Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
o NÉPÚJSÁG 1979. december 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek MIT MOND II JOGSZABÁLY? Megjegyezzük, hogy örömmel vesszük azokat a leveleket, amelyekhez bizonyítékként csomagot is mellékelnek, hiszen így kétséget kizáróan megállapítható: mennyire jogos a panasz. Legutóbb Zacsok Mátyás mezőkovácsházi olvasónk küldött galuskás, sületlen kenyeret, amelyet a vadásztanya élelmiszerboltjában vásárolt. Mivel a járási székhelyen az Orosházi Sütőipari Vállalat gyárán kívül, a helyi ÁFÉSZ kunágotai sütőüzemében előállított kenyeret is értékesítenek, feltételezzük, hogy a rossz minőségű kenyér az utóbbi üzemből származik. Érdekes módon — ezt egyébként a tanácselnök is megerősítette —, általában nincs panasz a kenyérre, sőt, a környékbeliek és a távolabbi megyékben lakók is szívesen jönnek ropogós cipóért Mezőkovácshá- zára. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a levélírónak nincs igaza. Csak éppen egyedi esetről lehet szó. Nem árt tehát ezzel kapcsolatban néhány dolgot tisztázni. Mindenekelőtt azt, hogy a szabvány előírja: milyennek kell lenni a kenyér színének, súlyának, térfogatának, belső és külső szerkezetének. Ha ez mind megüti a mértéket, 3 napig fogyasztható. Annak ellenére, hogy a szóban forgó szabványt nem külső szervek, intézetek, hanem a sütőipari vállalatukat irányító minisztérium állította össze, valószínűleg az üzemek egyetértésével. Nincs és nem is lehet szándékunkban ezen előírások helyességét, létjogosultságát vitatni, de úgy érezzük: az utóbbi években, mintha engedtek volna a gyeplőn. A vevő viszont minél fehérebb, melegebb kenyérre áhítozik. Némiképp érthető is, hiszen a búzakenyér hamar szárad, morzsalékos lesz, a legtöbb lakásban nincs szellős éléskamra, a száraz levegő pedig nem kedvez egyetlen élelmiszernek sem. Eltűnt a félbarna, a rozskenyér, vajúdik a krumplis és a citopános kenyér gyártása, szinte lehetetlen rávenni egyes vállalatokat az egykilós veknik sütésére. Az új beruházások nagy része még a régi gőz- kemencés technológiára épül, amely tudvalevőleg a két-, három kilós kenyerek előállításának kedvez, holott legtöbben a kisebb súlyúakat keresik. Aztán itt van a szállítás, az ellátásért való felelősség, amely befolyásolja a minőséget, a gazdaságosságot. Bizony van olyan kenyérgyár, ahonnan ponyvás kocsival, a legelemibb higiéniai előírásokat mellőzve, hordják a pékárut. Ugyanakkor talán nincs is olyan üzlet, ahol megtartanák azt az utasítást, miszerint a polcra csak egy sor kenyeret szabad rakni. Tudomásunk szerint megyénkben még csak kísérletet sem tettek a konténeres kenyérszállítás bevezetésére. Pedig van jó példa erre is: Szolnok megyében 21 helyre már így jut el a kenyér. Elismerjük: drága a speciális gépkocsi, és a konténer ára is legalább 6 ezer forint. De vajon a tonnaszám kidobott kenyér mennyibe kerül? Ezzel összefüggésben nem ártana megvizsgálni: miért csak a sütőipari vállalatok felelősek az ellátásért? Egyre több ÁFÉSZ, termelőszövetkezet, kisiparos foglalkozik kenyérgyártással, annak forgalmazásával, gyakorlatilag minden következmény nélkül. Annyi kenyeret sütnek, amennyit akarnak, ember és vállalat legyen a talpán, amelyik ki tudja számítani: erre a napra ennyi és ennyi kenyér szükséges. Visszatérve a minőségre: a mezőkovácsházi kenyeret azért figyelmébe ajánljuk a megyei minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézetnek. Molnár Imre, békési olvasónk levele lapunk november 1-i számában jelent meg a Szerkesszen velünk rovatban, „Egy varrógép, ami nincs” címmel. