Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

o NÉPÚJSÁG 1979. december 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek MIT MOND II JOGSZABÁLY? Megjegyezzük, hogy örömmel vesszük azo­kat a leveleket, amelyekhez bizonyítékként csomagot is mellékelnek, hiszen így két­séget kizáróan megállapítha­tó: mennyire jogos a panasz. Legutóbb Zacsok Mátyás me­zőkovácsházi olvasónk kül­dött galuskás, sületlen ke­nyeret, amelyet a vadászta­nya élelmiszerboltjában vá­sárolt. Mivel a járási szék­helyen az Orosházi Sütőipari Vállalat gyárán kívül, a he­lyi ÁFÉSZ kunágotai sütő­üzemében előállított kenye­ret is értékesítenek, feltéte­lezzük, hogy a rossz minősé­gű kenyér az utóbbi üzemből származik. Érdekes módon — ezt egyébként a tanácsel­nök is megerősítette —, álta­lában nincs panasz a ke­nyérre, sőt, a környékbeliek és a távolabbi megyékben lakók is szívesen jönnek ro­pogós cipóért Mezőkovácshá- zára. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a levélírónak nincs igaza. Csak éppen egyedi esetről lehet szó. Nem árt tehát ezzel kap­csolatban néhány dolgot tisz­tázni. Mindenekelőtt azt, hogy a szabvány előírja: mi­lyennek kell lenni a kenyér színének, súlyának, térfoga­tának, belső és külső szerke­zetének. Ha ez mind megüti a mértéket, 3 napig fogyaszt­ható. Annak ellenére, hogy a szóban forgó szabványt nem külső szervek, intézetek, ha­nem a sütőipari vállalatukat irányító minisztérium állítot­ta össze, valószínűleg az üze­mek egyetértésével. Nincs és nem is lehet szándékunkban ezen előírások helyességét, létjogosultságát vitatni, de úgy érezzük: az utóbbi évek­ben, mintha engedtek volna a gyeplőn. A vevő viszont minél fehé­rebb, melegebb kenyérre áhítozik. Némiképp érthető is, hiszen a búzakenyér ha­mar szárad, morzsalékos lesz, a legtöbb lakásban nincs szellős éléskamra, a száraz levegő pedig nem kedvez egyetlen élelmiszer­nek sem. Eltűnt a félbarna, a rozskenyér, vajúdik a krumplis és a citopános ke­nyér gyártása, szinte lehe­tetlen rávenni egyes vállala­tokat az egykilós veknik sü­tésére. Az új beruházások nagy része még a régi gőz- kemencés technológiára épül, amely tudvalevőleg a két-, három kilós kenyerek előál­lításának kedvez, holott leg­többen a kisebb súlyúakat keresik. Aztán itt van a szállítás, az ellátásért való felelősség, amely befolyásolja a minő­séget, a gazdaságosságot. Bi­zony van olyan kenyérgyár, ahonnan ponyvás kocsival, a legelemibb higiéniai előírá­sokat mellőzve, hordják a pékárut. Ugyanakkor talán nincs is olyan üzlet, ahol megtartanák azt az utasítást, miszerint a polcra csak egy sor kenyeret szabad rakni. Tudomásunk szerint me­gyénkben még csak kísérle­tet sem tettek a konténeres kenyérszállítás bevezetésére. Pedig van jó példa erre is: Szolnok megyében 21 helyre már így jut el a kenyér. El­ismerjük: drága a speciális gépkocsi, és a konténer ára is legalább 6 ezer forint. De vajon a tonnaszám kidobott kenyér mennyibe kerül? Ezzel összefüggésben nem ártana megvizsgálni: miért csak a sütőipari vállalatok felelősek az ellátásért? Egy­re több ÁFÉSZ, termelőszö­vetkezet, kisiparos foglalko­zik kenyérgyártással, annak forgalmazásával, gyakorlati­lag minden következmény nélkül. Annyi kenyeret süt­nek, amennyit akarnak, em­ber és vállalat legyen a tal­pán, amelyik ki tudja szá­mítani: erre a napra ennyi és ennyi kenyér szükséges. Visszatérve a minőségre: a mezőkovácsházi kenyeret azért figyelmébe ajánljuk a megyei minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézetnek. Molnár Imre, békési olva­sónk levele lapunk novem­ber 1-i számában jelent meg a Szerkesszen velünk ro­vatban, „Egy varrógép, ami nincs” címmel. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ-tőI a követ­kező válasz érkezett Molnár Imre ügyében: „A panasz helytálló, a bolti dolgozó kö­vette el a mulasztást; a már egyszer hitellevélre el­adott varrógépet újra elad­ta. Védekezésében azt adta elő, hogy úgy gondolta, is­mét lehet abból beszerezni. Sajnos, ezen típusú varró­gépet azóta sem sikerült beszerezni, tekintettel arra, hogy importáru. Molnár Im­re vásárlót személyesen meg­kerestük, hogy rendezzük az ügyet, ö ez esetben meg­ígérte, hogy felkeresi a bol­tunkat, és más típusú varró­gépet választ, vagy az érté­ket másban levásárolja ... A vásárló csak nem jelent­kezett. A varrógép értékét még nem küldtük el, ismét felkeressük személyesen, és kérni fogjuk, hogy ha tud várni a varrógép beszerzé­sére, úgy ígéretet teszünk: az 1980. első negyedévi im­portból minden körülmé­nyek között beszerezzük. Ha ezt megelőzően lehetőségünk nyílik kiskereskedelmi for­galomból készpénzért meg­vásárolni, úgy hamarabb ele­get teszünk kötelezettsé­günknek. Bármely forrásból kerül beszerzésre a varró­gép, és bármely időszakban, a vásárlónak a már befize­tett értékben adjuk át a gé­pet, tehát azért külön költ­séget, vagy esetleges árvál­tozást nem számolunk fel.” Lerobbant a Télapó ? Az élelmiszer-kisker. bé­késcsabai „Fényes” ABC- jében meghirdették a „Tél­apó postáját”. December 3- ig lehetett a csomagokat megvenni, és pontos címmel a zöldségosztályon leadni. Én december 1-én vettem meg a két csomagot. De­cember 5-én este siettünk haza a gyerekekkel, várni a Télapót. Este fél kilencig vártuk — hiába. Ekkor sír­va lefeküdtek. Én még fél tízig fent voltam, de hiába. Reggel hat órakor bementem az ABC-be, megkérdezni, mi­ért nem jött a Télapó. Az egyik dolgozó mondta, hogy náluk fél tízkor volt a Télapó, mert lerobbant a kocsija. Ekkor rajtam kívül még két szülő jött reklamálni. Az üz­letvezető-helyettes azt mond­ta, hogy a csomagokat ki kell vinni 6-án. Szerintem egy vállalatnak fel kell mérni, amit csinál, vagy amit csinálni akar. A gyere­kek 5-én este várták a Tél­apót, nem pedig 6-án. De­cember 3-tól 5-ig lett volna idő felmérni, mennyi a je­lentkező, és mennyi Télapó legyen. A gyerekek csalódá­sát már nem lehet enyhíteni, de ez az eset tanulság a jö­vőre. Bordás Lászlóné, békés­csabai olvasónk észrevételé­re a városi tanács vb mű­szaki osztályától érkezett a következő válasz: „Az Oros­házi úton a Toldi utca ke­reszteződésében a Békés me­gyei ÉPSZER Vállalat köz­terület-foglalását 1979. de­cember 9-vel megszüntet­jük, így az Orosházi úti jár­da ismét a közlekedés ren­delkezésére áll. Az eddig el­foglalt járda helyerállítására felhívtuk a vállalat figyel­mét.” Valóban tűzveszély? Rovatunkban december 6- án jelent meg „Tűzveszély a padláson” címmel Polgár Gábor békéscsabai olvasónk levele. Ebben arról panasz­kodik, hogy a társtulajdono­sa nem hajlandó a zárlatos villanyvezetéket a padlásról lehozni és a falba építtettni, s ezzel veszélyezteti a lakó­házat. Nos, az ügyben tollat fog­tak a társtulajdonosok, Nagy János és felesége is. Az ő levelükből idézzük a követ­kezőket: 1973. július 4-e óta lakunk a Gyár utca 25. szá­mú házingatlanban. Soha semmilyen elektromos hiba, probléma nem volt. Rádió, tévé, mosógép, centrifuga, hűtő, vasaló, magnó, hajszá­rító, ' kávédaráló kávéfőző, rezsó és világítás — tehát működik. 