniszteri utasítás próbálta valamelyest rendezni a bedolgozók jogi helyzetét, és csak 1967-ben született meg az a központi rendelkezés, amelynek értelmében a bedolgozók sok szempontból azonos elbírálás alá esnek a vállalati belső létszámot alkotó dolgozókkal. A helyzet mégsem változott lényegesen, mert a vállalati gazdálkodás feltételrendszere nem kedvez a bedolgozói munka tömeges elterjesztésének. Például a bérszínvonal-szabályozás, aminek természetéből adódik, . hogy bedolgozókkal nem manipulálható. Csakis „belső” dolgozókkal. Márpedig az efféle manipulációkról a vállalat nem mondhat Űj, magyar filmeket vá^ lasztottak ki az európai szocialista országok képviselői azokon a filmátvételi bemutatókon, melyeket számukra rendeztek. A legnagyobb sikert az itthon is premierre váró gyermekfilm, a Palásthy György rendezte „Égig érő fű” aratta: Csehszlovákia, le, ugyanis a bérszínvonal emelésének — sajátságos módon — egyik alapvető feltétele, hogy bizonyos foglalkozási kategóriákban növeljék a belső létszámot. Továbbá: az említett rendelet ellenére is fennmaradtak bizonyos — bedolgozókat hátrányosan érintő — jogi megkülönböztetések, arról nem beszélve, hogy a vállalati gazdálkodásra általánosan jellemző szervezetlenség, rendszertelen munkavégzés, a hullámzó termelés, egy sor adminisztratív kötöttség és bonyodalom önmagában is megnehezítette a bedolgozói hálózat kiépítését. Időközben — tavaly — megjelent az 1967-es rendelet módosítása abból a megfontolásból, hogy még inkább közelítsék egymáshoz a bedolgozók és a „bent” dolgozók jogviszonyát. És milyen jellemző: a munkaügyi szakemberek még ma is vitatkoznak ezen a módosításon; nem a jogszabály lényegén, hanem az értelmezésén, ami megintcsak arra utal: nem biztos, hogy a vállalati gazdálkodás feltételei egyértelműen a bedolgozók foglalkoztatására ösztönözné a gazdálkodó egységeket, különösen az állami iparban. Így aztán a bedolgozói munka változatlanul a helyiipari és a szövetkezeti üzemek jellegzetessége, de azokban sem tekinthető általánosnak. Egyre kevesebben szánják el magukat, hogy ily módon létesítsenek munkaviszonyt, s a bedolgozók táborában is nagymérvű a fluktuáció, nem utolsósorban a meglehetősen alacsony kereset miatt. A bedolgozók nagy része idős korú, jóval túl a nyugdíjkorhatáron, akik eleve időszakonkénti pénzkeresetnek tekintik ezt a tevékenységet. És közben ott vannak tízezrével a kismamák, akik a gyermekgondozási segély mellett örömmel vállalnának otthoni munkát, különösen akkor, ha gyermekük már kilépett a csecsemő korból. Ott vannak a többnyire nagy családokat ellátó, háztartásokban dolgozó nők, akiknek egy része ily módon bekapcsolható lenne a társadalmilag szervezett termelőmunkába, s akik közül sokan csak azért nem vállalnak munkaviszonyt, mert vagy nincs megfelelő szak- képzettségük, vagy megoldatlan gondokat okozna nekik a mindennapi munká- bajárás (például a távolságok miatt.) S ott vannak a csökkent munkaképességűek. Hogy nálunk súlyos társadalmi gond a munkahelyi rehabilitáció, az jórészt a bedolgozói rendszer problémáira is visszavezethető. □ bedolgozók ma is, és évről évre több százmilliós termelési értéket állítanak elő. Kézi munkával, egyszerű eszközökkel, minimális anyagi ráfordítással, minden jelentősebb beruházás nélkül. Miből is az következik, hogy a bedolgozói munka gazdasági ésszerűssége, haszna — akárcsak a világ más országaiban — nálunk sem kérdőjelezhető meg. Intézményes foglalkoztatásuk az arra alkalmas vállalatoknál egyre sürgetőbbé vált. Lengyelország, NDK, Románia és Szovjetunió moziforgalmazásra, Bulgária pedig a televízió számára vásárolta meg a vetítési jogot. Kelendőnek bizonyult Kol- lányi Ágoston új természetfilmje, „Az állatok válaszolnak”, valamint a Mészáros Márta rendezte első magyar—lengyel koprodukciós film, az „Útközben”. A Budapesti Történeti Múzeumban megnyílt a „Budapest két évezrede” című állandó kiállítás. Képünkön: a század- forduló divatja a kiállítás egyik vitrinjében (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Gazdag ünnepi prngram a rádióban gározzák. A műsor címe: A Nyugdíjasok találkozója Mezüberényben Elkészült a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei menetrendje Fábri Zoltán fesztivál-díjas Vértes Csaba Magyar filmek sikere Cél: a kulturált étkeztetés A vendéglátás alapvető feladata a kulturált étkeztetés megteremtése, amely a hivatalos elöírásokan túlmenően sok apróságon is múlik. A Belkereskedelmi Minisztérium az elmúlt években nem egy intézkedést hozott a cél érdekében. Tennivaló azonban még akad bőven. Követelmény például, hogy az étkezésekhez ivóvíz álljon rendelkezésre azoknak, akik nem kívánnak egyéb italt. A minisztérium vendéglátó főosztálya most a vállalatok kötelességévé tette, hogy gondoskodjanak erről az alapvető szolgáltatásról. A legtöbb vendéglátó üzletből hiányzik a gyümölcs is. A minisztérium kezdeményezésére ősztől kísérletképpen 20 fővárosi éttteremben, ételbárban és. bisztróban kínáltak az asztalokon almát. A tapasztalatok alapján felhívták a vendéglátó vállalatok és ÁFÉSZ-ek figyelmét, hogy jelöljenek ki egységeket a hazai nyers gyümölcsök árusítására, s az előfizetéses étkeztetésnél is legalább hetenként kerüljön az étlapra gyümölcs.