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ-tőI a következő válasz érkezett Molnár Imre ügyében: „A panasz helytálló, a bolti dolgozó követte el a mulasztást; a már egyszer hitellevélre eladott varrógépet újra eladta. Védekezésében azt adta elő, hogy úgy gondolta, ismét lehet abból beszerezni. Sajnos, ezen típusú varrógépet azóta sem sikerült beszerezni, tekintettel arra, hogy importáru. Molnár Imre vásárlót személyesen megkerestük, hogy rendezzük az ügyet, ö ez esetben megígérte, hogy felkeresi a boltunkat, és más típusú varrógépet választ, vagy az értéket másban levásárolja ... A vásárló csak nem jelentkezett. A varrógép értékét még nem küldtük el, ismét felkeressük személyesen, és kérni fogjuk, hogy ha tud várni a varrógép beszerzésére, úgy ígéretet teszünk: az 1980. első negyedévi importból minden körülmények között beszerezzük. Ha ezt megelőzően lehetőségünk nyílik kiskereskedelmi forgalomból készpénzért megvásárolni, úgy hamarabb eleget teszünk kötelezettségünknek. Bármely forrásból kerül beszerzésre a varrógép, és bármely időszakban, a vásárlónak a már befizetett értékben adjuk át a gépet, tehát azért külön költséget, vagy esetleges árváltozást nem számolunk fel.” Lerobbant a Télapó ? Az élelmiszer-kisker. békéscsabai „Fényes” ABC- jében meghirdették a „Télapó postáját”. December 3- ig lehetett a csomagokat megvenni, és pontos címmel a zöldségosztályon leadni. Én december 1-én vettem meg a két csomagot. December 5-én este siettünk haza a gyerekekkel, várni a Télapót. Este fél kilencig vártuk — hiába. Ekkor sírva lefeküdtek. Én még fél tízig fent voltam, de hiába. Reggel hat órakor bementem az ABC-be, megkérdezni, miért nem jött a Télapó. Az egyik dolgozó mondta, hogy náluk fél tízkor volt a Télapó, mert lerobbant a kocsija. Ekkor rajtam kívül még két szülő jött reklamálni. Az üzletvezető-helyettes azt mondta, hogy a csomagokat ki kell vinni 6-án. Szerintem egy vállalatnak fel kell mérni, amit csinál, vagy amit csinálni akar. A gyerekek 5-én este várták a Télapót, nem pedig 6-án. December 3-tól 5-ig lett volna idő felmérni, mennyi a jelentkező, és mennyi Télapó legyen. A gyerekek csalódását már nem lehet enyhíteni, de ez az eset tanulság a jövőre. Bordás Lászlóné, békéscsabai olvasónk észrevételére a városi tanács vb műszaki osztályától érkezett a következő válasz: „Az Orosházi úton a Toldi utca kereszteződésében a Békés megyei ÉPSZER Vállalat közterület-foglalását 1979. december 9-vel megszüntetjük, így az Orosházi úti járda ismét a közlekedés rendelkezésére áll. Az eddig elfoglalt járda helyerállítására felhívtuk a vállalat figyelmét.” Valóban tűzveszély? Rovatunkban december 6- án jelent meg „Tűzveszély a padláson” címmel Polgár Gábor békéscsabai olvasónk levele. Ebben arról panaszkodik, hogy a társtulajdonosa nem hajlandó a zárlatos villanyvezetéket a padlásról lehozni és a falba építtettni, s ezzel veszélyezteti a lakóházat. Nos, az ügyben tollat fogtak a társtulajdonosok, Nagy János és felesége is. Az ő levelükből idézzük a következőket: 1973. július 4-e óta lakunk a Gyár utca 25. számú házingatlanban. Soha semmilyen elektromos hiba, probléma nem volt. Rádió, tévé, mosógép, centrifuga, hűtő, vasaló, magnó, hajszárító, ' kávédaráló kávéfőző, rezsó és világítás — tehát működik. 