12-féle elektromos fogyasztót használtunk. A kávéfőző cekásza soha nem égett ki, az elsővel működik kilenc és fél éve, még az automata sem ugrott ki so­ha. Minden elektromos ké­szülék tökéletesen működött. Annyira mi is tájékozottak vagyunk érettségi és üzem­mérnöki diplomával, hogy zárlatos villanyvezetékkel nem működött volna a fo­gyasztó. Tehát minden fo­gyasztó tökéletesen műkö­dött, illetve működik, nem lehet zárlatos.” Ami a levél további so­rait illeti, azokból egyértel­műen kitűnik, hogy a társ- tulajdonosok között — eny­hén szólva — nem a legjobb a kapcsolat. Éppen ezért nem kívánunk bővebben reagálni arra a megjegyzés­re, hogy „minden rágalmat beleteszünk az újságba?”, s ezért elégtételt kérnek, mert ellenkező esetben a tévéhez, rádióhoz fordulnak. Egye­nes, becsületes szándékú ol­vasóinkat sértenénk, akikhez minden bizonnyal Nagy Já- nosék is tartoznak, ha min­den levélírónkról rossz szán­dékot feltételeznénk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy helyeseljük, ha valaki visszaél a rovatunk adta lehetőséggel, és ben­nünket félrevezetve tisztes­ségtelen célra használja a segítőszándékot. Ezt a ma­gatartást mélyen elítéljük. A mellékelt levélmásolat is­meretében azt javasoljuk az utóbbi levél íróinak, hogy a bírósághoz forduljanak jog­orvoslásért. Szerkesztői üzenetek Pordán József, Magyar- dombegyház. Valóban érthe­tetlen, hogy nem kapta meg a munkakönyvét, továbbá furcsának tartjuk a felmon­dási idő letöltése körüli al­kudozást is. Levelét kivizs­gálásra elküldtük az állami gazdaság igazgatójának, a válaszról majd értesítjük. ♦ Erdei Imréné, Szeghalom. Táviratilag 800 forintott adott fel november 5-én a kislá­nyának, aki a pénzt a mai napig nem kapta meg. Rek­lamált a postahivatalban, de érdemleges választ decem­ber 4-ig nem kapott. Nos, továbbítjuk panaszát a me­gyei postahivatalhoz. ♦ Nácsa Józsefné, Dévává" nya. Köszönjük sorait, amelyben arról számol be, hogy a közelmúltban névadó ünnepség volt Dévaványán, ahol a Gyomai Háziipari Szövetkezet a kivarróüzemé­ben dolgozó szülők gyerme­keit megajándékozta. Kéré­süket, hogy az ünnepségen készült fotót közöljük la­punkban, nem áll módunk­ban teljesíteni. ♦ Seres Ilona, 6. osztályos tanuló, Bánkút. Megkaptuk leveledet, amelyben arról számolsz be, hogy a med- gyesegyházi kultúrházból ér­kezett falutokba a Télapó, s a csomagok kiosztása után jól éreztétek magatokat az ügyességi versenyen. ♦ Takács Sándor, Orosháza. Levelét elküldtük a Béke Tsz vezetőinek. ♦ Flender Mihály, Békéscsa­ba. Örömmel olvastuk leve­lét, amely szerint november 22-én egy összegben meg­kapta, az ez év márciusa óta visszatartott nyugdíját. ♦ Szilágyi Ferencné, Okány, Szinos Imréné, Szeghalom, D. Nagy András, Gyula, Hammer József, Almáska­marás. Levelüket, amelyek­ben jogi kérdésékre várnak választ, megkaptuk. Kérjük, legyenek türelemmel, rova­tunkban, vagy levélben ha­marosan válaszolunk. Kiss András, Békéscsaba: Vitája támadt a szomszéddal a kerítés miatt. Azt kérdi levelében, hogy ingatlanának melyik oldalán kell megépí­tenie a kerítést? Van-e erre valamilyen szabály? Igen, van. Mégpedig az Országos Építésügyi Sza­bályzat. Eszerint az ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől nézve a homlokvonalat elkeríteni. Továbbá a hom­lokzattal szemben állva a jobb oldali kerítést és erről az oldalról a hátsó rész fe­lét megépíteni. A szabály­zatból az következik, hogy a bal oldali kerítést a másik szomszéd köteles elkészíteni. Ez érthető is, mert az ő in­gatlana előtt állva ez a jobb oldali kerítés. Ha azonban sarokingatlanról van szó, a bal oldalt szintén a tulajdo­nosnak kell elkerítenie, mi­vel ott már nincs szomszéd­ja. Ha a tulajdonos nem tesz eleget a kerítésépítési köte­lezettségének és emiatt a szomszédját valamilyen kár éri, kártérítést követelhet. Ha a kártérítés mértékében nem tudnak megegyezni, a bíróság jogosult dönteni eb­ben a kérdésben. T. Á., Gyula: A terhesség­megszakítást az egészségügyi miniszter 4/1973. (XII. 1.) számú rendelete szabályoz­za. A terhesség művi meg­szakítását azonban csak ak­kor engedélyezik, ha a ter­hesség nem haladta meg a 12. hetet. Az ezzel kapcsola­tos kérelmet az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes első fokú bizottság­hoz a „Térhességmegszakítás elbírálási lap”-on két pél­dányban kell benyújtani. Az elbírálási lap a terhességet megállapító egészségügyi in­tézményben — szakorvosi rendelőintézet nőgyógyászati osztályán, szülész-nőgyógyász szakorvos által vezetett ter­hestanácsadáson, család- és nővédelmi tanácsadóban — szerezhető be. Az egészség- ügyi intézmény orvosa hatá­rozza meg a terhesség idő­tartamát, szükség esetén gon­doskodik a vizsgálatok el­végzéséről. A vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok a kérelem elbírálását ne hátráltassák. A terhessé­get megállapító orvos a ki­töltött elbírálási lapokat és mellékleteit átadja a kérel­mezőnek. Ö közli, hogy az első fokú bizottság, mely a terhesség művi megszakítá­sának kérdésében dönt, hol és mikor tart ülést. A ké­relem elbírálásakor köteles személyesen megjelenni a bi­zottság előtt. Levelében azt írja, hogy külön él a férjé­től. Ha a különélés legalább 6 hónap óta folyamatos, a rendelet értelmében a bi­zottság minden további nél­kül megadja az engedélyt a terhesség művi megszakítá­sára. Természetesen csakis akkor, ha a kérelme időben érkezik meg, s a terhesség nem haladja meg a 12. he­tet. Abban az esetben, ha a terhesség meghaladja a jog­szabályban meghatározott időt, vagy a műtét végrehaj­tásának egészségügyi akadá­lya van, a művi megszakítás elvégzését megtagadhatják. Kérhet azonban szakmai fe­lülvizsgálatot. A szakmai fe­lülvizsgálat során hozott dön­tés ellen viszont jogorvoslat­nak nincs helye. A terhesség megszakítá­sáért térítésdíjat kell fizetni. Ezt még a műtét elvégzése előtt az engedélyen illeték- bélyegben kell leróni. Az il­letékbélyeg lerovása nélkül a műtét nem végezhető el. Mi­vel 600, illetve 1000 forint térítési díjról van szó, indo­kolt esetben a terhesség művi megszakításának kér­désében döntő bizottság mér­sékelheti a térítési díjat. Dr. Serédi János Virág Istvánná, Békéscsaba Embere válogatja... December 6-án a gyer­mekkórházban voltunk egy­éves kislányommal. A vizs­gálat után taxit akartunk hívni, de fél óra elteltével is sikertelenül. Mégis haza kellett mennünk, így elindul­tunk az esőben azzal, hogy majd csak lesz egy kocsi, amely hazavisz a