12-féle elektromos fogyasztót használtunk. A kávéfőző cekásza soha nem égett ki, az elsővel működik kilenc és fél éve, még az automata sem ugrott ki soha. Minden elektromos készülék tökéletesen működött. Annyira mi is tájékozottak vagyunk érettségi és üzemmérnöki diplomával, hogy zárlatos villanyvezetékkel nem működött volna a fogyasztó. Tehát minden fogyasztó tökéletesen működött, illetve működik, nem lehet zárlatos.” Ami a levél további sorait illeti, azokból egyértelműen kitűnik, hogy a társ- tulajdonosok között — enyhén szólva — nem a legjobb a kapcsolat. Éppen ezért nem kívánunk bővebben reagálni arra a megjegyzésre, hogy „minden rágalmat beleteszünk az újságba?”, s ezért elégtételt kérnek, mert ellenkező esetben a tévéhez, rádióhoz fordulnak. Egyenes, becsületes szándékú olvasóinkat sértenénk, akikhez minden bizonnyal Nagy Já- nosék is tartoznak, ha minden levélírónkról rossz szándékot feltételeznénk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy helyeseljük, ha valaki visszaél a rovatunk adta lehetőséggel, és bennünket félrevezetve tisztességtelen célra használja a segítőszándékot. Ezt a magatartást mélyen elítéljük. A mellékelt levélmásolat ismeretében azt javasoljuk az utóbbi levél íróinak, hogy a bírósághoz forduljanak jogorvoslásért. Szerkesztői üzenetek Pordán József, Magyar- dombegyház. Valóban érthetetlen, hogy nem kapta meg a munkakönyvét, továbbá furcsának tartjuk a felmondási idő letöltése körüli alkudozást is. Levelét kivizsgálásra elküldtük az állami gazdaság igazgatójának, a válaszról majd értesítjük. ♦ Erdei Imréné, Szeghalom. Táviratilag 800 forintott adott fel november 5-én a kislányának, aki a pénzt a mai napig nem kapta meg. Reklamált a postahivatalban, de érdemleges választ december 4-ig nem kapott. Nos, továbbítjuk panaszát a megyei postahivatalhoz. ♦ Nácsa Józsefné, Dévává" nya. Köszönjük sorait, amelyben arról számol be, hogy a közelmúltban névadó ünnepség volt Dévaványán, ahol a Gyomai Háziipari Szövetkezet a kivarróüzemében dolgozó szülők gyermekeit megajándékozta. Kérésüket, hogy az ünnepségen készült fotót közöljük lapunkban, nem áll módunkban teljesíteni. ♦ Seres Ilona, 6. osztályos tanuló, Bánkút. Megkaptuk leveledet, amelyben arról számolsz be, hogy a med- gyesegyházi kultúrházból érkezett falutokba a Télapó, s a csomagok kiosztása után jól éreztétek magatokat az ügyességi versenyen. ♦ Takács Sándor, Orosháza. Levelét elküldtük a Béke Tsz vezetőinek. ♦ Flender Mihály, Békéscsaba. Örömmel olvastuk levelét, amely szerint november 22-én egy összegben megkapta, az ez év márciusa óta visszatartott nyugdíját. ♦ Szilágyi Ferencné, Okány, Szinos Imréné, Szeghalom, D. Nagy András, Gyula, Hammer József, Almáskamarás. Levelüket, amelyekben jogi kérdésékre várnak választ, megkaptuk. Kérjük, legyenek türelemmel, rovatunkban, vagy levélben hamarosan válaszolunk. Kiss András, Békéscsaba: Vitája támadt a szomszéddal a kerítés miatt. Azt kérdi levelében, hogy ingatlanának melyik oldalán kell megépítenie a kerítést? Van-e erre valamilyen szabály? Igen, van. Mégpedig az Országos Építésügyi Szabályzat. Eszerint az ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől nézve a homlokvonalat elkeríteni. Továbbá a homlokzattal szemben állva a jobb oldali kerítést és erről az oldalról a hátsó rész felét megépíteni. A szabályzatból az következik, hogy a bal oldali kerítést a másik szomszéd köteles elkészíteni. Ez érthető is, mert az ő ingatlana előtt állva ez a jobb oldali kerítés. Ha azonban sarokingatlanról van szó, a bal oldalt szintén a tulajdonosnak kell elkerítenie, mivel ott már nincs szomszédja. Ha a tulajdonos nem tesz eleget a kerítésépítési kötelezettségének és emiatt a szomszédját valamilyen kár éri, kártérítést követelhet. Ha a kártérítés mértékében nem tudnak megegyezni, a bíróság jogosult dönteni ebben a kérdésben. T. Á., Gyula: A terhességmegszakítást az egészségügyi miniszter 4/1973. (XII. 1.) számú rendelete szabályozza. A terhesség művi megszakítását azonban csak akkor engedélyezik, ha a terhesség nem haladta meg a 12. hetet. Az ezzel kapcsolatos kérelmet az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes első fokú bizottsághoz a „Térhességmegszakítás elbírálási lap”-on két példányban kell benyújtani. Az elbírálási lap a terhességet megállapító egészségügyi intézményben — szakorvosi rendelőintézet nőgyógyászati osztályán, szülész-nőgyógyász szakorvos által vezetett terhestanácsadáson, család- és nővédelmi tanácsadóban — szerezhető be. Az egészség- ügyi intézmény orvosa határozza meg a terhesség időtartamát, szükség esetén gondoskodik a vizsgálatok elvégzéséről. A vizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok a kérelem elbírálását ne hátráltassák. A terhességet megállapító orvos a kitöltött elbírálási lapokat és mellékleteit átadja a kérelmezőnek. Ö közli, hogy az első fokú bizottság, mely a terhesség művi megszakításának kérdésében dönt, hol és mikor tart ülést. A kérelem elbírálásakor köteles személyesen megjelenni a bizottság előtt. Levelében azt írja, hogy külön él a férjétől. Ha a különélés legalább 6 hónap óta folyamatos, a rendelet értelmében a bizottság minden további nélkül megadja az engedélyt a terhesség művi megszakítására. Természetesen csakis akkor, ha a kérelme időben érkezik meg, s a terhesség nem haladja meg a 12. hetet. Abban az esetben, ha a terhesség meghaladja a jogszabályban meghatározott időt, vagy a műtét végrehajtásának egészségügyi akadálya van, a művi megszakítás elvégzését megtagadhatják. Kérhet azonban szakmai felülvizsgálatot. A szakmai felülvizsgálat során hozott döntés ellen viszont jogorvoslatnak nincs helye. A terhesség megszakításáért térítésdíjat kell fizetni. Ezt még a műtét elvégzése előtt az engedélyen illeték- bélyegben kell leróni. Az illetékbélyeg lerovása nélkül a műtét nem végezhető el. Mivel 600, illetve 1000 forint térítési díjról van szó, indokolt esetben a terhesség művi megszakításának kérdésében döntő bizottság mérsékelheti a térítési díjat. Dr. Serédi János Virág Istvánná, Békéscsaba Embere válogatja... December 6-án a gyermekkórházban voltunk egyéves kislányommal. A vizsgálat után taxit akartunk hívni, de fél óra elteltével is sikertelenül. Mégis haza kellett mennünk, így elindultunk az esőben azzal, hogy majd csak lesz egy kocsi, amely hazavisz a Kuznyeck- lakótelepre reggel kilenc órakor. Alig értünk ki a sarokra, jött egy taxi, egy férfiutassal. Megállt, és megkérdezte az utas, hova megyünk a gyermekkel a karomon? A Kuznyeck-lakó- telepre — válaszoltam. — Erre ő „foglalt a kocsi” jelszóval becsapta az ajtót és ellenkező irányba elhajtatott. — Igazán jellemtelen dolog volt. Vajon nincs lel- kiismeretfurdalása? Mi meg ott álltunk a sarkon, és ha nem jön egy vállalati GAZ- kocsi, amely szó nélkül hazahozott, akkor a beteg kislányom még betegebb lesz, átázva az esőtől. Itt köszönöm meg az ismeretlen kocsi vezetőjének és utasának az emberhez méltó cselekedetét. Balogh Gyula, Gyula KRESZ-park, játszótér — veszélyekkel Békésen a Fáy utca és az Élővíz-csatorna között van egy zöldterület, amit, úgy vesszük észre, hogy a „senki földjeiként kezelnek. Itt alakítottak ki egy KRiESZ- parkot. A terület * szépen rendezett, de kisgyermeket nem lehet oda leengedni játszani, mert a nagyobb gyerekek kerékpár-versenypályának használják. Az 5/1 épület előtt társadalmi munkában játszóteret létesítettek, velünk, szülőkkel közösen. Ebbe a társadalmi munkába is csak üröm vegyült. A létesítmények úgy lettek elhe„Múzeum” a betongyárban A Középület Építő Vállalat betonüzemében Nagy Gy. Sándor, az üzem dolgozója kis házi múzeumot hozott létre. Az Arpád-hid pesti hídfőjénél hat éve rendszeresen figyeli a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat uszályaival érkező kavicsszállítmányokat. A folyóban érdekes formára csiszolódott köveket gyűjti, de gyakran kerülnek elő a kavicsból régi használati tárgyak, állati csontmaradványok is. A képen: kacsa formájú kő (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) 5 lyezve, hogy előtte nem biztosították a megfelelő terep- rendezést. A létesítmények „karbantartását” néhány szülő érzi kötelességének, mert az elhelyezésben részt vett szocialista brigád azóta felé sem nézett a játszótérnek. Lehet, hogy ők csak a felállítást vállalták? A forgót sikerült már kijavítanunk. Azonban nem rendelkezünk olyan szerszámparkkal, hogy csapágyházakat esztergáljunk, s így megszüntessük a hinta balesetveszélyességét. Jelenlegi állapotában a függesztékék — konstrukciós hiba miatt — leszakadtak. Reméljük, hogy az illetékesek nem az elszállítással fogják megjavítani — mint már előfordult —, hanem olyan kialakítással, ami a rendeltetésszerű használatot lehetővé teszi. Ezeket a problémákat már csak tetőzi az, hogy elkezdtek építeni egy korcsolyapályát. Lehet, hogy nem az lesz, de a munkát végzők a nyár folyamán ilyen tájékoztatást adtak. Az aljzatbeton elkészült. A peremrész zsaluzása félig, míg a betonból kiálló 8 mm-es betonvasok eltakarása viszont nem. Ha beköszönt a tél — ami várható — a leeső hó eltakarja a kiálló betonvasakat és szörnyű elképzelni, milyen súlyos baleset keletkezhet. Már történt kisebb sérülés, így jobb lenne a komolyabbat megelőzni. Kérésemet egy utca lakói nevében írtam. Ha segíteni kell, mi vállaljuk, de aki elkezdte a munkálatokat, az fejezze is be. Riczler Kálmán, Békés Egy rövid megjegyzés: Bizonyos, hogy a szóban forgó szocialista brigád „csak” a játszótéri berendezés felállítását vállalta. Ez sem csekélység, amiért elismerés illeti őket. Aligha lehet elvárni, hogy tartsák is karban.