Kuznyeck- lakótelepre reggel kilenc órakor. Alig értünk ki a sa­rokra, jött egy taxi, egy férfiutassal. Megállt, és megkérdezte az utas, hova megyünk a gyermekkel a karomon? A Kuznyeck-lakó- telepre — válaszoltam. — Erre ő „foglalt a kocsi” jel­szóval becsapta az ajtót és ellenkező irányba elhajta­tott. — Igazán jellemtelen dolog volt. Vajon nincs lel- kiismeretfurdalása? Mi meg ott álltunk a sarkon, és ha nem jön egy vállalati GAZ- kocsi, amely szó nélkül ha­zahozott, akkor a beteg kis­lányom még betegebb lesz, átázva az esőtől. Itt köszö­nöm meg az ismeretlen ko­csi vezetőjének és utasának az emberhez méltó cseleke­detét. Balogh Gyula, Gyula KRESZ-park, játszótér — veszélyekkel Békésen a Fáy utca és az Élővíz-csatorna között van egy zöldterület, amit, úgy vesszük észre, hogy a „sen­ki földjeiként kezelnek. Itt alakítottak ki egy KRiESZ- parkot. A terület * szépen rendezett, de kisgyermeket nem lehet oda leengedni ját­szani, mert a nagyobb gye­rekek kerékpár-versenypá­lyának használják. Az 5/1 épület előtt társadalmi mun­kában játszóteret létesítettek, velünk, szülőkkel közösen. Ebbe a társadalmi munkába is csak üröm vegyült. A lé­tesítmények úgy lettek elhe­„Múzeum” a betongyárban A Középület Építő Vállalat betonüzemében Nagy Gy. Sán­dor, az üzem dolgozója kis házi múzeumot hozott létre. Az Arpád-hid pesti hídfőjénél hat éve rendszeresen figyeli a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat uszályaival ér­kező kavicsszállítmányokat. A folyóban érdekes formára csiszolódott köveket gyűjti, de gyakran kerülnek elő a ka­vicsból régi használati tárgyak, állati csontmaradványok is. A képen: kacsa formájú kő (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) 5 lyezve, hogy előtte nem biz­tosították a megfelelő terep- rendezést. A létesítmények „karbantartását” néhány szülő érzi kötelességének, mert az elhelyezésben részt vett szocialista brigád azóta felé sem nézett a játszótér­nek. Lehet, hogy ők csak a felállítást vállalták? A for­gót sikerült már kijavíta­nunk. Azonban nem rendel­kezünk olyan szerszámpark­kal, hogy csapágyházakat esztergáljunk, s így meg­szüntessük a hinta baleset­veszélyességét. Jelenlegi ál­lapotában a függesztékék — konstrukciós hiba miatt — leszakadtak. Reméljük, hogy az illetékesek nem az elszállítással fogják megjaví­tani — mint már előfordult —, hanem olyan kialakítás­sal, ami a rendeltetésszerű használatot lehetővé teszi. Ezeket a problémákat már csak tetőzi az, hogy elkezd­tek építeni egy korcsolyapá­lyát. Lehet, hogy nem az lesz, de a munkát végzők a nyár folyamán ilyen tájékoz­tatást adtak. Az aljzatbeton elkészült. A peremrész zsa­luzása félig, míg a betonból kiálló 8 mm-es betonvasok eltakarása viszont nem. Ha beköszönt a tél — ami vár­ható — a leeső hó eltakarja a kiálló betonvasakat és szörnyű elképzelni, milyen súlyos baleset keletkezhet. Már történt kisebb sérülés, így jobb lenne a komolyab­bat megelőzni. Kérésemet egy utca lakói nevében ír­tam. Ha segíteni kell, mi vállaljuk, de aki elkezdte a munkálatokat, az fejezze is be. Riczler Kálmán, Békés Egy rövid megjegyzés: Bi­zonyos, hogy a szóban for­gó szocialista brigád „csak” a játszótéri berendezés fel­állítását vállalta. Ez sem cse­kélység, amiért elismerés il­leti őket. Aligha lehet el­várni, hogy tartsák is kar­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom